Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-24 / 303. szám
1960 december 24, szombat 3. »fda! Az alkotókedv védelmében Szabad utat az újítómozgat ómnak! Arömmel tapasztaljuk, hogy " a felszabadulási versenyben egyre több dolgozó tekinti a maga és a kollektíva közös ügyének az üzemek előtt álló feladatok megoldását, a gondok orvoslását. Egész listáját sorolhatnánk azoknak a lelkes munkásoknak s műszakiaknak, akik fáradságot nem kímélve, sokszor még az éjszakákat is feláldozva munkálkodnak egy-egy ötlet vagy sokatígérő elképzelés valóra váltásán. Az élet, a hétköznapok gyakorlata azonban figyelmeztet: Nagyon is sok még a tennivaló, hogy a több, jobb és olcsóbb termelés élenjárói, az újítók gárdája valóban olyan megbecsülésben részesüljön, ami őket áldozatos munkájuk után megilleti. Elnökök, műszaki vezetők és újítási előadók beszélgettek ezekről a kérdésékről a kormány 29/1959. számú rendeletének szellemében. Az egésznapos beszélgetést amolyan újítási továbbképző tanfolyamnak is nevezhetnénk, melyet a KISZÖV műszaki köre rendezett Kecskeméten. Mátray Géza főmérnök vitaindítója egész sor olyan jelenségre és lehetőségre hívta fel a figyelmet, amiről nemcsak érdemes, de szükséges is bővebben szólni. A második ötéves terv, a ** szövetkezeti mozgalomra háruló feladatok maradéktalan valóraváltása az eddigieknél jobb munkát, és nagyobb erőfeszítést igényel a tagságtól és a vezetőségektől egyaránt. A problémák és a nehézségek nem ismeretlenek, Tervszerűen kell növelni a munka ■termelékenységét, javítani a gyártott áruk minőségét, a termelés gazdaságosságát, nem utolsósorban pedig a javító- és szolgáltatótevékenység részarányát a gépesítés, valamint a jobb munka- és üzemszervezés eszközeivel Mit adhat ehhez az újítómozgalom? Nem túlozunk, amikor olyan nagy számot írunk, hogy az eredmények félét, hiszen az ötletesség és a leleményesség gazdag lehetőségeket rejtő bányáját csak most kezdjük feltárni. Üzemlátogatásaink során gyakran tapasztaljuk, hogy a szövetkezetek volt kisiparosai mindig törik a fejüket valamin. Ezek kapcsán igen sok új módszerrel, fejlettebb technológiával jobbat és többet termelnek ugyanazon idő alatt, csak éppen újításként nem szerepelnek. A dolog miértjére többféle a magyarázat Vannak szűk látókörű ve- * zetők, akik csupán pénzszerzési tevékenységnek tekintik az újítást Kényszeredetten fogadják a javaslatokat huzavona van az elbírálásoknál, s az még külön is bosszantó, ha az illető újító meghallgatása nélkül vetik él a javaslatot Sok jó javaslat fekszik így él a kényelemszeretet. a felelősségvállalás hiánya, a szakmai sovinizmus vagy éppen a butaság miatt. Legalább ilyen nagy hiba, hogy egy sor szövetkezetünknél arra sem vesznek fáradságot hogy a jó elgondolásokat papíron rögzítsék. Így az újítás mint népgazdasági érték nem tud átkerülni tapasztalatcsere formájában más testvérszövetkezetek- hez vagy az állami iparba, eltekintve attól, hogy az illető újítási díjat sem vehet fel a? elért népgazdasági eredmény arányában. Dizonyos fokú értetlenség u nyilvánul meg a szövetkezeti vezetők többségénél az újítási felelősök szabad idejének biztosításával kapcsolatban. — Több mint 40 szövetkezetünkben van vizsgázott újítási előadó. Ezek többsége, beosztásánál fogva nem, vagy csak minimális mértékben tud időt szakítani az újítások lebonyolításával kapcsolatos írásbeli munkákra, holott a rendelet biztosítja függetlenségüket erre az időre, csak éppen élni kellene ezzel a lehetőséggel. A beszámolót követő vitában ■majdnem minden részt vevő felszólalt. Több olyan kérdést tisztáztak, mint az újítómozgalom fellendítésének operatív tennivalói, a részletes újítási feladat- tervek elkészítése a jövő esztendőre, elsősorban a termelés szűk keresztmetszeteinek felszámolása érdekében, továbbá az újítások, találmányok lebonyolításának módszere, kivitelezésük elősegítése, hogy csak a lényegesebbeket említsük. E5 emeljük, hogv az újítóik * * munkájának figyelemmel kísérése, anyagi és társadalmi megbecsülésük biztosítása az ideinél lényegesen nagyobb nép- gazdasági eredménnyel jár majd a második ötéves terv első esztendejében. Sándor Géza >000000000000000-00-00 Az üzletek nyitvatartása a karácsonyi ünnepek alatt A megyei tanács v. b. kereskedelmi osztálya az alábbiak szerint szabályozta az üzletek ünnepi nyitvatartásának rendjét. December 24-én, szombaton az összes iparcikk- és ruházati boltok 17 óráig, valamennyi élelmiszerbolt 18 óráig árusít. (Ez vonatkozik azokra az élelmiszerboltokra is, amelyek más szombati napokon előbb, vagy később zárnák.) A vendéglátóipart vállalatok italboltjai, eszpresszói, cukrászdái 20 óráig, az éttermeik pedig 22 óráig üzemelnek. December 25-én, vasárnap az összes kiskereskedelmi boltok zárva tartanak, csupán a vendéglátóipart vállalatok üzemei a vasárnap szokásos ideig tartanak nyitva. December 26-án, hétfőn a tejboltók. valamint az egyébként vasárnap is nyitvatartó Mocsarak helyén termőföld A Belorusz Köztársaságban 1965 végéig a terv szerint egymillió hektárnyi mocsarat kell lecsapolni. A lecsapolási munkálatokat 150 000 hektárnyi területen már elvégezték. Ivan Lnpinovics akadémikusnak, a Belorusz Mezőgazdasági Tudományos Akadémia elnökének számításai szerint 1965- ben a köztársaság kolhozai és szovhozai a lecsapolt területeken legalább 40 millió mázsa szemcstakarmányt, 2,6 millió mázsa cukorrépát, 25 millió tonna burgonyát, szénát és egyéb takarmányt termelhetnek. Fiatalító műtét előtt boltok 8 órától 10 óráig árusítanak. A vendéglátóipart vállalatok üzemei pedig ugyancsak a vasárnap szokásos ideig tartanak nyitva. A fenti rendelkezés a megye valamennyi helységére kötelező a december 26-i árusítást kivéve, amelyet a járási kereskedelmi felügyelők a Földművesszövetkezetek Járási Központjával közös megegyezés alapján szabályoznak. Autóbusx-ráróterem éa váaárcaarnok épül Kialeunmajsán Ez a most épülő autóbusz-váró régi vágya már a kiskmi- majsai utazóközönségnek. A községen keresztül két járat közlekedik naponta Szegedre, illetve Kalocsái a, de sokan utaznak autóbuszon Kömpöcre és Szánkra is. A megálló a Kiskunfélegyházi Községgazdálkodási Vállalat kivitelezésében készül. Építéséhez a községi tanács 8 500, a posta pedig 10 ezer forinttal járult hozzá. A várótermen ki* vül büfé és hírlapárus-fülke kap benne helyet. Hamarosan elköltözik Kiskunmajsa központi teréről a szómét bizony sokszor bántó piac is. A Kálvária téren most kezd« ték meg egy bekerített, fedett elárusítóhelyekkel ellátott vásár- csarnok építését. Az enyhe időben naphosszat dolgozhatnak a kőművesek, s így a megígért tavaszi időpontra bizonyára elkészül a csarnok, — a régi piacteret pedig parkosítja a tanács. Aki dohányzik— iszik is? A francia közegészségügyi intézet öt megyében végzett vizsgálatokat és megállapította, hogy a dohányzók 10—20 százalékkal több alkoholt fogyasztanak, mint a nemdohányzók. MAI TÖRTÉNETEK Hogyan lett egy zseblámpaelem agitátor? ESTELEDETT. A Kiskunma jsai Gépállomás személygépkocsija a külsőötfái tanyák között egy dűlőúton beragadt a sárba. A vezető egy darabig búgatta a motort, de aztán letett a hiábavaló erőlködésről, az utasok pedig elmentek segítséget keresni. Fél óra leforgása alatt ugyancsak megszaporodott a nép a sárbaragadt jármű körül, mert vagy harmincán tolták, húzták, s dagasztották a sarat, de a kocsi meg se mozdult. Eközben az este is leszállt, s a „mentési” munkálatok megvilágításához Hunyadi Kálmán, e szomszédos tanya lakója kölcsönadta a zseblámpáját, amely aztán a hosszú használatban elfogyasztotta a battériát. Szénási László elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa türelmetlenkedett, hiszen egy értekezletre indult Félegyházára, de nyilván már nem ér oda, hacsak.., ÁM FORTUNA jó kedvében volt, és Hunyadi Kálmán befogott a kicsiba és a sárba ra gadt kocsi utasai éppen az utolsó percben érkeztek ki az ötfái állomásra. Szénási László a vonat lépcsőjén kapaszkodott, amikor Hunyadi Kálmán, ez a napszítta, szikár paraszt még utánaszólt. — Az elemet hozza ám visz- sza! Másnap reggel a tegnapi ismerős kopogott a tanyai ház ajtaján. — No, Kálmán bátyám, itt a zseblámpaelem. Köszönjük, hogy segített — lépett be Szénási László. — Á’szen köszönömből van elég a padláson — válaszolt a gazda tréfásan, de aztán szíves szóval invitálta a vendégeket a szobába. LEÜLTEK. A gazda keskeny kis bajszát sodorhatta, sóhajtott, majd megszólalt — Mi lesz velem... Az alsó ^Lßwnieki b-ihzkaíg. Doktor úr! A műtétet ne vigye túlzásba. Iskolába már nem szeretnék járni. Barátom — nem kis maga-dicsérettel — mesélte az alábbi esetet: Feleségem nagy bosszúságára a napokban fiaimmal barkácsoltunk a konyhán. Elfoglaltuk az egész asztalt; különböző huzalok, kapcsolók, lombfűrészdeszka- darabok és szerszámok hevertek szerteszét. Fiaim — akik még nem tudták: mi készül a sokféle anyagból, csak a részleteket figyelték, — nagy tisztelettel nézték kezem mozgását és segítettek egy-egy részfeladat megoldásában. Nagyobbik gyerekem az ezermesterekről kezdett beszélni, hogy: milyen jó azoknak, mert azok mindent meg tudnak csinálni. A kisebbik gyerek, — hat éves mostan,— úgy látszik, apai tekintélyemet látta csorbítva bátyja kijelentése utón, s ezért rögtön biztosított mellém-állá- sáról: — Apuka meg még többet tud csinálni, mert Apuka — százezermester.,. szomszéd is itt hagyott... A' másik is belépett — sorolta. —* S az alakuló közgyűlésre se hívtak meg... Mi lesz velem* elsüllyedek a szégyentől. — Azért nem hívták, mert még nem tag... Bár én most nem azért jöttem, hogy meg- agitóljam — kezdett el Szénási László magyarázni —, de kötelességem felvilágpsítani. A maga sorsa felett, már alfeleit* hogy beveszik-e vagy sem, a szomszédok döntenek. — Kellett ez nekem?!... Rajtam nevethet most az egész környék — kesergett a gazda. — A belépés nem kötelező, de a közmondás is azt mondja: Jótett helyébe jót várj. Mi segíthetünk a baján ... A KOMÖTOS neki készülődés, no, meg az az idő, amíg ráírták a belépési nyilatkozatra: „14 hold föld, két ló...” — türelmetlenné tette Kálmán gazdát ■— Ne cifrázza! Aláírom! A többit majd elintézi a közgyűlés. — Elkapta a tollat és kacs- karingós betűkkel a lap aljára pingálta a nevét. A cserébe hozott zseblámpaelem meg félredobva hevert az asztal sarkán. Gémes Gábor Qléhány. mondatban. A borotai Béke Termelőszövetkezet dohányos brigádja elhatározta, hogy a következő évben az idei hat hold helyett nyolc holdon termelnek dohányt. (K. T.) Kőhegyi Mihály kunbajai lakos a lottó novemberi tárgynyeremény sorsolásánál egy 1500 forintos padlókefélő gépet nyert (Szilágyi S-néJ *
