Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-03 / 285. szám
1960. december 3, szombat S. oldat A jánoshalmiak megérdemlik a segítséget így gyűl össze az iskolaépítéshez szükséges összeg ' Á község lakosságának szaporulata évek óta 250 körül van. A gyermekek pedig a megfelelő korba érve egyre többen kopogtatnak az óvoda ajtaján, s még többen az iskolában. — Évente általában hat tanulócsoport indul útnak a tudásszerzés bordáiméba, ahol bizony egyre szűkösebb a hely. Eddig átmeneti megoldásokkal sikerült ezen segíteni, most azonban végleges (vagy legalábbis véglegesebb) megoldást sürgetnek az igények. Egy padban három gyerek Nézzük azonban közelebbről 8 dolgot. A község leányiskolájának épületén három intézmény osztozik: maga az iskola, az utóbbi években fejlődött napközi és az óvoda. Az épület rendkívül szűkös. A napközis tanulókat csak tantermekben tudják elhelyezni, az iskolának nincs szertára, politechnikai műhelye. Az óvoda négy helyiségéből három szükségtanterem, s ez nagyon kevés. A község körülbelül hatszáz óvodás korú gyermeke közül mintegy 250-et kívántak elhelyezni a szülők, s ezeknek több mint felét helyhiány miatt kellett elutasítani. A napközis konyhán általában kétszáz gyermeknek főznek naponta, pedig ez nem felel meg az előírásoknak, egészség- ügyi követelményeknek. Még kritikusabb a helyzet a fiúiskolában, amely négy különböző épületben 887 gyermeknek biztosít helyet. A meglevő 16 tanteremből hét szükségterem. Közülük három olyan bérlemény, amely eredetileg lakószoba volt. A Doktor-telepi iskolában például egy 24 négyzetméteres helyiségben negyvenkét gyermek zsúfolódik. A Kálvária utcaiban háromasával ülnek a padokban. Az itteni négy tanteremben váltott műszakban tanítanak. Hat osztály cserélgeti egymást délelőtt, délután, ami azt jelenti, hogy a kis elsősök csak az oktatási év egyharma- dában járnak délelőtt iskolába Elkezdte a művelődési állandó bizottság... A tanterem-gond tehát súlyos. Megoldása sürgető. A nevelőit, a szülők és nem utolsó sorban a tanács tagjai nem egy esetben jelezték már ezt a problémát és többször foglalkoztak vele a tanácsüléseken is. A közelmúltban azonban határozottan közelebb léptek a megoldáshoz, életrevaló elgondolások születtek. A művelődési állandó bizottság szakemberek bevonásával megvizsgálta, hogyan lehetne a dolgon gazdaságosan segíteni. Megállapították, hogy az általános fiúiskola központi épülete fölött emeletráhúzással tíz egészséges, a követelményeknek megfelelő tantermet lehetne nyerni. Épületbővítéssel megoldható az óvoda-gond is, méghozzá a Szabad Május téri óvodaépület megtoldásával négy új tanteremhez jutnának a gyerekek. Az építkezés költségei — a felmérések alapján — mintégy 2 és félmillió forintot igényelnek. Óriási összeg, előteremtése nehéz, de ha valamit nagyon akarnak, az megy is. Márpedig a jánoshalmiak nagyon akarják. Ezért vették számba erőiket, rejtett tartalékaikat. ...folytatja a község lakossága A községfejlesztési alap idei költségvetéséből egymillió forintot tudnak biztosítani erre a célra. A Jánoshalmi Építő- és Vegyesipari Ktsz derék szakemberei, mesterei társadalmi munkában vállalták az építkezések tervednek, tervdokumentációjának elkészítését ami hozzávetőleg 250 ezer forint megtakarítását jelenti. Tettrekészen állnak a tanteremépítés mellé a jánoshalmi lakosok, s elsősorban a szülők is. A Hazafias Népfront helyi bizottságának felmérése szerint a lakosság részéről körülbelül 500 ezer forint értékű társadalmi segítségre lehet számítani. Nem lebecsülendő erőfeszítések ezek! Hírük eljutott a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő műszaki csoporthoz is, amely biztosítja a jánoshalmiakat, hogy a tanteremépítési törekvésükben minden tőle telhető módon segít majd. Akarásban, segítségben —* a jelek szerint — nem lesz tehát hiba. A sürgősen megoldásra váró tanteremszaporításhoz azonban még mindig kevés a pénz, közel 1 millióra volna még szükség. Ebben viszont a megyei tanács tudna segíteni. És minden bizonnyal segít is, hiszen a jánoshalmiak öntevékenységükkel bebizonyítottak: feltétlenül érdemesek rá. Perny Irén Szirénapróba a megyében A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. értesíti a megye lakosságát, hogy 1960. december hó 10-én 13 órakor a megye városaiban és községeiben felszerelt elektromos szirénák megszólaltatását rendelte el műszaki ellenőrzés céljából. A műszaki ellenőrzés kiterjed az üzemekben felszerelt légoltalmi szirénákra is. Az ellenőrzés ideje alatt egy percig tartó, folyamatos szirénahang lesz hallható. Gázolt és továbbrobogott — letartóztatták dt múlt két kSzűii-baleutl krónikába Ittasság,- gondatlan vezetés, gyorshajtás és majdnem halált okozó virttussóg: e négy szabálytalanság következményei a múlt heti közúti balesetek. Sipos László tiszakécsked gépkocsivezető november 24-én italos állapotban közlekedett Ti- szabög belterületén. Áz alkohol hatása miatt nem figyelt fel az útszélen karonülő gyermekévei siető Szilágyi Jánosnéra és elütötte. Sipos megállás nélkül továbbrobogott, cserben hagyva a fiatalasszonyt, aki könnyebb sérülést szenvedett. A gépkocsivezető rövid félóra alatt rendőrkézre került. A másik, Helvécia határában történt baleset már nem volt ilyen szerencsés kimenetelű. Itt Csóka Tamás ipari tanuló motorkerékpárjával — gondatlan vezetés következtében — nekd- hajtott Drégeli István 74 éves földművesnek. Az idős embert súlyos sérüléssel kellett a megyei kórház baleseti sebészetére szállítani. Király Rudolf sZtálinvárosi technikus majdnem gyorshajtására fizetett rá. Az 52-es számú solti műúton gépkocsijával beleütközött az útszélen levő traktorba — sérülés azonban nem történt. Jelentős anyagi kár keletkezett. Bakacsi Béla 18 éves lajosmi- zsed asztalossegéd meg tíz kis- fröccsöt és egy nagyfröocsöt ivott, mielőtt Panni motorkerékpárjával útnak indult Mintegy 30 kilométeres sebességgel haladt a járdán.(?!) s a sűrű ködben nem vette észre Pappert Má- tyásné lajosmizsei asszonyt. Elütötte, majd — vérző áldozatát cserbenhagyva — ismét motorra ült és lakására hajtott. Szülei kérdésére, hogy miért véres a szája, azt válaszolta: »Útközben megtámadtak...« Bakacsi Bálát a rendőrség letartóztatta. K. A. A KPM útügyi osztályának kérése: A mezőkről érkező munkagépek és teherautók kerekeiről takarítsák le a sarat A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium útügyi osztálya felhívja a gépkocsivezetők figyelmét, hogy az aszfalt- és a betonútak sokfelé sárosak, — Apu telefonál! Azt kérdési, hogy hazajöhet-e, vagy még itt van az a kellemetlen vendégünk? fl szellemi és fizikai munka egységéért Irta: V. Jeljutyln, a Szovjetunió felső- és Középfokú szakotatásügyi minisztere A szovjet főiskola szélesre n nyitja kapuit a nép előtt. Lehetővé tette, hogy a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség gyermeked megszerezzék a legmagasabb képzettséget Neveltjei kiemelkedő szerepet játszottak az új élet építésében. A szovjet űrkutatás, rakétatechnika, atomenergia, s más tudományos és technikai ágak sikerei megmutatják, hogy az országnak képzett, tehetséges tudósai, mérnökei és technikusai vannak. A Szovjetunió a szakemberek képzésének üteme és az évente kiképzett szakemberek száma tekintetében egyaránt megelőzte a tőkés országokat. Jelenleg a Szovjetunióban képezik ki a legtöbb mérnököt, orvost, agronomist és pedagógust. A szovjet országban évente csaknem háromszor annyi mérnök szerez diplomát, mint az Egyesült Államokban. Csupán 1960-ban 100 ezernél több szovjet mérnök hagyta el a főiskolák falait. Az elmúlt évben 2 200 000 hallgatója volt a szovjet főiskoláknak, csaknem négyannyi, mint az angol, francia, nyugatnémet és olasz főiskoláknak együttvéve. A szovjet hatalom éveiben több mint 20 millió szellemi munkást képeztek ld, s ez az óriási hadsereg csupán idén máj dnem egymillió szakemberrel gyarapodott. He nemcsak a mennyiség a fontos. A szocialista építés gyakorlata megfosztotta hitelétől azt a mesét, hogy az emberek egyik része kizárólag szellemi munkára és vezetésre, másik része pedig egyes egyedül nehéz fizilkad munkára hivatott. A szovjet szocialista rendszer egyik legnagyobb vívmánya az, hogy megszüntette a kibékíthetetlen ellentétet a szellemi és a fizikai munka között. S annál erőteljesebb a fizikai és a szellemi munka közeledése a Szovjetunióban, mennél magasabb a várasd és falusi dolgozók kulturális és képzettségi színvonala, mennél átfogóbb a technikai haladás az egész országban. A szovjet állam legelső kötelességének tartja a közoktatás fejlesztését. A fizikai munkát végző szovjet emberek közel egyharmadá- nak, ezen belül a munkások kétötödének és a kolhozparasztok több mint egyötödének közép- vagy felsőfokú végzettsége van. Jellegzetes, hogy a Szovjetunióban igen elterjedt a középes felsőfokú szakoktatás olyan formája, amelynek keretében a tanulók, vagy hallgatók nem szakítják meg termelőmunkájukat. Ez idő szerint csaknem minden második szovjet főiskolai hallgató levelező, vagy esti tagozaton tanul. Most pedig hogy még több dolgozó képezhesse magát termelőmunkája megszakítása nélkül, általános műszaki tagozatokat állítanak fel az ország főiskoláin. A munkások és kolhozparasztok az első három évfolyamot ilyen általános tagozaton végzik el, a munkahelyükhöz legközelebb eső főiskolán, majd szakmát választanak s bármelyik műszaki főiskolán befejezik tanulmányaikat. Ukrajnában már 50-nél több ilyen tagozatot állítottak fel. A szocializmusból a kom“ munizmusba védő fokozatos átmenet időszakában egyre növekszik a szakemberek szerepe. A gépesítés és automatizálás gyökeresen megváltoztatja a munka jellegét és a munka- szervezést. Az új gépek, műszerek és szerkezetek kiszorítják a fizikai munkát és feleslegessé tesznek néhány régi szakmát. Viszont az új technika bevezetése új szakmákat teremt, amelyek nem annyira fizikai erőfeszítést, mint inkább szakértelmet igényelnek a dolgozóktól. Ezzel a folyamattal párhuzamosan egyre növekszik a szellemi munika szerepe. Ennélfogva új feladatok merülnek fel a szakembereket nevelő és kiképző közép- és felsőfokú szakiskolák előtt. A modern tudomány és technika fejlődése világosan mutatja, hogy a mérnököknek sok esetben nemcsak gyakorlati hozzáértésre van szüksége, hanem tudományos ismeretekre is, kissé tudósnak is kell lennie, ki kell vennie a részét az új gyártási eljárások, készülékek, műszerék, gépek megtervezéséből. A közép- és felsőfokú oktatás átszervezése közelebb hozta az élethez és a kommunista építőmunka gyakorlatához, s ez tág lehetőségeket nyit meg az ilyen szakemberek képzése előtt. Kivált az új technikai ágakban, s a kutató, tervező és szerkesztő intézetekben alkalmazható mérnökök és tudományos munkatársak képzésére fordítanak nagy gondot a főiskolák. ‘ Az átszervezett szovjet fő“ iskolák munkája az elmúlt tanévben megmutatta, hogy a termelőmunka és az oktatás helyes összeegyeztetése kedvezően befolyásolja a szakember- képzést és a szakemberek kommunista nevelését. Erősen beivódik a hallgatók tudatába, hogy nem lehet alapos tudományos ismeretekre szert tenni termelőmunka nélkül. Főiskoláink a termeléshez is, a tudományhoz is közelebb kerülnék. A Szovjetunióban a tudományos munkatársak több mint 300 000 főnyi óriási hadserege működik. Ezek fele főiskolán dolgozik. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a főiskolákon működő tudósok számottevően előbbre vitték a tudomány fejlődését; emiatt igen csúszósak, tehát nagyon óvatosan hajtsanak. A mezőkről érkező munkagépek, teherautók rengeteg sarát hordanak a fő közlekedési útvonalakra, s emiatt egy-egy szakaszon csúszós az út, s ez gyakran okoz karambolokat A gépkocsivezetőknek tehát saját érdekük az óvatos vezetés. Természetesen a KMP útügyi osztálya is megteszi a szükséges intézkedéseket. Az útőröket utasította, haladéktalanul lássanak hozzá a sár eltakarításához; ehhez a munkához a községi tanácsok segítségét kérte. Az útügyi osztály kéri a munkagépek, teherautók vezetőit, mielőtt útakra térnek, takarítsák le a sarat a kerekekről Ezzel a viszonylag kis munkával igen nagy segítsége* nyújthatnak az útügyi dolgozóknak és sok összeütközést, karambolt megelőzhetnek. ■ooooooooooooc r Uj' rendelettel szabályozták az ebadóf Az utóbbi időben a mezőre járó kóbór kutyák sok apró vadat elpusztítottak, sőt az őzek és szarvasok szaporulatának egy részét is felfalták, vagy kiirtották. A kőbőr kutyák túlnyomó többsége német juhászkutya (farkaskutya) ivadéka és korcsa, amelyeknek évi adóját eddig igen alacsony kategória szerint állapították meg. Indokolt volt tehát, hogy szabályozzák a német juhászkutyák és azok korcsainak ebadóját. Érthető, hogy a vadászok és a vadőrök általános tetszésére talált a pénzügyminiszternek és a földművelésügyi miniszternek az 1/1960. (IX. 15) P. M.—F. M. számú együttes rendelete, amely kimondja, hogy «-a német juhászkutyát és korcsát kedvtelésből tartott ebnek kell tekinteni.« Ez azt jelenti, hogy a jövőben a törzskönyvezett német juhászkutya után évi 120, a nem törzskönyvezett után bedig évi 240 forint ebadót kell fizetni. OOOOOOOOOOOOŰOI Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Hálák Ferenc (anyja neve: Oroszi Borbála), Kaszala Katalin (Váradi Ilona), Tabők Ágnes (Nagy Julianna), Kókai-Szabó Ferenc (Szabó Mária). MEGHALTAK: Pleskó Lőrinc- né Király Julianna 46 éves, Seres Kálmán 63 éves és Nagy László 80 éves korában* \ \ I
