Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-11 / 9. szám
1961. január 11. szerda 5. oldat Jani okosabb volt mint János A történet — megmásított nevekikel — igaz, úgy adom tovább, ahogy egyiik termelőszövetkezeti községben lakó barátomtól hallottam. Még a tavasz küszöbén, a község mezőgazdaságának szocialista átszervezése idején János bácsi és Jani fia azon morfondírozott: hogy’s mint kéne tenniük. Illetve, az utóbbi nem sokat töprengett, hanem bejelentette apjának: ő bizony belép az egyik termelőszövetkezetbe. Mindenki így cselekszik, s ugyancsak egy akaraton van valameny- nyi, nem lesz hát rossz az a kotos gazdálkodás. — Nagykörű vagy, azt csinálsz, amit akarsz, de megmondom őszintén, nagy szamár vagy, fiam — korholta az öreg. — A másfél hold szőlőt, meg azt a kis szántót én is beadom, de azután alászolgája. Én nem leszek a cselédje senkinek. Elszegődöm kocsisnak az egyik vállalathoz. — Ott talán uraság lesz? — így Jani. Itt meghökkent az öreg, mert valóban: nehéz is eldönteni a mai világban ezt a kérdést. — Hogy ki az uraság és ki a cseléd. — Nem arról van szó — éviekéit tovább a témától. — De ott nyolcszáz forint lesz a fizetésem havonta. Minden elsején biztos pénz. S mindegyikük úgy tett, »hogy elhatározta, János bácsi elment vállalati kocsisnak, Jani pedig fogatos lett az Üj Világ Tsz-ben. Az első fizetéskor Jani szeme- láttára ugyancsak hetyke szavak kíséretében simogatta az öreg a nyolc darab piroshasút, nem véve észre, hogy fiának enyhén sajnálkozó mosoly huncutkodik a bajusza tövén, — Na. fizetek neked egy ke- vertet — adta János bácsi a gangosat, de miután gallér mögé hajították az italt, meghökken- ve vette észre, hogy Jani is odaszól a csaposnak: — Még két adagot. — Honnan van neked pénzed? — fordult hozzá az öreg. — Az előlegből. Minden munkaegységre fizettek 15 forintot, hát abból. Nekem negyvenkét munkaegységem volt, az összesein 630 fontot. — Á, ez csak propaganda. — Itt a pénz, la — mutatta fel Jani az Összeget. — Elhiszem, de jövő elsején, majd elválik a tüdő a májtól. Következő hónapban a Jani zsebében lapuló 750 forint mellett öntötték garatra a kevertek Megszaporodott a foga- tosmunka, a vetés, szállítás, nőtt a jövedelem is. — No, jó. de hol van ez még az ón nyolcszáz forintomtól?! — Zárszámadáskor majd pótolják. — Hacsak nem csapnak be benneteket — játszotta meg az aggodalmaskodót János, de Jani tudta, hogy nem is az ő végleges jövedelmének a bizonytalansága hangolta le az öreget, hanem saját keresetének a biztossága; hogy tudniillik az mindenképp csak nyolcszáz forint marad. Zárszámadás után aztán a tsz-fogatos így szólt a vállalati kocsishoz: — Üljön csak le, apám, hadd számolom ki maga előtt fehéren feketével, hogy mennyire csaptak be az Űj Világban. — Hagyd, fiam. Tudom a ceruzád nélkül is.., Én már kiszámítottam. — No? — Azt hiszed, nem tájékozódom már hónapok óta, hogy’s miint zajlik az élet a szövetkezetekben? Nem tudom, hogy a természetbeni járandósággal ösz- szesen neked is havi kettőezerháromszázra rúgott a jövedelmed? — s az utolsó szavakat már közel egy esztendőt sajnáló bánattal pöntyögte el az öreg. — Hiába, no, te voltál az okosabb. De... —, s nem mondta tovább, hanem a zsebéből előhúzta a belépési nyilatkozatot. Tarján István >00000000000000000 <x A Szegedi Autóközlekedési Igazgatóság figyelmébe December 28-án a Szeged— Kalocsa között közlekedő autóbuszt vártam Kecelem. Az egyik utassal csomagot szerettem volna küldeni Kalocsára. Amikor az autóbusz megérkezett, integettem ismerősömnek, aki le akart az autóbuszról szállni. A kalauznő azonban durván rákiáltott: »-Ha leszáll, nem engedem vissza!*1 Erre a felszólításra aztán én léptem fel a kocsi lépcsőjén, ám én is megkaptam a magamét: »Amíg 10 forintot nem fizet, nem jöhet le az autóbuszról!« Kénytelen voltam a kért összeget kifizetni, amiért egy autóbuszjegyet kaptam cserébe. Azt szeretném megkérdezni. mióta vezették be, hogy az álló autóbuszra csak 10 forint büntetéssel lehet felszállni? Fenyvesi Jolán Cégtábla helyett: olcsó, szép áru AKÁRMILYEN nagy a forgalom a kiskunhalasi vásárcsarnokban — a legtöbb vásárlót rendszerint a Vörös Október Termelőszövetkezet elárusító-pavilonja előtt lehet látni. Ez a szövetkezet ma már egyedül »állja a sarat«, hiszen a Fehértói Állami Gazdaság és a Vörös Szikra Tsz nemrégiben felmondta bérleti szerződését a csarnokban, a Vörös Október Tsz azonban az év minden napján rendszeresen árusít. AZ ELÁRUSÍTÖ-pavilonban — az időszakoknak megfelelően •— főleg zöldségféle kapható, kiváló minőségben, s az egyéni termelőkhöz hasonlítva jóval alacsonyabb áron. Amíg például az őstermelők 1,50 forintért kínálják a káposzta kilóját —, a szövetkezet 80 fillérért adja. Hasonlóan olcsóbb náluk minden: a karalábé, sárgarépa, cékla stb. A szövetkezet rendszeresen árusít tejet is; naponta 8—10 kannával mér el az üzletvezető. Nem ő, hanem a rendszeres vásárlók mondják el, hogy a legzsírosabb tej itt kapható, s nincs áringadozás: 3 forint literje akkor is, ha nagy a kereslet, s ezt kihasználva az egyéni tehéntartók 3,50—4 forintot is elkérnek egy-egy literért. A TERMELŐSZÖVETKEZET kertészete már készül a tavaszi idényre. Legkorábban salátát, hónapos retket visznek a csarnokba, s az idén egyéb zöldségfélékkel is bővül a pavilon választéka, mert növekszik majd a kertészet Is. A halasi háziasszonyok cégtábla helyett is megtalálnák a Vörös Október elárusító fülkéjét: olcsó és jó minőségű áru hirdeti a nagyüzemi árutermelés elsőbbségéi wooooooooooooo Mikor küldik? I960, november 10-én az SZTK Kecskeméti Alközpontjának egy beteglapot küldtem el, hogy az útiköltséget juttassák el számomra. Máskor nyolc napon belül megkaptuk a pénzt, de most, nem tudni mi okból, nem küldték azt el. A szabadszállási traktoros iskola — munkahelyem — már megsürgette az ügyet, de az SZTK mégcsak nem is válaszolt Mi az oka ennek? Ratkovics Gáspár Hí épül az idén Az új esztendő a községfejlesztés tekintetében is jelentős változást hoz a kiskőrösi járásban. Tanácsaink mintegy kilenc millió forintot fordítanak közművesítésre, villamosításra a községek szebbé, kulturáltabbá tételére. A Kiskőrösi Napló előző számában már felsoroltuk, hogy mi épül nyolc községben, most pedig másik hét község beruházásairól adunk hírt. Kiskőrösön 1 millió 150 ezer forintot fordítanak törpevízmű KXJOOOOOOOOOCKXX Villamosítunk, de hogyan ? Örömmel közöltük a hírt, hogy Tabdi községbe is bevezették a villanyt. Ezzel teljesült a község lakóinak régi kívánsága. Helytelenítjük azonban a DÁV vezetőinek azt az intézkedését, ahogyan az ÜJ Élet Tsz villamosítását megoldották. A szövetkezet központja alig párszáz méterrel fekszik beljebb a J-’-korösi útelágazástól. A k'ß-' ; közpr ’a viszont, ahonnan a veze " V kiépítették, közel három üj- méter. A munka nagyjából ..»ár befejeződött, azonban közel sem úgy, hogy az energia lehetőséget nyújtana a központ további fejlesztéséhez, a mezőgazdasági munkák fokozott gépesítéséhez. A tsz ugyanis transzformátorállomást kért. A DÁV ezzel szemben primér vezeték helyett szekunderhálózatot épített ki, s ezzel megkötötte a szövetkezet fejlődését. Köztudott, hogy ilyen távolságon már annyira gyenge az áram, olyan nagy a hálózati veszteség, hogy a szükséges erősséget a szövetkezet nem tudja leszedni. Gratulálunk ehhez az „előrelátáshoz”. Választ várunk azonban a DÁV vezetőitől, hogy ki vállalja ezért a pazarló ötletért a felelősséget? Páhi község és Kaskantyú község körzeti orvosa Budapestre költözött. A két község lakosságának orvosi ellátása most a Kiskőrösön lakó dr. Lipták Sándorra hárul. Gyakran előfordul, hogy az orvost sürgős esetben hívják beteghez, de a lakásán nincsen telefon. A posta, mint értesültünk, egyelőre nem tud változtatni a dolközségfejlesztésből és vízhálózat építésére, az ökör- di iskola építési költségeihez pedig több mint 100 ezer forinttal járulnak hozzá. Páhin szintén törpevízműre tartalékolnak pénzt, tervezési és kútfúrási költségekre pedig 100 ezer forintot fordítanak. Pirtó községben az óvoda építéséhez helyeznek letétbe 120 ezer forintot. Soltszentimre 260 ezer forintot fordít az iskola átalakítására. Soltvadkerten hidrogló- bust emelnek, főnyomó vezetéket építenek s tovább bővítik a villanyhálózatot, valamint kutakat fúrnak 1 millió 300 ezer forint értékben. Tabdi napközi otthon építéséire tartalékolja a pénzét, Tázláron pedig 260 ezer forintot fordítanak a kul- túrbáz befejezésére. A járást tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén beszámolót hallgatott meg a járás gon. Ellenben lenne egy megoldás. Lipták dr. közvetlen szomszédságában két bolt is működik. Mindkét üzlet rendelkezik telefonkészülékkel, azonban felettes szerveik nem engedélyezik, hogy egyiket legalább is ideiglenesen átkapcsolják az orvosi lakásba. 120 gyermek a napköziben Császártöltés szövetkezeti községben nagy segítséget jelent a közös gazdaságokban dolgozó asszonyoknak, hogy csöppségeiket az óvoda, illetve a napközi felügyeletére bízhatják. Az elmúlt évben 150 gyereket írattak be az óvodába. Közülük 120-at vettek fel napközibe. A tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben vizsgálta a községi intézmények működését, többek között a napközi otthon helyzetét is. A gyermekek ellátását, felügyeletét és a velük való foglalkozást jónak találták. Hiányosság azonban, hogy négy csoport működik a napköziben, de jelenleg csak két csoportnak van kellő felszerelése. egészségügyi egységeinek helyzetéről és problémáiról. A beható vita után több határozat született az egészségügyi ellátottság javítása érdekében. A tanácsadások zavartalan megtartása érdekében utasították Fülöpszállás, Kiskőrös és Soltvadkert községek tanácsvezetőit, hogy az egészségügyi osztállyal egyetértésben biztosítsák a körzeti orvosi rendelő- helyiségeket. Utasította a végrehajtó bizottság Akasztó községet, hogy a bölcsőde üzemeltetése Idejére, megfelelő helyiséget biztosítsanak az egészségháznak. Döntés született arrra vonatkozóan is, hogy a megüresedett orvosi állásokra csak szakorvosokat vegyenek fel, a védőnői állásokat pedig kellő végzettséggel rendelkező lehetőleg helybenlakó személyekkel töltsék be. A végrehajtó bizottság végül megbízta dr. Csajkos Gyula járási főorvost és Városi Pálné járási védőnőt, hogy vizsgálják ki a tázlári iskolafürdő építésénél elkövetett szabálytalanságokat és tegyenek jelentést annak orvoslásáról. A bócsai vadászok figyelmébe Gyümölcsősielepítés 70 holdon A Csengődi Állami Gazdaság páhi üzemegységében nagy munka kezdődött A jelenlegi almáskert 288 fájának termőmetszése mellett nekiláttak mintegy ötven hold, 70—80 éves öregszőlő kitermeléséhez, a közitük levő, ugyancsak elöregedett gyümölcsfák kiszedéséhez. Ha ezzel végeztek, akikor jön csak majd a munka java. A hepe-hupás talaj egyengetését nagyteljesítményű földgyalúk végzik majd. Utána ágyat vetnek a jövendő almafáknak. Altalajtrágyázással holdanként 400 mázsa istállótrágya kerül a földbe. Utána talajmélyítést végeznek egyes szántóterületek hozzákapcsolásával. Az Így megmunkált földbe pedig ősszel telepítik hetven holdon a gyümölcscsemetéket Csak egy telefonon múlik A kiskőrösi parasztiiatalok között már ugyancsak tért hódított a félcipő, de az idősebbek ragaszkodnak a hagyományokhoz. A cipészszövetkezetben Így nincsenek munka nélkül a csizmadiák. Képünkön: utolsó simítások egy pár női csizmán Napirenden az egészségügy Szóvátesszük Száraz a kenyér Panasz érkezett a Kiskőrösi Napló szerkesztőjéhez. Az orvoslást a Kalocsai Sütőipari Vállalat figyelmébe ajánljuk. Véleményünk szerint megoldható, hogy Kiskőrösről ne csak minden másnap szállítsanak kenyeret Kaskantyúra. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy vagy kevés a kenyér, vagy pedig száraz. Esetenként az is előfordul, hogy pénteken kap a község kenyeret s a következő szállítmány csak hétfőn érkezik. A Kaskantyú és Bocsa közötti határrészen nagyon elszaporodtak és elszemtelenedtek a rókák. Garázdálkodásukról egyre több panaszt kapunk a kas- kanytúi gazdaassszonyoktól. A ravasz állatok rendszeresen dézsmálják a baromfiállományt, s olyan esetek is megtörténnek, hogy egy-egy tanyából 30—40 tyúkot is elhordanak. Sok gazdaasszony ezért nem is szívesen foglalkozik baromfitenyésztéssel, pedig ez az egyéni haszon mellett népgazdasági érdek is. Többen a vadászokat okolják a kialakult helyzetért, s ezen a bócsai vadásztársaságnak nem ártana elgondolkozni. Javasolnánk, hogy ne csak nyúlat és szárnyas vadakat lőjenek, hanem áldozzanak egy-két vasárnapot a ravaszdik irtására is. Ez annál is inkább indokolt, mert a róka dúvad, a vadászat pedig nem csupán öncélú szenvedély. Szabálysértés Font János, soltvadkerti lakos, termelői igazolvány nélkül almát árult, 700 forintra bírságolták. Szeg Lászlóné, bócsai lakos, termelői igazolvány nélkül árusított hízott libát, 500 forint pénzbírságot fizetett.
