Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-07 / 6. szám
1961. Január 1, szombat 8. oldal Koca? gsssootok IL Az előadás legnagyobb erénye, túl a zenei megformálás nehézségeken is győzedelmeskedő sikerén, hogy a kitűnően sikerült szövegkönyvre, nem utolsó sorban a Boccaccio novellák lelkes, lendületes, színes, renaissance világszemléletére támaszkodva, attól megihletve csípős, csipkelődő, hiteles korképet, szellemességgel, spontán hangulattal telített atmoszférát varázsolt a színpadra Seregi László rendezése. Kitűnően tagolt, a különböző hangulati elemeket ízlésesen váltó, s azoknak megfelelőképpen a lendületet gyorsító, vagy lassító tempót diktál. Kiemeli mindig a leglényegesebb mozzanatokat és úgy formálja meg a színpadon színészileg, hangulatilag a jeleneteket, hogy azok a legteljesebb összhangban, a művészek szerepformáló kvalitásait kidomborítva, de a zene rovására nem túlhangsúlyozva jelennek meg. Nem időz feleslegesen az apró részleteknél, de minden olyan helyzetet finom árnyalatokig kidolgoz, melynek szerepe van a jellemábrázolásban, vagy társadalmi mondanivalót hordoz. Az egyes sákam- lósabb részeken gyorsan és ízlésesen lép túL Nem csap át egyetlen színészi ábrázolás sem még az erre legcsábítóbbnak kínálkozó pillanatokban az üres komédiázásba, a túlzásokba. A jelenetek megkomponálása, a tömegek mozgatása, artisztikus, néhol egészen bravúros. örvendetes, hogy az egyébként hallatlanul nehéz feladatokat teljesítő kórus felülemelkedve az általuk előadott számok technikai nehézségein, mindvégig színvonalasan, ügyesen és lendületesen játszik a darabban, nem merevedik bele egyik vagy másik állóképbe. A harmadik felvonás comedia deli’ arte jelenete bőségesen osztogatja a jobbnál jobb komédiás-ötleteket De a betét még sem válik rikítóvá, beleillik az egész felvonás folyamatos mozgásába, — bár nem ártott volna egyszer-egyszer kurtítani a dialógusokon. Hasonlóan szeülemies az egyik Jól ismert Boccaccio novella ötletére épülő második felvonási jelenet, a „csodálatos olajfával.” Néhány szóban megemlékeztünk már Juhász Pál színészi és énekesi teljesítményéről. Elismeréssel kell szólnunk Lády Zsuzsa bemutatkozásáról, aki Fiametta szerepében a lírai elemeket hangsúlyozza ki alakításában. Valamivel több pezsgés, lendület azonban nem ártott volna. Fiamettája talán kissé szentimentálisabb a kelleténél. A szerelmes lányt egyébként őszinte de nem túlhangsúlyozott pátosszal jeleníti meg, egyénisége elsősorban a zenei részek megformálásában bontakozik ki a maga sokszínűségében. Gozmány György az álruhában Firenzébe érkező herceget kedves könnyedséggel alakítja, játéka hű képét adja Boccaccio kora aranyifjúságának. Kellemesen énekel. Az előadás egyik legegységesebb színészi teljesítménye Major Pálé, aki Boccaccio diákbarátjának szerepében kitűnő komikusi tehetséggel mozog. Humorérzéke szerepének összes lehetőségeit megtalálja és ízlésesen ki is aknázza. Arra is jut ideje, hogy ne csak külső megnyilvánulásaiban, de a figura belső mondanivalójával összhangban érzékeltesse az igazi barát segíteni kész jellemét. Az egyik legkitűnőbb mozzanata az előadásnak a három szomszédasszony és a három férj szerepének nagyon átgondolt és kitűnő kiosztása. Firenze szabadszájú, férjeik hibáit jól ismerő és nem is titkoló nolaárasszonyai vérbő, eleven színt adnak az előadásnak. Mojzes Mária a férfire éhes öregedő Peronellát pompás komikai vénával jeleníti meg. Kitűnően vesz részt az előadás eddig nyújtott teljesítményeket. A nagy feladatokhoz az egész együttes felemelkedett és szinte objektív lehetőségein túlmenő teljesítményt nyújtott. A három derék férj, akik olyan sok derűs percet szereznek a közönségnek: Karizs Béla, Szokoly Gyula és Simon Géza. zenei megformálásában. Jánossy Katalin Izabellája tűzrőlpattant, csinos menyecske. A kádárné alakítása gazdag humorban, lendületben. A kitűnő művésznő valóban testére szabott szerepet kapott ez alkalommal. Beatrice, a harmadik feleség szerepét Gyólay Viktória ját- sza. Színes, megnyilvánulásaiban spontán jelenség, alakításának hatását meleg hangorgánuma csak fokozza. A három „tekintélyes” polgárférj: Scalza borbély (Karizs Béla), Lambertuccio szatócs (Szokoly Gyula), Lotteringhi kádár (Simon Géza) alakítása emlékezetes. Sok humorral és meggyőzően ábrázolják a kitűnő színészek koruk kicsinyes, fösvény, borissza, s egyben ostobán öntelt polgárságát. Simon Géza, aki szerepe csaknem minden pillanatában a részegség illúzióját kell hogy keltse, ezt az egyetlen „alapállást” rendkívül mulatságosan variálja. Karizs Béla a negédeslkedő borbély szerepében nyújt kitűnő alakítást Szokoly Gyula, mint öregedő, házsártos szatócs teremt mulatságos figurát. Mindhárman kitűnően megállják a helyüket a harmadik felvonás komédia-jelenetében is. Sülé Géza kissé erőtlen • herceg szerepében. A vendég díszlettervező, Csl- nády István nem ismeretlein Kecskeméten. Jó néhány kitűnő színvonalú színpadképet tervezett már színházunk számára. Mindhárom felvonás díszlete magával ragadóan szellemes, jó mozgási lehetőségeket teremt, játékos könnyedsége, a jelmezekkel harmonizáló színei egymagában atmoszférát teremt. Csak a legnagyobb elismerés hangján lehet nyilatkozni Márton Aladár kosztümjeiről. Ez a bemutató előadás a kecskeméti színpadon messze túlhaladja a • zenés műfajban Bebizonyította a kecskeméti énekes együttes, hogy megérett a nagyobb operai létszám kiegészítésére is. A Katona József Színház Suppé bemutatója a legutóbbi évek kiemelkedő eseményeinek sorába tartozik. Csáky Lajos Munkaszervezési és livedelemeiosztási formák a szövetkezeti szőlőtermelésben A termelőszövetkezetekbe bevitt kisebb-nagyobb szőlőparcel- lá(k nagyüzemi művelési formái rövid időn belül nem alakíthatók ki. Ezért a jelenlegi területen kell biztosítani a terméseredményék növekedését. Ezt többek között a munkaszervezetek helyes kialakításával s megfelelő jövedelemelosztással lehet elősegíteni. A szövetkezetbe vitt szőlőterületeket osztályozni kell; ezt a tagság somiból választott bizottság végzi, hozzáértő szakemberek bevonásával. Gondoskodjunk arról, hogy az osz- tálybasorol ásnál a tulajdonos is ott legyen. E munkát március 31-ig a megye egész területén be kell fejezni. Az értékelő-bizottság az osztálybasorolás alapján javaslatot tesz a földjáradék nagyságára, amelyet végső soron a közgyűlés erősít meg. A már hosszabb ideje működő, a közös szőlőtermelésben jártas tsz-ékben továbbra is fenn kell tartani a már bevált brigád- és munkacsapat-szervezeTervek Lakifeleken LAKITELEK az elmúlt év decemberében lett termelőszövetkezeti község. Többen léptek be a meglevő Petőfi Termelőszövetkezetbe is, s ugyanakkor Szikra néven alakítottak egy új szövetkezetei. A két közös gazdaság területe élért