Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-21 / 18. szám

1961. Jmnir fl, mmfol S. «Id»! Ax emberek tudatának formálása a népművelés legfontosabb feladata Megnyitották a népművelési do’gozók szaktanfolyamát A népműveléssel foglalkozó dolgozók szakmai továbbképzé­sét tartva szem előtt és annak hatékonyabbá tételére ez évben minden megye önállóan szer­vezi meg az ilyen irányú elő­adásokat. Megyénkben a füg­getlenített népművelési dolgo­zók részére indított egyéves to­vábbképző tanfolyamot január 17-én nyitották meg. Mint már arról újságunkban írtunk, a tanfolyam hallgatói havonta egy-egy konferencián vesznek részt, amelyet Baján tapaszta­latcserével egybekötött, kéthe­tes zárótanfolyammal fejeznek majd be. Az első, kétnapos konferen­cia témája a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a népművelési felügyelők előtt álló feladatokról szóló tájékoz­tató volt. Előadás hangzott el az »lvasásra való nevelésről is. Hogyan vélekednek a szaktanfolyam részvevői? Munkatársunk meglátogatta a tanfolyam résztvevőit: mi a vé­leményük továbbképzésük új­szerű megszervezéséről, mit várnak tőle, s milyen segítsé­get nyújthat majd munkájuk­ban? Kérdéseinkre adott válaszok különbözőek, és természetesen egyéniek is. Mindenki a saját problémából, nehézségeiből ki­indulva vár segítséget a tanfo­lyamtól. Egyben azonban mind- arany iuk véleménye megegye­zett: a tanfolyam minden bi­zonnyal többet ad majd az ed­dig szórványosan megrendezett, nagyrészt időszerű kérdésekkel foglalkozó szakmai megbeszélé­seknél, hiszen ilyen gondosan megszervezett és előre megha­tározott témakörű tanfolyam megyénkben még nem volt. Ami a nagyüzemi tábláknál is fontosabb Galántha Tibor, a halasi já­rás népművelési felügyelője mondotta: — Különösen fontosnak tar­tom a tanfolyam azon részét, amely a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével kapcsola­tos feladatokkal foglalkozik, hi­szen ez az átalakulás újabb nagy feladatokat állít a nép­művelés elé. Mint Sarok Antal elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese mondotta be­szédében: „a mezőgazdaság át­szervezésének lényege nem ab­ban van, hogy a földmérők ki' mérik a nagyüzemi táblákat; az emberek tudatának átfor­málása sokkal nagyobb jelen­tőségű és fontosabb feladat.” Ez a feladat pedig jórészt a nép­művelésé. Dulity Tibor, a Helvéciái Ál­lami Gazdaság művelődési ott­honának igazgatója így nyilat­kozott a tanfolyam jelentőségé­ről: — Munkánk során nagyon sok érdekes és sokrétű, még megoldásra váró feladattal ta­lálkozunk. Vannak feladatok, amelyek elvégzésében szükség van a népnevelők széleskörű és minden irányú tájékozottságá­ra. Ügy vélem, ez a tanfolyam ebben nyújt majd messzemenő segítséget. Szomor Miklós, a kiskőrösi járás népművelési felügyelője a művelődésügy jelenlevő mun­kásai közül a legfiatalabb. Elő­ször vesz részt szakmai kép­zésben, 5 útmutatást, módszer­tani ismereteket vár tőle. — Szerettem volna több mű­vészeti vonatkozású témáról hallani — mondotta, amikor az előadások témáiról érdeklőd­tünk. Az elméleti előadásokat kössék össze a gyakorlati foglalkozással Bánáti Tibor, a bajai műve­lődési ház igazgatója így vála­szolt: — A népművelés növekvő feladatai szükségessé tették a magasabb fokú szakmai kép­zést. Ez a tanfolyam vélemé­nyem szerint ezért indult meg. Az előadások témáit olvasgat­va, úgy látom, széleskörű ta­pasztalatokat gyűjthetünk ma­gunknak elkövetkezendő mun­kánkhoz. Nagyon hasznos lenne, ha az elméleti előadásokat gyakorlati foglalkozásokkal köt­nék össze. — Nagyon fontosnak és ör­vendetesnek tartom, hogy a tanfolyam keretében a mező- gazdaság szocialista átszervezé­séről, jelenlegi feladatairól is hallanak a népművelés dol­gozói. Mint könyvtáros, örülök, nogy végre komolyan foglalko­zunk az o'vasásra nevelés prob­lémájával — mondotta Fazekas Istvánná, az SZMT könyvtár vezetője. — Ez a tanfolyam bizonyí­téka annak, hogy népművelé­sünk az előtte álló feladatokhoz mérten fejlődik — álla tóttá meg Galántai János, a bácsal­mási járás népművelési fel­ügyelője. Néhány nyilatkozat, amely arról tanúskodik, hogy a nép­művelés dolgozói feladatukhoz illő felelősségérzettel látják el munkájukat. N. É. oooo-oooooooooo* (J)e(laqógui.&k ügetik a ttntitl5Lzöaetktőiteket Helyes és követésre méltó kezdeményezést valósítottak meg a pedagógusok a kalocsai já­rásban. Elhatározták, hogy a járás minden községében segít­séget nyújtanak a termelőszö­vetkezeteknek a megszilárdu­láshoz. Segédkeznek könyvelői tanfolyamok szervezésében, s előadásokat tartanak a munka­egységszámításról. Tapasztalataikat hasznosítják kulturális téren is. Homokmé- gyen például a Lakatos peda­gógus házaspár tánc- és szín­játszó csoportot szervezett a termelőszövetkezetben. *00-000000000000000000* HELYCSERE A nyugat-németországi Neumünsterben a* 1940-es évjárat­hoz tartozó 532 fiatalnak kell megjelennie januárban a so- rozó-bizottság előtt. Köztük van a helybeli büntetőintézet 114 fiatalkorú foglya is. Aki «-tauglich« lesz, április elsején a kaszárnyával cseréli fel a börtönt Strauss: «Helycsere a szabadság védelmére, lépés, indulj!« A szövetkezeti alapról A termelőszövetkezet# mozga­lom fejlődésével megyeszerte mind több szó esik a szövetke­zeti alap képzéséről. Az újonnan alakuló tsz-eik tagsága jelentős erőfeszítéseket tesz ennek mi­előbbi létrehozására. Legtöbb esetben katasztrális holdanként, vagy aranykoronánként bizonyos pénzösszegeket fizetnek be. Több helyen az alapba nem kész­pénzt, hanem terményt, vagy állatot adnak össze. Másutt ta­pasztaltuk, hogy családonként egy süldőt, két tyúkot visznek a közösbe. E helyes törekvésék abból a felismerésből fakadnak, hogy minél előbb erős alapokkal rendelkező termelőszövet­kezetet hozzanak létre, hi­szen a közös vagyontól is függ a termelés zavartalan menete és a tagok jövedelmének alaku­lása. E cikk keretében tisztázni kí­vánom a szövetkezeti alap sor­sát és a más természetű, a szö­vetkezet indulását elősegítő anyagi eszközök visszafizetésé­nek módját. A szövetkezeti mozgalom ko­rábbi éveiben a belépő tag a háztáji gazdaság kereteit meg­haladó tenyész- és igásállatok, gazdasági felszerelések értékéből járult hozzá a szövetkezeti alap­hoz 25—35 százalékkal. A szövetkezeti mozgalom nagyobb arányú fejlődése során az ET. 8 1960. tör­vényerejű rendeleté lehető­vé tette, hogy a bevitt álla­tok és gazdasági felszerelé­sek teljes értékét kifizessék a tagoknak ha a bevitt földterület arányában meg­felelő pénzösszeggel hozzá­járulnak a szövetkezeti alap képzéséhez. E törvényerejű rendelet alapján javasolják az állami szervek az új termelőszövetkezeti tagoknak a készpénzben való hozzájáru­lást. Az így befizetett összeg, valamint annak értékében adott termény, állat, vagy egyéb gaz­dasági eszközök értéke nem ke­rülhet visszafizetésre és ez az összeg a szövetkezet fél nem osztható alapjába kerül. Mi a célja a fel nem osztható szövetkezeti alap létrehozásá­nak? Elsősorban az, hogy a szö­vetkezet már induláskor rendel­kezzék bizonyos anyagi eszkö­zökkel, amellyel a termelés alapjait létrehozza. Ebből a szö­vetkezet építkezhet, vagy a meg­levő épületeket bővítheti, kerté­szetet létesíthet, tenyészjószágot vásárolhat, gépeket, termelési eszközöket szerezhet be. Nem használható fel a termelés költ­ségeire a szövetkezeti alap, pél­dául gépállomási díj, műtrágya árának kifizetésére stb. Az ilyen célra való felhasználás követ­keztében az alap csökkenne és a termelésbe menne át. Vagyis ez esetben a közös alapra befi­zetett összegeiket egy éven be­lül felélnék a tagok. A közös alapra befizetett összegekkel csak álló esz­közöket lehet létesíteni, amelyek hosszabb ideig szolgálják közvetve a ter­melést. Minél nagyobb egy szövetkeze* állóeszköz állománya, annál ha­tékonyabb a termelése. Megyénkben 1959 végén 1897 forint értékű fel nem osztható szövetkezeti alap jutott a me­gye termelőszövetkezetedben egy katasztrális hold szántóterület­re, azaz 16 400 forint egy csa­ládra vonatkoztatva. Ez az ér­ték a balotaszállási Petőfi Tsz- ben családonként 17 150, a hár- kakötönyi Mező Imre Tsz-ben 17140, a keceld Vörös Zászló Termelőszövetkezetben 18 140 Ft volt. Tovább lehetne sorolni a példákat, tehát a most belépő dolgozó pa­rasztok a holdanként befi­zetésre kerülő két-három- száz forinttal csak egyötö­dét, egyhatodát adják ösz- sze annak az összegnek, amelyet a már régebben működő szövetkezetek tag­sága egy katasztrális hold szántóra vetítve létrehozott. Az induló szövetkezetek éleJ lében természetesen az alapok létrehozásán kívül számos ter­melési szükséglet merül fel* többek között a vetőmag, a gépi munkadíj biztosítása, hízóállat­vásárlás, műtrágya stb. Ossza kell adni a terület bevetésébe» szükséges tavaszá vetőrrmgvakat, a termelőszövetkezeteknek át szükséges vállalni az egyénileg kötött termelési szerződéseiket* törekedni kell a közös áUatáJüo- mány létrehozására, hogy ennek bevételeiből az üzemelési költ­ségeket fedezni tudják. Az üze­melés költségeire adott hozzá­járulásokat visszafizetik. Avisz- szafizetés időpontját a termelő^ szövetkezet közgyűlése határoz­za meg. Molnár András megyed termelőszövetkezet* csoportvezető IIgy mondom el, ahogy hallottam Mégcsak hozzá sem teszek semmit. Egyik Duna menti közsé­günkben történt, de nevét fe­leslegesnek tartom elárulni. A történet hősét S. Jánosnak hív­ják, aki egyébként tanácstag és jómódú középparaszt Nemcsak hírnévből vette fel a tanácstagi tisztséget, hanem rendszeresen megjelent a ta­nácsüléseken és minden erejé­vel segített, amikor kellett Hanem egyszer hiába várták a tanácsülésre, még üzentek is a Béke utcába érte, de ajtót Bem nyitott Valahonnan meg- •ejtefcte ugyanis, hogy a tsz- szervezésről lesz szó. Hirtelen félelmében azt hitte, hogy már ott kezébe adják a kérdőívet: nesze, írd alá! Pedig erről szó sem volt, de S. János mégis idegeskedett. Gyakran félrehúz­ta a függönyt és bámult az ut­Óriás turbina A leningrádi vasgyárban ha­táridő előtt egy éwöl elkészült egy 300 000 kilowattos gőztur­bina. Ez a világ legnagyobb* egytengelyes, percenként 3000 fordulatszámú turbinája, amely 8,5 százalékkal gazdaságosabb a már korábban is gyártott 200 000 kilowattos turbináknál Évente 200 000 tonna feltételes tüzelő­anyagot takarít meg. Ha 6 PVK 200-as turbina helyett négy ilyen turbinát gyártanait, annyi fémet takarítanak meg, amennyiből még egy 300 000 kilowattos tur­bina elkészülhet. A vasgyár dolgozói máris még nagyobb gőzturbinák megszer­kesztésén dolgoznak. Már elké­szültek az 500 000 kilowattos, egytengelyes turbinák és a 800 ezer kilowattos és 1 millió kilo­wattos, kéttengelyes turbinák vázlatos és műszaki tervei. vyvwvwwwwvw' Karmicezer forinton felül Izsákon ebben az évben több mint 180 új tag kérte f"1" éte­lét a Mező Imre Termeid szö­vetkezetbe. Ez a termelőszövet­kezet elég jól gazdálkodott az elmúlt évben, hiszen ezt mu­tatja a zárszámadás eddigi je­le is: 45 forint jut egy munka­egységre. A termelőszövetkezetben épí­tettek többek között új sertés- fiaztatót és a gazdasági évben mintegy 180 hízósertést adtak le az Állatforgalminak. Mint a termelőszövetkezetben értesül­tünk, több család 30 ezer forin­ton felül keresett az elmúlt évben. cára: jönnek-e már azok a nép­nevelők. A zok viszont nem akartak jönni. Egyelőre más ut­cában jártak. Közben hol az egyik, hol a másik szomszéd ugrott át hozzá, aztán órákat eldiskuráltak, s természetesen mindig a szövetkezés került na­pirendre. — Nem lépünk be — állandóan ezzel kezdték, aztán valaki közbeszólt, hogy nem is lenne olyan rossz összefogni, mint azt néha tették, amikor sok volt a szántanivaló. S. Já­nosnak is eszébe jutott, hogy milyen jól érezték magukat, amikor egyszer öten dolgoztak együtt, mennyit nevettek egy­más tréfáin és mennyivel köny- nyebben ment a munka. A szomszédi megbeszélés után megint elváltak azzal a jelszó­val, azért mégsem lépnek be! Az egyik reggelen későbben ébredt. Nyomban az ablakhoz sietett és meglátott három em­bert, amint az utca végén ko­pogtak az egyik kapun. Azt is észrevette azonban, sőt meg is lepte, hogy a Szabó szomszéd ott áll kint az ajtóban, s nem zárkózott be, pedig tegnap még ugyancsak kötötte az ebet a karóhoz, hogy nem lép be a szövetkezetbe és a népnevelő­ket sem engedi be. gyanút sejtett; csak tán ^ nem? Becsapott volna? Ezzel kapta magát, s rohant egyenesen a tanácselnökhöz. Még mielőtt szóhoz jutott vol­na meglátta a szomszédja be­lépési nyilatkozatát az elnök asztalán. A tanácselnök csak nézte az izgatott parasztembert. Nem kérdezett tőle semmit, várta, hogy megnyugodjon. Az viszont; egyelőre nem tudott szóhozjut-. ni a méregtől. Végre lecsilla-; podott, kényelmesen elhelyez­kedett a felkínált széken és így szólt az elnökhöz: — Add ide, én is aláírom! —i s nagy gonddal alákanyarítottaj a nevét a belépési nyilatko-; zatra. ; — Rendben vagyunk, ugye?: — folytatta. — Most aztán lásr ! sunk munkához. Én már el is gondoltam, hogy kiket válasz-; tunk a vezetőségbe. Itt van j például K. László, B. István.; Ny. Sándor, ezek megb’zhatóak ; és lesz is tekintélyük a tagok' előtt. | EJ apók teltek el azóta. Az' új tsz már megtartotta < alakuló gyűlését és S. János : által javasoltak is vezetőségi tagok lettek. j Márkus János ‘ Vívódás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom