Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-30 / 307. szám

Qlank Sehen Miért homályosítjuk el? Hányszor, de hányszor hall­hatjuk: „A cipész ktsz dolgo­zói ..Sok alkalommal talál­kozunk ezzel a kifejezéssel is: „A termelőszövetkezeti dolgo­zók .. Igaz, igaz... A cipész ktsz- ben is dolgoznak, a mezőgazda- sági tsz-ekben is dolgoznak, s nem is akárhogyan. Az is vitat­hatatlan, hogy manapság az ál­lami vállalatok munkásai és a szövetkezetek tagjai és alkal­mazottai között életszínvonal és társadalmi megbecsülés tekinte­tében nincs nagy különbség, — csupán árnyalatnyi változatok­ról beszélhetünk. Ezekről az árnyalatnyi vál­tozatokról azonban beszélni kell. Mindenki tudja, — s ezért fe­lesleges is magyarázgatni, — hogy népköztársaságunkban a szocialista tulajdonnak két for­mája van. A következetesen szocialista tulajdon, vagyis az állami tulajdon, amellyel az ál­lami intézmények, — miniszté­riumok, tanácsok — gazdálkod­nak; s a nem következetesen szocialista tulajdon, vagyis a szövetkezeti tulajdon, amellyel a tagok gazdálkodnak, amely a tagok tulajdonát képezi, de amely beilleszkedik a hazánk­ban folyó szocialista gazdálko- d ás foíi» Ha tehát a tulajdon tekinte­tében tehetünk megkülönbözte­tést, — megkülönböztethetjük egymástól az azzal foglalatos- kodókat is. Mert ugye az álla­mi tulajdonban álló gyárakban, üzemekben dolgozók a népi ál­lam foglalkoztatottjai, s üze­mük életébe közvetve a válasz­tásokon és tanácstagjaik útján — közvetlenül pedig az üzemi tanácsokban és szakszervezeti bizottságaikban — szólhatnak bele. A kisipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai pe­dig? — Minek is Írjuk ide mindazt a sokféle szövetkezeti választott testületet: ellenőrző bizottságot, fegyelmi bizottsá­got, felügyelő bizottságot, s magát a közgyűlést is, — amely egytől egyig a szövetkezet tag­jaiból alakul, s amely hívatva van a szövetkezet valamennyi ügyének intézésére? E választott szerveket és ve­zető-testületeket mindenki is­meri. Tudják azok feladatait, s tudják azt is, hogy a szövetke­zet tagjait éppen ez — a szö­vetkezet ügyeibe való közvet­len beleszólási lehetőség — s a jövedelemrészesedés szövetke­zeti formája különbözteti meg az állami vállalatok alkalma­zottaitól. Mindez pedig kifejezésre jut a „szövetkezeti tag” és „terme­lőszövetkezeti gazda” szép. s immár történelmivé vált, találó kifejezésekben. Miért nem ezeket használjuk hát köznapi beszélgetéseinkben is? Miért homályosítjuk el ép­pen e kifejezések legfőbb és legszebb tartalmát...? (—ng—.) I960, december 30, péntek A MAGYAR. SZOCIALISTA MMHKÁSPAR.T BACS - gISgUN MEGYEI LAPJA Több-e a válás, mint régebben? Kérdéseinkre válaszol a válóperes bíró Társaságban sűrűn vitatéma, hogy napjainkban sokkal több a házassági bontóperek száma, mint ezelőtt. Megyénk terüle­tén a válópereket a kecskeméti járásbíróság bonyolítja le, ezért felkerestük annak elnökhelyet­tesét, dr. Cserháti Oszkár elv­társat, s megkértük, válaszol­jon néhány, válóperekkel kap­csolatos kérdésünkre. KÉRDÉS: Igaz-e, hogy több a válás mint azelőtt? VÁLASZ: A házassági bontó­perek száma ma valóban több, mint 10—15 évvel ezelőtt volt. Hamis képet kapunk azonban, ha csupán a válások számát vizsgáljuk. Azóta ugyanis nö­vekedett a lakosság lélekszá- ma. A fiatalság ma már biztos jövőnek néz elébe, s hamarább éri el a családfenntartáshoz elegendő keresetet Több házas­ságot kötnek, s ilyenformán több házasság is bomlik fel. Ha azonban a lakosság és a há­zasságkötések számát viszonyít­juk, akkor alig egy-két száza­lékkal több csak a válások szá­ma, mint azelőtt. Ehhez hozzá kell tennem még azt is, hogy Magyarországon jelenleg a vá­lások aránya mélyen alatta van a nyugati országokban felbom­lott házasságok arányának. KÉRDÉS: Tapasztalataik sze­rint többnyire mikor követke­zik be a kritikus idő a házas­ságban? VÁLASZ: Vannak, akik kü­lönböző évszámokra esküdnek, mint például a hetedik év, de ez nem így van. Már az első nap, az első perc kritikus le­het. A házasság a szerelem igazi erőpróbája. Ekkor dől el: igaz volt-e az a sokat elmon­dott szerelmi vallomás. Bontottunk fel már 50 éves házasságot, s olyant is, amikor a házastársak jóformán egy percig sem éltek együtt. Ta­pasztalataim szerint napjaink­ban sűrűbben előfordul kisebb érzelemhullámzás és jelenték­telen ok miatt a válás, különö­sen a fiatalok körében. A példa sajnos ragadós és az idősebbek közül is többen válnak már je­lentéktelenebb összezördülés miatti A válások nagyréve húsztól harminc éves korig zajlik le. Tapasztalataink szerint ebben a korban inkább a nők szol­gáltatnak okot a válásra, illetve akarnak elválni. Harminc éves koron felül a nők már jobban ragaszkodnak a házassági kö­telék fenntartásához, ettől a kortól viszont a férfiak borít­ják fel könnyebben a házassá­got. JOOOOOOOOOOOO­Kis cipők, kis csizmák KÉRDÉS: Milyen okok miatt indítanak válópert a házastár­sak? VÁLASZ: Az indok nagyon sokféle, s csaknem minden eset­ben más. Bármilyen mulatsá­gosan hangzik, de adtak be már válópert forrón fogyasztott pa­lacsinta miatt is. A házasság orsa azonban nagymértékben attól függ, mennyire szeretik egymást a házastársak. Napja­inkra az a jellemző, hogy az udvarlás ideje lerövidült. Emiatt a szerelem kétes értékű, mert fiataloknak nincs alkalmuk egymást eléggé megismerni. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a szerelem, és a házastárs iránti szeretet gyengülésének csaknem kivétel nélkül a har­madik, s nem egy esetben a negyedik személy is oka. ön­magában való szeretetcsökke- nést még nem tapasztaltunk, s az esetek többségében a váló­per alatt már ott topog a fo­lyósón a „harmadik”. KÉRDÉS: Mennyiben össze­kötő kapocs a gyermek? Régen volt már, hogy Dusno- kon járt a télapó, de a kis ci­pők és kis csizmák azóta is ki vannak rakva az új iskola fo­lyosóján, nem az ajándék, ha- mem a tisztaság kedvéért. A kis lurkók már egészen meg­szokták, hogy a sáros lábbelik­nek a folyosón a helye. Ke­vesebb így a takarítónő dolga, s továbbra is szép marad az iskola. VÁLASZ: A gyermek min­dig összekötő kapocs volt és marad is. A legszebb és legne­mesebb érzések közé tartozik a szülő gyermeke iránti szeretete és ragaszkodása. Természetesen előfordul, hogy a gyermek sem tartja össze a házasságot, de sok válságba jutott családi éle­tet szilárdított meg már újra a gyermek; KÉRDÉS: Hogyan lehetne csökkenteni a válások számát? VÁLASZ: Elsősorban a há­zasságkötéskor legyenek meg­fontoltabbak az emberek. Meg kell azonban mondanom, nem olyan sötét a helyzet, mint amilyenre egyesek festik. Ha például bemegyünk az SZTK- ba, sok beteg embert látunk. Ez mégsem azt jelenti, hogy az ország nagyrésze beteg, sőt tud­juk, hogy egészséges, erős a mi nemzetünk. Így vagyunk a vá­lóperekkel is. Sok házasság bomlik fel, igaz, de Magyaror­szágon a megkötött házasságok­nak még fél százalékát sem bontják fel. Nagy Ottó Miért nincs autóbuszváróterem Jánoshalmán Varga-Sabján Gyula jános­halmi olvasónk írja: — Úgy volt, hogy az üvegke­retező ktsz helyén autóbusz- váróterem lesz. Mikor elkészült, az utazóközönség megdöbbenő­— Igaz, hogy ez már har­mincéves autó, de nem adnám oda két új autóért! sere az Autóközlekedési Válla­lat irodája lett. Az irodát két részre osztották. Az egyikben dolgoznak, a másik fele üresen áll. Az üres részbe tegyenek székeket, padokat, s máris meg van oldva a váróterem hiánya. Ha pedig ezt nem lehet, építse­nek nálunk Is várótermet! PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiakun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesitőknéL Előfizetési díj 1 hónaprá 12 Ft. 3U.feshnlm.fin is ég. mái a oillung (Községi tudósítónktól.) Régi vágya valósult meg Kéleshalma lakosságának: a napokban kigyulladt a villany a községben. Tíz évvel ezelőtt még tanyavilág volt itt, s el­érhetetlen álomnak tűnt a villany. Először talán 1952-ben — amikor a Jánoshalmához tar­tozó terület önállóvá vált — került szóba, hogy Kéleshal- mán egyszer még villany is lesz. Azóta sokat beszéltek er­ről a községben, de amikor a költségek is szóba kerültek, kevesen hitték, hogy meg is valósul. Tavaly azután a tanácsülés mégis úgy döntött, hogy a községfejlesztési alapból meg­kezdik a község-villamosítást. Jelentős összegekkel járult hozzá az állam is a költsé­gekhez, s ennek köszönhették a kéleshalmiak, hogy az idén már villanyfénynél ünnepel­hették a karácsonyt. Leguán-vers Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Tel.: 15-29. 27-49 Nem vízUó, nem bálna, nem krokodil, nem cápa. Amerika pampája, füves, vizes tisztása a Ieguán hazája. Lustaságban nincs párja, nappal alszik odvábán, s este viszi sétára az ő kicsi gazdája. *00000000000000 Meteorológiai számítóközpont Moszkvában megszervezik a Tudományos Akadémia és a me­teorológiai szolgádat egyesült meteorológiai számítóközpontját. Az új, tudományos központ elősegíti a meteorológiai adataik gépi elemzésének és a korszerű elektronikus számolótechniika al­kalmazásának fejlesztését a meteorológiai prognózisokkal kapcsolatos feladatok megoldá­sában. PÉTERKE AJÁNDÉKA Amint az egyik ólba* lommal, szakás szerinti magára hagyták Páter- két a szobában, hogy nyugodtan tanulhasson ó ajándékozási tier* vét szőtte. — Megvan ■— kiáltott fel, amikor a tükör előtt, édesanyja púderdoboza tetején megpillan­tott egy kerekre formált, finom külsejű szivacsot. >\ s ás nap alig várta, hogy az iskolába érjen. L M Loholva futott végig a folyosón, be az osztályba, ahol már néhány gyerek ült a padok­ban. Mártika is ott ült a helyén, pedig mindig késni szokott. — Hoztam neked valamit... az almáért — és markába nyomta a rózsaszínre fakult, illatos ajándékot. — Jé! Púderpamacs! — seppegte meghatót* tan a kislány — köszönöm... Péter! Köszönöm szépen! — Szívesen.. , Márta! Szívesen. Péterke örült sikerének, de a kislány még- jobban az ajándéknak. Annyira tetszett neki, hogy még a számtanára alatt is elővette, néze­gette, forgatta, csodálta a kedves ajándékot, és csak akkor vette észre magát, amikor a tanító néni megszólalt mellette: — Mi van a kezedben? f zután egymást érték a kérdések: Hol vet•» ted? Kié ez? Hogy került hozzád? — Mártika pedig vallott. Így semmisült meg Péterke első ajándéko­zási kísérlete, és így került vissza két napi távol­iét után a púderpamacs Péterke édesanyjához, aki már meg volt győződve arról, hogy tolvajok jártak a szobában, . (TG) ft éterkét, a kóc- hajú, pisze kis­gyereket az idei őszön nagy öröm érte. Ami­kor eljöttek az első szeptemberi napok, ő is ott szokellett az elsoosztalyosők kozott, nagy szó volt ez a családban, hogy immár iskolás fiúvá cseperedett még a legkisebb is. Ellenőrizték na­ponta háromszor — reggel, délben, este — Pé­terke szellemi fejlődését, és egyre bonyolultabb pedagógiai kérdések kerültek napirendre. Péterke örült férfiasodásának, és mindjobban élni kezdett jogaival. Reggelenként a papa vizet melegített a mosdáshoz, a mama reggelit készí­tett, a nagypapa a könyveket, füzeteket rakta óra­rend szerint a táskába, a nagymama pedig öltöz­tette egyetlen fiukat. Hanem aztán Péterke elkapatta magát a nagy fényűzésben. Eleinte csak odafigyelt az iskolá­ban a barátságos tanító nénire, de később egyre többet izgett-mozgott a helyén, iialahogy nem úgy viselkedett, mint ahogy a kedves szülők »esz­ményi« Péterkéjéhez illett. Bfát még mikor felfedezte, hogy a mellette ülő Mártikénak milyen szép, fekete csikó- farok libeg a fején... akkor aztán végképp fel­nőttnek érezte magát. A jószívű kislány pedig néha még az almát is megfelezte padtársával, meg tintát is adott, amikor Péterke otthon hagyta a sajátját. Ezek a dolgok úgy hatottak a »fiatalemberre«, mint olaj a tűzre. — Ezt a jószívűséget nem lehet csak így simán hagyni... meg kell hálálni — tökélte el magában Péterke. De hogyan? Almát hozzak neki? Vagy tintát? Nem,., ez nem jó. Más kel­lene...

Next

/
Oldalképek
Tartalom