Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-21 / 18. szám

szombat 3. oldal 1961. január 21. ÉPÍTÉSI NAPOK KECSKEMÉTEN — HÉT ÉJ FOGORVOS JÖN MEGYÉNKBE ■ KÖZEL HÉT MILLIÓ FORINT AZ ISKOLÁKNAK TÁRSADALMI ERŐBŐL —• A JOBB ÁRUELLÁTÁSÉRT — A MUNKANORMAK FELÜL VIZSGALASARÓK Mi újság a megyei tanácshásán Mint az építési osztályon hal­lottuk, februárban építési napo­kat rendeznek Kecskeméten. Az Űjkollégium dísztermében ki- ■ 'állítás nyílik ahol képeken és maketteken mutatják be a gaz­daságos lakásépítés módszereit, ismertetik a helyileg feltárható, illetve romos épületekből nyert építési anyagok felhasználásá­nak módját. Az építési napok keretében szakemberek részvételével an- kétot rendeznek a családiház- építkézés különböző kérdéseiről, bemutatják a legújabb típuster­veket, épületszerkezeteket, előre gyártott elemeket. ''' HÉT. ŰJ államilag vizsgázott fogász jön megyénkbe — újsá­golták az egészségügyi osztá­lyon. A mezőgazdaság szocialis- ' ta átszervezése révén ugyanis nagy mértékben megnövekedett a betegellátásban részesülők szá­ma, s a fogorvosok a jelenlegi létszámmal képtelenek már az igényeket kielégíteni. A hét új fogászt Garán, Bácsbokodon, Solton, Alpáron, Kerekegyhá­zán, Kalocsán és Kiskőrösön állítják munkába, mert itt van legégetőbb szükség rájuk. A fogász szakorvosi kezelés és a ■ szájsebészet kivételével ezután ők csinálják a fogtöméseket, a foggyökerek kezelését, leköszö- r ülését, száj üreg-lenyomatok at is vésznek, s műfogakat, fog­sorokat készítenek. Komplikáció •nélküli esetekben a foghúzást és foggyökér-eltávolítást is el­végezhetik. * A művelődési osztályon ar­ról tájékoztattak bennünket, hogy Bács-Kiskun megye jó eredményt ért el az iskolák és óvodák társadalmi segítésére indított hároméves versenymoz­galomban. A társadalmi segít­ség egy tanulóra eső forint át­laga 1960-ban 76.40 forint volt, .összesen pedig 6 807 789 forintot tett ki. Ezzel megyénk a nyol- . cadik helyezést érte el a me­gyék és megyei jogú városok között. Kü'önösen szép eredmé­nyek születtek a dunavecsei és a kalocsai járásban. Ennek elismeréseként a Mű­velődésügyi Minisztérium Bol- vári László dunavecsei és Ri­gó Pál kalocsai járási számadó igazgatót az „Oktatásügy kivá­ló dolgozója” kitüntetésben ré­szesítette. MEGYÉNK 1961 évi áruellá­tásának zavartalan lebonyolítá­sát készítik élő a kereskedelmi osztályon. Elkészítették és fel­küldték a Belkereskedelmi Mi­nisztériumba a megye egész ke­reskedelmére vonatkozó árube­szerzési tervjavaslatot, ahöl most tárgyalnak róla a nagyke­reskedelmi vállalatok képvise­lőivel. A tárgyalások eredmé­nyéről rövidesen tájékoztatják a megyei tanács kereskedelmi osztályát, mely még ebben a hónapban összehívja az állami és szövetkezeti kereskedelem vezetőit az arányos áruelosztás megtárgyalására. • Az ipari osztályon most elem­zik a vállalatok intézkedési ter­veit, amelyeket a munkanor­mák felülvizsgálásáról készítet­tek. Máris megállapítható, hogy a vállalatok vezetői a pártszer­vezetekkel és a szakszerveze­tekkel karöltve gondosan fel­mérték a lehetőségeket. Az in­tézkedési tervek tartalmazzák a termelőeszközökkel való helyes gazdálkodás rendjét, $ a gyártó kapacitás jobb kihasználására, a technológiai eljárások felül­vizsgálására, a bérezésre stb. vonatkozó javaslatokat. Az ipa­ri osztály az intézkedési tervek elemzése után iparáganként tár­gyalja meg a vállalatokkal a további teendőket. ©oooooooooooc Szerkesztői üzenetek: Szőke Imréné, Vacsihegyt Az SZTK nyugdíj csoportjánál érdeklő­désünkre közölték: ha nem özvegyi nyugdija van. úgy férjhezmenetele után nem vonhatják meg azt. Min­denesetre azt javasoljuk, a házas­ságkötés előtt keresse fel az Orszá­gos Nyugdíj Intézetet Budapesten. Nem szükséges személyesen eljár­nia. levelére is választ adnak. Lukács János, Solt: Megértjük helyzetét, ezért levelét a megyei rendőrkapitányság vezetőjének küld­tük eL koch János, Sükösd: Levelére a Külügyminisztérium Hazatelepítési Osztálya válaszol. Űj betonozási eljárás * *■ I «■*». »; t # ^ 'S.,' A bátor, yitakozó légkor elősegíti a tanulást Egy szeminárium tapasztalatai Az Építéstudományi Intézet budapesti kísérleti építkezésén új betonozási eljárást mutattak be a szakembereknek. A vasbe­ton oszlopokból azok elkészülte után a víz egy részét vákuum- szivattyúval kiszívatják és így 25—30 perc alatt eltávolítható a zsaluzás az oszlopokról. Az ily módon víztelenített oszlopok két nap múlva már terhelhetők, míg a régi módszerrel készült osz­lopok csak 7-8 nap múlva. Az új eljáráshoz könnyen kezelhető aluminiumzsalukat használnak, amelyek, mint képünk is mutat­ja, gyorsan eltávolíthatók a kész betonoszlopokról. SZÍVESEN vennénk, ha el­mondaná véleményét a szemi­náriumon hallottakról — szólt Lendvai József elvtárs, az Ál­latforgalmi Vállalat megyei Központja párt-alapszervezeté- nek titkára, amikor a vita be­fejezése után a Marxizmus—le- ninizmus kérdései tanfolyam második évfolyamának hallga­tói a hazainduláshoz készülőd­tek. Kérését nem volt nehéz tel­jesíteni. A szeminárium jó volt, s különösen annak vezetési módszere nyerte meg tetszése­met, de nem túlzók, a hallgató­két is. Az összejövetelen igen gazdag anyagot, a negyedik és ötödik foglalkozás témáját, a párt és a tömegek szerepét a szocializ­mus építésében, a tömegszer­vezetek pártirányításának, vala­mint a párt tömegkapcsolatai­nak kérdéseit tárgyalták meg. Egy-egy felszólaló röviden, tö­mören összefoglalta a tankönyv fontosabb megállapításait és az elvi kérdéseket gyakorlati pél­dákkal is igyekezett kiegé­szíteni. EZ AZ IGYEKEZET termé­szetesen nem azt jelentette, hogy minden részvevő pontos, hibátlan és kimerítő választ adott a szóban forgó kérdések­re. A szeminárium nem azért volt jó, mert mindenki min­dent tudott. Ellenkezőleg. A ta­nácskozás azért volt sikeres, mert nem féltek olyan dolgo­kat is szóba hozni, megvitatni a tanult anyaggal kapcsolat­ban, amit többen nem ismertek, amiről eltérőek voltak a néze­tek. Nagyon helyesen tették pél­dául, hogy a párt vezető sze­repéről nemcsak általában be­széltek, hanem behatóan ele­mezték saját pártszervezetük működését, elméletileg is tts» tázták mindenki előtt a hiva­tali pártszervezet jogkörét, fel­adatait és tennivalóit. HASONLÓ módszerrel ta­nácskoztak a tömegszerv ezeteh pártirányításáról is. Nem tit­kolták el, hogy a szeminárium előtt néhányan maguk is úgy vélték, hogy a párt közvetle­nül irányítja, beszámoltatja, el­lenőrzi a szakszervezetet. Most a vita során ismerték csak fel világosan, hogy a pártvezetés a különböző tömegszervezetekben, — kivéve a KISZ-t, a párt ifjú­sági szervezetét — az ott dol­gozó kommunisták útján való­sul meg. A szakszervezetben, vagy más tömegszervezetben te­vékenykedő párttagok a párt politikájának és határozatainak szellemében cselekszenek, felvi­lágosító szavukkal nyerik meg a tömegszervezetek tagjait a párt célkitűzéseinek támogatá­sára. Szükséges megemlíteni — bár nem ez jellemezte a foglalko­zást —, hogy minden felszólaló nem volt mentes a bizonytalan­kodástól, esetenként, igaz csak néhány percre, de felbukkant a szó szerinti megoldás, a téte­lek sablonos felsorolása is, aa önálló gondolkodás helyett. En­nek a hibának az eluralkodá­sát azonban a szorongástól mentes, eleven vitatkozó légkö® lehetetlenné tette —> mindany- nyiunk örömére. A SZEMINÁRIUM tapaszt»- tatait összegezve arra a követ­keztetésre jutunk, hogy a sza­bad gondolkodásra késztető lég­körelősegítette az anyag alaposj elmélyült elsajátítását és gya­korlati hasznosítását A hall­gatók az anyagot szó szerint nem tanulták meg, de a lénye­gét megértették. És ez a fontost Nagy József Hétmillió forint értékű hulladék A Pest—Rács—Nógrád me­gyei MÉH Válüalat valamennyi cikkben jelentősen túlteljesítet­te a negyedik negyedéves ter­vét, 21 millió forint értékű hulladékot adva át a népgaz­daságnak. Összesen 45 000 mázsa vasat, 2500 mázsa színesfémet, 4800 mázsa papírhulladékot, 4300 mázsa rongyhulladékot, 1 mil­lió 400 000 forint értékű tollat és 1 850 000 forint értékű nyers­bőrt gyűjtöttek. A kiváló ered­ményhez, amely messze túlszár­nyalja az eddigieket, nagyban hozzájárultak a Bács megyei telepek és begyüjtőhelyek isj hétmillió forint értékben 18 ezer 500 mázsa vasait, 500 má­zsa fémet, 1500 mázsa papírt és 2400 mázsa rongyot adtak át * vállalatnaik. A szép eredmény természete­sen a lakosság közreműködésé^ nek és az iskolák gyűjtésénél? is tulajdonítható. M i haszna lesz az emberiségnek 1 * abból, ha az általános és teljes leszerelés első szakaszában intézkedé­seket tesznek a kozmikus kutatások ki­zárólag békés célokra való felhaszná­lására? Mit érünk el azáltal, hogy megtiltjuk a nukleáris fegyverrel fa­szereit űrberendezések fellövését? E problémák egyáltalán nem akadé­mikus jelentőségűek. A Szovjetúnióban folyó kozmikus kutatások kizárólag békés célokat szol­gálnak. Ezt bizonyítják a felbocsátott szputnyikok és űrrakéták tudományos eredményeiről szóló beszámolók és a tudományos berendezések leírásai. Eze­ket az adatokat a szovjet sajtó rend­szeresen közti; még részletesebb adato­kat tartalmaznak a tudományos kiad­ványok és a szovjet tudósoknak a • nemzetközi konferenciákon és kongresz- szusokon elhangzó beszámolói. Az Egyesült Államokban, sajnos, más a helyzet. Ott a kormány-, és a katonai körök, vagyis azok a fórumok, ame­lyeknek rendelkezésére állnak a koz­mikus kísérletekhez szükséges anyagi eszközök, kezdettől fogva e kísérletek katonai célokra való felhasználását szorgalmazták. Ismeretes, hogy az Egyesült Álla­mokban mind a mai napig foglalkoz­nak a Kozmoszban létesítendő katonai támaszpontok terveivel. A New York Times például nem is olyan régen, augusztus 14-én közölte washingtoni tudósítójának cikkét, amelynek már a címe is sokatmondó: »-Az Egyesült Ál­lamok azért tanulmányozza a Holdat, t hogy kiszemelje az amerikai támasz­pontok helyét.- A cikkből kitűnik, Ka megvalósul az általános és teljes leszerelés szovjet terve A Kozmoszt kizárólag békés célokra használják fel bogy a Pentagon reményei szerint »e támaszpontok legkésőbb 10 év múlva létrejönnek«. fje míg a holdbéli katonai támasz­** pontok megteremtésének tervei a jövőre vonatkoznak, addig az Egye­sült Államok már most tevékenyen ki­használja a kozmikus térséget kato­nai célokra. Először is 1958-ban nagy magasságokban végrehajtott nukleáris kísérleti robbantásokra emlékezlietünk, amikor a »Redstone« rakéta körülbelül 100 mérföld magasságba, vagyis a földi atmoszféra felső határáig röpítette fel a nukleáris töltetet. 1960. szeptember 21-én 17000 mérföld magasságba röpi- tettéik fel a »Blue Scout« rakétát abból a célból, hogy előkészítsék a már koz­mikus magasságokban végrehajtandó új nukleáris kísérleteket. Így tehát a washingtoni vezetők a nukleáris fegy­verkezési hajszát kiterjesztik a Koz­moszra. Meg kell említenünk továbbá a ki­zárólag katonai rendeltetésű kis szput­nyikok sorozatos felbocsátását. Az Egyesült Államok igen kevés adatot tett közzé a »Discoverer« típusú szput- nyükpkkal végrehajtott tudományos megfigyelésekről és egyetlen alkalom­mal sem közölte azt a hullámhosszat. amelyen e szputnyikok rádióberende­zései dolgoznak. Miről van itt szó? 1960. augusztusá­ban Bemard Shriwer altábornagy, az amerikai légierő parancsnokságán a kutatásokkal és újításokkal foglalkozó hivatal vezetője hivatalos választ adott e kérdésre: »A »Discoverer« mestersé­ges holdaknak mindig az volt az igazi céljuk, hogy segítsenek a katonai fel­derítő szputnyik létrehozására irányuló tervek megvalósításában.« Igaz, hogy az ENSZ közgyűlés XV. ülésszakán a most lelépő Eisenhower elnök javasolta, hogy a kozmikus térségben ne helyezzenek el tömegpusztító fegyvereket. Igen ám, de hogyan kommentálta ezt a javaslatot az amerikai sajtó? A Wall Street Jour­nal szeptember 26-án közölt egy cik­ket, s ebben megállapította: »Az Egye­sült Államok Eisenhower elnök javas­lata ellenére kibővíti katonai tevé­kenységét a kozmikus térben.« A cikk hangsúlyozza, hogy »a katonai vezetők és a vállalkozók sürgetik az amerikai légierők tevékenységének kibővítését a kozmikus térben«. Az Egyesült Államok hatalmas erő­ket és összegeket fordít kozmikus ku­tatásokra; Előzetes adatok szerint 1960-ban e kutatásokra több minit 1 150 000 000 dollárt fordítottak. Ezen óriási összeg oroszlánrészét, amely mö­gött a tudósok és konstruktőrök nagy munkája rejtik, nem békés, hanem ka­tonai célokra fordították. A XX. század hetedik évtizedéibe léptünk. Nem kétséges, hogy a tudo­mány világában ez az évtized kiér­demli a kozmikus nevet. Biztosítékul szolgálnak erre a legutóbbi három év eredményei. Ugyanakkor azonban fenn ál az a súlyos veszély, hogy a kozmi­kus kutatások súlypontja békés terü­letről háborús területre helyeződik át. Ez a veszély kiküszöbölődik, ha meg­valósul az általános és teljes leszerelés szovjet terve. A leszerelésnek már az első szakaszában intézkedéseket tesz­nek a kozmikus kutatások »demilitari- zálására«. Ezeket az intézkedéseket minden tudós lelkesen támogatja, el­sősorban . azok, akik közvetlenül, vagy közvetve kapcsolatban állnak a kozmi­kus kutatásokkal. A kozmikus fegyverkezési verseny n át kell, hogy engedje helyét a gyümölcsöző nemzetközi együttműkö­désnek. A Kozmoszba való behatolás gigantikus erőfeszítéseket követel, ám ugyanekkor határtalan távlatokat nyit meg az emberiség előtt. Itt az ideje, hogy véget vessünk a teremtő és anyagi erők romboló célokra való elfe- csérlésének, s hogy ezeket az erőket békés célok érdekében egyesítsük. Ez pedig már a szovjet terv első szaka­szának megvalósítása után lehetővé válik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom