Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

1961. január 1, vasárnap 5. oldal Jó eredménnyel búcsúzik az óesztendőtől, nagyszabású tervekkel köszönti az új évet a iissakécskei Szabadság Tsa Az osztály létszáma 22 fő Ritka Baján az olyan este, hogy az Irodasor ablakszentei ne világítanának a Villamosipari Gyárban. Az asztalok mögött azonban nem az irodisták ülnek, hanem idősebb és fiatalabb munkások, akik általános képzettségüket növelve hajolnak a tankönyvek fölé. Képünk a dolgozók iskolájának esti tagozatán készült. A VIII. osztály létszáma 22 fő. Hochwar tér Károlyné irodalom* tanár visszakérdezi az anyagok Előadássorozat a nagyüzemi zöldségtermesztésről A közel hatezer holdon gaz­dálkodó tiszaikécákei Szabadság Termelőszövetkezet irodahelyi­ségeiben a Zárszámadási elő­munkálatokat végzik. Ugyanak­kor az új esztendő terveit is ké­szítik. Az elnök, Hegyi István elvtárs ♦ájékoztatása szerint a tagság munkaegységen­ként 35 forint értékű jutta­tásban részesül, de ennek jelentős részét rendszeres havi előlegként már meg­kapta. Ezenkívül a zöldborsó, cukorré­pa, gyümölcs stb. terven felüli mennyisége után számosain pré­miumban is részesülték. A juttatás említett murika- egységenikénti értéke — látszó­lag — 2 forint 40 fillérrel ke­vesebb a tervezettnél. Viszont a háztáji gazdaságokban mint­egy 15 ezer egységnyi munka ráfordításával — terven felül — közösen végeztéik a betakarítást. E munka összértéke 561' ezer, egy tagra arányosan elosztva 496 forint. A most lezárult esztendő­ben — a területek nagyságához viszonyítva — a kertészet biztosította a legnagyobb jövedelmet. Ösz- szesen 180 holdon foglal­koztak öntözéssel, 120 hol­don szántóföldi kertészke­déssel. Év elején 45, decemberben már 85 tehene volt a tsz- nek, sertésből pedig 19-ről 609-ra növekedett az állo­mány. Ebből 120 az anyakoca, a többi hízó, s van még 300 szopós- és választási malac is. A növem- dékmarhák száma az év eleji 16 helyett 200, a hízómarhéké 36, a juhoké 183. Ami az új esztendőre ké­szülő tervéket illeti: még na­gyobb mértékben öntöznék a Szabadság Tsz-ben, mint az óév­ben. Az öntözéses kertészet te­rületét 212 holdra növelik (90 holdon termesztik a paprikát), s 175 holdon fog­lalkoznak dinnye, borsó, pa­radicsom szántóföldi ter­mesztésével. A lucernát 150, a cukorrépát ÍOO, a silókukoricáit 30 holdon öntözik. 25 holdon ismét öntö- zéssél termesztik a dohányt, s — amivel eddig még nem fog­lalkoztak — tíz holdon az olasz­búzát is. Összesen 450 holdat öntöz­nek 1961-ben. Az öntözött területék növelé­séhez egyébként nincs szükség a hálózat fejlesztésére, a jelen­legi öntözőberendezés elegendő a «-mesterséges eső«-höz. Az új évben továbbfejlesztik az állattenyésztést is. A tehenek számát százra, a hízómarhákét 160-ra, a ju- hokét a kétszeresére növe­lik, s az Állatforgalmi Vál­lalatnak történő folyama- - tos átadásra összesen 1300 sertést hizlalnak. Itt jegyezzük meg, hogy — él­ve az állami akció kedvezmé­nyeivel —, a tagok is jelentős mértékben foglalkoznak háztáji gazdaságaikban tenyészkoca-ne- Véléssél. A tervben szerepel 100 hold gyümölcsös és 50 hold szőlő nagyüzemi módon való te­lepítése is. Az utóbbihoz 200 ezer szőlő­vesszővel már rendelkezik a tsz. A palántázás 90 százalé­kát majd géppel végzik, mivel az eddigi tapasztalatok szerint a gépi ültetés nemcsak gyor­sabb, olcsóbb a kézinél, hanem a megeredóst illetően eredmé­nyesebb még a káposztaféléknél és a dohánynál is. — Termelőszövetkezetünk tag­jai minden dicséretet megérde­melnek a munkában való helyt­állásukért — vallja az elnök, s nem kétséges: így lesz az újesz­tendőben is, amelynek zárszá­madásakor még nagyobb ered­ményekről, s nagyobbszabású tervekről számolhatunk majd be. T. I. A szocialista nagyüzem meg­kívánja, hogy a termelést Irá­nyító dolgozók szakmai tudása állandóan növekedjen. Hinnék érdekében a Bács-Kiskun me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága és a Kecskeméti Konzerv­gyár 1961. január 3-án, 4-én és 5-én nagyüzemi zöldségtermesz­tési előadássorozatot tart, kü­lönös tekintettel a komzerv­« Hatezer hold paprika termését dolgozzák fel Három műszakban őrlik a piros aranyat Tízezer füzér a napi ,.norma Az étkezési paprikát — szintén öntözéssel — 56 holdon termesz­tették. A zöldségféléken kívül 36 hold silókukoricának majdnem a félét, 116 hold cukorrépának közel a háromnegyedét, 145 hold lucernának több minit a felét öntözték. Tíz holdon a dohányt is háromszori öntözéssel ter­mesztették. ami által a terv sze­rinti 10 mázsa helyett 13 mázsa 20 kilogrammot takarítottak be egy-egy holdról, s ezzel 55 ezer forint többletbevételre tettek szert Az öntözés eredményekép­pen a terményekből általá­ban a felével, silókukoricá­ból mégegyszer annyival több termett, mint »meny­nyit tervbe vettek. Az állatállomány is jelentős mértékben fejlődött 1960-ban. Egyre ritkábban de még bizony előfordul, hogy egyes kereskedelmi alkalma­zottak csalnak: a pénzért keve­sebb árut adnak, vagy többet számolnak, s ezzel megkárosít­ják a fogyasztókat. Ezek a tol­vaj eladók szánják, bánják tet­tüket, amikor rajtakapják őket. Máskor meg tréfásan így evőd­nek egymás közt: van kereske­dői leleményesség is a vilá­gon ... A vásárlók érdekét védő ke­reskedelmi ellenőrző szervek, így az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai is időnként megjelennek egy-egy üzletben, s tüzetesen ellenőrzik az eladók számításait. S hogy ma még erre szükség van, an­nak bizonysága a következő: a novemberi csomagellenőrzés, próbavásárlás során öt alka­lommal tapasztaltak árdrágí­tást, három Ízben kalkuláció hiánya miatt nem tudtak meg­győződni az árak helyességéről. Az árdrágítást élelmiszer- és Iparcikk-üzletben követték el. A hibát vétők közül négy boltve­zető, egy pedig eladó volt. A boltvezetőket a felügyelőség ve­zetője pénzbírság fizetésére kö­telezte, míg az ötödik árdrágító ezúttal írásbeli megrovással úszta meg. PIACI NAP van Kalocsán. Kocsik sokasága paprikával megrakodva vár a Kalocsai Fűszerpaprika!pari Vállalat ka­pujánál bebocsátásra. Bent, az udvaron, négy helyen gyűjtik be a termelőktől az idei ter­mést. Az átvétel szeptember 15-én kezdődött Ekkor öm­lesztve, ládákba rakva szállí­tották be a környék ország­szerte ismert és kedvelt piros aranyát Jelenleg csak füzéres árut vesznek át, melyből a napi norma 10 ezer füzér. Pógyor Lajos igazgató el­mondja, hogy az idén 1600 va­gon nyerspaprikát vásároltak fel. Ebből a mennyiségből de­cember 21-ig 1200 vagon ér­kezett be. Ennek feldolgozása, illetve a szárítás, féltermék­gyártás három műszakban tör­ténik ... — Csak nem olyan gyorsan, ahogyan mi szeretnénk — avat­kozik a beszélgetésbe Molnár elvtárs, a termelési osztály ve­zetője. — Az Idei esős ősz következ­tében a paprika víztartalma el­éri a S0 százalékot a tavalyi 40—50 százalékkal szemben. Emiatt a szárító üzemben csak napi 20—25 mázsa félterméket tudunk előállítani a tavalyi 60—70 mázsával szemben — veszi vissza a szót az igazgató. KÉTSÉGTELEN, az idei sze­zonban dupla mennyiségű vi­zet kell eltávolítani a paprika szárításakor. Ez a többlemunka, többletidő növeli az egy má­zsára eső feldolgozás költségeit. — S ez mennyiben befolyá­solja a terv teljesítését? —kér­dem az igazgatótól. — A negyedik negyedéves program 250 vagon féltermék legyártását írja elő. Kiszámí­tottuk, hogy december végéig 180 vagonnál 1öbb félterméket nem tudunk előállítani. — A lemaradásban ..segített" az is, hogy a szellőző művek dolgozói rosszul szerelték be az új épületbe az új szárítóberen­dezést, s ezért a gépre terve­zett decemberi teljesítmény tel­jesen kiesett — mondja Mód Béla. a beruházási előadó. — A féltermékgyártásnál je­lentkező lemaradás azonban nem befolyásolja sem a belföl­di, sem a külföldi igények ki­elégítését, sőt exporttervünket két vagonnal máris túlteljesí­tettük — egészíti ki az előb­bieket az igazgató. Megtudom még, hogy a gaz­dasági éves tervüket — mely szeptembertől szeptemberig tart — 123 százalékra teljesítették. Naptári éves tervüket a fent említett okok miatt — az elő­zetes számítások szerint — csak 92 százalékra teljesítik. Ezt méltányolja az iparigazgatóság is. Egyik levelében többek kö­zött ezt írja az iparigazgatóság vezetője: „Az objektív okokat a gyár munkájának értékelésé­nél figyelembe veszem ...” TEHÁT A december végére tervezett mennyiség feldolgozá­sa január végére húzódik. A Az ólomszürke ég­** bői finom hó- pelyhek szállingóznak, a természet mozdulat­lan, tél álmát alusz- sza. Bent azonban már ringó búzatengereket, érett kukoricacsöveket lát a képzelőerő. Az uszódi Egyetér­tés Termelőszövetke­zet irodájában kis tár­saság gyűlt össze: né­hány tag és az újság­író. Nagy Zoltán fogatos brigádvezető viszi a szót: — Nem lesz könnyű az első esztendő. Sok az apró parcella, ben­nük más-másfajta nö­vény. De jövőre más­képp lesz, táblásítunk. A másik két fiatal parasztember, Szabó László könyvelő és Samu Sándor admi­nisztrátor nagyokat bólogat erre. Szemük­ben reménykedés csil­log. Bátor tervezés fo­lyik a tagok között. Egyelőre még csak a »» malomszékekből kikerülő pap­rika 60 százalékának januárban már elsőosztályúnak kell lenni. zöldség szántóföldi nagyüzemi termesztésére. Erre az előadás- sorozatra tsz-elnököket, agro- nómusokat és zöldségtermesz­tési brigádvezetőket hívtak meg. Az előadásokat a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, a Kerté­szeti Kutató Intézet, e Duna— Tisza közi Kísérleti Intézet éa a Konzervipari Kutató Intézet munkatársai tartják. (Venesz) éPOOOOOOOOOPOOOOOOOt Takarékos brigádok Tiszakécskei Permetezőgépgyárban a brigádok összesített eredménye alapján az első helyet a Zvekán-brigád tagjai sze­rezték meg maguknak. Novemberben 82 000 forint értékű anya­got takarítottak meg, hiányzás, késés, selejt nem volt a cso­portban, baleset sem fordult elő, ■ a brigád minden tagja 109 százalék fölött teljesített. A verseny második helyezettje a Szóráth-brigád, amely jelentős mennyiségű vörösrézlemezt takarított meg. A csoport­ban kiemelkedő teljesítményt ért el Ézsiás Gábor 131, Enyedl Gábor 118 és K. Szabó Károly 114 százalékkal. A Laczkó-cso- port majdnem 20 ezer forint értékű saválló importanyagot ta­karított meg, s átlagteljesítménye eléri a 103 százalékot. A verseny sereghajtója továbbra is a karbantartó-brigád. A név kötelez beszélgetések során, mert még mindig an­nak új jelentkezők. Nemsokára azonban e beszélgetéseken el­hangzottak konkrét tervekbe lesznek rög­zítve. — Először veszünk egy Zetort, aztán meg­vásároljuk székháznak ezt az épületet, mely­nek szobájában most vagyunk — folytatja a brigádvezető. — Lesz elegendő pénzük? — Lesz bizony — válaszolja büszkén, — hiszen a taggyűlés megszavazta, hogy ti­zenhat fillért fizetünk be a behozott földek négyszögöle után az üzemviteli költségekre. Ahogy kiszámítottuk, ez négyszázezer forin­tot jelent. — Gyümölcsöst sze­retnénk telepíteni. Szakemberünk van, hi­szen tagjaink sorába lépett a község háror i kiváló gyümölcster­mesztője. Benedek Sándor, B. Tóth Lajos és Greksa Ignác. A működési engedély ké­relmével egy időben el­küldtük az igényünket 50 hold gyümölcsös te­lepítésére is — ma­gyarázza Szabó László. Ezt valóban ügyesen csinálták az Egyetér­tés tagjai. — Harmincöt hol­don almát, öt holdon cseresznyét, ugyan­ennyin meggyet és ba­rackot telepítünk — szól közbe Samu Sán­dor. — Ne feledkezzetek meg a paprikáról sem — hangoztatja a bri­gádvezető. Száz hold lesz belőle. Vetünk azonkívül korai bur­gonyát, borsót. Mindezekből látszik. hogy életre való kö­zösségnek indul az alig néhány héttel ez­előtt alakult termelő- szövetkezet. — A név kötelez — így a brigádvezető — mi az Egyetértés el­nevezést választottuk. Szövetkezetünkbe lép­tek kisparasztok, kö­zépparasztok is. Szo­ros egyetértésben, jő együttműködéssel sze­retnénk virágzóvá ten­ni közösségünket. Bí­zunk benne, hogy ez sikerül, hiszen eszes, szorgalmas parasztok­ból áll a mi szövetke­zetünk. Reméljük, hogy már az első évet je­lentős jövedelemmel zárjuk. Az alkalmat meg is ragadom, ' ogy meghívjam a zárszá­madásra. Ot majd ki­derül, hogy ígéretünk­nek mennyiben tet­tünk eleget. Így búcsúzunk. Kint közben elállt a hó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom