Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-24 / 20. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek; XVL ÉVFOLYAM, «t. SZÄM 60 fillér 1961. JANUAR 24, KEDD A kérdések kérdése A felszabadulási munkaverseny eredménye (W. D.) Nem szokás az Ilyes­fajta bevezető, de megvallom, hogy ritkán volt rám előadás — bár nem hallottam, csak ol­vastam — olyan nagy hatással, mint amit Hruscsov a marxiz­mus—leninizmus tudósai és ta­nulmányozód előtt január elején tartott. Nem akarok túlozni, de talán a kommunista kiáltvány egykori első olvasása váltott ki hasonló rezonanciát belőlem azzal a különbséggel, hogy ak­kor — nagyon ifjan — sokkal kevesebbet fogtam fed belőle, mint ebből a Hruscsov -él ő adás­ból. Mit mondjak? A szó szo­ros értelmében felvillanyozott, a pulzusom szapora lüktetésé­ből mérhetően valóságos izga­lomba hozott a világhelyzetnek ez az éleseszű és éppen ezért sokrétű bemutatása, amely ugyanakkor, amikor rendelke­zik a tudományosság nagy igé­nyű feltételeivel, patétikus szó­noklat is, az emberiség útjá­nak hőskölteménye és ha úgy tetszik, regénye. Olvastam a kommunista és munkáspártok novemberi Nyilatkozatát is és ésszel érzékeltem, hogy ezt az •értekezletet a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom történetének egyik legfé­nyesebb lapjaként fogják emle­getni-«. Az előadás azonban megpendítette nemcsak az ész­szel felmért egyetértés, hanem a lelkesedés érzelmi húrjait te •Nagyszerű időikben élünk. A kommunizmus századunk le­győzhetetlen erejévé lett.« Tényleg nagyszerű időkben élűnk. Éveikkel ezelőtt is szi­lárdan élt bennünk a kommu­nizmus ügye biztos győzelmé­nek hite, de akkor mintha ké­sőbbinek gondoltuk volna mindazt, ami a mai világpoli­tika megszokott eseményeinek számit. Az emberiség történel­me folyamán nagy gondolko­dók, tudósok, írók hányán ál­modták a földkerekség népei­nek egy olyan révbe jutását, amelyik majd megnyitja * frontot egy a békéért, jogért, szabadságért és az emberi mél­tóságért folyó világméretű küz­delem beteljesítéséért. És lám, ezek az álmok kézzel foghatóvá lettek. Azzá lettek, mert egy alig több mint száz évvel ez­előtt született és időközben mindig gazdagodott tudomány, • marxizmus—leninizmus - célt, akaratot adott és tudatos el­szántságot öntött a leghaladóbb erők szándékaiba. Mindezek nyomán olyan világhelyzet ala- kult ki, amikor a szocializmus világrendszerré nőtt, sikert si­kerre halmoz és megbirkózik az imperial izmussal, nemcsak a gazdasági versengésben, hanem egy világméretű háború elhárí­tásában, a* emberiség békéjé­nek megóvásában kfc A béke megőrzése és a há­borús erők szándékainak ke­resztezése a kérdések kérdése. A munkásmozgalom számára a* imperialista elnyomást célzó háborúk megakadályozása mitt­ag elsőrendű feladat volt és a* ma is, •amikor az új tömeg­pusztító eszközök alkalmazása soha nem látott rombolással és az emberek százmillióinak pusztulásával fenyeget«. A mai helyzet azonban alapvetően ab­ban különbözik az előzőtől, hogy van erő a háborús sré­bálkozások megfékezésére, hogy a béke megóvása nem óhaj, vagy illúzió csupán, hanem reá­lis lehetőség, amellyel maxi­málisan kell élni az egész em­beriség érdekében. A béke meg­óvásával nemcsak a kommunis­ták, nemcsak a munkásosztály ért egyet szerte a világon, ha­nem a társadalom más rétegei, sőt a burzsoázia józanabbul gondolkodó része is. így hát a háború elhárításának küzdel­mében nemcsak százmilliót ké­szek résztvenni, hanem a közel három milliard«* kitevő egész emberiség. A béke ügye többek között az az ügy, amelynek megóvásáért Hruscsov képletes kifejezésével élve a kommunista és munkás­pártok Moszkvában •összeigazí- tották óráikat«. Az óraössze- igazitás azt jelenti, hogy ki mit, melyik nép mennyit tesz a béke erősödése feltételét jelen­tő erőgyarapítás érdekében. Hruscsov azt mondja: -Az im­perializmus megfékezésének csak egyetlen útja van, a szo­cialista államok gazdasági, po­litikád és katonai erejének fá­radhatatlan gyarapítása, a for­radalmi világmozgalom lehető legnagyobb mértékű tömörítése és erősítésé, a nagy néptöme­gek mozgósítása a háborús ve­szély elhárításáért vívott harc­ra.« A szocialista államok min­dent megtesznek önmaguk erő­sítéséért. Az ipari termelés nö­vekedése 1957. után évenként 17 százalék volt, a kapitalista országokban csak 3,0 százalék. A szocialista népgazdaság eb­ben az egyetlen adatban sűrű­södött ereje mutatja a szocia­lizmus diadalát és az egész vi­lág társadalmi fejlődésének út­ját Mutatja azt, hogy ha ed­dig a történelem a szocializ­musnak dolgozott, akkor most megváltozva a helyzet, a szo­cializmus dolgozik a történe­lemnek. A kérdések kérdése még nem dőlt el végérvényesen, de már jól látható az emberiség jövő­jének békés fényben áradó ho­rizontja. Az egész világ nagy reménysége manapság az, hogy a szocialista világrendszer ere­je, a gyarmati elnyomás alól felszabadult népek Imperialista­ellenes harca az egész világot átfogó békemozgalom éber fi­gyelme képes lefogni a háborús gyújtogatók kezét. Ha ez meg­valósul, óriási jelentőségű tör­ténelmi tett lesz, amelyért »a jövő emberei, a következő nem­zedékek kommunistái lrigyelnd fognak bennünket, képzeletben mindig vissza fognak térni a ml Időnkbe, amikor különös erővel csengenek a párthimnusz szaval: Felépítjük az új világot, semmik vagyunk és minden le­szünk!« Vasárnap délután! program volt a beszédolvasás. Köteles­ségszerű olvasmányként vettem a kezembe és mire három óra múltán a végére értem, mi lett belőle: egy nagyszerű vasárnapi Ajándék. 5 millió 400 ezer forint megtakarítás a tanácsi könnyűiparban A elmúlt esztendő dicsérendő munkasikereket eredményezett a tanácsi iparban. A felszaba­dulási munkaverseny ösztönző hatása mindenekelőtt a takaré­kos gazdálkodásban nyilvánult meg. A megyei tanács v. b. ipa­ri osztálya most összesítette a felügyelete alá tartozó könnyű­ipari vállalatok versenyfelaján­lásait és azok teljesítését. Az eredmény, az 5 millió 400 ezer forint anyag- és költségmegta­karítás arról tanúskodik, hogy mind többen éltek az ötletek­ből, ésszerűsítésekből, újítások­ból adódó lehetőségekkel, s a helyiipari vállalatok többségé­Beszélgetés a színházról Lapunk negyedik oldalán ri­porterünknek Galambos Erzsi­vel, a Katona József Színház népszerű művésznőjével folyta­tott beszélgetését közöljük. ben megértették a felszabadu­lási munkaverseny lényegét: Kevesebb pénzzel, anyaggal és idővel — több, jobb és olcsóbb árüt a népgazdaságnak! A könnyűipari vállalatok le­hetőségeiket mérlegelve 1 mil­lió 800 000 forint értékű anyag megtakarítását ajánlották fel. Decenjber 31-ig viszont éppen 600 ezer forinttal többet írtak a javukra a takarékossági számlán. A listán első helyen a Tisza­kécskei Permetezőgépgyár dol­gozói szerepelnek. Anyagmeg­takarításuk értéke meghaladja a 700 ezer forintot. Kiskunhala­son a Vastömegcikkipari Válla­lat több mint 300 ezer forint értékű anyagot takarított meg. A Bajai Faipari Vállalat és az Alsódunai Nádgazdasági Válla­lat több mint 200 ezer forint­tal kevesebb anyagot használt fel tervének teljesítéséhez. A Kecskeméti Faipari Vállalat 173 ezer forint értéket, a Bács megyei Nyomdavállalat 190 ezer forint értéket, a Bács me­A bajai Járásban befejeződ­tek a termelőszövetkezeti leltá­rozások. ötvenhat közös gazda­ságból 24-ben már teljesen kész a zárszámadás és ebből tízet jóváhagyott a mezőgazdasági osztály. A munkaegység-értékek általában tükrözik a szövetke­zetek gazdálkodását 15. Csátal- ján a Vöröskereszt Tsz-ben 31 forint 65 fillér, a Hercegszántó- hódunai Dózsa Tsz-ben 54 fo­rint 12 fillér a munkaegység gyei Vegyesipari Vállalat pedig 162 ezer forintot takarított meg anyagban, hogy csak a jelentő­sebb tételeket említsük. A termeléssel kapcsolatos egyéb költségek megtakarításá­ban a Vastömegcikkipari Válla­lat a listavezető. Számlájukon 583 ezer forint költségmegtaka­rítás szerepel. Utánuk követke« zik 512 ezer forinttal a Bajai Fémipari és Javító Vállalat} majd a Bajai Műkő- és Ce­mentipari Vállalat 428 ezer fo­rinttal. A tőzegkiterrnelők 41* ezer forintja és a Dél-Bács me­gyei Téglagyár Vállalat 390 ezer forintja szerepel még itl mint jelentős tétel. A felszabadulási verseny őesa* eredményeit tekintve, a Vastö* megcikkipari Vállalat, a Tisz»* kécskei Permetezőgépgyár, 0 Bajai Fémipari és Javító Válla«! lat, a Bajai Műkő- és Cement«* ipari Vállalat, valamint a Ta* lajerőgazdálkodási és TőzegkMj termelő Vállalat a legesélyesebb a megyei párbizottság vándort zászlójának az elnyerésére. 54 forintos munkaegység érté­kéből 34 forint 45 fillér lesz 0 pénzbeli járandóság, ezenkívül 100 ezer forintot tartalékolnalf üzemviteli kiadásokra. Vaskúton két jól működő tért» melőszövetkezet, az Egyetértés és a Dózsa egyesült, hogy ősz«« szefogva eredményesebben gaz-* dálkodhassanak. Mindkét sző« vetkezetben 40 forinton felül van a munkaegység értéke. uvutmvunviViVi*i*i*i**A*“******a************a** *«««««*«««««««««««««*»«««-* *i*i*a^* Huszonnégy bajai jírásbeli termelőszövetkezetbe« elkészült a zárszámadás értéke. A hódunaiak IBbb Hátás Tdto kibékül Szekeres Flőri bácsit mindenki Nótás Folor néven ismeri a falu­ban. De nemcsak őt hívják Nótásnak falu­belijei, hanem a Sze­keres família minden tagját Még őseiktől örökölték a nevet, akik úgy tudtak dalolni, hogy ha rázendítettek egy-egy disznótoron valamelyik magyar nó­tára, akkor a fél falu nem tudott aludni! Büszkék is voltak erre a Szekeres utó­dok! Flóri bácsi is — bár ötössel kezdi már írni az életkorát — még mindig virtusra hívja a falu legdere­kabb legényeit is, ha olykor betér a kocs­mába. Szereti a ren­det, a gazdaságot, csak túlságosan magának való. Ezért aztán öcs- csével, Jánossal sem értették meg egymást sohasem. Az öröklés­nél csúnyán összevesz­tek, mert János kapta a birtok laposabb fe­lét, ami Flóri szerint iobb mint a partos. Mikor meg aztán Já­nos belépett a termelő- szövetkezetbe, végkép­pen kitört köztük a háborúskodás; „Nya­kamra hozza a csopor­tot” — dühöngött ma­gában. Három év óta nem váltott szót a két test­vér... János a tsz te­henésze lett, jól ment a sorsa. Még motor- kerékpárt is vett, bátyja pedig minden megtakarított pénzét kocsi: a vitásra, meg be­tegeskedő feleségére költötte. „Nem élet ez így” — töprengett ma­gában Flóri, s amikor a faluban megkezdő­dött az átszervezés, ő is elhatározta: belép a tsz-be. Flóri bácsinak nem kellett sokáig várnia. Második napon két is­meretlen ember kopog­tatott be hozzá egy helybeli tsz-tag kísé­retében, aki nem volt más, mint öccse, Já­nos. — Hát eljöttünk — mondta kissé zavartan Janos. — Tudod, bá­tyám, mi már három év óta... — Tudom, tudom - szakította félbe a h, zigazda. — De más ügyben jöttetek tL Igaz, elvtársak? — Persze... persze.j — bizonygatták azok. — Meggondolta-e Sze­keres bácsi? — Tudja, hogy mire célzunk;.. — Hogy meggondol­tam-e? Persze, hogy meggondoltam... — Akkor már tölt­hetjük is ki a belé. . — Hohó, barátaim! Nem kell azt elhamar­kodni. Mert én úgy gondoltam, hogy nem lépek be... — Nem-e? Hát hogy jut ilyesmi eszébe Sze­keres bácsinak ...? — vágtak közbe a ven­dégek. — Félbeszakítottak.» Én úgy gondoltam, hogy nem lépek be ad­dig, míg két kikötése­met el nem fogadják. Idehallgass János öcsém! Veled mindig vitáztam. Azt is tu­dom, hogy legtöbbször és voltam a hibás ... Felejtsed el mindezt est vérem ... Egye fe­e a mezsgyét; meg a lapost, meg a partost..« ezentúl együtt fogun 1« dolgozni a te szövetke­zetedben. — Isten éltessen Fló­ri bátyám ... őszintén szólva én is békíteni akartalak... Előkerült a „motal- kós” demizson az asz­tal alól, s a másik fel­tétel már borospoha­rak koccintása közbep hangzott el: — A faluban mindenki úgy ismer bennünket, hogy Nótás János, meg Nótás Folor. Én most. szeretném bebizonyí­tani, hogy megérde­meljük mi ezt a nevet — Bebizonyítani?.. 1 Hogyan? — Aki eddig belé­pett a tsz-be, mind ka­pott egy-egy nótát... No, én nem kapni sze­retnék, hanem — ad­ni ... Értitek már? ..« Veled együtt öcsém! Félóra sem telt be<- le, amikor a tanácshá­zán két, szélesvállú pa­rasztember lépett a mikrofonhoz és egy­mást átölelve zuga hangon dalolni kezd­ték: „Megkondult a kecskeméti öregtemp-n lom.. 1" Tóth Góbém

Next

/
Oldalképek
Tartalom