Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-28 / 24. szám

1961. Jann Sr 18, worn hal I oldal A zárszámadási közgyűlések elCtt Hasznosítsák term cl őszövet kezet cink az elmúlt évi tapasztalatokat A zárszámadás helyzetéről, a közgyűlésék előkészületeiről ér­deklődtünk Molnár András elv­társtól, a megyei tanács terme­lőszövetkezeti csoport vezetőjé­től. —* A termelőszövetkezeteik zárszámadása minden évben je­lentős esemény. Ekkor összege­zik az évi eredményt és hatá­roznak a jövedelemfelosztásról. A most folyó zárszámadás nem­csak jelentőségében, hanem fel­adataiban is nagyobb a korábbi évieknél. A megye 299 termelő­A múlt esztendő mint politi­kai, «azdasági és szervezeti te­kintetben jelentős erősödést ho­zott. Termelőszövetkezeteink túl­teljesítették gabonatermesztési tervüket, a cukorrépa, a dohány, a bor, a zöldségfélék átlagter­mése a vártnál jobbnak mond­ható. A régebbi termelőszövet­kezeti táblákon termesztett ku­korica termésátlaga is éléri a tervet, míg a szétszórt, újonnan bevitt földekbe kerülő tavasziak gyengébb termést adtak. Nagy lépést tettek termelőszö­vetkezeteink a közös kocaállo­mány növelésében, a baromfi­törzsek kialakításában. Az állati termékeikből kevesebbet produ­káltak mint a tervezett, kivéve a tejet, de még így is jobb ered­ményt értek ek mint az egyéni paraszti átlagok voltak. Jelentős beruházások A továbbiakban Molnár elv­társ hangoztatta: — Javult a pénzügyi fegyelem és nagymértékben növelték ter­melőszövetkezeteink a beruhá­zásokat. Több mint 250 millió forint értékű beruházásból a sajáterő-beruházás értéke meg­haladja a 40 millió forintot. Többek között építettek majd­nem 8000 szarvasmarha részére istállót, 3800 férőhelyet biztosító sertésfiaztatót, 120 ezer baromfi számára ólat. 3800 katasztrális hold öntözésére alkalmas öntö­zőtelepeket stb. Vásároltak 260 traktort és teherautót, telepítet­tek 400 hóid szőlőt és 1700 hold gyümölcsöst. Ezek a számok bi­zonyítják, hogy gazdaságilag je­lentősen erősödtek termelőszö­vetkezeteink. Nagyobb gondot a gazdasági beszámolókra — A termelőszövetkezetek ja­nuár 1-4 fordulónappal készítik el vagyonukat számbavevő lel­táraikat — folytatta a megyei termelőszövetkezetpolitikai cso­szővetkőzetéből 25 most készíti az első zárszámadást. A szövet­kezetek múlt évi számszerű fej­lődése következtében a korábbi 17 ezer családdal szemben most 46 ezer család várja a közös gazdálkodás eredményeit Míg 1959-ben 41 termelőszövetkezet zárta kettős könyveléssel az évet. addig most 176 termelő­szövetkezet végzi a zárszáma­dást ennek alapján, ami lehe­tővé teszi az éves munka ala­portvezető. — Ezt a munkát va­lamennyi termelőszövetkezetben befejezték már. Száznyolcvan közös gazdaságban a mérlegeket is összeállították, melyből 150-et a járási mezőgazdasági osztályok és a baníkfiókok felülvizsgáltak. Lemaradás tapasztalható a gaz­dasági beszámolók készítésében. Az eddig elkészült 130 gazda­sági beszámoló eléggé hiányos, pedig ez adja a termelőszövet­kezet múlt évi munkájának ala­pos bírálatát. Negyvenkét zár­számadást erősítettek meg eddig és már megkezdődtek a zárszá­madást jóváhagyó közgyűlések. A termelőszövetkezeti vezetők feladata, hogy a tagságot helye­sen elkészített zárszámadási eredményekkel tájékoztassák a közös gazdaság hélyzetérőL A zárszámadást jóváhagyó közgyű­lésen a termelőszövetkezet el­lenőrző bizottság elnökének is jelentést kell tenni a gazdálko­dás és a vezetés tapasztalatai­ról. A gazdaság és az utóbb em­lített beszámoló alapján hagyja jóvá a közgyűlés a zárszáma­dást A földjáradékot fizetni kell — A felsoroltak elhanyagolá­sa sérti a szövetkezeti demokrá­ciát — hangsúlyozta Molnár András élvtárs. — Fordítsunk nagy gondot a közgyűlések elő­készítésére. Nem szabad élfe­ledkezni a tartalékolásokról, a különböző alapok kiegészítésé­ről és mindezek mellett a tör­vényben előírtaknak megfelelő­en ki kell fizetni a föídjáradé- kot. A zárszámadást készítő szö­vetkezetekben 237 ezer kataszt­rális hold bevitt föld van, mely­re megközelítőleg 24 millió fo­rint földjáradékot kell fizetni. Több helyen vonakodnak e jo­gos kötelezettség telj értésétől. A földjáradék fizetését törvény írja élő és az alapszabályban is rögzítve van. Ezért kifizetését minden szövetkezetben biztosí­tani kell. — Kérjük a termelőszövetke­zeti tagságot, hogy jó indulaté bírálattal segítse elő a közgyű­lés sikerét, és az elmúlt évi ta­pasztalatokat hasznosítsa az idei murikában — hangoztatta befe­jezésül a megyei termelőszövet- kezetpolitikai csoportvezető. Majdnem ezer mezőgazdasági dolgozó üdült az elmúlt évben Az elmúlt évben nagyobb le­hetőségek nyíltak a mezőgazda- sági dolgozók üdültetésére. A MEDOSZ megyei bizottsága ösz- szesen 921 mezőgazdasági dol­gozónak biztosította a megérde­melt üdülést. örvendetes tény, hogy a 921 dolgozó közül 271-en külföldön töltötték szabadságukat, többek között a Szovjetunióban, Cseh­szlovákiában, Lengyelországban, Romániában és a Német Dernok­Mezffgazdasági szakköröket szerveznek A Hazafias Népfront a taná­csokkal közösen mezőgazdasági szakköröket szervez megyénk legjobb termelőszövetkezeteiben. Az elgondolás szerint ezek a szakkörök 15—20 fő vél működ­nek, s tagjaik olyan mezőgazda- sági képzettséggel rendelkeznek, mint amilyet például az arany-, ratikus Köztársaságban. Többen vettek részt a pozsonyi hajó- kiránduláson is. Az ország kü­lönböző üdülőhelyein megyénk 145 mezőgazdasági dolgozójának gyermeke üdült. Ebben az évben a MEDOSZ már hat németországi beutalót osztott szét. Értesüléseink sze­rint 1961-ben még több mező- gazdasági dolgozónak biztosítják a pihenést külföldön és hazánk legszebb üdülőhelyeim. ezüstkalászos gazdatanfolyam, a mezőgazdasági technikum és szakiskola nyújt. Ezek a szakkörök lesznek hi­vatottak arra, hogy élőbbre se­gítsék termelőszövetkezeteink­ben a nagyüzemi gazdálkodás mindennapos feladatainak el­végzését. posabb értékelését. A termelőszövetkezetek fölénye ismét megmutatkozott S okszor néztem utazás közben a betonúiról a Solti Tételhegyet. Annyit tud­tam róla, hogy történelmi neve­zetességű hely, a nomád kunok m tetejéről vigyázták az ellen­séget, * hogy ma egy termelő­szövetkezet működik a domb lá­bainál. A minap alkalmam nyílt közelről is tanulmányozni a Té­telalján lakó emberek, peda­gógusok életét. Tételalja 20 házból álló ta­nyaközpont Esős időben nem mégy, hanem 20 kilométer tá­volságra van a falutól, hiszen • lovak is nehezen lábalnak át * vendégmarasztaló sáron. A kultúra fellegvára ezen az ia- tenhátamögötti helyen az isko­la. Iskola, ahol egy osztályte­remben két tanító. Németh Ist­ván és Totyik Matild csepeg­teti a szőke és barna hajú nebu­lók fejébe a tudományt Nem sok gyerek jár ide, hi­szen a húsz házon kívül, a töb­bi tanya négy—öt kilométerre van az iskolától. S mégis, ez a két nevelő éppenúgy végzi fel­adatát, mintha csak valamelyik nagy községbe tanítana. Ezt bi­zonyítja az is, hogy 1952 óta tevekenykedik az iskola úttörő­csapata, amelynek a 19 felső tagozatos tanulóból 16 tagja van. A kisdobosok létszáma is ehhez hasonlítható, ugyanis a 24 alsó tagozatos gyerek közül 19 tagja a csapatnak. S okszor elhangzik manap­ság, nehéz a tanyai pe­dagógusok élete. Ez így igaz. S mégis ez a két ember — éppenúgy mint a többiek — megvalósította azt, amely eoká-. ig lehetetlenséggel volt határos a tanyákon. A szűk lehetősé­gekhez képest sokat tettek. A gyermekeket nemcsak a kötele­ző tananyagra tanították meg, hanem felkészítették az úttörő­próbákra, szórakoztatták őket, kirándultak velük a Balaton mellé, megnézték az ország fő­városát. s most újra gyűjtenek, fillérjeiket rakják össze, hogy ismét megnézhessék Budapest nevezetességeit Szép, nemes hivatás a tanítóé, különösen a tanyai vedagógusé. Ezeknek az embereknek azon­ban az oKtato, neveiomuntcan kívül vállalniuk kellett a kul­turális továbbképzésről, a szó­rakozásról való lemondást, a földes, hideg, hónapos szobát és sorolhatnám tovább. E két ta­nítóval beszélgetve én is meg­tanultam: a tanyai tanítók ép­pen a hivatásuk tudatától át­hatva vállalták, örömmel vég­zik ezt a kissé kivetettségnek tűnő, de nagyon is fontos mun­kát. D olgoznak, alakítják az új, a nemesebb, az embe­ribb gondolatokat, a felnövekvő új nemzedék fejében, ha az le­mondással is jár. Elégedettek is lennének, ha több megértésre találnának. A tételaljai iskolá­ban, ahová havonta csak egy­szer jut el a művelődési autó, nemcsak a gyermekek, de a felnőttek is megtöltik az osz­tálytermet. Igénylik a kultúrát, vágyódnak utána, ezért köl­csönzik az agyonra olvasott könyveket. A tanterem tiszta. Falai fehérre meszeltek, azon­ban ha leszáU az este, sötétség Szerfás épület lesz belőle Télen is találnak munkát ma­guknak a szorgalmas tsz-tagok. Orgoványon a Sallai Termelő- szövetkezetben fakitermelés fo­lyik. A kitermelt fák egy részét szerfás építkezésekhez, másik részét pedig tüzelőnek használ­ják. Képünkön: Vlaszák Lajos és Karancsi Sándor tsz-tagok munka közben. (Márkus János felvétele.) K>0000<KKKKKXXKXX>ÍKK Nyolc emelet magasban — JÖJJÖN, nézze meg a kör­nyéket, tíz kilométerre is el­látni innen — invitál Kecskés Sándor, a raktár vezetője. A raktár, amelyről szólunk, a Terményforgalmi Vállalat ba­jai kirendeltségének kezelésé­ben van. Január 1-től került át ide a Terményértékesítő és Raktározási Vállalattól. Liftbe széliünk, amely pilla­natokon belül felröpít bennün­ket az épület felső emeletére. Valóban csodálatos a kilátás. Elöl a Duna, távolabb a ge- mencei erdő, oldalt a termelő- szövetkezetek zöldellő vetései. DE TÉRJÜNK vissza talán magára a raktárra, amelyre azért érdemes néhány szót vesz­tegetni. mert a megyében a leg­nagyobb, 540 vagon terményt képes befogadni. Teljesen gépesített és az egész raktározott készletet négy ember kezeli, mozgatja. Az épü­let északt szárnyán különböző terményféleségeket hat emelet magas siló alakú „cellákban” tárolják. Ilyenkor is folyik a munka. Nemcsak a raktározott kenyér­gabonát napraforgót stb. moz­gatják, hanem vetőmagot is tisztítanak, osztályoznak és fém­zárolnak. — Most éppen kukorica vető­magot készítünk Lengyelország számára — magyarázza a rak­tárvezető. — Évente többszáz mázsa vetőmagot készítünk exportra. JÓ HELYEN van a raktár, hiszen a Duna, az olcsó víziút rendelkezésre áll, közvetlen az uszályokba tudnak ki- és be­rakodni. Szó van arról, hogy kibővítik. A következő években jelentősen növelni akarjuk nagyüzemeinkben a termésát­lagokat. Ehhez pedig hozzátar­tozik az is, hogy évről évre több raktártérre van szükség. ISMÉT liftbe szállunk és már lefelé „száguldunk" a nyol­cadik emeletről. — Nem szokott elromlanlf — kérdezem. — Nem — nevet Kecskéi Sándor. Hát bizony, egy ilyen Jő Hff elkelne néhány bérházban is. K. & xxxxxxooooooooooooot Nagyobb gépműhely kellene az Izsáki Állami Gazdaságban Lévai Péter főmérnök, Öllé István művezető és Tóth János, a gépi üzemeltetés vezetőjénél: irányításával harminc szakem­ber és hét ipari tanuló végzi a téli gépjavítást az Izsáki Állami Gazdaságban. Ezenkívül új gépeket is »gyár­tanak-«. A meglevő egyhez még kilenc szóróberende­borul mindenre, mert a régen ígért gázlámpát még mindig nem juttatták el ezeknek a kultúrára szomjas embereknek. Községeinkben, városainkban minden szükséges anyaggal el­látjuk az oktatási intézménye­ket. Ez jó, ez kell, de talán azoknál kevesebbet gondolunk a tanyai iskolákra. Évek óta kérnek Tételalján egy nagyobb kályhát is, hogy az előírt 20 fokos meleget biztosítsák a gyermekeknek. Ez a kérés ha­vonta elhangzik, de intézkedés még nem történt. T iételalját, Járáspusztát, vagy akármelyik tanyai iskolát keressük fel, egyformán azt tapasztaljuk: pedagógusok vívják ott naponta azt a csatát, amely ma az egyik legfonto­sabb ütközet: a kulturális for­radalom megvalósítása. Nem kívánnak ezek az emberek mist — szerényebbek ennél — csak azt, hogy az ellenőrzéseken kí­vül a felsőbb szervek, a ter­melőszövetkezetek több és gyor­sabb anyagi segítséget nyújt­sanak. Ezt pedig megérdemlik. G. G, zést készítenek a permete­zőkhöz. Tekintve, hogy több parcellán a szórvány-gyümölcsfák miatt nem lehet traktorral dolgozni, ezeken háti batériás permetező­ket alkalmazhatnak. Az itteni permetezés meggyorsítása végett a javítással egy időben egy tu­cat motoros töltőgépet is elő­állítanák a gazdaság masinisz­tái. A javításhoz szükséges tech­nológiai berendezés megfelelő: modern, nagy teljesítményű eszterga-, s Diesel-adagoló beállító paddal, valamint egyéb szerszámokkal is rendelkeznék. A baj csak az, hogy a műhely rendkívül kicsi, s szűkössége megnehezíti az alapos munka végzését. Nagyobb helyiség építése azonban nem a gazdaság veze­tőségén. hanem a felsőbb szer­veken múlik. Az építési enge­délyt viszont az általános taka­rékosságra való hivatkozással nem adták meg eddig. Végső intézkedés végett azon­ban az Illetékeseknek újból meg kellene vizsgálniok az izsá- ki gépműhely helyzetét; az említett munkák figyelembe vétele mellett azért is, mert a község parasztságának többsége termelőszövetkezetekbe tömö­rült, a közös gazdaságok pedig minden bizonnyal igénylik majd az állami gazdaság gépműhelyé, nek a segítségét (kisebb-nagyoWl javítások s-tb.j. Tanyai tanítók

Next

/
Oldalképek
Tartalom