az ötezer katasztrális holdat. Az új tsz- ben 550 tag munkájára számítanak az idén. G. Kovács Jánosnak, a Szikra elnökének hasznos tervei vannak a jövőre nézve. Megvitatja majd ezeket a tagsággal, s ezután döntenek, mit tudnak megvalósítani belőle az idén. — SZERETNEK a tagság bizalmának eleget tenni — mondja az elnök. — Ebben az évben 2200 hold földterülettel Nagy az érdeklődés a tanfolyam iránt A Tiszakécskei Gépállomáson Is — hasonlóan megyénk több gépállomásához — traktorvezetői tanfolyamot rendeznek. A tanfolyam még ebben a hónapban megindul és két hónapig tart. Ezen a tanfolyamon harminc gépállomási dolgozó vesz részt és már a tavasza munkák megkezdésekor munkába állnak. A gépállomás maga képez ki dolgozód közül 10—12 kombájnost. Ugyanakkor a szabadszállási iskolára negyven gépállomása dolgozót küldenek tanulni. kezdjük meg a közös gazdálkodást. Legfontosabb feladatnak tartom, hogy fokozzuk a gyü- mlöas- és szőlőtermesztésit. Lakiteleken hagyománya van ennek. Helyesen gondolkodik tehát az új elnök, aki egyébként most végzi levelező tagozaton a kertészeti technikum második osztályát. Elmondja azt is, hogy növelni szeretnék a zöldségtermesztést. Ebben az évben kétszáz holdon létesítenek kertészetet. Később öntözéses kertészetet szeretnének kialakítani. Továbbá javasolja majd a tagoknak, hogy 100 holdon őszibarackot, 100 holdon pedig meggyet ültessenek. AZ ŰJ termelőszövetkezet ebben az évben már 15—20 000 rántandvaló csirkét szeretne szállítani a városba. Kisvendéglő épült Orgoványon Állandóan fejlődik Orgovány. A villamosítás, a járdák építése után most önkiszolgáló vas- és cipőüzlet létesítését tervezik. A földművesszövetkezeit Nefelejcs kisvendéglőjét — amelyet 80 000 forintos költséggel nemrégen adtak át — megirigyelhetné még a városi ember is. Az ízléses és tiszta kisvendéglő a községben is nagy népszerűségnek örvend és havi forgalma eléri a 70 000 forintot. A NAPOKBAN találkoztam Ernővel, egy régi ismerősömmel. Rossz hangulatban volt. — Gyere be egy feketére, — invitált. Beléptünk a Pálma Eszpresszóba. Az asztalnál ülve volt időm tanulmányozni Ernő megviselt arcát és akaratlanul kibuggyant belőlem a kérdés: — Mi történt veled? — Hagyd el — nyögte majdnem sírva. — Mikor fogjuk már kivívni végre az egyenjogúságot? — Miféle egyenjogúságot? — csodálkoztam. — A FÉRFIAK egyenjogúságát a nőkkel. Tudod, az kétségtelen, J hogy újév délutánján 5 kézenállva mentem haErnő bánata za, de azért mégsem kellett volna a feleségemnek kidobni. Az ember egész éven át takarít, mosogat és íme, ez a fizetség. A felesége kidobja az utcára. — Azt hiszem igaza volt — ellenkeztem Ernővel —, te a barátaiddal mulattál, kézenállva mész haza, őt pedig szegényt otthon hagytad. Én is kidobtalak volna. — Na, nem egészen úgy volt — vitázott velem Ernő. — A Sümegiék nálunk szilvesztereztek és én eh kísértem őket hazafelé, igaz, hogy útközben betértünk ide, oda. — El tudom képzelni, hogy merre jártatok, ha hazatérve azt sem tudtad ki fia-borja vagy. — MINDEZ azért van — folytatta Ernő, mintha nem is hallotta volna megjegyzésemet —, mert nincs egy olyan intézmény, melyhez mi férfiak fordulhatnánk, . ha sérelem ér bennünket. A feleségemnek könnyű, őt a nőtanócs támogatja. Mozgalom indult arra, hogy segítsük a második műszakot, küzdelem kezdődött az alkoholizmus ellen és így tovább. Tovább kesergett, még az utcán is panaszkodott. Mikor az egyik italbolt elé értünk, be akart csalni: — Igyunk meg egy fröccsöt. — Ernő, te megint kézenállva akarsz hazamenni — ellenkeztem. — Valahol vigasztalást kell keresni — kesergett —, majd én magasra emelem a férfiak egyenjogúsításának zászlaját. Megalakítom a férfitanácsot. AZZAL otthagyott és benyitott az italboltba. K. S. let. Ebben az esetben a művelés minden eleme közös és az egész területre vonatkozóan minden holdra áüagtervet szükséges megállapítani. Az újonnan alakult és nagy szőlőterülettel rendelkező tsz-ekben is ki kell alakítani a brigádokat és munkacsapatokat. A bevitt szőlőt a családnak egyéni művelésre lehet kiadni. Ilyen esetben a tervet egyénenként szükséges megadni, de arra törekedjünk, hogy a fedés, nyitás, sorközi kapálás, permetlékészítés, esetleg maga a permetezés és a szüret közösen történjék. A permetezés többféleképpen megoldható. Ha a szőlőterület nagyjából összefügg, akkor a per- mctlevet úgynevezett per- metlékeverő-tomyokban készítsük elő, s innen a szövetkezet fogatokkal hordja szét a tagokhoz, akik a permetezést már egyénileg végzik. Ebben az esetben egy-egy per- metlékeverő-toronyra 30—10 kát; hold szőlőt számíthatunk. Ha a szőlők szétszórtan terülnek el, akkor a perm étié-törzs oldatot központilag kell elkészíteni, s azt a tag egyénileg hígítja. Ebben az esetben is szükséges, hogy a tagok a permetezésit egyazon időben kezdjék meg. A szüretet a brigádok és munkacsapatok tagjai családtagjaik bevonásával végzik. A szedést minden esetben fajtánként kell végezni, s a szőlőt közös feldolgozóhelyen préseljük ki. Többféle módozat van a háztáji szőlő kiadására. Az első szerint a közgyűlés által meghatározott részt az egyén részén* kimérik. Ha a közös termelést különösebben nem akadályozza, akkor a háztájit a tag volt saját területéből kaphatja meg. — ha azonban akadályozza, akkor a közgyűlés (Utal kijelölt területen kell kimérni. Másik mód. hogy a háztáji terület nagyságát a közgyűlés eszmeileg határozza meg, de maga a terület az egyón áltól megművelt területben benne van* s az elért terméseredményből a* eszmeileg megjelölt rész arányában részesül a dolgozó. A háztájira jutó hányadot a tea átlagterméséből számítják ki. A termésáitlaigot illetően a tervet területre, mótermózsábaa kell megadni. A tervként megadott termés eléréséért az illető tag alapmunkaegységet kap. Amennyiben a betervezett munkaegység-ráfordítással a brigád vagy munkacsapat a tervét túlteljesítette, a túlteljesítés 40 százaléka a tagokat illetheti. A vezetés javítása érdekében a brigád vezetőjét az elért átlagmunkaegység 15 százalékkal növelt összege, a munkacsapját vezetőjét pedig 10 százalékkal növelt összege illeti. A permeüké- szítőket és a szőlőben is dolgozó fogatosokat a teljesített munkaegységen félül szintén megilleti a többtermés 40 százalékának nekik jutó része. Az egyéni művelésre kiadott területet lehetőleg 5 éven át egy személy és annak családja kezelésében kell meghagyni. Ha az Illető a meghatáro- j zott területre megadott mennyiséget saját hibájából nem teljesíti, az alapműn- I kaegységéből annyit von- j junk le, ahány százalékkal | nem teljesítette a tervet. Amennyiben a terv a megmunkáló tag önhibáján kívül nem teljesíthető — például elemi kár esetén —, az esetben az alapmunkaegységet a tagnak jóvá kell írni, ha az előírt munkákat elvégezte.
