Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-07 / 6. szám

1961. január 7, szombat S. oldal ÜRÖM AZ ÖRÖMBEN Űj művelődési otthon — műszaki hibákkal Nagyon örülünk, hogy az utóbbi években megyénkben szaporodnak a korszerű műve­lődési otthonok. Még másfél év­tizeddel ezelőtt a falvakban a földesurak vagy jómódú gazdák kastélyai tartoztak a legszebb épületek közé, ezzel szemben ma már a nép kulturális igé­nyeinek palotái: a művelődési otthonok büszkélkednek a fal­vak gondozott központjában. Egy-két ritka kivételtől elte­kintve ez az általános kép tá­rul a szemlélődő, vagy átuta­zó elé. Most egy ilyen sajnála­tos, ritka kivételről tájékoztat­juk olvasóinkat. Mit tartalmaz a műszaki átvétel jegyzőkönyve? Lászlófalva megyénk kis lé­lekszámú falvai közé tartozik. De lelkesedését tekintve csep­pet sem marad el a nagyobb községektől. 1959 tavaszán a la­kosság kérésére a helyi tanács úgy határozott, hogy művelődé­si házat épít, állami támogatás igénybevételével, valamint a községfejlesztési alap jelentős százalékának felhasználásával. Az elgondolást tettek követ­ték. 1960. december 20-án meg­történt az új kulturális intéz­mény műszaki átvétele. Jegyző­könyv tanúskodik a szakembe­rek kifogásairól, észrevételei­ről. Bizony nem hízelgőek ezek a megállapítások a munkaválla­lókra nézve. Kezdjük talán azzal, hogy a művelődési otthont az ÉM. La­kóterv Bács megyei irodája ter­vezte, az építést pedig a me­gyei Építő és Szerelőipari Vál­lalat végezte. S ha megnézzük, hogy milyen munkát produkál­tak, csak lesújtó véleményün­ket tolmácsolhatjuk az illeté­keseknek. A forraszról — nagyterembe folyik o víz Nézzünk szét az új művelő­dési otthonban. Az első szembe­tűnő hiba a terrasz építésénél mutatkozik. Lejt és ments is­ten attól, hogy tartósabb eső­zés, vagy esetleg hirtelen olva­dás következzék be, mert a csa­padék illetve a sáros hóié befo­lyik a parkettás színházterem­be (Sajnos ilyen eset már elő­fordult az új művelődési ott­honban, erről árulkodnak a parkettára száradt esőzések sá­ros nyomai.) Ezáltal a csapa­dék az előadói teremben keres magának „kivezető’* utat ■ a falak máris magukba szívták a nedvességet Következő utunk az előcsar­nokba vezetett Parádés fali­lámpák kápráztattak el bennün­ket Harminchat különféle „csil­lárféleség" sárgult és feketél- lett a mennyezeten. Hirtelen azt hittük, hogy farsangra ké­szülnek. Tévedtünk. Ezek a fényt sugárzó lámpák végleges ^kinevezést" kaptak az előcsar­nokban. Színösszetételük, for­májuk ízléstelen. A két szőban- forgé vállalat bizonyára mo­dernségre törekedett elavult, a ^maradékból" előkotort leltári tárgyak mennyezetre aggatásá- val! Az ablakok nem nyithatók Szemlélődésünk során újabb meglepetés fogadott Az abla­kokat nem lehet kinyitni, mi­vel az ablaktávnyitókhoz nyúl­ni szigorúan tilos és életveszé­lyes! Miért? fdert falastól együtt szakadnak rá a kíván­csiskodókra. Így hát a nagyte­rem szellőztetését „korszerűen” oldották meg. Benyitottunk az Öltözőkbe is. Fűteni itt nem lehet, azon egy­szerű oknál fogva, mert a ter­vezéskor kifelejtették a ké­ményt. Így hát a kecskeméti Katona József Színház tájelő­adásaiban hideg időben nem gyönyörködhet Lászlófalva kul­túrára szomjazó népe. Az új művelődési ház építési költsége 1 millió 700 ezer forint volt. Ezért a tetemes összegért talán még kifogástalan munkát w Ev eleji számvetés llllliMü lllillll S; g is végezhetett volna a két me­gyei vállalat. Ügy gondoljuk, ha építés köz­ben rendszeresebben ellenőriz­ték volna a munkálatokat, akkor most valószínűleg dicsérő cik­ket írnánk a bírálat helyett. Bi­zonyára a lászlófalviak is job­ban örültek volna annak. Bieliczky Sándor Harcban az ország függetlenségéért A világpolitika Jelenleg egyik legtöbbet szereplő országa La­osz. Ebben a távolkeleti ország- i törvényes kormány és a nemzeti függetlenségért, az amerikai Imperialisták beavat* korái ellen már régóta hősie­sen küzdő Patet Lao csapatai sikeres felszabadító harcokat folytatnak. Az amerikai dollá­rokkal és a thaiföldi, meg a csang-kaisekista tisztekkel meg­erősített lázadó Nasa van csapa­tait mindenütt visszaverik. Ké­pünkön: a Patet Lao menetelő egysége. AZ Oj ESZTENDŐ első nap- mindeniki számot vet arról, hogyan dolgozott az el­múlt évben, mi mindent tett a szocializmus felépítésének ér­dekében. Eat tesszük mi is, ami­kor megvizsgáljuk, hogy az óesz­tendő munkás hétköznapjaiban mát tetttünk lapunk tömegfcap- csolatának erősítéséért, még szé­lesebb kiépítéséért. A számadás nemcsak az eredményeket mu­tatja meg, hanem fellebbenti munkánk hiányosságairól is a fátylat. Meg kell mondanunk: szívesen a közvélemény elé tár­juk vizsgálatuk eredményét. A múlt esztendőben a lap in­formátorai, a társadalmi aktívák és az ügyes-bajos gondjaikkal az újsághoz forduló emberek több mint 1900 levelet küldtek szerkesztőségünknek, s emellett sok száz esetben személyesen in­tézkedtünk a bennünket felke­resők ügyében. Lapunk — amely a a megyei pártbizottság politi­kájának igyekszik hű szószólója lenni — hasábjain a levelek százait jelentette meg, tolmá­csolva a megye üzemeiben, ter­melőszövetkezeteiben folyó ha­talmas munkát, vagy bírálva azokat a vadhajtásokat, ame­lyek gátolják társadalmunk fej­lődését. A PETŐFI NÉPE szerkesztő­sége sokat tett azért, hogy a le­velezők anyagai, tudósításai nap­világot lássanak. Az újság ter­jedelmének növekedése óta he­tenként három alkalommal ösz- szeállítást közlünk, s szabadon nyilváníthatják véleményűiket azok, akik nemcsak meglátják, de szeretnék is megszüntetni a fennálló hibákat. Ez a módszer jelentős mértékben megszilárdí­totta olvasóinkban azt a tuda­tot, hogy az újság, a párt lapja harcol a jobb eredmények el­éréséért, a jó munkamódszerek elterjesztéséért, a visszásságok, a hibák megszüntetéséért. ENNEK TULAJDONÍTHATÓ, hogy pártmunkásaink éppen úgy mint az államapparátusban dol­gozó, vezető beosztású olvasóink szívesen ragadnak tollat, s ha nem jelentkezik az újságíró, ma­guk megírják a község, a mun­kahely eredményeit, s igyekez­nek az újság igénybevételével is megszüntetni a rossz módsze­reket. Mi az, ami levelezőinket, az egyszerű olvasót írásra seriken ti? A szocializmus építésének, tár­sadalmunknak szeretete, a párt politikájába vetett hit és biza­lom. Ezeknek az érzéseknek ma­teriális formái azok a közlések, levelek, amelyek a párt lapjá­nak hasábjain nap mint nap megjelennek. AZ ÚJ ÉV küszöbén nemcsak hátra, hanem előre is nézünk. Célunk, hogy ezeket a szálakat — amelyek az olvasókat a lap­pal összefűzik — még szorosab­bá, még elmélyültebbé tegyük, s az is, hogy tovább szélesítsük aktívahálózatunkat. Ehhez kér­jük az idén az olvasók, a leve­lezők további segítségét. Gémes Gábor Kérés a moziüzemi vállalathoz A Csengődi Tanács Végre­hajtó Bizottsága legutóbbi ülé­sén többek között foglalkozott a lakosság művelődési, szóra­kozási igényeinek kielégítésé­vel. A bizottság a népfront községi elnökének, Hargitai Bélának javaslatára úgy hatá­rozott, hogy felterjesztéssel él a Bács megyei Moziüzemi Vál­lalat igazgatójához és kéri, hogy a jelenlegi keskenyfilmes mo­zit alakítsák át normálfilmesre. Levelükben egyhangúlag kérték azt is, hogy az igények kielégí­tése érdekében a vállalat újból vezesse be a szombat esti film­vetítéseket A baráti országok életéből Felépült az űj Lidice újjáépítésére. Az 500 lakosú bú- nyászfalu minden férfilakosát megölték és csak néhány asz- szony és gyermek élte túl a P’OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOr húQip kaxtithJx lát tafiadj&íi cl ciizmákk&z .. sas. 11 sss. * * ^ hangzik az utcáról a sepregetés üteme. Pitymallik már. A zajra ébredő ember a vekker után nyúl, nézi a mutatóját —, néhány perccel múlott négy. Lehet még aludni De ez a Józsi, ez korán fel­kelti.. Igen, Szitojfca József, vagy egyszerűen Józsi — ahogy őt a eoltvadkertiek szólítják — jó­formán a pacsirtával ébredt nyáron, mert hívta a köteles­ség. Mint rendes háziasszony reggel a lakást —. úgy takarí­totta, sepergette 6 a község fő­utcáját Nem is volt abban hiba, akárki megnézhette. A vi­rágágy-szegélyek között, mint ezüst csík húzódott a tisztára sepert úttest így lett Józsi nyugdíjvárományos Aztán beköszöntött az esős ősz. A kövezetlen utcákban összegyűlt víztócsa meg a sár kellemetlenkedett a helybeliek­nek. Józsira újabb feladat várt Ilyenkor a falu sepregetése el­maradt Jóval fontosabb el­egyengetni, elvezetni az össze- gyülemlő vizet, hogy kevesebb sár tapadjon a csizmákhoz, ci­pellőkhöz. Most meg, hogy foga van az időnek, s megfagyasztja a po­csolyákat és a sarat, Sztojka József mindennapi munkája közben a havat várja, Igen, a Sztojka József arcképe falu utcaseprőjének az évsza­kok teszik változatossá munká­ját Télen havat lapátéi meg­tisztítja az út-átjárókat Ezt még nem próbálta Józsi, hiszen most éli új foglalkozá­sában az első telet Csak a ta­vaszon állt be a tanácshoz. Az állást több mint egy hónapig hirdették, de nem akadt rá je­lentkező. 0 meg milyen bol­dog volt, mikor szólt Havasi elvtáns, a vb-titkár, hogy: »Jó­zsi nem lenne hozzá kedve?« Hát már hogyne lenne! De el­vállalhatja? Hiszen ő drótoz- gatott eddig, meg üstháza­kat szokott csinálni. Most meg nyugdíjas állást kínálnak neki !... Persze, hogy elvállalja! Megeredt a rózsaszemzés... így lett a fekete, göndörfürtű Sztojka József a soltvadkerti tanács dolgozója, a község utca­seprője és — ha még csak a negyven felé ballag is — nyug­díjvárományos. A fizetés ugyan nem túlságosan nagy, de a hét gyerek utáni családi pótlékkal eléri az 1500-at. Jó beosztással futja azért erre is, arra is. Mert barkácsolgat ő emellett, apró bádog javításokat -vállal, meg az üstház készítésről se mond le egészen. De most már első a hivatás. Mert számára az utcaseprés nemcsak azt jelenti, hogy pénzt kap érte, hanem fcQlön gyönyö­rűsége, hogy tiszta, szép laká­lyos a falu, s hogy ebben neki is része van. A nyáron sokat segített Dudás Gábor bácsinak, a község kertészének. Mennyit buzgólkodtak együtt a parkok szépítésén! Látni kellett volna azt a sok vadrózsát amelyeket ők szemeztek! Minden egyes szem megfogta. És milyen bol­dogság élvezni a munka sike­rét! Jellemformáló ereje van en­nek az örömnek. Ezen felbúz- dulva érlelődött meg benne az elhatározás: Elmegyek Bugacra, hozok vadrózsatöveket. Miért kerülne ez is a község pénzébe, amikor az ottani ismerőseim szívesen adják! Új ház épül a hét kicsi Sztojkának így történt, hogy a napok­ban Dudás Gáborral együtt ró­zsatövekért indult Sztojka Jó­zsef, hogy az ő jóvoltából is tiszta, kedves Soltvadkertet jö­vőre még több virág díszítse. S mire az újonnan hozott vad­rózsatövek szemzései megered­nek, bizonyára elkészül Sztoj- káék új háza is. Tágasabb, egészségesebb a mostaninál és szelidebb, jó példát mutató kör­nyezetben cseperedik becsüle­tes, dolgos emberré a hét kicsi Sztojka. (-ír-.) mészárlást és a deportálást. Az újjáépítés nemrégiben fe* jeződött be. Többek között egy nagy kertészeti intézetet is léte* sítettek, ahol a kertészek a kü­lönböző keleti és nyugati orszá* gokból származó rózsafákból te* lepitett rózsakertet ápolják. Szűzfoldek hasznosítása Tibetben Tibetheu is megkezdődött • szűzfoldek megművelése. Aa első hírek arról számolnak be, hogy Lhasza körzetében a pa­rasztok 2.500 hektár szűzföldet törtek fel és vetettek be aa ősa folyamán. Tibetben rengeteg szűzföld található. Aa autonóm terület egyes körzeteiben több a szűzföld, mint a megművelés alatt lévő földterület. A szűzföldek megművelő! kö­zött ott vannak a volt rabszol­gák, akik számára a szűzföldek feltörése egyszersmind azt is jelenti, hogy ők is földtulajdo­nosokká válnak, akárcsak a volt jobbágyok. Elektronikus vérsejtszámlálő Leningrádi tudósok és mér­nökök elkészítették egy vér- elemzésre szolgáló elektronikus berendezés prototípusát. Az új műszer — amely a te- lemikroprojektor nevet kapta — lényegében televíziós kame­rával összekapcsolt mikroszkóp. Az elemzésre előkészített vért mikroszkóp tárgylencséjének helyére teszik. Az emberi sze­met pedig miniatűr képcső he­lyettesíti, amely a vérsejtek ké­pét a műszer televíziós ernyő­jére vetíti. Ugyanakkor egy különleges számolóberendezés megállapítja a vérsejtek szá­mát. A gyakorlatban mindez egy szempillantás alatt tör­ténik. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság száz millió koronát fordított a náci SS-különítmény által. 1942-ben kiirtott iLidice

Next

/
Oldalképek
Tartalom