Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-21 / 18. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÄSPAHT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XVL ÉVFOLYAM, IS. SZÁM Ara 60 fillér 1961. JAN. 81, SZÓMBA» A feUxabaduláoi mnnkaverseny eredménye 275 szobagaroitára és 1 millió 600 ezer forint értékű kárpitozott áru terven felül c4z Idén. újabb gzSoetktzeiek ktfdik meg a (ingereit ét dörzsölt bútorok gtj (irtását Kevés dyun iparág van me­gyénkben, ahol a fejlődés üte­me, gyorsasága úgy érzékelhető, mim a bútorgyártásban. A téma akárhányszor szóba kerül, min­dig új tervekről, vállalásokról s dicsérendő tervteljesítésekről ad­hatunk hírt Ezúttal a szövetke­zeti bútoripar eredményeiről számolunk be a felszabadulása verseny tükrében. A jelentéseket és a számszerű termelési adatokat vizsgálva, őrömmel állapítható meg, hogy több kisipari szövetkezetünk alig egy-két esztendő alatt való­ságos kis bútorgyárrá fejlesz­tette asztalosrészlegét. ■ Helyenként már szalagrend- ’ szerben folyik a termelés, másutt pedig most szerveznek és számolgatnak: hogyan, mi­lyen eszközökkel növelhetnék a munka termelékenységét, hiszen « kereskedelemnek minden mennyiség kevés, legyen az ha­gyományos szobabútor, újvonalú berendezés, kárpitozott ülőbútor vagy éppen különböző egyedi gyártmány. A szövetkezeti faiparban jelenleg 16 ktsz foglalkozik rendszeres bútorgyártással. Együttes termelési értékük az elmúlt esztendőben elér­te a 29 millió forintot. Elkészült 2475 fényezett és fes­tett szobagamitúra. Az igények kielégítése és a felszabadulási munkaverseny többtermelésre ösztönző hatása itt érzékelhető a legjobban, hiszen a tizenhat szövetkezet tervében csak 2200 garnitúra elkészítése szerepelt. A tervvel szemben 1 millió 600 ezer forint értékű kárpitozott bútorral többet adtak a keres­kedelemnek. A felsoroltakon kí­vül 675 darab kombinál tszek- rénnyel, 360 konyhagamitúrá­Az iskolareform váljon társadalmi üggyé Ülést tartott • Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága KECSKEMÉT város tanácsá­nak végrehajtó bizottsága csü­törtökön délelőtt ülést tartott, amelyen megtárgyalta a városi tanulmányi felügyelőnek az is­kolareform megvalósításával kapcsolatos előterjesztését. A jelentés szerint az iskolaigaz­gatók gondosan szervezték meg az iskolareformról szóló vitá­kat, sokoldalúan ismertették oktatási rendszerünk továbbfej­lesztésének irányelveit. «- Jelentés további része az Iskolareform megvalósításának előkészítésével: a tankötelezett­ségi korhatár felemelésével, a továbbképző iskolák létrehozá­sával, a műveltségi színvonal emelésével, az oktató-nevelő munka tervszerűségének biz­tosításával, az iskola és a társadalom kapcsolatának meg­szilárdításával és a felnőtt­oktatás további szélesítésével foglalkozott TÖBBEN felszólaltak a jelen­tésről szóló vitában, elmond­ták az iskolareformmal kapcso­latos tapasztalataikat. Általá­nos véleménye volt a vb-tagok- nak, hogy a szülők túlnyomó többsége csak saját gyermeké­nek érdekeit nézve ismeri az iskolai ügyeket. Ahhoz, hogy valóban társadalmi üggyé vál­jon az iskolareform, szükséges volna, hogy többet beszéljenek róla a pártszervezetekben, szak- szervezeti gyűléseken és a töb­bi tömegszervezetekben. Olyan javaslat is hangzott el, hogy az osztályfőnökök és a szülői munkaközösségek elnökei kö­zösen tárgyalják meg, mit te­hetnek az iskolareform társa­dalmi üggyé tétele érdekében. A TOVÁBBIAKBAN a vég­rehajtó bizottság a bejelentése­ket vitatta meg. Az ismeretterjesztés tapasztalatairól tanácskoztak Bácsbokodon Január 19-én, csütörtökön a Bácsbokodi Vajüzem kultúrter­mében értekezletet tartottak az ismeretterjesztő munka tapasz­talatairól három község: Csá- voly, Bácsborsod és Bácsbokod TIT tagjai. A tanácskozáson részt vett Tilkovszkv Loránd, a TIT országos központjának tu­dományos titkára, a történelem- szakosztály vezetője. Madarász László, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese. Major Imre, a TIT Bács-Kiskun megyei szer­vezetének titkára és Nagy Ká­roly, a Bajai Járási Tanács V. B. elnökhelyettese. Jelen voltak a helyi párt-alapszervezetek tit­kárai és a termelőszövetkezetek elnökei is. 1 ilkovszky Loránd vitaindító bevezető szavai után az érte­kezleten felszólalt Szabó Tiva­dar, a csávolyi iskola tanára, Molnár József, a bácsbokodi kultúrház igazgatója, Juhász Lajosné, a helyi nőtanács tit­kára, Szép Tibor, a vajüzem ve­zetője, Vuity József, a bácsbo­kodi Szalvai Mihály Tsz elnöke. Flock István tanár, Fekete László, a helyi tanács v. b. el­nökhelyettese, valamint Mada­rász László. Az értekedet hasznos tapasz­talatokat nyújtott az ismeretter­jesztő munka folytatásához. A jelenlevők elhatározták, hogy még színvonalasabb előadások­kal, a tematika érdekes, vál­tozatos összeállításával fokozzák a lakosság érdeklődését az elő­adások iránit vaj, valamint nagy mennyiségű szabványon kívüli dörzsölt (fél­fényes) bútorral, egyedi ts kis­bútorféleségekkel járultak hozzá a kereslet kielégítéséhez. A múlt évi termelés összesí­tésével egy időben folyik a má­sodik ötéves terv első esztende­jének gyártási programösszeállí­tása is. Mint értesültünk a KI- SZÖV vezetőitől, az idén jelentős mértékben növekszik a fényezett, fes­tett és a kárpitozott búto­rok mennyisége. Ezzel kapcsolatban már munká­hoz látott a műszaki kör faipari csoportja. A szövetség megbízá­sából részletes felméréseket vé­geznek arra vonatkozóan, hol, milyen lehetőség kínálkozik, hogy a festett bútorok készíté­séről áttérjenek a fényezett, il­letve a dörzsölt bútorok sorozat- gyártására. A programban nyolc szövet­kezet vizsgálata szerepel. Fel­méréseket folytatnak a szakem­berek, valammt a szövetkezetek gépi kapacitásának biztosítását illetően, s külön foglalkoznak az üzem- és a munkaszervezés te­kintetében szükséges intézkedé­sekkel. A vizsgálatok és a ter­melés átszervezése után várható, hogy 1961 második felében Ka­locsa, Kiskunhalas, Kiskőrös, Kecel, Császártöltés, Tompa, Kiskunmajsa és Bácsalmás kis­ipari termelőszövetkezete is be­lép a fényezett vagy dörzsölt bútorokat gyártó kisipari szö­vetkezetek sorába. t-Sg — Eredményes volt az elmúlt esztendő a szeremlei Rákóczi Termelőszövetkezetben tat Is fúrtunk. A községben legjobb tsz-ként emlegetik a Rákóczit. Rá is szolgált a dicsérő jelzőre. Az első évben még 64 hízóval, 30 növendékmarhával kezdték az állattenyésztést. Most van 290 sertésük, 68 szarvasmarhájuk és 175 juhuk. Egyik legfonto­sabb céljuk ebben az évben is a jószágállomány növelése. El­határozták, hogy fejlesztik a te­henészetet és az anyakocaállo­mányt is negyvenre emelik. Az állatok számára 250 férőhelyes süldőszállást és 12 férőhelyes fiaztatót építenek részben sar­ját erőből, részben hitelből. A tagok ezekben a napokban sem tétlenkednek. Akad bőven munka az állatok körül, a kö- vesút mentén elterülő földekre most hordják a trágyát. Amint befagy a víz megkezdik a 15 holdas nádas aratását is. Két éve alakult Szerénáién a Rákóczi Termelőszövetkezet. Ez a Duna-menti szövetkezet az el­múlt évben 761 holdon gazdál­kodott nyolcvan taggal. Föld­jükről búzából 10,8, árpából 13, kukoricából 15, kenderből 33 mázsás átlagtermést takarítot­tak be. Előreláthatóan két hét múlva kerül sor a zárszámadás­ra, de már biztos, hogy 40—42 forint között mozog egy mun­kaegység értéke. — Kielégítőek voltak a ter­méseredményeink — mondja az elnök, Csáki Vilmos. —• Az el­múlt évben nagy gondot fordí­tottunk az építkezésekre is. El­készült például saját erőből egy húsz férőhelyes sertésfiaztató, régi épületeket alakítottunk át, a darálónk is megkezdte műkö­dését, 16 ezer forintért gépeket vettünk. Vásároltunk továbbá három fogatoskocsit és csőku­9 Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei küldöttértekezlete Pénteken a megyei tanács kultúrtermében tartotta a Ma* gyár Honvédelmi Sportszövetség megyei küldöttértekezletét. Az alapszervezetek küldöttel meghallgatták Balabán Sán* dór őrnagy, az MKS megyei önökének beszámolóját, amely » honvédelmi tömegmunka megyénkben eddig elért eredményei* és hiányosságait tartalmazta, valamint ismertette a további feip adatokat. A küldöttek közül többen felszólaltak, tájékoztatva az érte» kéziét részvevőit az üzemeikben, községeikben, járásaikban végzett szövetségi munkáról. Végül határozatot is hoztak a ten« nivalókról és újjáválasztották a megyei elnökség, valamint a* ellenőrző bizottság tagjait. Lapunk következő számában bővebb tájékoztatást adunk aa értekezletről. Szorgos munka a jánoshalmi Új Élet Term elősző vei keze then December hónapban a megye legnagyobb községe Jánoshalma is termelőszövetkezeti község lett. Akik ebben a gazdag köz­ségben szeretik a humort azok azt mondják: a jánoshalmiak azért léptek még decemberben a szövetkezetbe, hogy január­ban úgy beszélhessenek: „Mi még tavaly megalakultunk.” Ez a jókedv azonban nemcsak a beszélgetéseken tapasztalható, hanem a munkában is. Az Új Élet Termelőszövetkezet elnöke. Fenyvesi József mondotta, hogy „én még ilyent nem láttam, ki­vétel nélkül minden tag dol­gozni akar, de már most és szinte követelik a munkát”. De mit lehet télen csinálni? Azon túl, hogy az éves terven gon­dolkodnak és megalapozzák a közös életet — szántani és trá­gyát hordani. Szántani is csak akkor, ha kedvez az időjárás. A mostani tél sokáig bőkezű volt és szinte tavaszias lan­gyosságot engedélyezett. Az Üj Életben hozzá is láttak nyom­ban a szántásnak és még a nagy hideg beállta előtt jókora dara­bot sikerült a tavasziak aló porhanyítani. Felvételünk még az elmúlt hét végén készült, amikor a traktor bőséges nap­sütésben végezhette munkáját. Azóta kemény fagy dermeszti a határt, de bizonyára minden ol­vasónk a közölt képről szívesen látja, hogy a jánoshalmi Űj Életben milyen jól indult az új élet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom