Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-16 / 40. szám
IMI. február I«, eső tőr tök A MAöVÁH. SZOCIALISTA MUNKÁS PA R.T BACS — KISKUN MEGYEI LAPJA Többet törődjenek a községi tanácsok az egészségüggyel — Dunaveesei tapasztalatok — A mezőgazdaság szocialista átszervezése után jelentősen növekedett az ingyenes orvosi ellátásban részesülőik száma, ezért az egészségügyi intézményekre háruló feladatok is szaporodtak. Így van ez Dunavecsén is — amely már egy éve termelőszövetkezeti község —, s ahová azért látogattunk el, hogy megnézzük: milyen új feladatok hárulnak a tsz-község tanácsára az egészségügyi igazgatásiban, a miképpen oldják meg azokat. Ahogy tud, Agy segít magán as orvos Először dr. Nagy Árpádot, a község egyetlen körzeti orvosát kerestük fel. Csak evés köziben tudtunk néhány szót váltani vele, mert nagyon elfoglalt ember. Elmondta, hogy naponta átlagban 40—45 beteg keresi fel. Előfordul azonban olyan nap is, amikor 80 beteget kell megvizsgálnia. Rövidnek bizonyult a napi háromórás rendelési idő, ezért általában négy és félórát tartózkodik délelőttönként a rendelőben. A zsúfoltságot így igyekszik enyhíteni, hogy reggel 8—0-ig a gyermekeket, 9—10-ig a nőket, 10 óra után pedig a férfiakat vizsgálja Ez a módszer azért is jó, mert reggel a várakozó helyiség még tiszta • az amúgy is minden betegségre érzékeny gyermekek a sok beteg között nem kaphatnak újabb fertőzést. Ily módon a munka is ütemesebben halad, s több ideje jut a délutáni beteglátogatásokra. Jól dolgozik a Vöröskereszt Megtudtuk, hogy igen nagy segítséget nyújt az orvos munkájához a község 200 tagú vöröskeresztes szervezete, amely dr. Kolozs Gergely járási tisztiorvos vezetésével működik. A vöröskeresztes aktívák részt vesznek a tisztasági mozgalom szervezésében; ezenkívül minden hét péntekjén kisfilmekkel kísért egészségügyi előadásokat rendeznék. Az ő érdemük, hogy több mint száz a véradók száma Dunavecsén. A tüdőszűrést is oly lelkesen szervezték, hogy a község minden lakóját megvizsgálták. ! Talán éppen a körzeti orvos és a vöröskeresztes szervezet jó munkáját látva gondolták a tanácsnál: az egészségügyi igazgatással kevesebbet kell törődni, s több idejük marad a szövetkezetivé vált község egyéb ügyeire. Ne értsük félre: a tanács végrehajtó bizottságának vezetői nem feledkeztek meg az orvos zavartalan munkájának biztosításáról. Szolgálati lakást vásároltak részére 160 ezer forintért, megoldották az orvosi rendelő elhelyezését és sürgetik a felsőbb szerveket, hogy még egy orvost helyezzenek a községbe. Mégis elkövettek egy hibát az egészségügyi igazgatásban, mely más, súlyosabb hibák forrása lehet: tavaly egyetlenegy tanácsülésen, vagy vb-ülésep sem esett szó a község egészségügyének a helyzetéről A tanács egészségügyi állandó ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo bizottságának tevékenysége is egyoldalú. Bár negyedévenként ! kétszer, sőt néha többször is ülé- i seznek és köziben különböző fel- adatokat hajtanak végre, mun- j kéjük azonban csak a szociális ügyekre korlátozódik. Üléseiken ! csupán a kórházi ápolási díjak ! elengedésével, magános öregek I és gyerekek állami gondozásba vételével, . segélyezésekkel, és gyámhatósági ügyekkel kapcsolatos kérdéseket tárgyalnak. Ahol kelleti magát... Ac alkoholizmus ellen a kereskedelem is sokat tehet. A vitamindús, üdítő italok, gyümölcslevek forgalomba- hozatalával meg is tette ebben az első lépést. Sőt ennél többet. A Bács-Kiskun megyei Élelmiszeripari Kiskereskedelmi Vállalat például még a múlt év nyarán üdítő italterjesztési és népszerűsítési versenyt indított boltjai között. A verseny értékelésekor érdekes adatok derültek ki. Az például, hogy a köztisztaságban és a város kulturáltságában vezető Kiskunhalason fogyasztják a legtöbb gyümölcslevet. (Az első, s a második díjat a kiskunhalasi boltok nyerték.) Utána Baja és Kalocsa lakossága következik, Kecskemét pedig az utolsó helyen áll. A Belkereskedelmi Minisztérium kezdeményezésére az üdítő italok megszerettetése céljából jelenleg országos méretű verseny folyik, melybe a Bács-Kiskun megyei vállalat is belekapcsolódott. Boltjainak van rá esélyük, hogy a kitűzött díjak valamelyikét elnyerjék. A helyes árukínálaton kívül sokat segítene ebben, ha az „Almus- ka” és megannyi „testvére” megfelelő helyet kapna a boltok első polcain és az eddigieknél sokkal inkább kelletnék magukat az üzletek kirakataiban is. szabályok betartásának ellenőrzése lenne feladata, s nem csupán a szociálpolitikai előadó adminisztrációs tevékenységének segítése. Az állandó bizottság ezt annál is inkább megteheti, hiszen a lakosság szeles rétegeit bevonhatja munkájába. Nem ártana, ha Dunavecsén — de a többi községekben is — a fenti gondolatokat is figyelembe véve, napirendre tűznék a tanácsok, s az új helyzetnek megfelelően megtárgyalnák az egészségügyi igazgatással kapcsolatos teendőket. Ez annál is inkább fontos, mert a körzeti orvosok sok munkája a tanács segítsége nélkül könnyen a betegellátás rovására mehet. Nagy Ottó Tanulságos interjú a szociális és kulturális alapról A kiskőrösi járás termelő- szövetkezeteiben az 1959. évi zárszámadások után 126 ezer forintot tartalékoltak szociális és kulturális alapra, amelyre az előző években maradt 58 ezer forint értékű termény és 28 ezer forint készpénz. — Hogyan gazdálkodtak ebből a 212 ezer forintból, illetve terményből a járás termelőszövetkezetei? — ezzel a kérdéssel kerestük fel Pálinkó Istvánt, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjét — Termelőszövetkezeteink a szociális és kulturális alap túlnyomó többségét az 1960- as évben idős tagok, nyugdíjasok támogatására, segélyezésére fordították, kisebb részén könyveket, néhány szövetkezetben televíziót vásároltak. A császártöltési Kossuth Termelőszövetkezet például ebből az alapból fedezte az aratás idején kiválóan dolgozó KISZ-fiatalok balatoni jutalom-kirándulását. Volt azonban olyan termelőszövetkezetünk is, amely a szociális és kulturális alapból — a tartalékolt összeg igazi rendeltetését és célját félreértve — íróasztalt és írógépet vásárolt 1- A A személyi tulaj’donban levő házak megóvásáért TEKINTETTEL a kedvezőtlen lakásviszonyokra, a népgazdaság szempontjából is fontos érdek a lakóházak fenntartása, állaguk megóvása. Vonatkozik ez a személyi tulajdonban álló lakóházakra is. Ezért rendelkezett kormányunk a közelmúltban akként, hogy azt a háztulajdonost, aki lakóháza karbantartását elhanyagolja, a tanács végrehajtó bizottsága kötelezheti a tatarozásra, sőt azt a végrehajtó bizottság a tulajdonos terhére is elvégeztetheti. ŰJABB fontos pénzügyminiszteri rendelkezés aztán a napokban hosszabb idejű ház- adó-kedvezménnyel igyekezett a lakóház-tulajdonosok tatarozást költségein enyhíteni. Ez a 1/1961. (1. 31.) P. M. sz. rendelet rendkívüli felújítási házadókedvezményt nyújt a tulajdonosnak, ha lakóházát felújítja, tatarozza, vagy helyreállítja, s ennek költsége az ötezer forintot eléri, vagy meghaladja. Vonatkozik ez azokra az esetekre is ha a ház részben személyi-, részben állami tulajdonban áll. A házadó-kedvezmény mértéke 10 000 forintig a házadó 50 százaléka, azon felül pedig 70 százaléka erejéig terjedhet, s legfeljebb tíz éven keresztül érvényesíthető. A kedvezmény a felújítás befejezését követő év január 1. napjától kezdődik. A HÁZADÖ-KEDVEZMÉNYT a felújítás, tatarozás megkezdése előtt legalább nyolc nappal kell kérni a házadó kivetésére jogosult adóhatóságtól. A munkálatok befejezését pedig legkésőbb a befejezéstől számított 30 napon belül az adóható-' meg. Sághoz ugyancsak be kell jelenteni, s a bejelentéshez csatolni kell a felújítási munkála■ tokra vonatkozó eredeti számlákat, nyugtákat és azok összesítését. Különösen fontos a felújítás előzetes bejelentése, mert ha a háztulajdonos a munkálatok megkezdése előtt legalább nyolc nappal a házadó-kedvezmény megadását nem kéri, az később már nem engedélyezhető. A felújítás befejeztével az adóhatóság határozattal állapítja meg az elfogadható költségek összegét és a házadókedvezmény mértékét, összegét és időtartamát. A határozat ellen a rendelet fellebbezési jogot is biztosít. UGYANEZ a rendelet intézkedik az állami tulajdonban állott és állampolgárok által az Országos Takarékpénztár útján megvásárolt kisebb házingatlanok házadó-men ességéről is. Eszerint az OTP által értékesített házingatlan az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számított öt éven át adómentes. Ez a rendelkezés kiterjed a rendelet megjelenése előtt eladott házingatlanokra is. A rendelet további részletrendelkezéseket tartalmaz a ház- adó-mentességi eljárásra vonatkozóan, melyekre nézve a városi, illetve járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztályai, illetve az Országos Takarékpénztár a szükséges felvilágosításokat az érdeklődőknek megadja. A rendelet egyébként a Magyar Közlöny 1961. január 31-i számában jelent Nagyobb gondot a betegség megelőzésére Dunavecsén még nincs különösebb baj az egészségügyi ellátással, mert — mint fentebb írtuk — a község körzeti orvosa fáradságot nem kímélve dolgozik a betegek gyógyításán, £ jó munkát végez a Vöiröskereszl is. Véleményünk szerint azonban a tanács jobban segítené az orvos munkáját, ha nagyobb gondot fordítana az egészségügyi igazgatásra, a betegségeket megelőző propagandára, s ezzel igyekeznék megtalálná azokat a mód. szereket, amelyekkel valamelyest tehermentesíthetnék az orvost, aki már kezd elfáradni... Igaz, a vöröskeresztes szervezet igyekszik ezt a hiányt pótolni, de a tanács határozatai, ellenőrzései, útmutatásai még eredményesebbé tehetnék munkáját. Közüggyé tenni a betegségmegelőző rendszabályok betartását csak a helyi államhatalmi szerv tekintélyével lehet. Ugyanez vonatkozik a tanács egészségügyi állandó bizottságára, amelynek elsősorban az egészségügyi intézmények, s a községben az egészségügyi rendA JÁTÉKVEZETŐ OTTHON — Miért nem adtad meg a tizenegyest?.,* Amikor ez tudomásunkra jutott természetesen azonnal intézkedtünk, hogy az irodai bútorra és felszerelésre költött pénzt visszautalják a szocialista alapra. — Az idén mennyi lesz a szociális és kulturális célokra felhasználható tartaléka a járás szövetkezeteinek, s mire fordítják azt? — A múlt évekről megmaradt készpénzkészlet 54 ezer forint, az e célra tartalékolt termény értéke pedig 109 ezer forint. Az 1960-as év zárszámadásaiból ehhez jön még 288 ezer forint. Így az idén összesen 451 ezer forintot költhetnek szociális és kulturális célokra, — a tavalyinak több mint kétszeresét. Továbbra is igen jelentős összeget fordítanak ebből a munkából kiöregedett, nyugdíjas tagok támogatására, de jóval több jut kulturális célokra: újságok, szaklapok előfizetésére, a szövetkezeti könyvtárak szakkönyvekkel való kiegészítésére. Az alap helyes, rendeltetésszerű felhasználását a rendszeres ellenőrzésen túl osztályunk azzal is segíteni kívánja, hogy szakemberekkel felülvizsgáltatjuk a termelőszövetkezetek már meglevő szakkönyvállományát, s javaslatokat teszünk azok — helyileg is célszerű — kiegészítésére. Zárszámadás! közgyűléseken felmerült a külföldi tanulmányúttal való ajándékozás ötlete is. Ezután határozta el a sóit- vadkerti Űj Élet Termelő- szövetkezet vezetősége, hogy az idei turistalátogatások keretében a Szovjetunióba küld egy-két kiválóan dolgozó tsz-tagot. — Sajnos, nem sikerűit még elérni — gyakran hangoztatott javaslataink ellenére sem —, hogy a termelőszövetkezetek a kulturális alapból létesítsenek társadalmi ösztöndíjat olyan fiatalok számára, akik tanulmányaik elvégzése után szakemberként térnének vissza a szövetkezetekbe — fejezte be a tanulságos beszélgetést Pálinko István, s azt hiszem, az említett hibákból és ötletekből sokat okulhatnak megyénk többi termelőszövetkezetei is. Húszezer forint ösztöndíj Kerekegyháza egyetemista fiataljairak (Tudósítónktól.) Húszezer forint ösztöndíjat szavazott meg a községfejlesztési alap terhére a Kerekegyházi Községi Tanács az arra rászoruló főiskolás és egyetemet végző helybeli fiatalok részére. A tanács ezzel is biztosítani kívánja a község szakember-utánpótlását, s ilyen módon is serkenti a tanulókat előmenetelükben. Az ösztöndíjból évenként tíz hónapon át négy esetleg öt diák részesül, akikkel a községi tanács előzetesen szerződést kőt. Máris több mezőgazdász, orvosielölt stb. pályázott az ösztöndíj elnverésére, melynek odaítéléséről a helyi tanács dönt. PETŐFI NE PH 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megye! Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság! Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiaőla: a Petőfi Népe Lapkiadő Vállalat Felelős kiadó: Mezed István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám, Szerkesztőségi telefonközponti 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 19-39 Kiadóhivatal! Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft, Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, — TeLl 15-29. 27-49
