Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-14 / 294. szám

1960. december 11, szerda 7. oldal. KOSÁRLABDA- HÍRADÓ Csak nagy küzdelem után adta meg magát a Bácska Bp. Honvéd—Bajai Bácska Posztó 88:61 (11:26) NB I-es férfi mérkőzés, Buda­pest, TF-terem, 300 néző, vezet­ték: Czifra és Tar. — B. Bács­ka: Vass (2), Rácz (7) — Kovács (22) — Vétek (10), Rátvay (12). Csere: Állaga (6), Weádinger (2). Mindkét csapat ideges han­gulatban kezd. A Bácskának nagy »respektusa« van a Hon­véd előtt a MAFC elleni győ­zelem miatt. Viszont a bajaiak-' nak sem megnyugtató, hogy a sokszoros magyar bajnokcsapat, a Bp. Honvéd ellen kell küzde­niük annak otthonában. A Posz­tó tisztában volt, hogy a baj­nokcsapat nagyon belefekszik a játékba ellenük. Ezek voltak azok a körülmények, amelyélt nem hatottak túlságosan meg­nyugtatóan a bajai fiúk idegei­re. Ennek ellenére a játék igen jóiramú és élvezetes volt már az I. félidőben. A Bácska arra fordította a legnagyobb figyel­met, hogy a Honvéd ne húzzon el túlságosan. Ez aránylag sdke- rült is. A II. félidőre a Posztó lehig­gad és sokkal lendületesebben támad mint a szünet előtt. A cserejátékos. Állaga jó játéka megnyugtatta a csapatot. A fél­idő közepéig eléggé jól tartja magát Baja, de azután kitűnik a Honvéd nagyobb tudása és ru­tinja, és biztosan nyerik a mér­kőzést. Mindent összegezve, a bajai fiúk igen jó benyomást keltet­tek Budapesten a bajnokcsapat ellen, amely elismerőleg nyilat­kozott a Bácskáról. A Hon­véd-vezetők szerint ez a mér­kőzésük volt az idén a legnehe­zebb. a MAFC-találkozó mel­lett. Jók: Kovács, Vétek és Ál­laga. Bajai Építők—Bp. TFSE 56:48 (28:17) NB I-es női mérkőzés, Haja, 150 néző, vezették: Futó és Mo­gyorósi. — B. Építők: Tóth (9), Kolovicsné (13) — Tátrai (2) — Görög (15), Rátvay (5). Csere: Állaga (7), Taxné (3), Mándi (2). Büntetőből a vendégek szerzik meg a vezetést, de a hazaiak kettős kosárral válaszolnak. Az Építőik fokozatosan elhúz és egy­re növeli előnyét. A hazaiak irá­nyítják a játékot, de sok a rossz leadás, amit az ellenfél szerez meg. Ennek ellenére 15 pontkü­lönbségig növelik előnyüket a bajai lányok és fordulni is 11 ponttal tudnak. Fordulás után a bajai lányok biztosan vezetnek, s mégis ide­gesen küzdenek. Annál nyugod- tabb a TFSE. Kolovicsné kipon­tozása után két ízben is négy pontra csökken Baja előnye, de az utolsó pillanatban sikerül ko­sarat dobni. így, ha nehezen is, de megérdemelten győznek. Na­gyon élkellett mái- ez a győze­lem. — Jók: Kolovicsné és Tóth. A Határőr Dózsa nyerte a halasi tornát KKHALASI HATÁRŐR DÓZSA—KKHALASI MEDOSZ 1:0 (1:0) Kiskunhalas — 300 néző — Vezette: Lakatos. H. Határőr: Nagy I. — Nagy II.. Malinkó, Kucsera-^— Csej- tey, Sallay — Rostás (Kozma), Markó, Ungi, Fenyvesi II., Jager. H. MEDOSZ: Bakos — Hor- nyák, Várhegyi, Gsabankó — Zelei, Mester — Korsós (Kocsis), Schveria, Csermák, Dobó, Hődör. A halasi labdarúgó-torna dön­tőjében végig szakadó esőben, felázott, igen csúszós talajon is jóiramú támadásokat vezetett a két csapat. A Tóth I., Jeremiás, Hírül, Vass II. helyén ifjúsági­akkal feltöltött és megfiatalított MEDOSZ végig egyenrangú el­lenfele volt az NB III-as Ha­tárőrnek és a játék képe alap­ján megérdemelték volna az igazságos döntetlent. A mérkőzést eldöntő gól az I. félidő 26. percében esett, ami­kor egy gyors Dózsa-támadás végén Ungi gyengén helyezett lövése Bakos kezéből a hálóba csúszik. A Határőr Dózsa végig nagy akarással játszott és helyenként szép támadásokat is vezetett a MEDOSZ kapuja ellen, de eze­ket a támadásokat a MEDOSZ védelme mindig hárítani tudta. A MEDOSZ fiataljai jól meg­álltak a helyüket, úgyhogy a csapat szurkolói megnyugodva nézhetnek a MEDOSZ jövője elé. — Jók: Nagy I., Malinkó,. Sallay, Jager és Fenyvesi II., illetve Várhegyi, Csermák, Mes­ter és Homyák. KKHALASI MÁV—KKHALASI HONVÉD 3:0 (2:0) Kiskunhalas — 200 néző — Vezette: Szabó. Már az első percekben veze­tést szerez a MÄV Sejben ré­vén. A vasutasok tovább támad­nak, és a 24. percben Karai lö­vése a Honvéd védőjátékosainak a lábán irányt változtatva jut a hálóba. A két gól ellenére is Honvéd-támadások következnek, de a kitűnően védő Hegedűssel nem boldogulnak. — Szünet után színtelen lesz a játék, az eső is mindjobban zuhog. A fél­idő egyetlen eseménye Karai gólja a 42. percben. — Jók: Hegedűs, Varga, Tóth, Karai, illetve Rimái, Kiss és Kerék. * Végeredményben a tornát a Határőr Dózsa nyerte. További sorrend: 2. MEDOSZ, 3. MÁV, 4. Honvéd. KÉP SZÖVEG NÉLKÜL Félidő a megyei röplabda-bajnokságban Kongresszusi verseny I#a I " 11 n Kiskoroson Vasárnap tartják Kiskőrösön a községi spartakiád kongresz- szusi versenyeit. Férfi és női csapatok egyaránt neveztek az asztalitenisz- és sakk-tornákra, összesen kilenc üzemi csapat indul a spartakiád vasárnapi versenyén, Maguk a dolgozók javasolják I álags egy cikkre A Petőfi Népe december 2-i számában »Felújítjuk, hogy rom­bolhassunk« címmel cikk jelent meg a Kecskeméti MÁV négyes tekepályájáról. Ezzel kapcsolat­ban szeretnénk előadni a kö­vetkezőket: A Kecskeméti MÁV tekepá­lyáját versenyre és edzésekre nyolc vasutas-versenyző használ­ja, s a külső tekézőkkel együtt sem haladja meg a létszám a húszat. Vasútállomásunkon közel tíz éve húzódó probléma a dol­gozók üzemi étkeztetésének a megoldása. Kétszáznál is több lenne már az üzemi étkezőnk, de az egészségügyileg is állan­dóan kifogásolt, kisméretű ét­kezdénk erre a célra nem meg­felelő. A MÁV párt-, szakszer­vezeti és gazdasági vezetői min­dent megpróbáltak a dolgozók jogos kérése, az üzemi étkezés megoldása érdekében. Különbö­ző okoknál fogva új üzemi ét­kezde létesítésére most sem ke­rülhetett sor, s alaposan mérle­gelve a lehetőségeket, olyan döntés született, hogy étkezde céljára leválasztanák két teke­pályát. A MÁV dolgozói is egyet­értettek többségében ezzel az el­határozással, és ezt mi sem bi­zonyítja jobban, mint a felaján­lott társadalmi munka. A MÁV csomóponti pártbizott­sága felsőbb szervek vélemé­nyét kikérve döntött ebben az ügyben. Elsősorban széni előtt tartva a vasúti dolgozók étkez­tetését, s gondolva arra, hogy a megmaradt kettes telcepálya még így is biztosítani tudja a tekét kedvelő vasutas dolgozók sportolási lehetőségét. A részvevők teljesítményeinek igazolását a verseny játékveze­tője, versenybírója, a túravezető, a munkahelyi testnevelési ve­zető, az iskola testnevelője, vagy a sportkör, illetve a helyi TST által megbízott személy a hely­színen végzi. Hitelesítésre Ki­lián Testnevelési Mozgalom« bé­lyegzőt használnak. A Kilián Testnevelési Mozga­lom minden részvevőjét, elért eredményétől függően, jelvény illeti meg, melyet örökösen és minden ismétlődő követelmény nélkül birtokol. Valamennyi jel- vényfokozaton belül a jelvények sorszámozva vannak. A szabályzat 10. pontja meg­határozza továbbá az új Kilián György jelvényszerző mozgalom nyilvántartásának és adminiszt­rációjának intézését. VI. 1 teljesítés időtartama A testnevelési mozgalomban részvevők számára az egyes kö­vetelmények teljesítéséhez szük­séges felkészülés feltételeit és a teljesítés lehetőségeit a helyileg illetékes TST irányításával a sportkörök, sportegyesületek és a sportszövetségek, vagy a meg­bízott szervezetek biztosítják. A testnevelési mozgalomban részvevők és igazolvánnyal ren­delkező egyén a jelentkezéstől II. Röplabdasportunk egyik fájó kérdésével is foglalkoznunk kell. Ez pedig a női röplabda­sport. Megyénkben hivatalosan há­rom sportkörnek van női röp­labda-szakosztálya: Kecskeméti Spartacus, Tiszakécskei SK és a Kalocsai Kinizsi-Paprika. En­nek a három csapatnak megyei bajnokságot nem lehet rendez­ni. Legalább hat résztvevő kel­lene, hogy meginduljon a baj­nokság. Van is bizonyosfokú érdeklődés (Kiskőrös, Lakitelek, Agasegyháza), de csak érdeklő­dés és nem anyagi fedezet az utazásokhoz. Pedig enélkül nem lehet bajnokságot lebonyolítani. Ez ügyben tárgyalásokat folyta­tunk a KISZ és az ISB megyei vezetőivel és 1961-ben minden körülmények között megindít­ják — két évi szünet után — a megyei női bajnokságot. Vegyük efcől a szempontból Kecskemétet górcső alá. Mit lá­tunk? Kecskemétnek — tudomá­sunk szerint — hat leányisko­lája, illetve, intézete van. Miért nem foglalkoznak ezek az isko­lák, intézetek a röplabdával? Ne csa akkor állítsanak össze iskoláik növendékeiből együt­test, amikor a megyei közép­iskolai röplabda-bajnokság né­hány mérkőzése ezt megkíván­ja, hanem jó lenne egész év­ben együtt tartani őket. A szövetség kezdeményező lé­péseket tett már ennek érde­kében, amikor az ifjúsági te­remkupát két évvel ezelőtt ki­írta. A kupa második kiírása ebben az évben megtörtént, de egyes iskolák részvétlensége miatt — nyugodtan állíthatjuk — nem érte el a kívánt célt. A rendezésnél a vitás kérdés az volt: ki fizesse a terembért. Ez sem növelte az iskolák ambí­cióját. A játékvezetők költség- térítés nélkül vezették a mér­kőzéseket; úgyhogy ez sem ter­helte a részvevőket. Reméljük, hogy az ez évi téli ifjúsági te­remkupa nagyobb mezőnyt fog egybegyűjteni mint az előzők. Ehhez azonban az iskolák foko­zottabb segítsége is kell. Itt fő­leg a teremtulajdonos Piarista Gimnáziumra gondolunk. számított ’egkésőbb két éven belül köteles a legalacsonyabb jelvénytípust (vasjelvényt) meg­szerezni. A részvevők az egyes jelvény­fokozatoknak megfelelő követel­ményeket csak a szabályzatban meghatározott sorrendben telje­síthetik. Másodosztályú, vagy ennél magasabb minősítéssel rendelkező sportolók a sorrend betartása nélkül szerezhetik meg bármelyik fokozatát a jel­vénynek. Minden jelvényfoko­zat elérésekor a részvevő el­veszti pontjait és az újra tör­ténő jelentkezéskor a követel­ményhez szükséges pontszámot 0-ról kezdi. Egyes fokozatokat csapat és egyéni sportágakban — a ván­dorsportok kivételével — csak nyilvános versenyeken, bajnok­ságokon lehet teljesíteni. Az új szabályzat ezután fel­sorolja az egyéni sportágakat, csapat-sportágakat, vándor­sportágakat, a munkahelyi test­nevelést, valamint az MHS ösz- szetett Versenyeket. Közli a kü­lönböző sportágak pontozását, majd leszögezi, hogy az arany­jelvény fokozatának elnyerésé­hez mindazoknak a részvevők­nek, akik a jelentkezés évében 30. életévüket még nem töltöt­ték be, a követelményeken kí­vül az alapvető fizikai képes­ségekre épülő teljesítmény pró­bát kell tenniök korcsoport alapján. A röplabda-bajnokság moist pihenőre tér, de —* mint a fen­tebbiekből kitűnik — van bő­ven probléma ami sürgős meg­oldásra vár. Ezen munkálko­dik a szövetség, hogy tavasszal már lényegesebben biztatóbb feltételeket teremtsen megyénk röplabda-sportjának és hogy népesüljenek be az elárvult röplabda-pályák újra. Boldog, vidám fiatalságunk akadályta­lanul hódolhasson kedvenc sportjának — minél szélesebb körben, minél nagyobb tömeg­ben. Kollár Gyula Bács-Kiskun megye Röplabda Szövetségének elnöke. >000000-00000000­P'özépitkalai t por tétet Megjelent az MTST verseny- kiírása az I960—6l-es tanévre. Ismerteti a nevezés, szervezés és a díjazás rendjét, valamint a gazdasági intézkedéseket. Az év folyamán a sakktól a labda­rúgásig, nyolc különböző sport­ágban mérik össze tudásukat a megye középiskolás fiataljai. Még ez is az olimpiáról A dobókat már igazán nem lehet »-könnyűatlétáknak« ne­vezni — írja a nyugatnémet Der Kicker. — A súlylökők, a disz­koszdobók, kalapé esve tők . ha­talmas izomkolosszusok, erejü­ket úgy fejlesztik, hogy 200 kg körüld súlyzókat emelgetnek és nyomnak ki. Ez különben hihe­tetlen mértékben javította ezek­ben a számokban az eredménye­ket. A berlini olimpián 1936-ban a győztes 16,20-al győzött súly­lökésben, most 19,68 -caJL Akkor 50,48-cal nyerték a díszkoszve- tést, 56,49-cel a kalapácsvetést« most 59,18-cal, illetőleg 67,10-zeL. A derűs visszaemlékezések kö­zött megírták a lapok, hogy az olimpiai faluban a férfiak és nők közötti válaszfalat a verse­nyek megkezdése előtt közvet­lenül 220 cm-ről 250-ré emel tóit. Amikor az oka felől érdeklőd­tek a kíváncsi újságírók, az egyik kőműves nevetve mondta: — Hja, kérem, 223 cm-a ma­gasugrás világcsúcsa! . Néhány olimpiai leg-.-.» Al leghosszabb verseny a rúdug­rás volt: selejtezője kerek 4 óra hosszat tartott, döntője 6 óra és 45 percig. — A legszerencsésebb váltó az angolok 4X100-as vál­tója volt: Nigeria túlváltása ré­vén került a döntőbe, ott pedig az USA túlváltása révén lett harmadik. — A legszerencsé­sebb egyéni versenyzőnek. Do­nald Morris rúdugrót tartják. Csak azért került döntőbe, mert kevesen ugrották meg a szintet* ott pedig 460-nal második lett. — A legtöbb sikert az újkori olimpiákon a vitorlázó norvég Lunge család aratta: Rómában a 18 éves Peter Lunge győzött a Repülő Hollandiban, szülei Helsinkiben a másodikak lettek az 5,5 m-es hajóosztályban, nagyapja az 1924. évi olimpián ugyanebben az osztályban első. — A legkevesebb néző a Pakisz­tán—Kenya gyeplabda-mérkő­zésen volt: 82, ebből is 20 új­ságíró. — Legtöbbet ettek az ázsiai országok versenyzői: több mint 60 ezer tojást. 20 ezer fagylaltot, 120 kg rizst, 60 ezer darab banánt és 7 ezer adag csirkét fogyasztottak el. — A legnagyobb izgalom Bérutti 200- as győzelme alkalmával volt, je­lentik a mentők: 17 embert kel­lett ez alkalommal kezelniök, legtöbbjük szívrohamot kapott. — Legjobban a szovjet B, Sah- lin szerepelt: 4 arany, 1 ezüst* és egy bronzérmet szerzett. — A legtöbb érmet és a leg­több helyezést a Szovjetunió szerezte, de azért a zürichi Sport igyekezett olyan kimuta­tást összeállítani, amely szerint a lakosság lélekszámához viszo­nyítva a finnek szerezték a leg­több érmet ' —vv-..v:-. Szabics István, a csomóponti pb. tagja A Kilián testnevelési mozgalom szabályzata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom