Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-14 / 12. szám

1961. Január 14, szombat 5, oldal líi&úft a scrify a Az 1960-ban megvitatásra ke­rült iskolai reform-elvek eLöre- vetített árnyéka volt, amikor tavaly, az 1959/60-as tanévben a közelebb az élethez élv alapján, kísérletképpen, bevezették a po­litechnikai oktatást a Kiskun- majsai Dózsa György Gimnázi­umban is. A környék adottságai és a követelményéknek megfelelően mezőgazdasági irányú politech­nikai oktatás mellett döntött a gimnázium tanári kara és a község vezetősége. A tanári kar, a diákok lelke­sedéssel, a szülők megértéssel fogadták az akkori határozatot, amelynek alapján a gimnázium 40 első éves tanulója részesült politechnikai cktatsában. Az is­kola a helyi gépállomással kö­tött szerződéssel biztosította ta' nulói szakszerű képzését. — A szerződés értelmében a gépállo­más vállalta a heti két óra el­méleti oktatás kiegészítőjeként szükséges négy óra műhelygya­korlat megtartását. Az 1959/60-as tanévet a poli­technikai oktatás szükségességé­ről és helyességéről való meg­győződéssel zárta a Kiskunmaj- sai Dózsa György Gimnázium.. S azóta a közelebb az iskolát az élethez elv — a sok helyen kí­sérletképpen bevezetett politech­nikai oktatás tapasztalataira tá­maszkodva >— győzött, s meg­született az a határozat, hogy oktatási rendszerünket az isko­lareform irányelveinek megfele­lően, 1965-ig át kell szervezni. Több gondot a szakmunkásképzésre Éppen ezért lepett meg ben­nünket a hír, hogy a kiskun- majsai gimnáziumban az 1960/ lC61-es tanévben nem indították meg a politechnikai oktatást. Az oka után kutatva, a gim­názium igazgatója elmondotta, hogy a gépállomás, különböző okokra hivatkozva, felbontotta az előző évben megkötött szer­ződést. — Hete hét elméleti érát meg tudnánk tartani, erre van pén­zünk, de a gyakorlati órát nem, mert erre nincs pénzügyi fede­zet — mondja. — Jelenleg a helyzet tehát ez: nemhogy növelhették volna a politechnikás osztályok számát, hanem a tavalyi kezdeménye­zést is abba kellett hagyni. Nemcsak a eok-sok tanóra munkája veszett kárba, hanem By módon a mezőgazdasági szakmunkás-képzés is hiányt szenvedet ti Mit szól ehhez a gépállomás Emendja a maga érvelt! — Nekünk is van munkater­münk, amit teljesíteni kell Gép­parkunk ötven százaléka körze­ten kívül dolgozik, ami, termé­szetesen többletmunkát jelent s gépállomás vezetésében — mondja Fleischer Sándor igaz­gató. — Ezenkívül a főmérnöki állás betöltetlen. Ezt a munka­kört is én és a főagronómus lát­juk eL Nem tudunk heti négy árát szakítani a politechnikai oktatás számára. — Dg hiszen 1959 októberét® nincs főmérnöke a gépállomás­nak, tehát az előző oktatási év­ben is főmérnök nélkül tettek, elmart társadalmi szerződésük­nek. Mo« bújik Sd a szög a zsák­ból. gondolom én, a valahogy így js van: — Igen, de tavaly ígérték, hogy kifizetik az érákat, és nem lett belőle semmi. Társadalmi munka végzésére pedig senkit aem lehet kőtelemi — volt a válasz. Az igaz, hogy társadalmi mun­kára kötelezni nem lehet, de ez nem is szándékunk. Mindössze azt furcsálljuk a dologban, hogy az utolsó pillanatban derült ki: a gépállomással kötött társadal­mi szerződés »érvényét vesztet­te-*. S mire a gimnázium igaz­gatója másik szerv segítsége után nézhetett volna, már jó benne voltunk az 1960/61-es tan­évben. Az Oktatásügyi Minisztérium néhány héttel ezelőtt, értesülve a dolgokról, a helyszínen vizs­gálta meg az ügyet, a sajnálat­tal állapította meg, hogy ez év­ben már semmiféle »közremű­ködés-« nem változtathat a hely­zeten. Kié a felelősség? Mindenekelőtt azt kell meg­állapítanunk, hogy nem volt minden rendben a körül a tár­sadalmi szerződés körül Vagy társadalmi szerződés és nem rúghatjuk fel egyik pillanatról a másikra, vagy az iskola igaz­gatójának időben kellett volna gondoskodnia megfelelő, meg­bízható segítségről. Amint hallottuk, az iskola az egyik közeli tsz-szel folytat tár­gyalásokat a politechnikai okta­tás megszervezéséről. Ügy gon­doljuk, nem érdektelen, hogy a tárgyalásokkal egy időben fel­hívtuk az illetékesek figyelmét a kiskunmajsai gimnázium poli­technikai oktatásának történe­tére. Nagy Éva Asszonyokat is beválasztottak a vezetőségbe A napokban tartotta közgyű­lését a kiskunfélegyházi Bem József Tsz. Ezen 386 belépési nyilatkozatot vettek számba. Érdemes megemlíteni, hogy a közgyűlésen még további 80 tag kérte felvételét, közöttük számos középparaszt. Többek között Seres Sándor 12 és Gö­rög Imre 10 holdas kiváló gaz­dák. A közgyűlésen kibővítették a vezetőséget és mivel sok nő van az új belépők között, igen he­lyesen két asszonnyal Barta Lászlónéval és Szőke Károlyné- val egészítették ki a közös gaz­daság vezetőségét. — t. — ó. Jtla IcjlZ az eikiiaa HA VALAKI meg­kérdezné tőlem: mi­lyen lehet Marika, ezt válaszolnám: tö­rékeny, mint a nád­szál, csinos, mint a legtöbb lány, vi­dámsága pedig fe­lülmúl mindent s. Hogyne múlna fe­lül mindent ennek a tizennyolc éves lánynak öröme, bol­dogsága, amikor férjhezmegy,,, A BOLDOG férj Setzer Péter gyári munkás, Marika vi­szont a hartai Le­nin termelőszövet­kezet tagja. Az el­múlt év óta dolgo­zik a közösben, de édesapja az idős Enisz már idős tag­nak számít: öt év rohant el fölötte, amelyek évről évre egyre több jót je­lentettek a régi napszámos család­nak. MARIKAT tehát férjhez adják. Ki­csit talán fáj is ne­kik, hogy ott hagy­ja őket, dehát ez az élet rendje: azért női fel a lány, hogy kiröppenjen a fé­szekből ., Meg híd­nak már ők élni a maguk lábán, hi­szen jól keresnek. Hadd repüljenek, rakjanak maguknak fészket! Üres kézzel azért nem mehet­nek. Gyűlnek az ajándékok, $ olyan lakodalom lesz, ami­lyet ritkán látnak Hartán! Négyszáz vendég hivatalos 6 birkának a pörkölt- jére, a sertéspecse­nyére, vagy három hektoliter borra és ki tudná még felso­rolni a lakoma tar­tozékait. .. MA LESZ az es­küvő. Marika talán ebben a pillanatban rebegi el a boldogí­tó igent* A sok, sok ven­déggel együtt mi is sok boldogságot és egy egész életre szóló vidámságot kívánunk nekik... (már—) >0000000000000000001 Gyi, te fakó! VARTOK lepik be a határt, de károgásuk nem zavar senkit. A hatalmas táblán gyarapodnak a fekete csikók, s áráról órára — a sáros talaj ellenére is — ha­talmasodik a felszántott terület. Harminc fogat dolgozik, har­minc volt közép- és lcisparaszt irányítja a lovakat, akik az egyéni gazdálkodás helyett in­kább a szövetkezést választat­iák. 4. Nincsenek kevesen. háromszázán tömörültek Foktön is a Rákóczi Termelő- szövetkezetbe. Gazdagnak érzik most magukat, hiszen egy föl­desúr sem mondhatott magáé­nak azelőtt 1600 hold földet! És most mindez az övék! Itt min­den rajtuk múlik, azon, hogy hogyan gazdálkodnak... Ezért is fogtak ilyen nagy len­dülettel a munkához. Egy heté­nél is több, hogy 25—30 fogat kerekedik fel reggelenként és irány a határ, a föld, amely a kenyeret, a parasztember meg­élhetését jelenti. DOBOS LAJOS is kézbevette a gyeplót. Azelőtt is ő hajtotta legtöbbször a lovát, bár tíz hold földdel jómódú gazdának szá­mított. Most sem szégyellt meg­fogni az eke szarvát. — Ez a mi kenyerünk. Ma pl. harminc holdat akarunk fel­szántani. Biztosan meglesz, mert tudjuk, hogy a munka sohasem szégyen. Különösen akkor, ha nem lesz rá panasz! Nincs is köztünk olyan ember, aki nem akar dolgozni. Majd meglátják zárszámadáskor... KEZETRÁZ és meghúzza a gyeplőt: — Gyi, te, fakó! (m. j.) 14 {V az eftmó# ífjá& Elvarázsolt borbélytükör A napokban a Kecskeméti Fodrászszövetkezet S-as számú fodrászüzletébe tértem be. A tükörbe nézve arra lettem figyelmes, hogy a legbelső tü­kör előtt ülő vendégek tiszte­lettudóan hajlongnak fel és alá. Kíváncsiságom győzött, és ezért figyelmesen vizsgálgatni kezd­tem a szóban forgó tükröt. Megállapítottam, hogy a tükör csak akkor mutatja a vele szemben ülő arcát, ha az a négy világtáj felé meghajol Javasolnám, hogy a Fodrász­szövetkezet vezetői — ha a tü­kör történelmi érték, vagy való­ban elvarázsolt tárgy — helyez­zék múzeumba. A vendégek ki­szolgálásának meggyorsítása ér­dekében azonban helyes lenne a tükröt kicserélni Végvári István Hogyan állapították meg a bért? Bácsalmáson a Községgazdál­kodási Vállalatnál dolgozunk mint szerződéses munkások. Órabérünket 5 forintban álla­pították meg, amit eddig pon­tosan kifizettek. A múlt hónapban — anélkül, hogy ezt közölték volna velünk — normában számolták el a munkát, s ezért 10 napra 20,20 forintot kaptunk. Szerintünk ez igazságtalan. Ezenkívül szeretnénk meg­említeni azt is, hogy Bácsalmá­son dolgozunk, de naponta Bácsszöllősről járunk a munka­helyünkre. Az első hónapban megkaptuk a különélést díjat, de most ezt is elvonták tőlünk. Várjuk a bácsalmási tanács vá­laszát Kökény Mihályné 99 Kecskeméten a Kazinczy utca 31. szám alatt lakunk. Soha­sem volt semmilyen kellemet­lenségünk, de most olyan eset történt, amit nem hagyhatunk szó nélkül, A közvetlen szomszédunkban egy darálómalom működik, amelyet — úgy tudjuk — va­lamelyik tsz használ. A rozoga masinán a gabonaneműeken kívül kukoricát is darálnak. Amikor reggel négy órakor megindítják a gépet, lengeni kezdenek a képek a falon, csö- rcg-csattog minden, s a szobák Zenés66 ébresztő Válaszolnak az illetékesek Kinek fűtik a várótermet? Január 4-én rovatunkban kö­zöltük Szabó Sándor levelét, amely a kiskunhalasi MAV-ál- lomás váróterméről írt bíráló sorokat. Az állomásfőnök vála­szában a következőket írja: „A vasútállomásnak két váróterme van, az egyik a felnőtt, a másik pedig a kisgyermekkel utazók számára. Több esetben felhív­tuk a közönség figyelmét, hogy a tanulók és a gyermekekkel utazók várótermében mások nem tartózkodhatnak. Ennek ellenére sokan ott dohányoz­nak és egyéb módon megzavar­ják utastársaikat. Ezért szük­ségesnek tartottuk a terem csar­nok felöli ajtajának bezárását.” Lebontották a romos épületet Székely János, Kecskemét, Zimay László utcai olvasónk panasszal fordult szerkesztősé­günkhöz. Ugyanis a lakása kö­zelében levő mellékhelyiséget az összedőlés veszélye fenye­gette, ami a lakóházat is meg­rongálta volna. A városi ta­nács ipari és műszaki osztálya közölte, hogy az épület lebon­tására a háztulajdonost köte­lezte és utasította a fáskamra kijavítására is. fyyv^nnru^rLOnrrnrirr‘t-‘-^-‘ * MINAP számos meg­hívót kézbesített kü­lönböző helyekre 3 posta. A nyomtatott kartonlapon a követ­kező buzdító jelmon­datot olvashattuk: „Mi­nőségi állattenyésztés­sel a szocialista mező- gazdaságért.” A lap másik oldalát pedig egy klasszikus marha- lej díszítette, alatta a következő sorok: *A Tenyészállatfor­galmi Gazdasági Iroda Bács megyei kirendelt­sége új helyiségének elfoglalása alkalmából ismerkedési estet tart vacsorával egybekötve. Találkozás: Kecskemét, Szabadság tér 5. 1961. január 14-én délután 3 órakor.” MICSODA keodemé- nyezés! Egyben meg­ható az az igyekezet, ahogy a Tenyészállat­forgalmi Iroda igyek­szik megismerkedni a a város lakosságával. Valószínű ez a talál­kozó a Szabadság té­ren megfelelően elő van készítve. Lovas­bandérium fogadja az estélyiruhás, szmokln- gos állattenyésztőket. A diadalkapun — mert ugyebár ez Is kell — a következő felírás lesz olvasható: Minőségi abrakkal a minőségi jószágokért! A mulatság termé­szetesen már a Sza­badság téren megkez­dődik. A parkban nyár­son sült marhákat for­gatnak. — Ezenkívül helyre állattenyésztő menyecskék járják az üveges táncot, közben a körzeti ellenőrök ze­nekara játszik, s a gazdasági iroda gyer­mekkórusa énekel, hogy aszongya: Fel evésre, ivásra, Jó a bor a marhára. '• Ihajja, csuhajja! NA HAJJÁK, csak! imigyen lehet megün­nepelni, ha egy iroda végre helyiséget kap. berendezési tárgyai elmozdul­nak a helyükről. A szocialista együttélés sza­bályai szerint ez az állapot megengedhetetlen. A daráló működtetése nem biztonságos, ezért helyes lenne, ha azt a városi tanács ipari osztálya fe­lülvizsgálná. Szalai István Köszönet a DAV-nak A minap későn este, amikor hazafelé tartottam, örömmel ál­lapítottam meg, hogy a DÁV és a városi tanács vezetői gon­doltak a Kecskemét, Magyar utca lakóira. Ugyanis újabb közvilágítási lámpákat helyez­tek el az utcában. Köszönet érte a munkából késön este hazatérő munkatársaim nevé­ben. Deák István így sokba kerül A Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat tataroztatja a Kisfa­ludy ntca 2. szám alatti lakó­házat. A munka augusztus 11- én kezdődött, de még a mai na­pié sem készült el. Januárban leszedték az ablakokat, bogy megjavítsák. Tíz nappal ezelőtt lebontották a házban levő Il­lemhelyeket, mert újat szerel­nek fel, s azóta a ház lakói a szomszéd házakba Járnak, ka sürgős dolguk akad. A megbízott munkavezető nem tud fegyelmet tartani, ugyanis a munkaidő jó részét Játékkal töltik a fiatalabb mun­kások. Az Ingatlankezelő Válla­lat igen nagy összeget fizet az épület rendbehozásáért, s az ilyen Idő- és anyagpocsékolás mellett, nem csoda ha az sokba kerül. K. A. Hiánycikk A múlt év áprilisában egy M. O. 3. típusú mosógépet vá­sároltam. A gép kifogástalanul ;működik, ellenben az ékszíja, ; ami a tárcsát meghajtja, elsza- ; kadt. A KERAVILL-üzletben nem kaptam meg ezt az al­katrészt, az állami áruház sem árusít ebből a cikkből, sőt még a Finommechanikai Vállalat sem foglalkozik ilyen áruféle­ségek eladásával. Kiszámítottam, hogy ha a mosógépet beadom javításra, annak költsége 100 forintba ke­rül. Ha a szaküzletekben kap­ható lenne ékszíj, a javítás díja alig 25 forintos költséggel meg­oldható lenne. Arra kérem kereskedelmi szerveinket, intézkedjenek, hogy üzleteinkben árusítsák a mosó­géphez szükséges alkatrészeket. Nagy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom