Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-24 / 20. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek; XVL ÉVFOLYAM, «t. SZÄM 60 fillér 1961. JANUAR 24, KEDD A kérdések kérdése A felszabadulási munkaverseny eredménye (W. D.) Nem szokás az Ilyesfajta bevezető, de megvallom, hogy ritkán volt rám előadás — bár nem hallottam, csak olvastam — olyan nagy hatással, mint amit Hruscsov a marxizmus—leninizmus tudósai és tanulmányozód előtt január elején tartott. Nem akarok túlozni, de talán a kommunista kiáltvány egykori első olvasása váltott ki hasonló rezonanciát belőlem azzal a különbséggel, hogy akkor — nagyon ifjan — sokkal kevesebbet fogtam fed belőle, mint ebből a Hruscsov -él ő adásból. Mit mondjak? A szó szoros értelmében felvillanyozott, a pulzusom szapora lüktetéséből mérhetően valóságos izgalomba hozott a világhelyzetnek ez az éleseszű és éppen ezért sokrétű bemutatása, amely ugyanakkor, amikor rendelkezik a tudományosság nagy igényű feltételeivel, patétikus szónoklat is, az emberiség útjának hőskölteménye és ha úgy tetszik, regénye. Olvastam a kommunista és munkáspártok novemberi Nyilatkozatát is és ésszel érzékeltem, hogy ezt az •értekezletet a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom történetének egyik legfényesebb lapjaként fogják emlegetni-«. Az előadás azonban megpendítette nemcsak az észszel felmért egyetértés, hanem a lelkesedés érzelmi húrjait te •Nagyszerű időikben élünk. A kommunizmus századunk legyőzhetetlen erejévé lett.« Tényleg nagyszerű időkben élűnk. Éveikkel ezelőtt is szilárdan élt bennünk a kommunizmus ügye biztos győzelmének hite, de akkor mintha későbbinek gondoltuk volna mindazt, ami a mai világpolitika megszokott eseményeinek számit. Az emberiség történelme folyamán nagy gondolkodók, tudósok, írók hányán álmodták a földkerekség népeinek egy olyan révbe jutását, amelyik majd megnyitja * frontot egy a békéért, jogért, szabadságért és az emberi méltóságért folyó világméretű küzdelem beteljesítéséért. És lám, ezek az álmok kézzel foghatóvá lettek. Azzá lettek, mert egy alig több mint száz évvel ezelőtt született és időközben mindig gazdagodott tudomány, • marxizmus—leninizmus - célt, akaratot adott és tudatos elszántságot öntött a leghaladóbb erők szándékaiba. Mindezek nyomán olyan világhelyzet ala- kult ki, amikor a szocializmus világrendszerré nőtt, sikert sikerre halmoz és megbirkózik az imperial izmussal, nemcsak a gazdasági versengésben, hanem egy világméretű háború elhárításában, a* emberiség békéjének megóvásában kfc A béke megőrzése és a háborús erők szándékainak keresztezése a kérdések kérdése. A munkásmozgalom számára a* imperialista elnyomást célzó háborúk megakadályozása mittag elsőrendű feladat volt és a* ma is, •amikor az új tömegpusztító eszközök alkalmazása soha nem látott rombolással és az emberek százmillióinak pusztulásával fenyeget«. A mai helyzet azonban alapvetően abban különbözik az előzőtől, hogy van erő a háborús srébálkozások megfékezésére, hogy a béke megóvása nem óhaj, vagy illúzió csupán, hanem reális lehetőség, amellyel maximálisan kell élni az egész emberiség érdekében. A béke megóvásával nemcsak a kommunisták, nemcsak a munkásosztály ért egyet szerte a világon, hanem a társadalom más rétegei, sőt a burzsoázia józanabbul gondolkodó része is. így hát a háború elhárításának küzdelmében nemcsak százmilliót készek résztvenni, hanem a közel három milliard«* kitevő egész emberiség. A béke ügye többek között az az ügy, amelynek megóvásáért Hruscsov képletes kifejezésével élve a kommunista és munkáspártok Moszkvában •összeigazí- tották óráikat«. Az óraössze- igazitás azt jelenti, hogy ki mit, melyik nép mennyit tesz a béke erősödése feltételét jelentő erőgyarapítás érdekében. Hruscsov azt mondja: -Az imperializmus megfékezésének csak egyetlen útja van, a szocialista államok gazdasági, politikád és katonai erejének fáradhatatlan gyarapítása, a forradalmi világmozgalom lehető legnagyobb mértékű tömörítése és erősítésé, a nagy néptömegek mozgósítása a háborús veszély elhárításáért vívott harcra.« A szocialista államok mindent megtesznek önmaguk erősítéséért. Az ipari termelés növekedése 1957. után évenként 17 százalék volt, a kapitalista országokban csak 3,0 százalék. A szocialista népgazdaság ebben az egyetlen adatban sűrűsödött ereje mutatja a szocializmus diadalát és az egész világ társadalmi fejlődésének útját Mutatja azt, hogy ha eddig a történelem a szocializmusnak dolgozott, akkor most megváltozva a helyzet, a szocializmus dolgozik a történelemnek. A kérdések kérdése még nem dőlt el végérvényesen, de már jól látható az emberiség jövőjének békés fényben áradó horizontja. Az egész világ nagy reménysége manapság az, hogy a szocialista világrendszer ereje, a gyarmati elnyomás alól felszabadult népek Imperialistaellenes harca az egész világot átfogó békemozgalom éber figyelme képes lefogni a háborús gyújtogatók kezét. Ha ez megvalósul, óriási jelentőségű történelmi tett lesz, amelyért »a jövő emberei, a következő nemzedékek kommunistái lrigyelnd fognak bennünket, képzeletben mindig vissza fognak térni a ml Időnkbe, amikor különös erővel csengenek a párthimnusz szaval: Felépítjük az új világot, semmik vagyunk és minden leszünk!« Vasárnap délután! program volt a beszédolvasás. Kötelességszerű olvasmányként vettem a kezembe és mire három óra múltán a végére értem, mi lett belőle: egy nagyszerű vasárnapi Ajándék. 5 millió 400 ezer forint megtakarítás a tanácsi könnyűiparban A elmúlt esztendő dicsérendő munkasikereket eredményezett a tanácsi iparban. A felszabadulási munkaverseny ösztönző hatása mindenekelőtt a takarékos gazdálkodásban nyilvánult meg. A megyei tanács v. b. ipari osztálya most összesítette a felügyelete alá tartozó könnyűipari vállalatok versenyfelajánlásait és azok teljesítését. Az eredmény, az 5 millió 400 ezer forint anyag- és költségmegtakarítás arról tanúskodik, hogy mind többen éltek az ötletekből, ésszerűsítésekből, újításokból adódó lehetőségekkel, s a helyiipari vállalatok többségéBeszélgetés a színházról Lapunk negyedik oldalán riporterünknek Galambos Erzsivel, a Katona József Színház népszerű művésznőjével folytatott beszélgetését közöljük. ben megértették a felszabadulási munkaverseny lényegét: Kevesebb pénzzel, anyaggal és idővel — több, jobb és olcsóbb árüt a népgazdaságnak! A könnyűipari vállalatok lehetőségeiket mérlegelve 1 millió 800 000 forint értékű anyag megtakarítását ajánlották fel. Decenjber 31-ig viszont éppen 600 ezer forinttal többet írtak a javukra a takarékossági számlán. A listán első helyen a Tiszakécskei Permetezőgépgyár dolgozói szerepelnek. Anyagmegtakarításuk értéke meghaladja a 700 ezer forintot. Kiskunhalason a Vastömegcikkipari Vállalat több mint 300 ezer forint értékű anyagot takarított meg. A Bajai Faipari Vállalat és az Alsódunai Nádgazdasági Vállalat több mint 200 ezer forinttal kevesebb anyagot használt fel tervének teljesítéséhez. A Kecskeméti Faipari Vállalat 173 ezer forint értéket, a Bács megyei Nyomdavállalat 190 ezer forint értéket, a Bács meA bajai Járásban befejeződtek a termelőszövetkezeti leltározások. ötvenhat közös gazdaságból 24-ben már teljesen kész a zárszámadás és ebből tízet jóváhagyott a mezőgazdasági osztály. A munkaegység-értékek általában tükrözik a szövetkezetek gazdálkodását 15. Csátal- ján a Vöröskereszt Tsz-ben 31 forint 65 fillér, a Hercegszántó- hódunai Dózsa Tsz-ben 54 forint 12 fillér a munkaegység gyei Vegyesipari Vállalat pedig 162 ezer forintot takarított meg anyagban, hogy csak a jelentősebb tételeket említsük. A termeléssel kapcsolatos egyéb költségek megtakarításában a Vastömegcikkipari Vállalat a listavezető. Számlájukon 583 ezer forint költségmegtakarítás szerepel. Utánuk követke« zik 512 ezer forinttal a Bajai Fémipari és Javító Vállalat} majd a Bajai Műkő- és Cementipari Vállalat 428 ezer forinttal. A tőzegkiterrnelők 41* ezer forintja és a Dél-Bács megyei Téglagyár Vállalat 390 ezer forintja szerepel még itl mint jelentős tétel. A felszabadulási verseny őesa* eredményeit tekintve, a Vastö* megcikkipari Vállalat, a Tisz»* kécskei Permetezőgépgyár, 0 Bajai Fémipari és Javító Válla«! lat, a Bajai Műkő- és Cement«* ipari Vállalat, valamint a Ta* lajerőgazdálkodási és TőzegkMj termelő Vállalat a legesélyesebb a megyei párbizottság vándort zászlójának az elnyerésére. 54 forintos munkaegység értékéből 34 forint 45 fillér lesz 0 pénzbeli járandóság, ezenkívül 100 ezer forintot tartalékolnalf üzemviteli kiadásokra. Vaskúton két jól működő tért» melőszövetkezet, az Egyetértés és a Dózsa egyesült, hogy ősz«« szefogva eredményesebben gaz-* dálkodhassanak. Mindkét sző« vetkezetben 40 forinton felül van a munkaegység értéke. uvutmvunviViVi*i*i*i**A*“******a************a** *«««««*«««««««««««««*»«««-* *i*i*a^* Huszonnégy bajai jírásbeli termelőszövetkezetbe« elkészült a zárszámadás értéke. A hódunaiak IBbb Hátás Tdto kibékül Szekeres Flőri bácsit mindenki Nótás Folor néven ismeri a faluban. De nemcsak őt hívják Nótásnak falubelijei, hanem a Szekeres família minden tagját Még őseiktől örökölték a nevet, akik úgy tudtak dalolni, hogy ha rázendítettek egy-egy disznótoron valamelyik magyar nótára, akkor a fél falu nem tudott aludni! Büszkék is voltak erre a Szekeres utódok! Flóri bácsi is — bár ötössel kezdi már írni az életkorát — még mindig virtusra hívja a falu legderekabb legényeit is, ha olykor betér a kocsmába. Szereti a rendet, a gazdaságot, csak túlságosan magának való. Ezért aztán öcs- csével, Jánossal sem értették meg egymást sohasem. Az öröklésnél csúnyán összevesztek, mert János kapta a birtok laposabb felét, ami Flóri szerint iobb mint a partos. Mikor meg aztán János belépett a termelő- szövetkezetbe, végképpen kitört köztük a háborúskodás; „Nyakamra hozza a csoportot” — dühöngött magában. Három év óta nem váltott szót a két testvér... János a tsz tehenésze lett, jól ment a sorsa. Még motor- kerékpárt is vett, bátyja pedig minden megtakarított pénzét kocsi: a vitásra, meg betegeskedő feleségére költötte. „Nem élet ez így” — töprengett magában Flóri, s amikor a faluban megkezdődött az átszervezés, ő is elhatározta: belép a tsz-be. Flóri bácsinak nem kellett sokáig várnia. Második napon két ismeretlen ember kopogtatott be hozzá egy helybeli tsz-tag kíséretében, aki nem volt más, mint öccse, János. — Hát eljöttünk — mondta kissé zavartan Janos. — Tudod, bátyám, mi már három év óta... — Tudom, tudom - szakította félbe a h, zigazda. — De más ügyben jöttetek tL Igaz, elvtársak? — Persze... persze.j — bizonygatták azok. — Meggondolta-e Szekeres bácsi? — Tudja, hogy mire célzunk;.. — Hogy meggondoltam-e? Persze, hogy meggondoltam... — Akkor már tölthetjük is ki a belé. . — Hohó, barátaim! Nem kell azt elhamarkodni. Mert én úgy gondoltam, hogy nem lépek be... — Nem-e? Hát hogy jut ilyesmi eszébe Szekeres bácsinak ...? — vágtak közbe a vendégek. — Félbeszakítottak.» Én úgy gondoltam, hogy nem lépek be addig, míg két kikötésemet el nem fogadják. Idehallgass János öcsém! Veled mindig vitáztam. Azt is tudom, hogy legtöbbször és voltam a hibás ... Felejtsed el mindezt est vérem ... Egye fee a mezsgyét; meg a lapost, meg a partost..« ezentúl együtt fogun 1« dolgozni a te szövetkezetedben. — Isten éltessen Flóri bátyám ... őszintén szólva én is békíteni akartalak... Előkerült a „motal- kós” demizson az asztal alól, s a másik feltétel már borospoharak koccintása közbep hangzott el: — A faluban mindenki úgy ismer bennünket, hogy Nótás János, meg Nótás Folor. Én most. szeretném bebizonyítani, hogy megérdemeljük mi ezt a nevet — Bebizonyítani?.. 1 Hogyan? — Aki eddig belépett a tsz-be, mind kapott egy-egy nótát... No, én nem kapni szeretnék, hanem — adni ... Értitek már? ..« Veled együtt öcsém! Félóra sem telt be<- le, amikor a tanácsházán két, szélesvállú parasztember lépett a mikrofonhoz és egymást átölelve zuga hangon dalolni kezdték: „Megkondult a kecskeméti öregtemp-n lom.. 1" Tóth Góbém
