Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-03 / 2. szám
Mint a legfontosabb személyes érdeket Egy vb-ülés után Mint már hírül adtuk, a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a megyeszékhely egészség- ügyi helyzetéről tárgyalt. Ezúttal azonban nem a beszámoló ismertetésére és elemzésére szorítkoznék — hanem néhány szóval és példával a végrehajtó bizottság tagjainak magatartását, a tárgyalt ügyben tanúsított felelősségét szeretnem jellemezni. Elöljáróban annyit, hogy megítélésem szerint ez a végrehajtó bizottsági ülés sokkal termékenyebb, színvonalasabb volt a megszokott átlagnál, s alkotó- szellemű légkörét az ezután következő vb-ülésekre is példaként lehet tekinteni. Sokszor tapasztaltuk már, hogy a közöny, s az értekezleteken gyakran eluralkodó álomszuszék —, tettekre nem serkentő hangulat ragályos. De mennyivel nagyobb öröm azt tapasztalni, hogy a lelkesedés, az egy-egy témában való elmélyülés is ragályos lehet. Es ezúttal ez történt a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén. A beszámoló, amely sokoldalúan vizsgálta a város egészség- ügyi helyzetét, nemcsak a tájékoztatás igényével készült, hanem az érdeklődést is felkeltette a megvitatásra kerülő ügy iránt. Ennek eredménye, hogy a hozzászólásokat megelőzően huszonegy kérdés hangzott el, számos olyan egészségügyi vonatkozású ügyben, melyről a beszámoló nem tett említést. A kérdések sokoldalúsága arra enged következtetni, hogy a végrehajtó bizottság tagjai hivatásuk és felelősségük teljes tudatában tanácskoztak a város egészségügyi helyzetéről, a hibák kijavításáról. A jelenlevő 15 vb-tag és meghívott közül a vita során összesen tízen szólaltak fel. Sokoldalúan elemezték az orvosok társadalmi feladatát, s minden olyan fontosabb kérdésről szó esett, amely a város egészségügyi helyzetének megjavításában szerepet játszhat. Többek között szó volt a csecsemővédelmi szolgálat decentralizálásáról, a köztisztasági szabályrendelet következetes végrehajtásáról, az egészség- ügyi állandó bizottság munká- j jának megjavításáról, a cigány- j kérdés megoldásáról stb. A vég- j reha jtó bizottság tagjainak ja-; vasíatára határozat született a; körzeti orvosi ellátás megjavi-1 f ására is, ezen belül körzeten- i ként orvosi ankét és körzeti orvosi találkozók megtartására. Mint az eddig említettek is bizonyítják, nem volt hiábavaló időtöltés ez a vb-ülés, a beszámolót nem fejbólintójános módra vették tudomásul a v. b. tagjai, hanem az egész város érdekeit képviselő fontos ügyről úgy vitatkoztak, úgy határoztak, mint legfontosabb személyes érdekeikben. Napközben Motorkerékpár-!u!a!don3sok figyelmébe! Golyóscsapágyat nem is olyan régen még csak Budapesten, a 35-ös számú Keravill-boltban lehetett vásárolni. A Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezése értelmében azonban a golyóscsapágy-árusítást azóta öt boltra terjesztették ki. így « többi között Szegeden, a Kiskereskedelmi Vállalat „Verseny” Műszaki Áruházában is kapható ez, a motorkerékpárhoz nélkülözhetetlen alkatrész. Érdekes kutatómunkában segít 1961-ben a Kecskeméti Állami Levéltár. Munkatársai részt vesznek a Dél-Pest megyei és a Bács-Bodrog megyei Földbirtokrendező Tanács iratanyagának feltárásában. Az értékes dokumentumokat később a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete dolgozza fel. 1961, január 3, kedd Esztendő fordulóján egtj. tiz-gazdaiizfrwjnál Régi munkatársai, ismerősed ma is gyakran megszólítják: — Nem bántad meg, hogy otthagytad a boltot?... Ügye jobb volt télen a jó meleg; nyáron a meg tűző nap helyett a hűvös üzletben vevőkkel disku- rálni, mint a tsz-ben dolgozni? Boltvezetőből brigádvezető S mit gondosnak, Csikasz Im- réné ilyenkor mit válaszol? Bizony cseppet sem komorodik el a tekintete, még csak együttérző sóhajjal sem nyugtázza a szánakozást, hanem Vidáman vallja: ■— Én jobban szeretem a friss, szabad levegőt, s a kertészetben minden időben, minden munkának megtalálom a szépségét — Hát hogyan és honnan jött a szövetkezetbe? — faggatom most én is. — Itt a faluban, Tiszakécs- kén voltam boltvezető egy vegyesáru üzletben, amikor anyósom 1955-ben megbetegedett. Ápolásra volt szüksége, a boltban viszont egyedül voltam, senki nem tudott helyettesíteni. Ezért hagytam ott az állásomat. Fél évig otthon, a ház körül dolgozgattam és vigyáztam a betegre. — Amint anyósom állapota javult, egyre azon tanakodtam, hogy ismét dolgozni kellene, ha nem is állandóan. Édesapám már akkor tagja volt a Szabadság Tsz-nek. Gondoltam, én is megpróbálom. Ha nem jól sikerül, majd ott hagyom. — De látom, jól sikerült... vagy még nem telt volna le a «•próbaidő«? FA—82-03 December 28-án délután 5 ; órakor a békéscsabai út ti- szakécskei kereszteződésénél jártunk, amikor gépko- • csdvezetőnk a főútira való be- fordujás előtt megállította a kocsit. Amikor jobban kö- í rülnéztünk, mi is észrevettük a Békéscsaba felől közeledő gépkocsit. — Neki van elsőbbségi joga — hallom gépkocsivezetőnket, s én társaimmal : együtt örömmel nyugtáztam ; a KRESZ szabályainak, s a : másik jogainak eme nagy ! tiszteletben tartását. Ám mi történik?! Közel egy perc ; múlva ér elénk a kékszínú, ) zárt teherautó, s az orrunk | előtt 60 kilométeres sebes- < séggel »-vágtázik át« az útkereszteződést pár méterre követő sinpáron. Nem történt baleset, de ; könnyen megtörténhetett ! volna, hogy a sötét, kivilá- gítatlan úton a gépkocsi egy vonatba rohan. Hiszen még egy sorompó sem kor- ; látozná az összeütközést. Nem tudom, az FA 82—03-as számú gépkocsi vezetőjének eszébe jutott-e már ez, vagy pedig elfelejtette a KRESZ előírását, amely szerint a vasúti sínen való áthaladás előtt minden körülmények között meg kell állni?! Mindezt azért írom le, j mert már nem egy esetben szóvátettünk hasonló mu- : lasztásokat, de úgy látszik, még mindig nem okult belőle mindenki. —éné— Jóízű nevetés volt a válasz, no meg egy felsorolás, melyből megtudom, hogy nemcsak ő maga, hanem az egész család letöltöttnek tekinti már a szövetkezeti »próbaidőt«, s hogy nem bánták meg a választást — Igaz, itt is csak az boldogul igazán — folytatta a beszélgetést —, aki rendszeresen, mindennap dolgozik. Nekem sem kellett volna, de nem tudtam megállni, hogy mindennap be ne menjek a kertészetbe, ahol kezdettől fogva dolgozom. Ott lettem munkacsapat-, majd 1960. január 1-től száz asszony brigádvezetője; nyáron pedig még az értékesítés is az én nyakamba szakadt. Nem volt egyetlen szabad pihenőnapom... Feleség és férj: 40 ezer forint évi jövedelem — De bizonyára megéri a fáradságot az osztalék? — Úgy tudom, 37 forint 40 fillért fizetünk egységenként, s nekem körülbelül 590 van. — Tehát 22 ezer forint körüli az évi jövedelme. Mennyit keresett boltvezetőként? — Havi 1200 forintot, de ott sem dolgoztam kevesebbet, mert a raktározást, a bolt remd- bentartását, adminisztrációját mindig a nyolc órás nyitvatar- táson kívül végeztem. — Úgy hallottam, férje is tez-tag, ő milyen eredménnyel zárta a múlt évet? — Körülbelül egyforma a munkaegységünk, így egyforma a keresetünk is. Ö ugyanis öntözési brigádvezető. — Kettőjük jövedelme tehát meríia’adja a 40 ezer forintot, ez az összeg pedig a létszükségletet Mit szándékoznak vásárolni? A családosok házat, a lányok stafirungot vesznek — Most építettük újjá a házunkat, ami eddig 40 ezer forintba került, de hiányzik még a külső tatarozás, az új szoba padlózása, s néhány bútordarab, amit mostani részesedésünkből szeretnénk megcsináltatni, illetve megvenni. Az azonkívül megmaradó pénzt pedig ruhára költjük. íme egy termelőszövetkezeti család éves számvetése, munkájának eredménye. S nemcsak egy ilyen van a tiszakécskei Szabadságban. A kertészeti brigád száz asszony és leány tagja között sok olyat találunk, aki önálló keresetéből — a megélhetésre elegendő összegen túl — stafirungot, bútort tud vásárolni. A Tiszagyöngye Tsz-szel együtt példaképei lehetnék ők a község többi termelőszövetkezetének, amelyekben még nem teremtették meg az asszonyok számára minden munkalehetőséget. Valljuk be azonban őszintén, az asszonyok sem igen ösztönözték erre a szövetkezetek vezetőit. Csikászék példája pedig azt bizonyítja: érdemes lenne! —éné— >000000<KXX>00000000< Trónörökösök "itoutt Fiú született rövid időn belül az iráni sah és John Kennedy, az új amerikai elnök családjában. Ez a tény ihlette meg a Presse című osztrák lap karikaturistáját. Véleménye szerint Adenauer — aki közismerten és keményen ragaszkodik a kancellári székhez — nyilván szeretné, ha egy kis Adenauer látna napvilágot, s így még legalább 85 esztendeig egyazon szellem uralná a bonni berkeket. Csúszkálás ANYÁM bánatára gyermekkorom kedvelt szórakozásai közé tartozott a csúszkálás. Töredelmesen és férfiasán be kell azonban vallanom, hogy ma sem tudok hosszabb »kicsúszott« jég mellett elmenni felnőtt férfi módra. Úgy veszem észre, hogy az a néhány esztendő, ami azóta elmúlt, nem hozott semmi változást ezen a téren, mert a ma gyereke éppen olyan szenvedélyes csúszkáló, mint én — vagyok ma is. Ez jutott eszembe a minap, amikor a Czőllner téri csúszkálok között feltűnt egy 8—10 év körüli, jóképű, fekete gyerek, feltűnően szur- tos mackónadrágban. Eszembe jutott, mit kaptam ilyenkor szegény jó édesanyámtól, és rászóltam a gyerekre: — Mit szól majd anyád a csúszkálás- hoz, te gyerek? — Tönkretetted a ruhádat! — Nem tesz semmit, bácsi! — felelte a fiú. — Ez csak a munkaruhám. O, és többi mai gyerek nem tudja, hogy nekünk azért tiltották volna olyan szigorúan a csúszkálást, mert csak — munkaruhánk vol*. avagy: Ha úgy is akarnánk... Átléptünk az új esztendőbe. Néhány órája már 1961-et írunk. Fejemben éppen magasröptű gondolatok kerge- tőznek — hogy például még nem tudni, mit jegyez fel majd erről az évről a történelem —, amikor rám köszön egy ismerősöm: Boldog új évet! Ez kizökkent gondolataimból. Jövőt kémlelő szemeim visszarévednek a mába s barátságtalanul viszonzom a jó kívánságot. — Apropó: BUÉK... Gondalataim új vágányokra futnak. Milyen jó volna, ha tényleg boldog lenne ez az esztendő! Milyen jó lenne, ha az emberek az új esztendőre vonatkozóan nemcsak kívánságokat hangoztatnának, hanem úgyis cselekednének. Ha például a zsúfolt autóbuszon, vonaton, villamoson a fiatalok átadnák helyüket az idősebbeknek, a rokkantaknak, a terhes anyáknak. Ha a vendéglőkben nyáron is lehetne hideg sört kapni. Ha a színházi előadás végét a közönség nem a ruhatárból hallgatná, miközben néhányan gombtépegető magánszámot adnak elő. Ha az üzletekben csúcsforgalom idején mindenki sorba állna a pult előtt. Ha egyes tanácsok és vállalatok a jövőben válaszolnának bíráló cikkeinkre. Ha a döntőbizottságoknak nem kellene kötbérezni a határidőket be nem tartó vállalatokat. Ha a tanító bácsik és a tanító nénik az iskolában nem adnának egy gyermeknek sem egyest (mert azok mindig megtanulnák a leckét). Ha egyáltalán az emberek udvariasak lennének egymáshoz. Nem akarom az évet szószaporítással kezdeni, bár még sok „ha” van, amit meg kellene említeni. Csak éppen saját kedélyállapotom hullámzásáról jutott eszembe: milyen boldogok is lehetnénk az új évben, ha úgy is akarnánk. — no — Óvakodjunk a szélhámosoktól! Orsós György 1960. március 5-én szabadult a börtöinböl. Pár hónappal azután a homokszemt- lőrinci italboltban ismeretséget kötött Molnár József szalksaemt- mártomd lakossal, akitől 100 forintot csalt ki gabonaszállítási előlegként. Ugyanakkor »üzleti tárgyalás«-t folytatott Karkus Gyula kunszer trmklósd vendéggel is. A gyanútlan Karkus röviddel ezután lakására invitálta a minden hájjal megkent szélhámost. Orsós ez alkalommal is élt a lehetőséggel. Miután egyedül maradt vendéglátója kertjében, magához vett egy nadrágot, inget és egy párnahuzatot. Mire a házigazda »vendége« után nézett, az már hetedhét határon is túl volt. A visszaeső bűnöző egyévi és kéthónapd börtönt kapott, ezenkívül két évre eltiltották egyes állampolgári jogainak gyakorlásától is. Az ítélet jogerős. «■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■OT PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság; Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont! 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: H-22 Szerkesztő bizottság: 10-39 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: i helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Fts BÚÉK Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskeméti =* Tei.3 15-28. 27-49
