Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-29 / 25. szám

IMI. Január 29, vasárnap %. oldal 3Cél termet&vtfiotthezel együttes zárt zárna dali kürayűtfit •• Ötvenhat forint egy munkaegység értéke a vaskúti Dózsa Termelőszövetkezetben A baleset nem szükségszerű velejárója a munkának Vigyáztunk jobban testi épségünkre Üzemünk, a Bajai Épületasz­talosipari Vállalat vezetősége az eddigieknél tervszerűbben üzemrészekre kiterjedő baleset- védelmi oktatásokkal kívánja minimumra csökkenteni a dol­gozók hibájából eredő munka­idő kieséseket. Több példa sar­kall bennünket arra, hogy ezt havonta megtegyük. Több esetben előfordult pél­dául. hogy egy-egy dolgozónk a megmunkálandó anyag he­lyett az ujját hegyezte ki a vé­sővel. Mások saját kezükben tettek kárt a kalapáccsal. Akad még olyan is, aki saját maga veszi le a védőszerkezetet gé­péről, s nem gondol ennek ve­szélyére, többen pedig felesle­gesnek tartják használni az elő­írt védőszemüveget, holott mind­ezek testi épségüket óvják a balesetektől. Bár ezeknek a viszonylag gyakran előadódó sérüléseknek rendszerint nincs komolyabb rokkantsági következménye, azonban az ilyen póruljárt dol­gozók 4—5 napra, vagy még ennél is hosszabb időre kiesnek a termelésből. Elővigyázátlan- ságuk, felületességük következ­tében fájdalmat okoznak ma­guknak, anyagi károsodás éri családjukat, de károsodik az üzem is, hiszen legyen szak­munkás vagy segédmunkás, a termelésből való kiesése hát­ráltatja a vállalat tervének tel­jesítését. Tanulságképpen nem árt fog­lalkozni azzal, milyen maga­tartást tanúsít, hogyan véleke­dik sok dolgozó, amikor egy- egy ilyen eset jegyzőkönyvének felvételére kerül sor. Amikor Lantos János főművezető, az üzem balesetvédelmi megbízott­ja oktatást tart, s gyakorlati példákkal, az elmúlt hónap bal­eseti statisztikájával ecseteli, hogy mennyire fontos az előírt munkaköri szabályok betartása, — sokan nem veszik komolyan, így gondolkoznak: Nem va­gyunk mi már dedósok! Mi szükség van az ilyesmire?! Tu­dom én, mit hogyan kell csinál­ni. A vizsgálatnál viszont ép­pen az ilyen dolgozók tiltakoz­nak az ellen, hogy ők legyenek megnevezve a baleset előidéző­iéként. Ilyenkor aztán szóbakerül minden. Még az is előfordul* hogy a teljesítménybérre, a normára hivatkoznak, a tem- pósabb termelést okolják. Vál­lalatunk vezetősége szigorúan fellép minden ilyen esetben, hi­szen a dolgozók többségének szorgalma és fegyelmezettsége a legjobb ellenérv, hogy a nor­ma teljesítéséhez nem szüksé­ges a kapkodás és a felelőtlen­ség, sőt éppen ellenkezőleg: m munkamenetek észszerű meg­szervezése, a munkaidő jó ki­használása és a begyakorlottság a biztosíték, hogy amit vállal­tunk, teljesítsük is. Ettől pe­dig távol áll a kapkodás, a „rá- verés”, főként ha az éppen az ujjra történik. Az ilyen és hasonló esetek arra figyelmeztetnek, hogy ne csak az üzem vezetői harcolja­nak minden eszközzel a baleseti veszélyek kiküszöböléséért, ha­nem kollektív összefogással ér­jük el, hogy a kevésbé öntuda­tos dolgozók is megértsék: A baleset nem szükségszerű vele­járója a munkának, ha komo­lyan veszik a munkavédelmi előírások betartását Teket L. Építési napok Kecskeméten A Hazafias Népfront ém a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának építési osztálya a TÜZÉP és más Illetékes szer­vek bevonásával február 18-tól február 23-ig építési napokat rendez Kecskeméten. Az építési napok keretén be­lül felvilágosításokat nyújtanak az építkezőknek, hogyan lehet olcsón és Jól építkezni. Több értékes előadás hangzik majd el az építkezésekről és a kecs­keméti kiállítás anyagát ez­után bemutatják vándorkiál­lítás formájában megyénk más területén is. Szélesvásznú mozi épül a Helvéciái Állami Gazdaságban A VASKÜTI Dózsa Termelő- szövetkezet 1949-ben alakult zömmel agrárproletárokból, volt kubikusokból, nincstelenekből. Azóta nagy utat tett meg a kö­zösség. Voltak nehéz esztendők, de 1957 óta évről évre erősö­dött. Abban az évben 46,48 fo­rintot, 1958-ban 37,60 forintot, 1959-ben 53,55 forintot ért egy munkaegység. Az idei zárszám­adáson pedig már a termelő- szövetkezet elnöke arról szá­molt be, hoev egy munkaegy­ség értéke: 56,75 forint. Az idei zárszámadási közgyű­lés annál is érdekesebb volt, mert az ugyanebben a községben levő Egyetértés Termelőszö­vetkezettel együtt tartották. Először Kapornyai Mihály a Dózsa Termelőszövetkezet elnö­ke számolt be, majd az Egyet­értés agronómusa Görög József mondta el, hogyan gazdálkodtak az elmúlt esztendőben. Ezután a kettős közgyűlés megvitatta a beszámolókat. A DŐZSA sokat lépett előre az elmúlt esztendőben is. Töb­bek között árutermelési tervét 165 százalékra teljesítette. Kü­lönösen kiemelkedő a tejhozam növekedése a termelőszövetke­zet tehenészetében, ami előse­gítette, hogy a tervezett 57 200 liter helyett 101080 liter tejet adjanak az államnak. A tagság időben végezte a mezőgazdasági munkákat, bevonták a családtagokat. Bár alig több mint 80 tagja van a közösségnek, a cukorré­Patópálék istállója A Lajosmizséről Ladánybené- ra vezető műút fordulójában egy berogyott gerincű, összedő- léssel fenyegető nagy épület vonja magára a járókelők rosz- szalló figyelmét. A 25 méter hosszú istálló bárom helyiség­ből áll, de lim-lomon, lepergett vakolaton ■ pár menedéket ke­reső tyűkon kívül semmi nincs benne. Egyik végén a kopott, meszelt betűk elárulják, hogy valaha daráló is működött itt, de a teljesen tönkrement tető­zeten át most a felhős égre látni. Az épület gazdája a lajosmi- zsei Alkotmány Termelőszövet­kezet. A közeli tanyában lakó tagok állítása szerint már hosz- szú évek óta ilyen állapotban van. Az első időkben a nádtető felújításával még egyszerűen és olcsón ki lehetett volna javí­tani. De mert ezt elhanyagolta • szövetkezet vezetősége — most már csak a lebontás se­gítene, hogy ne rontsa a kör­nyékbeliek előtt szomorú képé­vel a termelőszövetkezet te­kintélyét, s az épségben ma­radt falak anyagát még vala­mire tel lehetne használni. Ez a nemtörődömség annál tnkább érthetetlen, mivel a közvetlenül szomszédos épület- bot van a szövetkezet irodája is. A vezetőség naponta meg­fordul itt — hogyan nézhetik el hát a csúnya romokat? Az igazsághoz tartozik, hogy en­nek az épületnek a nádteteje is igen rossz állapotban van. Ha esik az eső, az ott lakó tag szobájába csorog a víz. A szö­vetkezetnek van nádja, köny- nyen megoldhatná a tető kija­vítását. Nem hisszük, hogy a lajosmizsei Alkotmány Tsz olyan jól állna épületek dolgá­ban, hogy elnézhetné a meg­lévők pusztulását! paegyelésben például mégis 150-en vettek részt Sokat je­lent, hogy a termelőszövetke­zetben erős pártszervezet van, az egész tagság mintegy egy- harmada párttag. Többen kö­zülük már 1945 óta. Az Egyetértés tagsága sem szégyenkezhet, hiszen itt is 41,83 forintot ér egy munka­egység és bár voltak zökkenők az elmúlt év munkájában, de a tagság igyekezett azt leküzdeni. VISSZATÉRVE a kettős köz­gyűlésre, a két termelőszövetke­zet azért tartotta együtt a zár­számadás értékelését, mert már előzőleg kimondták az egyesü­lést. így most már együttesen 1600 katasztrális holdon fognak gazdálkodni. Említésre méltó, hogy a közgyűlésen a Dózsa tagjai között 606 ezer forint kész­pénzt osztottak ki. Matusek Jánosné 50 év körüli egyedülálló asszony 272 mun­kaegységet teljesített. Évi jö­vedelme 15 ezer forint körül híre is tüstént elterjedt a bör­tönben. Olyan csönd volt azok­ban a napokban, mint még so­ha, hogy meg ne zavarják a be­teg nyugalmát. A seprősök is, amikor elmentek cellája előtt, lábujjhegyen lépkedtek. A tábornok naphosszat az ágyán hevert. Szakálla megnőtt, mert Banchelld halála óta nem borotválkozott többé; s ettől sokkal soványabbnak látszott, mint amilyen valójában volt. Agya mellett kenyérgalacsin- nal a falra ragasztva, ott volt a levél meg a fénykép: Bianca Maria, két fiával, Gualbertóval és Ludovicoval, az ő felesége, Delia Rovaré tábornoké.. • van. Ehhez jön még a háztáji gazdaság bevétele. Szólnunk kell két fiatalember kereseté­ről is. Gebei József havi jöve­delme majdnem 1800 forint Vigh Sándoré pedig pontosan ennyi. Ezek a fiatalok nem is kívánkoznak el a közösből, hi­szen ebből a pénzből szépen tudnak ruházkodni, megtalál­ják számításukat. Hévízi Imre tehenész já­randósága, ha hónapokra bontjuk majdnem 3300 fo­rint havi jövedelemnek fe­lel meg, ehhez jön még a háztáji bevétele. A TERMELŐSZÖVETKEZET rendszeresen osztott előleget és az említett munkaegység érté­kéből 36,95 forintot fizetnek készpénzben. Az említett Héví­zi Imre, leszámítva az előlege­ket és a természetbenni osz­tást, majdnem 14 500 forint készpénzt kapott a zárszám­adáskor. Hasonlóképpen a tag­ság zöme 10 ezer forint körüli készpénzt vett kézhez. K. S. Három nap múlva, a sétaidő­ben kiment, hogy egy kis leve­gőt szívjon a többiekkel.. S mi­vel nehezen járt még, az egész sor, Franz parancsai ellenére, hozzá igazította lépteit. Az ud­A Helvéciái Állami Gazda­ság művelődési otthonában a szakköri foglalkozásokon, isme­retterjesztő előadásokon, film­vetítéseken évente több mint 40 000-en fordulnak meg. A he- Iviségek már szűknek bizonyul­nak. A gazdaság ezért az idén az ágyat, a mosdót meg az asz­talt. Ezentúl priccsen kell majd aludnia, mint a többieknek, s a börtönszámy mocskos árnyék- szókén fog mosakodni. A tábor­nok minden ellenvetés és tilta­kozás nélkül tűrte ezt. De al­konyatikor meglepetten látta, hogy egymás után hét pokróc repül be cellájába, s afféle de­rékalj pótlékot csinált belőlük. A következő napon a szenny- vödröt is betették neki, s arra kényszerítették, hogy együtt maradjon az ürülékével. A tá­bornok ebbe is könnyedén bele­törődött. és csak a két seprős­sel ellenkezett, akik másnap meg akarták kímélni őt az edény kiürítésétől. Határozott mozdulattal fclretolta őket, és maga vitte ki, hogy kiürítse. klubszobákkal, Játéktermekkel* könyvtár-helyiséggel és előadó­teremmel bővíti a művelődési otthont. A mozihelyiséget kor­szerű. 350 férőhelyes szélesvász­nú filmszínházzá alakítják át M inderre több mini egymillió forintot fordítanak. (mi) megvesszőzéssel fenyítettek, mert válogatott gorombaságokat vágtak az őrmester fejéhez, aki a lépcsőház aljáiról rárivalltt a levegőzésről visszatérő tábor­nokra, hogy gyorsabban szedje a lábát felfelé. Valamennyien, amikor csak tehették, odamentek hoz­zá, hogy vigyenek neki vala­mit. A három angol, akinek ci­garetta is járt, takarékoskodni kezdett, hogy a tábornoknak is küldhessenek adagjukból. Ce- raso révén juttatták ed hozzá időről időre, egy szál rózsa vagy szék fű kíséretében. A tábornok, hogy megkímélje társait a bün­tetéstől, s még a kísértéstől is megóvja őket, a fullasztó hőség ellenére megkérte a soros őrt, hagyja zárva ajtaját, órák hosz- szat azzal töltötte idejét, hogy fel, s alá sétált odújában, vagy pedig zsámolyán ült és mere­ven a fényképre szegezte tekin­tetét. Egyik nap arra kérte Cerasőtj szerezzen neki bármi áron papi­rost meg ceruzát Amikor meg­kapta, attól fogva írással töltöt­te napjait. A három őr, aki minduntalan be-benyitott hozzá* hogy megkérdezze, nincs-e szük­sége valamire. íFolytatása következikJ varon leült egy lócára, s a töb­biek abbahagyták a fél-alá sé- tálgatást, mert nem akarták za­varni azzal, hogy folytonosan elhaladnak előtte. Az őrmester, aki időközben a parancsnokság­ra meant, visszajövet odaszólt néki: ha netán volna valami mondani- vagy kérmvalója, az ezredes úr szívesen fogadná most. mert ott van a hivatalá­ban. A tábornok azt válaszolta, hogy se mondani, se kérni va­lója nincs. Aznap este elvitték cellájából Mennél inkább meg akarták alázni a németek, annál jobban növekedett körülötte a tisztelet. Amikor Franz egyik nap, a bör- tönszámy végéből odaszólt ne­ki, és nem tábornoknak nevez­te többé, hanem »-badogliánus banditának«, a cellák ajtaja mögül olyan fergeteges gúny­kacaj harsant fel, hogy se síp­szóval, se fenyegetéssel nem bírta elhallgattatni. Maga a tá­bornok is hiába intette óvatos­ságra társait, Ceraso, Sapienza és Tursini útján. Két foglyot HÚSZ IPARI TANULÓ Minden esztendőben nagyobb feladatot kap Kiskunhalason a Bács megyei Faipari Vállalat. Az üzem fejlődésére jellemző, hogy 1959-hez képest az elmúlt évben megkétszerezték terme­lésüket. Ilyen fejlődés mellett várható, hogy rövidesen szak­munkás-gondok jelentkeznek. A vezetőség gondol ezzel, amit bizonyít, hogy külön tanműhelyben máris húsz ipari tanulót ké­peznek a legjobb szakmunkások. A tervszerű utánpótlás bizto­sítása érdekében további fiatalok felvételére kerül sor. Képün­kön: Báli Sándor másodéves ipari tanuló a vizsgamunlca, egy szép virágállvány elkészítését beszéli meg Horváth Mihály elv­társsal, a vállalat igazgatójavál. 30. Ennek a visszautasításnak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom