Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-26 / 22. szám

JLtínijoni naplájábÁL A RUHA NEM MINDEN! A szokottnál korábban érkez­tem haza. Tizennégy éves lá­nyom éppen osztálytársnőjét kísérte a kapuhoz. Együtt ta­nulgatnak délutánonként. A kis szobában, az ő birodalmában, a legteljesebb rendetlenség honol. Füzetek, könyvek egymás he- gyén-hátán. Szalvéták, képes­lapok, mint valami bazárban. (Ne higyjék, hogy a 14 évesek már nem játszanak!) De mit is akartam, miért jöt­tem be ide? Tudom már. Meg­nézni: elég meleg van-e. Es itt ragadtam. Tekintetem egy nagy spirálos füzet nyitott lapjára tapad, melyen ez a sor köti le érdeklődésemet: „... de én azt mondom, anyunak tökéletesen igaza van ...” Hirtelen összecsukom a füze­tet, címkéjén ez áll: NAPLÓM. Üjra kinyitom, s most az ele­jén kezdem az iménti oldal ol­vasását. ..Kedves Juditom! — kezdőd­nek a sorok. — A mai napot a tegnapi estével kell kezdenem. Anyu ugyanis nagyon hábor­gott és én belátom, hogy neki volt igaza. Ne értsél félre, most nem velem volt baj. Apuval vitatkoztak. Arról volt szó, hogy a termelőszövetkezeti vezetőnek ne fizessen az állam külön is, elégedjenek meg a tsz-től ka­pott fizetéssel és ha megmutat­ják, mit tudnak, akkor adhat­nak nekik külön jutalmat is. Apu azt mondta, hogy az nem egészén így van, mert az állam a tsz-nek minden segítséget megad és ez kell is azért, hogy jól vezessék őket, de én azt mondom, anyunak tökéletesen igaza van, mert sokkal jobb lenne, ha ebből a pénzből több jó utcánk lenne, és a Szolnoki útra akkor nemcsak egy ostor­nyeles lámpát tudtak volna szerelni.. Közben mosolyogva belépett a „szerző". De pillantása villá­mokat szórt, amint meglátta kezemben a naplóját. Nyomban elragadta és szemrehányóan, ekkor már lángvörösen rám­szólt: — Miért olvasod??! — Azt hittem, nincsenek előt­tem titkaid... — Az nem titok, de... nem szeretem ha olvasod! —- Jól van no, rámolj össze és. teríts meg. Mindjárt vacso­rázunk — álltam gátját a helyzet elmérgesedésének némi bűntudattal. Miközben pedig a harapni- valót készítettem, gondolatban visszapergettem az előző napi estét. Két példa nyomán való­ban arról beszélgettünk, hogy egyik-másik helyen nem felelt meg a várakozásnak az állami dotációval beállított szakember. Nos, a két konkrét példa isme­retében valóban megjegyeztem: ha rám lenne bízva, a dotációt utólag fizetném, amikor már a gazdaság eredményei igazolják, hogy rászolgáltak a vezetők. Lányom könyvvel a kezében a zsámolyon kucorgott akkor. Azt hittem, olvas. S a kis ra­vasz mennyire nem a könyvé­vel törődött... Perny Irén ^Tjűfúckúi liunzís Az Erdély területén fék vő To- rockó igen gazdag népművészet­tel rendelkezik, mély az ország határain túl is meghódítja a szép>et szerető embereiket. A torockói hímzések gyakran reneszán sz- í zlésű vonalvezetése, formakincse a nemesi hímzések hatására is utal. A jobbágyasz- szonyok a nemesi házakba be­járva az ott látott hímzések ha­tására varrták mintáikat a ma­guk fonta-szőtte házivászonra vastag fonállal. Az ismert minta felépítését megeazdagították, s új formákkal egészítve ki, a ma­guk ízléséhez alakították. F.ny- nyit a kézimunka eredetéről. PETŐFI NSPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Klskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapla. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezed István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközponti 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: í ecskemét Szabadság tér t a Telefon: 17-0» Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető­■ helyi oosta hivataloknál és kézbesitőknéL álőflzetési dij 1 hónapra 12 Ft. Sács-Kiskun megyei Nyomda V. kecskeméti — Tel.: 13-29. 27-49 Ma már nálunk is nagyon népszerű. E hímzésfajiában ál­talában a kék szín az uralkodó, de akad piro6 is. Mivel a hímző­fonál vastag, a formák szépen kiemelkednek az alapból és gaz­dagság hatáséit keltik. A kisebb formák kidolgozására lapos hím­zést használnak, a széles for­mákhoz a kevesebb fonalat igénylő hamis lapos hímzést al­kalmazzák. Az így készült for­mák, virágok kivétel nélkül mindig keretet kapnak száröl­tésből, vagy keskenyre varrt la­pos hímzésből. Szép, díszítő ha­tásúak a nagy virágok közepét díszítő rácsöltések is. Szépségápolás a kórházban Az Angol Vöröskereszt o közel­múltban szépségápolási tanfolyamo­kat indított önkéntes segéderők szá­mára, akik a kórházakban fekvő beteg asszonyok és leányok arcápo­lását, manikürözését stb elvállalják. A tapasztalat ugyanis azt mu­tatja, hogy olyan nők, akiket a be­tegség hosszabb időre ágynak dönt, gyakran közönyössé válnak és el­vesztik életkedvüket. Külsejük rendszeres ápolásával azonban el lehet terelni a figyelmüket a beteg­ségükről. Az angol kórházakban felismerték a beteg nők szépség- ápolásának igen kedvező lelki ha­tását és ezért egyes kórházakban kozmetikai szalonokat létesítenek. A betegápoló személyzet túlzott el­foglaltsága miatt persze képtelen ellátni még a szépségápolási teen­dőket is, ezért nagy szolgálatot tesznek e téren az önkéntes segéd­erők. Érzelmi gondozás is kell a gyermekneveléshez! Száznál több gyermeket kér­deztem meg arról, hogy mi hiányzik legjobban az életük­ből. Többségük így válaszolt: több megértést, szeretetet ott­hon és az iskolában. Kétszáz­nál több szülőtől viszont azt kérdeztem, hogy mikor mesél­nek gyermekeiknek? Mikor te­remtenek meghitt, közvetlen, bensőséges perceket a család­ban a napi sietés, munka, eset­leges idegeskedés után? Sokan sietős munkájukra, fontos el­foglaltságukra, türelmük véges­ségére hivatkoztak, tehát a csa­ládi együttélés melegéből gyer­mekeik keveset kapnak, pedig az jogos igényük, sőt nevelő- désük elemi feltétele. Ugyan­akkor gyakran halljuk a pa­naszt: „Mindent megpróbáltam ezzel a gyerekkel, mégsem ta­nul, sőt hazudik, elcsavarog, szófogadatlan, tiszteletlen, pe­dig megjutalmazzuk mozijegy­gyei, csokoládéval stb.” Példásat a növényekről,,, Pszihés (lelki) problémák esetében legkevésbé a módszer okozza a bajt, hanem a szeret et- lenség, az érzelmi elhanyagolt­ság. Társadalmunkban lassan eltűnik a rosszulöltözöttség, jo- gosan szólják meg a szülőt, ha gyermekét hanyagul, piszkosan járatja. Éppen ezért mai éle­tünkben a reflektorfényt az ér­zelmi gondozatlanságra kell irá­nyítaná, mert fejlődésünk jelen­legi szakaszában ez az akadá­lya a szocialista személyiség ki­bontakozásának. A gyermeknevelés nem akár­milyen szeretetet, vagy érzést kíván tőlünk felnőttektől. Rend­szeres, kiegyensúlyozott, meg­értő, követelő szeretetet, derűs családi hangulatot, sok apró örömet; olyan és annyi érzést, amennyi a személyiség fejlődé­séhez az egyénnek szükséges. Minden növénynek meghatáro­zott melegre van szüksége ah­hoz, hogy virágot, gyümölcsöt hozzon. Ha ez nincs, nem fej­lődik; ha rendszertelen, vagy túlhevített a környezet, elher­vad. Az ember nem hasonlítha­tó a növényhez, az előző példa és a gyermeknevelés gyakorlata mégis arra figyelmeztet ben­nünket, hogy a felnőttek ér­zelmi szeretete tevődik át a gyermekbe. Derűs, vidám, ap­ró örömöket is becsülő, ember­társait a szeretet alapján tisz­telő, —- vagy őnző, tiszteletlen, durva, -ideges, türelmetlen, egy­szóval nehezen nevelhető lesz, — a felnőttek érzelmi életétől függően. Tudom, sokan tilta­koznak ama kijelentésem ellen, hogy gyermekük érzelmi, indu­lati, akarati cselekvő élete, kör­nyezetének tükörképe. Ezért mondom el az alábbiakat: eST kislányról ... Ismerek egy kislányt. Anyja hathónapos terhes —, amikor apját súlyos repülőszerencsét­lenség érte. A kislány tíz hóna­pos, amikor a szülők elváltak, s ettől kezdve anya, nagymama, apa, mostoha és még három ro­kon nevelte. A gyermek ma nyolc éves és nem szobatiszta (szervibetegsége nincs); erköl­csi ítéletei, szorgalma, figyel­me zavart, intelligenciában le­maradt. Környezete szerint: „Nincs módszer, amelyre rea­gálna, amellyel fegyelmezni le­hetne.” Gondolom, nem mód­szer kérdése elsősorban e ne­hezen nevelhetővé lett kislány esete. A magzati állapotban fontos az anya pszihés, érzelmi élete. A biológiai kapocs megszűnése után „anya-gyermek” érzelmi szeretetkapcsolata adja meg a nevelés előfeltételét; teszi lehe­tővé a gyermek szellemi, er­kölcsi fejlődését. A szeretet híd a gyermek és a szülő kapcsola­tában és ahol a híd nem épül fel, vagy gyenge, ott az em­berségre épülő, irányító-vezető nevelés hiányáról van szó. Ahol ilyen helyzet alakul ki, ott a gyermek „kicsúszik” a szülő ne­velőhatása alól, többé nem tud­ja gyermekét vezetni. Hátrama­rad még a „dresszura”, az ido- mítás, amely viszont nem hoz megfelelő eredményt s a gyermekbíróságról Számtalan eset bizonyítja, hogy a szeretetkapcsolat ala­kítja ki a gyermek erkölcsi, eszmei alapjait, döntően befo­lyásolja — serkenti vagy gá­tolja — értelmi fejlődését, a társadalomba való beilleszke­dését. A gyermekbíróság példái is azt igazolják, hogy a züllés elindulásának oka az egyedül- maradás, kitaszítottság, szere- tetlenség. Lényeges megemlíteni azt is, hogy a gyermek szeretetigénye korosztályonként változó. Ki­csi korban símogatást, dédelge- tést, biztonságérzetet igényei. Serdülő kartól megértést, dol­gainak, életének komolyanvevé- sét, a család életében tanácsko­zási lehetőséget igényel. Belső kontaktus-kapcsolaton keresz­tül a kitáruló világ és saját személye labirintusában kíván eligazítást. A legszerencsésebb, ha a szülők, s a gyermek kör­nyezete tükrözi a követendő, helyes irányt. TeczkA Jósáét JOOOÓOOOOOOOOOOOOOCK Maradék ételek felhasználása Az ebédlői, vagy vacsoráról megmaradt ételeik gyakran nem kis gondot jelentenek a háziasz- szonynak. A burgonya másnap­ra elveszti friss ízét, megkemé­nyedik. ., De meg a változatos­ságot is szereti a család. íme hát néhány jó tanács a maradék ételek felhasználására: A megmaradt leveszöl.dsé^iez egy apróra vágott almát, vagy ecetes uborkát és két főtt bur­gonyát teszünk és főtt majonéz hozzáadásával kitűnő franciasa­látát nyerünk. A sertéssült maradékából ■— különösein a felszeleteléskor nyert hústörmeűékből — pala­csinta-tölteléket készíthetünk, ha kétszer megdaráljuk és tejföllel elkeverjük. Ugyanígy járhatunk él a pörköltnek készített hús maradékával is. Ha hajában főtt burgonya marad és másnap hú»- vagy to­jásétel készül, készítsünk hozzá salátát vagy majonéze» burgo­nyát Borjú, vagy sertésmáj mara­dékából pástétomot készíthe­tünk, amely hideg vacsorának, vagy tízórainak alkalmas. Ké­szítése: Háromszior megdaráljuk a pirított májat, sót, borsot, majoránnát és egy ded tejfölt hozzáadva, egy fél áztatott zsem­lét szitán hozzátörünlk. Az egé­szet összevegyítjük és egy föl éráig »vízfürdőben« főzzük, ki­borítjuk és hidegen szeleteljük. A tejben fptt maradék darát egy tálra töltjük úgy, hogy ujj­nyi vastag legyen. Ha kihűlj egy vizespohárral kivágjuk, to­jásban és morzsáiban forgatva,, olajban, vagy zsírban kirántjuk. Vaníliás cukorral megszórjuk. Extra méret Extra méretű női ruhák után érdeklődve a közelmúltban be­nyitottunk a kecskeméti Ele­gancia készrnha-üzletbe. Nem nagyon értették kíván­ságunkat, s kérték, jöjjön el az a hölgy, aki ruhát akar vásá­rolni, talán akad számára is megfelelő ruha. Némi vita után azonban kiderült, hogy extra méretű női kcszruí.áik csak fla- nell-anyágból vannak, drágább, ünnepi alkalmakra viszont szö­vetruhával nem szolgálhatnak. Felkerestük a nagykereske­delmi vállalat konfekció osztá­lyának vezetőjét is, aki viszont kérdésünkre azt felelte, hogy náluk extra méretű kabátokon, flanellruhákon kívül vannak extra méretű szövetruhák is raktáron —, mégpedig megfe­lelő választékban és mennyi­ségben. A leértékelt extra mé retű szövetruhákkal példáu' már nem Is tudnak mit kezde ni, mert a boltok nem igénylik. Hát addig is, mig eldől a vita — reméljük nem kell soka várni — és a boltokban kap­ható majd extra méretű női izövetruha, íme néhány csinos német ruhafazont ajánlunk kö­vér, illetve molett olvasóink­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom