Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-30 / 307. szám
I960, december 30, péntek ft. «Mal MtimsmmmsiiMULi 7fn k i Akiknek tavasszal egyformán zöldell a vetés A szitáló esőben hosszú emberfolyam hömpölygőit december 14-én a kiskjunfélegy házi Vörös Csillag Tsz kultúrterme felé. Férfiak, asszonyok mentek párosával, tízesével, Bzázasával. Az utolsó számjelző nem nagyzolás: mintegy háromszázan tiporták a bekötőút makadám-köveit. Ezzel a lélekemelő látványt nyújtó meneteléssel az egyéni gazdaság kapuit betéve, a szövetkezés útján indultak el. Szándékukat belépési nyilatkozatukon korábban kinyilvánították, már csak a közgyűlés van hátra, amelyen a régi tagság eldönti: kinek a felvételét hagyja jóvá, kiét nem. A teremben szól a muzsika, a tsz zenekara húzza a talp- alávalót, — s a „jó együtt lenni” érzésétől kigyúlt tekintetekben nyoma sincs a töprengésnek, hogy netán vissza kéne fordulni. A szorongás halvány visszfénye néhány szemben inkább azt tükrözi — s ez később, a felszólalások során szóban is elhangzik —, hogy a gyűlésnek nem elutasítás lesz-e a vége. A nevezetes összejövetelen jelen van Hegedűs Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság titkára, s Dobos Ferenc elvtárs, a városi tanács v. b. elnöke is. Pesir István, a tsz elnöke mondja az üdvözlő beszédet, majd elbírálás végett Papp János elnökhelyettes a tsz-be lépni kívánkozók nevét tízesével olvassa. Tíz név, szavazás: igen, újabb tíz név, megint helyeslés. Közben tréfa is akad fűszernek. Az egyik új belépő feláll: „Elvtársak, rosszul írták fel a címet. Én az első, a feleségem meg a harmadik kerületben lakik? Tudomásom szerint nem élünk külön.” Nevetés. Egy hang: „Azért estére elmehetsz hozzá.” Korrigálják a hibát, de itt a másik. Az aláírásból más nevet olvas az elnökhelyettes. „Janikám, tegyél fel ókulárét, hogy jobban láss” —, s így megy végig. Tréfálkozva, nevetve, a megnyugvás örömteli hangulatában. Akad olyan Is, akinek nem olvassák a nevét. Az illető méltatlankodik: „Hogyan lehet az? Harminchárom termelőszövetkezetet villamosítottunk az idén Bács-Kiskun megyében 33 termelőszövetkezetet villamosított a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat 1960- ban. Hatvannégy kilométernyi nagyieszültségi hálózatot és 30 transzformátorállomást építettek. A villamosított tsz-ek közül legjelentősebbek a szakmári Rákóczi Tsz hét kilométernyi nagyfeszültségű hálózata. Villamosították a tsz három lakótelepét is. Jövőre tovább folytatják a megye tsz-einek villamosítását. Tizennyolc termelőszövetkezetben 28 km hosszú nagyfeszültségű vezetéket szerelnek be, és 18 transzformátorállomás^ létesítését tervezik. Az első negyedévben kerül sor a herceg- szántói Lenin, a dávodi Rákóczi és Augusztus 20 Tsz villamosítására. A jövő év munkája közül legnagyobb a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet hálózatba való bekapcsolása. Petőfiszálláson 13,5 kilométernyi nagyfeszültségű és 3 kilométer elosztó hálózattal, és 1 transzformátorállomással oldják meg a falu villamosítáAláfrtam a belépést." Kisütik, hogy nyilakozata még nem érkezett a tsz-be. „Nehogy kihagyjanak!” Olyan is van kettő-három, aki e napig latolgatta a döntést, s a közgyűlésen lép a tsz-be. Egy másik feláll, s kéri: „Feleségemet, meg a fiamat is írják fel tagnak.” Egy szóval mindenki alig várja, hogy ezt mondhassa: én is gazdája vagyok a félegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek. Persze, mert jó a szövetkezet. A megfontolt, szakszerű vezetésnek, a régi tagság szorgalmának köszönhetően olyanná vált, mint a mágnes. Vonzza az új belépőket. Ennek a közgyűlésnek a megszervezése is alapos hozzáértésről tanúskodik. Még térképet is készítettek, amelyen az elnök elmagyarázza: hol húzódik a négyezer hold körüli területűvé fejlődött közös gazdaság határa, s egyéni gazdaságának fekvése alapján ki, melyik brigádba tartozik majd. Aztán a 128 régi és a közel háromszáz új tsz-tag az utóbbiak sorából közösen kiegészíti a most már 15 főnyi vezetőséget. Nagyon ügyelnek rá, okosan megfontolják, hogy kit választanak élükre. Palatínus András volt a cukorrépatermelés felelőse, ismeri a területet, jó gazda hírében áll, ezért lesz vezetőségi tag. Tóth János a rossz földjén is 17 hízót nevelt az államnak, Patai Sán- domé 50 liter tejet fejt két tehenétől, — a vezetőségben van hát a helyük. S ehhez hasonló érdemek alapján választják meg Czinege Kálmánnét és Fekete Jánost is. Egy asszony ugyan megkockáztatja: „Aszszonyok nem kellenek a vezetésbe. Azok neveljenek csak baromfit. Nekünk jó lesz ember is.” Lehurrogják, s odavágják neki: demokrácia van, a nők egyenjogúak a férfiakkal. S így választják meg az elnök szavaival „kemény, mérges emberek”-nek titulált öt ellenőrző, majd az ugyanannyi fegyelmi bizottsági tagot, s a háromtagú szociális bizottságot is. Órák hosszat tart már a közgyűlés, elmúlt dél is, de türelmes és lelkes mindenki. Hogyisne: a jövőjükről van szó. S ezután szinte záporoznak a részletekbe menő kérdések. És itt meg kell dicsérni a még fiatalember Pesir István elnököt, mert nincs olyan kérdés, amelyre ne tudna válaszolni. Mintha a kisujjában volna a felelet. Pedig fogósak is akadnak közöttük. Isszák minden szavát, figyelmesek, komolyak. Délután háromkor ér véget az öt órán át tartó gyűlés, s miután megegyeztek abban, hogy a felmerülő problémák tisztázása végett a brigádvezetők még sorra járják a tanyákat, e célból hetente egyszer pedig az elnök is fogadónapot tart, már úgy hallgatják a városi párttitkár és a tanácselnök ünnepi szavait, mintha ki tudja, mióta volnának a Vörös Csillag Tsz gazdái. Ahogy hosszú sorban gyalogolnak hazafelé, tekintetükkel megcirógatják a tsz végel- láthatatlan területét, amelyen tavasszal mindannyiuknak egyformán zöld/ell a vetés. Tarján István A földművelésügyi miniszter rendelete a termeloszövetkezetkezetbe bevitt gyümölcsös telepítési költségeinek megtérítéséről A földművelésügyi miniszter rendelete értelmében a mező- gazdasági termelőszövetkezet köteles a tagja által közös használatba adott, még nem termő gyümölcsös telepítésének és 20 százaléknál nagyobb arányú pótlásának költségeit megtéríteni a következő esetekben: ha a gyümölcsös a termelőszövetkezet kialakított, vagy kialakítani kívánt nagyüzemi gyümölcsösének területébe esik; ha a telepítés, illetve a pótlás az érvényben levő rendelkezésekben meghatározott fajtákkal történt; ha az állomány legalább 80 százalékban megeredt, szakszerűen kezelt, nyúlrágástól mentes; ha az állomány átlagos kora a termelőszövetkezetbe történt belépés időpontjában alma, körte, birs és dió esetében 8 évnél, cseresznye, meggy, szilva, kajszi és mandula esetében hat évnél, őszi barack esetében négy évnél, köszméte, ribizke és málna esetében két évnél nem idősebb. A tagoknak járó telepítési Költségek fedezésére a termelő- szövetkezet hitelt kap, ha a térítést saját erőből nem tudja kifizetni. A tag részére a termelőszövetkezetbe bevitt és a termelő- szövetkezet használatában levő saját termő gyümölcsös után a gyümölcsös állagának megfelelő földjáradékot kell fizetni. A rendelet szabályozza az osztályozás módját is. A még nem termő gyümölcsös után a tag részére a gyümölcsös talajának megfelelő minőségű szántóföldre megállapított földjáradék fizethető, tekintet nélkül arra, hogy részesül-e a tag a telepítési költségek megtérítésében A rendelet szabályozza azt is, hogy milyen esetekben kell az erdő és erdőn kívüli fásítás utáni föld járadékot fizetni. (Megjelent a Mezőgazdasági Értesítő 51; számában.) A termelőszövetkezet tennivalói a megalakulás után A termelőszövetkezetek megalakításának befejeződése után a legfontosabb feladat a közös gazdaság megszervezése. A közösség minden erejét a munka mielőbbi megkezdésére kell összpontosítani. A termelés szervezésének első bázisa, hogy számításba vesz- szük a rendelkezésre álló termelő eszközöket. Ezt a bizottságok végzik, ennek megfelelően létre kell hozni az összeíró és leltározó bizottságokat. Az összeíró és leltározó bizottságok E bizottságok feladata a bevitelre kerülő, közös vagyont képező termelőeszközök számbavétele. Feladatkörükbe tartozik: a) a mezei leltár számbavétele, b) az állatállomány számbavétele (a közös és háztáji állomány elkülönítése), c) épületek, gépek és felszerelések számbavétele, d) takarmányok, vetőmagvak és trágya számbevétele Ha a felvételezést külön bizottságok végzik, akkor azok lehetőleg úgy szervezzék meg munkájukat, hogy a vagyontárgyak felvételezése közvetlenül egymást követően történjék, mert így kevesebb ideig vonják el a munkától az egyes tagokat. A leltározást végző bizottság feladata megállapítani a tagok által behozott vetésterület nagyságát. A mezei leltár a valóságos helyzetnek megfelelő számbavételéhez, az üres és bevetett területek nagyságának és elhelyezkedésének, továbbá az évelő takarmányok állapotának megállapításához feltétlenül szükséges a részletes határszemle. Az állatállomány összeíráséra alakuló bizottságok feladata elsősorban az igásállatok létszámának megállapítása. Az igásállatokkal egyidejűleg történik a haszonállatok számbavétele is. Meg keli állapítani, hogy mennyi a tagonkénti állat- állomány és ebből mennyi az, ami a közösbe kerül, és mennyi az, ami a háztájiban maradhat. A kimutatásba külön fel kell venni a közösbe kerülő leszerződött állatokat is. Az épületek, gépek és felszerelések összeírásánál a bizottságnak az is feladata, hogy megállapítsa, mely épületek alkalmasak a közös állatállomány, illetve termény ideiglenes elhelyezésére. (Nagyobb istállók, pajták, fészerek, góréfc stb.) A bizottság általában 2—S tagból áll, lehetőleg vegyen részt benne építési, műszaki szakember is, A takarmány, vetőmag és a trágya számbavétele A közősbe kerülő állatállomány részére szükséges takarmánymennyiség felmérése az állatállomány számbavételével egy időben történik. Az adatok alapján d kell készíteni a takarmánymérleget A takarmánymérleg megmutatja, hogy mennyi takarmány kell a közös állatállomány szükségletének kielégítésére, és mennyi az a takarmánymennyiség, ami a tagok beadásából rendelkezésre fog állni. A hiányzó mennyiséget vásárlás útján kell fedezni, A közgyűlés határozfmt úgy is, hogy takarmányt a tagok a bevitt földterületeik arányában kötelesek beadni. A vetőmagvak bevitelénél ugyancsak az előbbihez hasonlóan kell eljárni. A vetőmagszükséglet megállapítása természetesen csak azután történhet, amikor a vetésterv már elkészült. A szükségletei a tagok által behozott flttdek arányában kell kivetni. A vetéstervben betervezett növények termelési területe és as egy kát. holdra szükséges vetA- magmennyiség szorzata adja a vetőmagszükségletet A trágyaszükséglet sadatt* rozásánál abból kell kiindulnunk, hogy a termelőszövetkezet használatába került földterület milyen időközökben volt trágyázva. As erre vonatként adatokat a tagok bemondásaiból hozzávetőlegesen kapjuk. A megindulás évében a szükséges mennyiséget a tagság ház-* táji gazdaságából kell biztosi tani. A különböző összeíró bizottságok adatait az összeírás befejezése után célszerű tagonként összesítőlapra összefoglalva nyilvántartani. Énnek alapján készíti el az értékelő bizottság a 19/1959. (VIL 12.) FM. számú rendelet 59. paragrafusában leírt leltári jegyzéket Három fsz-kozség szocialista átrendezése — egyelőre a térképen A MEGYEI tanács mezőgazdasági osztályán a napokban tartotta harmadik ülését a Bács-Kiskun megyei Termelőszövetkezeti Településtervezői Tervvéleményző Bizottság. Ez alkalommal Sarok Antal megyei tanácselnökhelyettes elnökletével három termelőszövetkezeti község, Solt, Tass és Szalkszentmárton átrendezésének tervét tárgyalták meg. A megbeszélésen részt vettek az érdekelt községek tanácsainak és szövetkezeteinek vezetői is. Az ülés két előadója, Rimely Endre és Gedey Árpád, a Településtervezői Iroda főagranó- musa, illetve főmérnöke alapos részletességgel elkészített térképeken ismertette a három község átrendezés utáni arculatát. Ennek megtervezése számos adott, s a jövőben adandó körülmény figyelembevételét tette szükségessé. Az agronómiái és telepítési terveket össze kellett hangolni. A területek talajának minősége, a következő 15—20 esztendőben várható új termelési ágazatok alapján készítették el az agronómiái terveket. Az új lakóépületek, tsz- majorok helyének a kijelölését nemcsak a tervek befolyásolták, hanem egész sor más tényező is. Ivóvíz-lehetőség, széljárás, az a követelmény, hogy a lakóházak minél közelebb legyenek a munkahelyekhez, viszont kellő távolságra essenek az Istállóktól, a lakosság várható szaporodása stb., mindezek mint determináns szerepeltek a telepítési tervek elkészítésénél. SOLT telepítési tervénél például számításba kellett venni azt is, hogy a községen keresztül vezető nemzetközi műút vonalát a jövőben korrigálják, valamint azt is, hogy állati hulladékfeldolgoző üzemet szándékoznak létesíteni a község határában. Az iroda említett dolgozói és munkatársaik dicséretére méltó munkát végeztek a tervele elkészítésénél, amelynek ismertetését, az egész napos ülésen élénk, sokrétű vita követte. A mezőgazdász, építész, közegészségügyi szakemberek, valamin* a három község nagyobb helyi ismerettel rendelkező vezetői a tervek bizonyos mértékű módosítását javasolták. Mindennek pedig az lesz aa eredménye, hogy még megfelelőbb módon történik majd Soltj Tass és Szalkszentmárton átrendezése. S AMI egyelőre még csak á térképen látható — a következő években meg is valósul: új4 szocialista arculata lesz ? három termelőszövetkezeti községnek. T. L
