Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-31 / 308. szám
I960, december Si. szombal S. oldal Jelentős kedvezmények a sertéshízlalás fokozására Szerződéses hizlalásra olcsó áron kapnak kukoricát a háztáji és egyéni gazdaságok Megyénk sertésdiMalásánaik a helyzetéről beszélgettünk nemrégiben Szabó Zoltán elvtárssal, a Bács-Kiskun megyed Allatíar- galmi Vállalat igazgatójával Tájékoztatása alapján a következőkben összegezhetők az azzal kapcsolatos eredmények, nehézségek, valamint kilátások. Termelőink ebben az évben hízott sertésből a tavalyi meny- nyiségnek a kilenctized részét adták át közfogyasztás céljaira. A visszaesés egyik legfőbb oka az, hogy a tavassá számszerű növeíkedésükhöz arányítva nem foglalkoztak kellő mértékben sertéshizlalással a termelőszövetkezeteik. Ez évi átadásra a tavalyi 15 ezer darabnál valamivel több mint kétszer annyi sertést hizlaltak. Tagadhatatlan azonban, hogy számukra csak a nyáron tudtak megfelelő hízó- alapanyagot biztosítani. Ennek következtében 10—12 ezer darab szerződésre hizlalt sertést a jövő esztendő első negyedében adhatnak át A tsz-ek sesrtésihuilalásának folyamatosságában teíhát átmenetileg bizonyos mértékű zökkenő tapasztalható, amit egyrészt a férőhelyek hiánya is okozott. A nagyüzemi gazdálkodás fölénye egyébként kitűnik a sertéshizlalásnál is. Ezt bizonyítják a már régebben működő, vagy az állattenyésztést jól megszervező új tsz-ek eredményei. A kiskunfélegyházi járásban pl. csaknem kivétel nélikül mindegyik tsz megfelelő mennyiségű sertés hizlalására kötött szerződést, s vállalásának kifogástalanul (az előírt mennyiség és minőség határidőre való átadásával) tett eleget. A kiskunfélegyházi Lenin Tsz ebben az évben 400 sertés hizlalására kötött szerződést, s a hízókat időben átadta az állami felvásárlónak. De lehet példákat említeni máshonnan is. Szerződésre a dunavecseä Virágzó Tsz 250, a nagybaracskai Új Elet 200. a kecskeméti Törekvés 170 sertést hizlalt és adott át. A piaci szükséglet kielégítésének biztosítására jövőre behatóbban kell tizeinknek sertéshizlalással foglalkozniok. Jelentős jövedelemre tesznek szert általa, ha megfelelően élnek a lehetőségekkeL Ehhez viszont az szüksége*, hogy már most gondoskodjanak a hizlalásra fogható malacokról, süldőkről. Az ÁHatíorgalmd Vállalat — miként az idén több mint 18 ezer darabbal — Jövőre is segít a tsz-éknék a hízóalapanyag beszerzésében. Ezt * ténykedését már meg is kezdte, s a saját tenyészettel nem rendelkező tsz-ek közül az jár jól, amelyik nem késlekedik a süldők megvásárlásával. Tavasszal ugyanis mindig nehezebb a bízóanyag beszerzése. A sertéshizdalás fokozása végett mind a közös és háztáji, mind az egyéni gazdaságoknak jelentős kedvezményeiket nyújtanak. A két utóbbi gazdaság tulajdonosai minden, szerződésre hizlalt sertésre — lakóhelyüktől függően — 2—2,5 mázsa májusi morzsolt kukoricát kapnak mázsánként 215 forintért. Ha megemlítjük, hogy piacon a csöveskukorica is többe kerül, a kedvezménnyel élve, igazán jó üzletet jelent a sertéshízlalás. Akik november 12-ig megkötötték a szerződést — függetlenül annak lejártától —, vagy a hízóknak a jövő év első negyedében történő átadását vállalták, azok a Terményforgalmi Vállalat kirendeltségeinél már megvásárolhatták a kukoricát. Az ezután kötendő, s a második negyedévben, vagy később lejáró szerződésekre január 1-e után válthatók be az Állatforgalmi Vállalattól kapott utalványok. A takarmányutalvány egyébként 60 napig érvényes, s a bemutaLÁSZLÓFALVÁN 948 család 1209 taggal, összesen 8528 hold földdel lépett eddig a szövetkezés útjára, s ezzel a lakosság 96 százaléka szakított az egyéni gazdálkodással A község határában nem jelentéktelen területekkel rendelkeznek a másutt lakó — kecs- keméti, kocséri, sőt, budapesti — úgynevezett -bebirófc-«, de ezek között is számosán, vannak már, akik a közös gazdaságokba adták földjüket. A kecskemétiek közül többen kérték a tsz-tagok közé való felvételüket is. AZ ŰJ BELÉPŐK Búzakalász, Oj Tavasz és Kossuth néven három új termelőszövetkezetet hoztak létre. így a régebben működő Ü ttörő és Alkotmány Termelőszövetkezettel együtt ötre növekedett a lásrfófalvi szocialista nagyüzemi gazdaságok számai tását követő IS napon belül a Terményforgalmi Vállalat köteles rá kiadni a kukoricáit. A termelőszövetkezetek a korábbi kedvezményeket továbbra is élvezik (a feltételeknek megfelelő 21 hízó egy időszakban történő átadása esetén 1.50, 51 hízónál pedig 2 forint nagyüzemi felárat kapnak kilogram^ mánként), s ezenkívül eddig nem nyújtott, új kedvezményre is van kilátásuk. Ha ugyanis élőre történt megállapodás szerint a háztáji gazdaságokban minden szerződésre hizlalt sertés után legalább egy mázsa takarmány- nyal segítik a tagokat, akkor az ezek által átadott hízók minden kilogrammja után 1,20 forintot kap a tsz. S ráadásul az ily módon hizlalt és átadott sertések értékét beszámítják a közös gazdaság árutermelési tervének teljesítésébe is, T. X. Ventilláciős téglaégetés A műszakiak és a főkönyvelőség részletesen elemezték a Keceli Téglagyárban kísérletképpen bevezetett venitülációs téglaégetós gazdaságosságát. Ennek nyomán született a határozat: a vállalat másik két téglaégető telepén, Bácsalmáson és Katymáron is bevezetik az új égetési eljárást. Az új tsz-ekben már megválasztották a 9—11 tagú vezetőségeket, az ellenőrző, valamint a szociális bizottságokat, megvitatták és elfogadták a közös gazdálkodás alapszabályát. MIND A HÁROM tsz vezetőségébe azokat a nagyobbrészt középparasztokat választották, akik magatartásuk miatt közmegbecsülésnek örvendenek, s kitünően értenek a gazdálkodáshoz. Az Űj Tavasz elnöke például a bérelt földjeivel együtt azelőtt 21 holdon gazdálkodó Poór Sándor, helyettese a 16 holdas Vágó László, a tsz agro- nómusa pedig az ugyancsak 16 holddal rendelkező Kara Lajos lett Ebben a szövetkezetben egyébként már létrehozták az építőbrigádot is. — a Búzakalásziban pedig hozzáfogtak a leltározáshoz, r. l XKKKXMXKMKKKKXXKKKM Az első lépések Lászlóiéivá 3 új tsz-ében Tessék választani! Pillanatképek a Bajai Állami Gazdaságok Boltjáról A zöldségesboltban ragyog minden a tisztaságtól.. — Tessék választani! Most kaptuk és friss az árunk, — hányszor és hányszor fogadja ilyen kedves szavakkal a betérőt Ferenci Józsefné, a Bajai Állami Gazdaságok zöldségboltjában. Az Állami Gazdaságok Boltjának jó híre messze eljutott. Nem egy esetben kapott már szerkesztőségünk is levelet, amelyben a bajaiak az üzlet áruellátását és az alkalmazottak kedvességét dicsérték. — örülünk, hogy elégedettek üzletünkkel — mondja Mezei Ferenc üzletvezető —, ígérjük, hogy ezután sem lesz okuk vásárlóinknak a panaszra. Négy üzletrész sorakozik egymás mellett és ragyog a tisztaságtól. Amolyan üzletközpontnak számít: van itt húsosrész, zöldsége®-, tejes- és borkóstoló. 1957-ben létesítették és legnagyobb előnye, hogy a bajai járás gazdaságai látják el friss áruvaL A hentesárut és a tejterméket például Garáról kapják, zöldséget a bajai tangazdaság, valamint a Hosszúhegyi Állami Gazdaság szállít. Jelenleg csak a zöldségellátáson kellene javítani, mert ezen a téren bizony gyakran nehézség mutatkozik. — Elég magas a forgalmunk, 5—600 ezer között mozog havonta — világosít fel Mezed elvtárs. — Eladóink valóban nehéz munkát végeznek, de az udvariasságról sohasem feledkeznek meg. Ezt bizonyítják különben a Bajáról hozzánk küldött levelek is.i. (mii Kálmán Tivadarné a bor* kóstolóban. Naponta több mint ezer pohár bort mér ki. (Pásztor Zoltán felvétetek) j Ifjú reménység NAGYSIKERŰ hangversenyen mutatkozott be Baja közönségének egy Qatal, tehetséges zongorista, Kuluncsich Tamás. Már eddig is nagyon szép eredményekkel büszkélkedhet, hiszen az elmúlt években az úttörők kulturális seregszemléjén mind a megyei, mind ta országos döntőn első díjat nyert Első önálló hangversenyé« zsúfolásig megtelt a József Attila Művelődési Ház Dózsa terme. Kiefer Ferenc tanár mondott bevezetőt és igen nagy hozzáértéssel ismertette a koncert műsorát Középkori templom és temető Szeremlén Szeremlét a magyar régészeti irodalom a legrégibb bronzkori lelőhelyek egyikének tartja nyilván. Már a múlt században kerültek innen leletek a Nemzeti Múzeumba, s lelkiismeretlen kereskedők révén az ország határain túlra is jutott a mészbetétes díszítésű, igen mutatós szeremlei edényekből és urnákból. A kezdeti kutatás azonban megtorpant. A község középkori múltjáról mind ez ideig semmit sem tudtak a régészek. A szerencsés véletlen és két helybeli tanító lelkiismeretes bejelentése most bepillantást engedett a község történetének e homályos szakaszába. Jánossy Zsigmond és Témák Sándor jelentették ugyanis a Bajai Múzeumnak, hogy a Petőfi Termelőszövetkezet földjén ásás közben régi edénydarabokat, téglákat és emberi csontokat találtak. A múzeum szakembere megvizsgálta a helyet és rövidesen megkezdődött az ásatás. Az első kutatóárok egy téglafalat és több sírt szelt át. A 71 centiméter széles, téglából rakott fal minden valószínűség szerint középkori templom alapfala. A falon kívül tíz sír került feltárásra, igen gyér gyöngy-mellékletekkel. Valamennyi sírban tenyérnyi, vagy még ennél is nagyobb koporsódeszkákat lehetett felszedni. Ez aránylag ritka jelenség, a fa ugyanis hamar elkorhad. Itt azonban a talaj mocsaras, lápos volta megőrizte a koporsódeszkákat, melyeket kovácsolt vasszögek tartottak össze. Hazánk területén csak az 1380-as évek után lett általános a koporsó használata. A szeremlei sírok tehát ugyancsak az 1380-as évek utánból valók. A temetkezés valószínűleg az egész középkor folyamán tartott, sőt a török hódoltság első évtizedeibe is belenyúlt. Éremleleteink azt bizonyítják, hogy a környék lakossága nem a mohácsi csatavesztés (1526), hanem csak Buda eleste (1541) után kezd menekülni biztonságosabb helyre. A régészeti ásatás tisztázta Szeremle középkori temetőjének a helyét. A régészek a terep bejárása után az egykori település helyét is megtalálták. Ez meglehetősen nagy területen, a falu és a mostani temető között fekszik. A középkori temető és templom a mostani temetkezési hely keleti felén van. A „temetőhegy”- nek nevezett magaslaton. Az ásatás egy igen érdekes kérdést is felvetett az eddigieknél sokkal élesebben: Ha a temetkezés a feltárt területen csak a XIV. században kezdődik, akkor hol van a korábbi temető és a templom? Teljesen képtelenség ugyanis feltételezni, hogy ilyen nagy sírszámú temető és kiterjedt település hirtelen jöjjön létre. Feltétlenül számolnunk kell komoly Árpád-kori népességgel, vagy nagyarányú betelepítéssel. Ez utóbbi lehetőség nem kétséges. Egy 1355-ből való oklevél említi, hogy Szeremle Comes Gregorius Bissenorum (Gergely a besenyők grófja) kezén volt. Feltételezhető, hogy a besenyő gróf éppen azért kapta meg a falut, mert lakói is besenyők voltak. Tudjuk, hogy a besenyőket István és László király telepítette be hazánk területére. Ha a fenti feltételezés helyesnek bizonyul és sikerülne megtalálni az egykorú temetőt is, ez lenne az ország első besenyő temetője. A régészek most a község múltjának további felkutatásán fáradoznak. Tanulmányozzák a régi okleveleket és különös gonddal nézik át a kalocsai érseki levéltár kéziratos térképanyagát, melyből eddig is több térkép került elő Szeremléről. A régészeti feltárások nemcsak egy község, hanem az egész Sárköz története megismerésének szempontjából is értékes eredményeket hoztak. Kőhegyi Mihály A MŰSOR első Méhen preklasszikus és klasszikus, a második részben romantikus és mai szerzők művei szerepeltek. A fiatal művész sokoldalúságára jellemző, hogy a mintegy három évszázad zenei stílusát átfogó műsorban végig magabiztosan, hűen interpetálta az egyes korok zenei nyelvezetét Az apró, finom technikai megoldásoktól kezdve, a nagyobb zenei egységek formai és tartalmi összefogásáig mindenütt éreztük, hogy egy remek felkészültségű művészjelölt bontogatja szárnyait. Méltán aratott nagy sikert a hangverseny, a közönség vastapssal jutalmazta a szép produkciót NEM LENNE teljes e rövid méltatás, ha nem szólnánk néhány szót Aszalós Endre művésztanár munkájáról, aki kiváló pedagógiai és szakmai hozzáértéssel irányítja a fiatal tehetség művészi képességeit. Ez a jó munka megnyilvánult egyrészt a műsor összeállításában, másrészt a hangverseny színvonalában. Szívből kívánunk Kuluncsich Tamásnak további sikereket hiszen, ha fejlődése ilyen töretlen marad, nevével még sokszor fogunk találkozni. Végh László
