Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-20 / 17. szám

1981. Január ÍO, péntefc S. oiaa> Valamennyi lomegszervezet közös feladata Gondolatok a megyei operatív békeblzottság legutóbbi üléséről BORBÉLYNAK, kovácsmfl­helybm, esti szomszédolások közben ma is éppen úgy folyik a »politizálás-«, mint egy, vagy akár tíz emberöltővel ezelőtt Manapság különösen nagy az érdeklődés a nemzetközi ese­mények iránt. A Moszkvai Nyi­latkozat és Békekiáltvány, meg a világpolitika rohanó esemé­nyei felszították azt. . A »poiitizálási vágy«, amit különben nyugodtan írhatunk idézőjel nélkül is, elsősorban a béke szeretőiéből fakad. Ez ter­mészetes. Mégsem mondhatjuk, hogy. ezt az érdeklődést és vá­gyat teljesen és maradéktalanul kielégítheti a parasztember, az iparos, vagy akár a városi mun­kás,, hivatalnok, értelmiségi em- 'ber — mert gyakran sem a bor­bélynál, sem a kovácsműhely­ben, ' de még szomszédoláskor 'áem kap kérdéseire ottani isme­rőseitől megnyugtató választ Béke-mozgalmunknak, a nem­zetközi események ismertetéséi­vel, magyarázásával foglalkozó előadóknak volna hát az a hi­vatása, hogy részletes és kielé­gítő választ adjanak számukra. Ez sem történik még azonban megfelelőképpen, s erről nem az előadók tehetnek. A megyei ope­ratív békebizottság legutóbbi .ülésén éppen erről számoltak be a különféle tömegszervezetekhez tartozó bizottsági tagok. Arról, hogy a KlOSZ-tól kezdve a KISZ-lg valamennyi tömegszer­vezet rendez ugyan békegyűlése­ket, de ezek, éppen mert csu­pán a lakosság töredékrészére támaszkodnak — kicsiny hatá­súak. Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy szükségtelen egy- egy társadalmi réteghez — pél­dául a jogászokhoz — külön is szólani nemzetközi, politikai .kérdéseikkel kapcsolatban, de a 'szűkkörű békegyűlések szerve­zése azzal jár, hogy elvesztik vonzóerejüket, s érdektelenekké válnak. VAN EGY MÁSIK veszély is abban, hogy az egyes tömeg­szervezetek a maguk szakállára, s a maguk szűk köre számára rendeznek békeagitációt olyan kérdésekről, amelyek pedig min­denkit érdekelnek. S ez a ve­szély az, hogy a különféle tö- megszervezetek rendelkezésére álló technikai, szervezési eszkö­zöket külön-külön nem tudják megfelélő mértékben kihasznál­ni. Ugyancsak a megyei opera­tív békebizottság legutóbbi ülé­sén saeméLgettük össze a követ­kező, a fentieket bizonyító pa­naszokat: A MÉSZÖV Jelenlevő képvi­selője elmondotta, hogy három filmvetítőgépük van. A kiskun­halasi, a dunavecsei és a kecske­méti járásban, amelyekkel fő­ként mezőgazdasági tárgyú fil­meket vetítenek — más filmek hiányában. Ha nemzetközi ese­ményekről szóló filmeket is kap­hatnának, földművesszővetke2Íetá tagjaik és alkalmazottaik szíve­sen vennék e filmeket is. Ilyen tárgyú film pedig bőven van a MOKÉP-nél, csak éppen a me­gyei operatív békebizottságnak össze kell egyeztetnie a MÉ­SZÖV és a MOKÉP szándékait. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság sok, hasznos kiállítási anyagát — például az ukrajnai kolhozokról szólót — nem tudta összeállítani és elindítaná me­gyei körútjáról, mert erre nem volt pénze. Végül is társadalmi munkával készítették el a kiál­lítást. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség megjelent képvi­selője ugyancsak a kiállítási anyag iránt több szervnél tanú­sított közömbösségről számolt be, holott azok olyan érdeke­sek, megfelelő szervezéssel nagy tömegeket vonzanának. MINDEBBŐL könnyű levonni a következtetést. A megyei és a járási operatív bébebizottságok — 15—16 társadalmi- és tö­megszervezet képviselődből — éppen azért jöttek létre, hogy koordinálják az egyes szervek szándékát, terveit, tevékenysé­gét, a békebozgalom egységes kialakítása, a nemzetközi kérdé­sekkel való foglalkozás egyönte­tűsége és hatásossága érdeké­ben. Ennek a koordináló tevékeny­ségnek természet esen semmi ér­telme sem volna, ha csupán me­gyei. járási viszonylatban érez­tetné hatását. Vagyis a közsé­gekben, üzemekben továbbra is éppen úgy tartaná békerendez­vényeit külön a KISZ, külön az MHS és külön a Nőtanáes, mi­ként eddig. A Kecskeméti Épü- letlakatosipari Vállalat helyes példáját kell idéznünk. E válla­latnál a különféle tömegszerve- zetek vezetői minden hónap ele­jén összejönnek és együtt álla­pítják meg az illető hónap vál­lalati rendezvényeinek műsorát. Itt tehát — maradjunk ezúttal a békemozgalmi teendőknél, bár érvényes ez másféle mozgalmi teendőkre is — csupán egy nem­zetközi kérdéssel foglalkozó an­kéted, filmvetítést, előadást ren­deznek havonta, de annak szer­vezését, eredményessé válását valamennyi szervezet segíti. így nem aprózzák szét erejüket, s nem utolsósorban hatásossá te­szik a nemzetközi kérdésekkel való foglalkozást, kielégítve mindazokat a kérdéseket, ame­lyekre sem borbélynál, sem má­sutt nem kaphatnak választ a vállalat dolgozói. NAPJAINK nemzetközi poli­tikai eseményei iránt — a fen­tiek szerint — a megnövekedett érdeklődést feltétlenül ki tud­juk elégíteni, ha minden társa­dalmi- és tömegszervezet nem egyéni, szűk érdekeit tekinti, hanem azt alárendelve a célnak, a békemozgalom további erősí­tésének, egységesen fellépve já­rul hozzá a külpolitikai esemé­nyek ismertetésével, magyarázá­sával foglalkozó rendezvények sikeréhez. ( __ng__,j Arué rtélcesítési tervét Gátér teljesítette legjobban a félegyházi járásban Á kiskunfélegyházi Járás községei közül Gátér termelő«?»- vetkezeti község érte el 1960-ban a legjobb eredményt az áru­értékesítésben. 1136 mázsa hízott sertést, 151 vágómarháit, 59« mázsa baromfit, 280 ezer darab tojást, 1970 hektóliter tejel adott a népgazdaságnak —, hogy csak a legfontosabbakat em­lítsük meg. Tekintélyes mennyiségű süldőt és zöldségfélét i* vásároltak fel Gátéron az állami szervek. A község baromfi­felvásárlási tervét 227 százalékra teljesítette. A felvásárolt ba­romfinak mintegy 20 százalékát a tsz-ek, 80 százalékát a ház- táji gazdaságok adták. A Vorosilov Tsz baromfiért 142 ezes forintot kapott a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattól. Az idén mindhárom termelőszövetkezet többszörösére kí­vánja növelni baromfi törzsállományát és a múlt évinél lé­nyegesen több árut szándékoznak értékesíteni ez évben. Mindent összevetve, a község három termelőszövetkezete túlteljesítette 1960. évi áruértékesítési tervét A Béke Tsz 725 700 forint helyett 797 600 forint; a Búzakalász Tsz 1187 400 forint helyett 1 225 400 forint, a Vorosilov Tsz 985100 forint helyett 1 120 300 forint értékű árut adott az államnak. A há­rom tsz 2 898 200 forintos áruértékesítési tervét 3 168 300 forint értékben teljesítette, amely 109,3 százaléknak felel meg. A zár­számadás munkái folynak, s a fenti adatokat már véglegesnek tekinthetjük. 1965-re a megye egyik legkorszerűbb üzemévé fejlődik a Kiskunfélegyházi Gépgyár Ma még üres telek ásítozik a kiskunfélegyházi Kossuth Lajos és Fürst Sándor utca találko­zásánál, odébb rozzant épületek sorakoznak, s ezek mögül emel­kedik ki a gépgyár két szerelő­csarnoka. Toldozás-foldozás, ez jellemezte évek óta az üzem fejlődését, de csak külsőleg, mert a tervszámok egészen más­ról árulkodtak. A termelési érték az államo­sítás óta 1960-ig az évi négy millióról nyolcvan millió forint­ra emelkedett, s ennek az ösz- szegnek hatvan százaléka ex­portot jelentett az elmúlt esz­tendőben. Több mint száz komp­lett konzervgyári berendezési szállítottak el két esztendő alatt, s az új ötéves terv végéig 240 berendezés leszállítását vállal­ták. Ez évtől kezdődően pedig egyre növekszik gyártmányaik közt a vegyipari gépek aránya, oxigéngyári berendezések, hő­cserélők készülnek nagy meny- nviségben. Tervük 1965-re, a múlt évihez viszonyítva, majd­nem megháromszorozódik. Ez az előzménye és a belső tartal­ma annak a nagyarányú üzem- fejlesztésnek, amely a jövő év elején kezdődik el a Kiskunfél­egyházi Gépgyárban. Mintegy 60 millió forint költ­séggel szinte újjászületik a gyár. Lebontják a düledező kis épületeket, s négyemeletes iro­daház magasodik majd helyü­kön. Ez a terv szerint már 1962- ben elkészül. Mögötte helyezke­dik el a hatalmas, hat hajóst félülvilágítós megoldású, korsze­rű szerelőcsarnok, s ennek elő­terében a szociális létesítmé­nyek, öltözők, mosdók stb. A konyha és a tágas étterem az irodaház alatt kap helyet A termelésben az építkezés alatt sem lehet kiesés, s ez elég nagy terhet ró az üzem vezető­ségére, műszaki gárdájára, de * szép cél érdekében szívesen vál­lalják az ezzel járó munkatöbb­letet. Büszkék rá, hogy 1965-m a megye egyik legkorszerűbb üzemévé fejlődik a Kiskunféit» egyházt Gépgyár. T. P„ 4 Képünkön a Kiskunfélegyházi Gépgyár új irodaházának és üzemépületéinek terve. Ha megvalósulna az általános és teljes leszerelés szovjet terve így kezdődik az ellenőrzés A leszerelés ellenőrzés nélkül el­képzelhetetlen. Éppen ezért a szovjet terv előirányozza, hogy már az első szakaszban hatékony intézkedé­sekre kerüljön sor az ellenőrzés érde­kében és megalakuljon a különleges ellenőrző szervezet. Hogyan is fog mű­ködni ez a szervezet? Felvázolunk egy elképzelést, amely egyébként nagyon is gyorsan reálissá válhat. ,, Az ellenőrző szervezet összetétele: a szervezetben helyet kapnak az ENSZ tagállamai, a szerződés részvevői, va­lamint azok az államok, amelyek nem .tagjai az ENSZ-nek, de csatlakoztak az általános és teljes leszerelési egyez­ményhez. A megalakítandó szervezet -keretein belül valamennyien egyenjo­gúak lesznek. Vezető szervek: az ellenőrző szerve­zet legfelső szerve a szerződés részve­vőinek időközönként összehívandó kon­ferenciája. A konferencia megvizsgálja a leszerelés hatékony ellenőrzésével kapcsolatos kérdéseket, megválasztja az ellenőrző tanácsot, meghallgatja az ellenőrző tanács beszámolóit. A konferencia megválasztja az ellen­őrző tanácsot, amely állandó és nem állandó tagokból áll. A tanácsban kép­viselve lesz az államok mind három csoportja: a szocialista országok, a nyu­gáti tömbökhöz tartozó országok és a semleges országok. Külön meghatáro­zott esetek kivételével az ellenőrző ta­nács a kérdéseket kétharmados szava­zattöbbséggel, az ügyrendi kérdéseket egyszerű szavazattöbbséggel dönti el. A z ellenőrző tanácsra nagy munka vár, mivel gyakorlatilag ő irá­nyítja az ellenőrző rendszert, kidol­gozza a szükséges utasításokat, idejében elemzi és feldolgozza a beérkező jelen­téseket. Az ellenőrző tanácsnak energi­kusan és határozottan kell cseleked­nie. El kell érnie, hogy a konferencia határozatait valamennyi állam feltét­lenül teljesítse. A tanács álandóan mű­ködő szerv, amely az ellenőrző szerve­zet bármely tagjának kívánságára, bár­mikor összehívható. Az ellenőrző szervezet eredményes munkájának záloga lesz tagjainak tel­jes egyenjogúsága: személyzetét külön­böző országokból toborozzák és megad­ják neki a feladatainak eredményes teljesítéséhez szükésges előjogokat és immunitást. Az ellenőrző szervezet tisztvise­lői közé sok nagy szakember kerül a tudomány és technika valamennyi te­rületéről, mivel foglalkozniok kell ra­kétákkal, vegyi laboratóriumokkal, bo­nyolult elektronikus műszerekkel. Az ellenőrző szervezet munkájában a kiváló szakemberek részvétele jelentő­sen megkönnyítheti a leszerelés gyakor­lati megvalósítását. Emlékeztethetünk a nukleáris robbanások észlelésével fog­lalkozó szakértők munkatapasztalatai­ra. 1958 nyarán a nukleáris kísérletek megszüntetésével foglalkozó háromha­talmi tanácskozás szovjet, Egyesült Ál- lamok-beli, lengyel, angol, csehszlovák, francia, román és kanadai szakértőket vont be a munkába. E szakértők bebi­zonyították a diplomatáknak, hogy a mai tudomány észlelni tudja a nuk­leáris robbantásokat, bárhol hajtják is végre. Uogyan kezdi hát meg tevékeny­** ségét az ellenőrző szervezet? Az ellenőrző tanács a felügyelők és ellen­őrök csoportját az egyes államok te­rületére küldi, azzal a számítással, hogy abban a pillanatban lássanak munkához, midőn az államok az aláírt szerződésnek megfelelően megkezdik a leszerelést. Az általános és a teljes leszerelés első szakaszában az ellenőrök elsősor­ban a nukleáris fegyver célbajuttatására szolgáló eszközök felszámolásának el­lenőrzésével foglalkoznak. Ehhez meg­kapják azt a jogot, hogy minden ra- kétapélyát meglátogathatnak. Nemcsak ahhoz lesz joguk, hogy figyelemmel kí­sérjék a rakétafegyverek felszámolá­sát, hanem ahhoz is, hogy sokoldalúan felülvizsgálják a békés célokból felbo­csátandó rakétaberendezéseket. Az atom- és hidrogénfegyver célba- - juttatására szolgáló többi eszköz — har­ci repülőgépek, hadihajók és tenger­alattjárók, amelyeket elsősorban fel kell számolni — ugyancsak teljesen a nemzetközi ellenőrzés alá kerül. A felügyeletet ellátó csoportok figye­lemmel kísérik az idegen területeken levő támaszpontok megszüntetését, az idegenben állomásozó csapatok nem­zeti határok mögé való visszavoná­sát. Az ellenőrök ott lesznek számos kikötőben és repülőtéren, hogy kato­nai célokra való felhasználásukat meg­akadályozzák. Az ellenőrző szervezet­hez tartozó egyes mérnököknek meg kell vizsgálniok azon üzemeket és gyá­rakat, amelyek jelenleg teljesen vagy részben az atom- és nukleáris fegyver célbajuttatásához szükséges eszközöket gyártanak. Helyszíni nemzetközi ellenőrzés kö­zepette hajtják végre az államok a ka­tonai alakulatok idejében való lesze­relését és a hagyományos fegyverfaj­ták megsemmisítését. Az ellenőrök megfigyeléseik eredményeiről jelentést tesznek az ellenőrző tanácsnak, s ter­mészetesen tájékoztatni fogják azon or­szág kormányát, ahol az ellenőrzést végezték. Az államok katonai vonatkozású költségvetési előirányzatai szintén a nemzetközi ellenőrző szervezet hatás­körébe tartoznak. Itt a pénzügyi szak­értőkre hárul fontos munka. Ilyen lesz a kezdet. A szovjet ■ terv biztosítja a hatékony ellen­őrzést. Ezért hát komikus benyomást keltenek azok a nyugati diplomaták és újságírók, akik arról akarják meggyőz­ni a világot, hogy a Szovjetunió „nem óhajtja az ellenőrzést”. Hiszen éppen a Szovjetunió javasolja a leszerelés fe­letti nemzetközi ellenőrzés átfogó és konkrét tervét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom