Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-10 / 291. szám
1960. december 10, szombat 5. oldal Tíz hónap alatt több mint egymillió forintot takarítottak meg a Bajai Állami Gazdaságban Mint korábban megírtuk: szakosították a Bajai Állami Gazdaságot. A mezőgazdasági nagyüzem a következő évben kenyérgabonát, kukoricát, burgonyát és takarmánynövényeket termeszt. (Kender, cukorrépa és olajosnövények termesztésével nem foglalkozik.) A különböző növényi kultúrák területei a szakosítás által jelentős mértékben megnövekednek. Így például kenyérgabonát közel kétezer, kukoricát 1800, burgonyát 450, s a takarmányféleségek kőéül szálastakarmányt majdnem kétezer, őszi árpát pedig 615 katasztrálls holdon termeszt a gazdaság. A szakosítás kétségtelenül kimagasló terméseredmények elérését teszi lehetővé, amelyekkel egyébként eddig is az élenjárók között szerepeltek a ba- jaiak. Az idén például kukoricából — májusi morzsoltban értve — 1392 kh-ról 24 mázsa átlagot takarítottak be, burgonyából pedig 139 holdról 70 mázsát. S nem vitás az sem, hogy a ráfordítás költsége is kisebb lesz majd. Erre engednek következtetni az önköltségcsökkentés egyik módjával, a takarékossággal az idén elért eredmények. Részletesebben ezúttal csupán erről számolunk be, mivel érdemes foglalkozni vele, tekintve, hogy a Bajai Állami Gazdaság a termelési tervéhez viszonyítva 1 millió 76 ezer forintot takarított meg október Végéig. A fokozottabb gépesítés a kenyér- és takarmánygabonánál hetvenhat-, illetve negyvenezer, a cukorrépánál harminchét-, az évelő pillangósoknál nyolcvanezer forint megtakarítását tette lehetővé. A fogatok jobb kihasználásával az igatartás költségei 75 ezer forinttal csökkentek. A gépeknél (a traktoroknál, kombájnoknál, 6tb.) összesen 380 ezer forint a megtakarítás összege. Ezt a szakszerű kezeléssel, a munkák ■jobb megszervezésének köszönhetően az üresjáratok csökkentésével, a porlasztók helyes beállításával stb. érték eL Ügyeltek arra is, hogy a traktorosok megfelelően tartsák karban gépeiket (Munka után csak a kellően ápolt gépeket veszi át tőlük a garázsmester.) A karbantartás és a gépek megóvása előnyösebb körülmények között történt, mint eddig. A gazdaság ugyanis „saját rezsiben” gépszíneket építtetett, s e zárt helyiségekben köny- nyebbé vált a karbantartás, a kedvezőtlen idő,járás pedig kevesebb kárt tett a gépeken- Mindezek eredményeképpen nem kellett any- nyi alkatrészt sem pótolni, mint az elmúlt években. Az anyagmegtakarítás közel hétszázezer forint összegén kívül az általános költségeket 387 ezer forinttal csökkentette a gazdaság. A belső szállítások jobb megszervezésével például az értékesítés költsége 36 ezer forint-r tál lett kevesebb. Az értékesítésre szánt terményeket közelebb tárolták a felvevő-állomáshoz. A gabonát Is a vasúti pályaudvar közelében létesített szérű két helyiségébe hordták, s ezekből ömlesztve juttatták a vagonokba. Minthogy az idén jobb volt a gazdaság munkaerő-ellátottsága, kevesebb időszaki dolgozót kellett foglalkoztatnia (amit egyébként a gépesítés fokozása is elősegített), ennek következtében a személyszállítás költsége Is csökkent 30 ezer forinttal. A gépesítéssel a takarmányozás költsége 106 ezer forinttal lett kevesebb a tervezettnél. De a raktározásnál és az épületek tatarozásánál (a felvonulások jobb megszervezésével) is megtakarítottak negyven-, illetve hetvenezer forintot. T. I. Az évszázad negyedik legenyhébb novembere volt az idei Az Országos Meteorológiai Intézet Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatóriuma értékelte a november havi időjárást, amely rendkívül enyhe, borult és erősen csapadékos volt. Az adaték szerint ennél enyhébb november Kecskeméten az elmúlt 60 év alatt mindössze három volt. A legerősebb fel- melegedés a 4-i 18,2 fok. November 9-én volt az esztendő első fagyos napja. Talajmenti legerősebb lehűlés 19-én történt, átlag alatt maradt Ennél bo- rultabb november ebben az évszázadban Kecskeméten és környékén mindössze öt volt. Az első, de különösen a második dekád rendkívül borult, a harmadik kissé derültet) b volt A csapadék havi összege az átlagnál 47 milliméterrel, 90 százalékkal több. A csapadékos napok száma 14, három nap 10 milliméteren felüli eső esett. A legtöbb csapadék: 32,8 milliméter, november 19-én hullott. Gabona-,,tartalék“ Az idei jó közepes kenyérgabona-termést számbavéve, megállapítható, hogy a közel 14 500 vagonos mennyiségből levonva a vetőmagot, a háztartási szükségletet és az eddig felvásárolt tételeket — több mint 2000 vagon felesleges készletet tárolnak a megye termelői. A megye lakosságának majdnem egy teljes évi vámőrlési szükséglete ez a mennyiség. Az utóbbi idők mintegy 12%-os vámőrlési csökkenése azt igazolja, hogy e nagy mennyiségű elfekvő készletek mellett Is egyre többen vásárolnak a központi készletből. Mutatja ezt a lisztfogyasztás közel 30 százalékos és a kenyér- fogyasztás 5—6 százalékos növekedése. Államunk a zavartalan ellátást jelentős áldozatvállalással biztosítja, ugyanakkor az ország területén a szükséges készletek a termelőknél fekszenek el sokszor kedvezőtlen körülmények között. Nem egy esetben megromlik a tárolt gabona, és emberi fogyasztásra már nem is lehet felhasználni. Valamennyi társadalmi szervnek fontos feladata, hogy felvilágosító szóval meggyőzze a fölös készletekkel rendelkező termelők felkeresése s az egy mázsás-mozgalomba való bekapcsolása. Indokolt megvizsgálni azokat a termelőszövetkezeteket is, ahol a tagoknak 3 mázsát, vagy még több gabonát kiosztottak s még mindig jelentős készletet tárolnak. Pályázati felhívás a mezőgazdasági mérnökök továbbképzésére A Mezőgazdasági Értesítő 48. száma pályázati felhívást közöl mezőgazdasági mérnökök továbbképzésére, az Agrártudományi Egyetem e célra szervezett V. évfolyamának keretében, az alábbi szakokon: öntözéses növénytermesztés, növényvédelem, talajtan és agrokémia, rét-, legelő- és takarmánygazdálkodás, vetőmagtermesztés, baromfitenyésztés, halgazdaság, tejgazdaság és tejipar, mező- gazdasági üzemgazdaság. A szakosított képzés 1961. február 1-én kezdődik és december 31-én fejeződik be. Az évfolyamra felvételüket kérhetik a mezőgazdasági mérnökök, más mérnöki vagy egyéb egyetemi (főiskolai) végzettségű szakemberek, akiknek legalább kétéves szakmai gyakorlatuk van. A hallgatók keresettérítésben is részesülnek, amelynek összege azonos a hallgató által a felvételt megelőző három hónapban elért átlagkeresettel, de a havi 2500 forintot nem haladhatja meg. A szakosító évfolyam tartama alatt a hallgatók munkaviszonya a munkaadókkal szemben továbbra is fennáll. —1,8 fokra. A napsütéses óráik száma 26 —w—wwww—iw—'—w—wwwww—w—wvwwww—www» órával, azaz 35 százalékkal az Él a lehetőséggel Géró János kecskeméti sertéstenyésztő a most folyó ta- karmányos sertéshizlalási akcióban tíz jószág meghizlalására kötött szerződést. Az Állatfor- galmá Vállalat a nevezettnek 4000 forint előleget utalt ki és 20 mázsa szemeskukoricáról szóló utalványt kapott. Mint mondotta az akción belül lehetővé válik számára a serfcéshizialás, meri: az államtól kapott takarmánnyal kiegészíti saját takar- mánykészíletét. Érdemes példáját követni azoknak, akik nem rendelkeznek elegendő takarmánnyal a sertéshizlaláshoz. Náthás vagyok. Hogy előkelőbben fejezzem ki magam: influenzás. Nem nagy dicsőség, mert nem kellett meg- küzdenem érte. S azért sem az, mert nemcsak én vagyok, hanem voltak, vannak és lesznek mások is náthásak. Sokan. Persze, más-más következménnyel. Van, akinek csupán az orra tájéka sebesedik ki a nátha miatti sűrű zsebkendő-használattól; másoknál bizonyos szövődmény (fogalmam sincs, hogy pontosabban mi az) lép fel a Ólát!iát goíid&latők nátha járulékaként, s Cservjakov csinovnyik személyében akadt illető, aki bevonult Csehov egyik novellájába főhősnek, s mint ilyen, a világirodalomba is. A náthájának köszönhetően. Neki tehát megérte. Még akkor is, ha meghalt a végén. No, nem a náthájába hal belé, hanem amiatt. Mert ha nem tüsszenti le Brizszsalov generális tar fejét, talán még ma is élhetne. Így azonban sohasem lett volna belőle hős, mert ugyebár kevesen válhatnak azzá, ha nem halnak meg. Én persze élni kívánok, hapci, a hősködés nem kenyerem (eszik azt úgyis elegen), s ha a nátha mégis dicsőség volna, ezennel szívesen áttestálom bárkire. Illetve mégsem. Éppen arról van szói, hogy tartsam meg magamnak. Igen. Nem úgy, mint az az ismeretlen illető, akitől megkaptam. Mint minden nyavalyámnak, a náthámnak is kutatva az eredendő okát, azt hallom ugyanis útón-útfélen, hogy a náthát úgy kapja meg az ember. Valakitől. De tessék nekem megmondani: amikor még mindannyian viruló egészségnek ör- vendtünk, ldtől kapta meg az első ember a nátháját, aki aztán hozzáfogott az elterjesztéséhez? Hapci! (tarján) Már az első évben több árut a népgazdaságnak V. Februárban megkezdtük a termelési terv elkészítését. A cél ez volt, hogy már az első évben több árut adjunk a népgazdaságnak. a tagságnak pedig biztos megélhetést nyújtsunk. Tekintettel arra, hogy munkaerőben nincs hiány, elhatároztuk, hogy a szőlő- és gyümölcs- termesztés mellett a munkaigényes. de ugyanakkor minden különösebb beruházás nélkül nagy jövedelmet biztosító zöldségtermesztéssel is nagyobb mértéltben foglalkozunk. Annál is inkább mertük ezt tenni, mert az előzetes munkaerő-felméréseknél az asszonyok részéről nagy érdeklődés mutatkozott a zöldségtermesztés iránt. Az állattenyésztésben, tekintettel a kevés abraktermő, valamint az elég nagy rét- és Legelőterületvalamint beruházása tartalékra 570 068 Ft-ot, míg a fennmaradó 2 961 750 Ft-ot kiosztani szándékozunk a tagok között munkaegységre. A munkaegység értékét 45 forintra terveztük. — A pénzbeni részesedés az összérték 92 százaléka, tehát 39.49 Ft, a természetbeni rész tehát 8 százalék, 5,51 forint. Földi áradékra 660 584 forintot terveztünk, mely összeg a bevételek és a kiadások között nem szerepel, mert eredetileg természetben terveztük meg a földjáradék folyósítását. A tervezett 2 203 345 forint rövidlejáratú hitelszükséglet fedezetére termelési és értékesítési szerződéseket kötöttünk, mégpedig: 50 hold paradicsomra, 5 hold zöldpaprikára, 30 hold görögdinnyére, ugyanennyi zöldbabra, 40 hold zöldborsóra, 15 hold uborkára, 40 hold kései fejeskáposztára, 20 hold kései kelkáposztára és 50 hold burgonyára. Ezeket a zöldségféléket részben a MÉK^kel, részben a Kecskeméti Konzervgyárral szerződtük le. Megállapodást kötöttünk az Alföldi Állami Pince- gazdasággal 1000 hektoliter must és 1900 hektoliter kétszer fejtett bor szállítására, az Állatforgalmi Vállalattal pedig 100 sertés és 28 szarvasmarha hizlalására. Az állami vállalatok részére összesen 4 746 520 forint áruértékesítést terveztünk, ami 100 hold redukált szántóra számítva 155 000 forintnak felel meg. Ahhoz, hogy terményeinket és jószágainkat megfelelőképpen el tudjuk helyezni, szükségessé vált egy 5 vagonos góré, egy 300 férőhelyes juhhodály, egy 50 férőhelyes növendékistálló és egy 20 férőhelyes sertésfiaztató építése. Ezekhez főleg saját erőből akartunk hozzálátni, csupán a nö- vendókistálló és a fiaztató szerfás anyagának beszerzésére igényeltünk állami hitelt. A küldöttválasztó gyűléseken a tagság elhatározta, hogy mindenki köteles 300 vályogot kiverni és díjmentesen a közös rendelkezésére bocsátani, amit az építkezéseken használunk feL Ezzel is növelni kívántuk a beruházásokhoz történő saját erő hozzájárulást. Ugyancsak ezeken a gyűléseken határoztunk arról is, hogy a közös vetőmagalapra minden bevitt egy hold szántóterület után 16 kiló szemesterményt kell a termelőszövetkezetnek kölcsönképpen adni, amit az új termésből térítünk vissza. A termelési tervünket a március 6-i küldöttgyűlés hagyta jóvá. (Folytatása következik.) Kovács László—Miskó István re, elhatároztuk, hogy a juh és szarvasmarha tenyésztésével foglalkozunk nagyobb mértékben. Termelőszövetkezeteink tervének ismertetése előtt az alábbiakban közöljük a területi adatokat: Szántó 1220 kh (ebből háztáji 380 kh) Rét 500 kh Legelő 200 kh Gyümölcsös 20 kh Szőlő 480 kh (ebből háztáji 170 kh) Nádas 15 kh Művelés alatt nem áll 120 kh Összesen: 2 555 kh (ebből háztáji 550 kh) Termelési tervünk főbb mutatói a következők: Bevételek: Sz.-földi növ.-tarm. 226 100 Ft Zöldségtermelés 1 317 100 Ft Szőlő és gyümölcs 2 842 100 Ft Állattartás 361 220 Ft Segéd- és féld. üzem 176 000 Ft Egyéb 321 014 Ft Tervezett ossz. bev.: 5 243 534 Ft Kiadások: Növénytermelés 1 023 356 Ft Állattartás 299 780 Ft Általános kiadások 337 500 Ft Segéd- és féld. üzem 51 080 Ft Terv. ossz. kiadás: 1 711 716 Ft Bevételek és kiadások különböSete 3 531 818 Ft Ebből saját erő beruházásra.
