Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-23 / 302. szám
1980. december 83, péntek 8. oldal Az olcsó borjútól a „márkás“ hízómarháig #- * (Uf általtinyíiztíd módizerek a 'Báei almád cAUami Qazdaiág.ban A gazdálkodás megindítása A Bácsalmási Mami Gazdaság állattenyésztésében az idén sóik új dolog született — mint erről Kazinczi Mihály igazgató tájékoztat. A szarvasmarhatenyésztésben áttéritek a szabadtartásos módszerre. Elsőnek a barjúnevelöt építették át. Jelenleg hait istállóban folyik a nevelés és egy dolgozó 70 borjút lát el egymaga. Az eredmény máris beszédes számokban tükröződik. A napi súlygyarapodás a korábbi 70 dekáról 90 dekára emelkedett s a tervezettel szemben minden kiló ránevelt súly 5,50 forinttal olcsóbb. Négy ember helyett ma egyetlen dolgozó elégséges 100 növendékmarhához az idén megépített, mindössze 60 ezer forintba került, szalmatetős istállóban, ahol íüggőcsille szállítja a takarmányt az istálló közvetlen közelében elhelyezett siló- gödörből s az itatást is vízvezeték segítségével oldják meg. összesen 300 növendékmarhát tartanak ilyen módon s az egy kiló súlyra fordított 11 hónap átlagában az előirányzott 21,70 forinttal szemben 15,70 forintra csökkent. Jövőre a szállastakar- mányt és az alomszalmárt is az istállók mellett kazlazzák fel s így a takarmány«» fogatok költségeit is megtakaríthatják. A szarvasmarha-hizlalást Illetően a Bácsalmási Állami Gazdaság jószágai már «•márkás-« áruvá léptek elő külkereskedelmi vonalon. A kiváló minőség mellett elérték, hogy egy kiló marhahúst a tervezettnél egy forinttal olcsóbban állítanak elő. Csupán a vízvezeték beszerelésére azt jelenő, hogy a vízhordó fogatok kikapcsolásával közel napi 400 forint költséget takarítanak meg. Január elején a sertéstelepen is megváltoznak a körülmények, önetetőket szereztek be, trágya- íeürakákat szerkesztettek s 600 sertés gondozását csupán egyetlen ember látja majd éL Bevezették a vizeit a tyuktelepre h. shot ugyancsak az önetetők A földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes utasítása szerint zárszámadást kell készítenie minden termelő- szövetkezetnek, amely a közös gazdálkodást 1960. szeptember 1-e előtt kezdte meg. A sárszámadás készítését 1961. január 25-ig be kell fejezni » a felülvizsgált zárszámadásokat a tsz-ek közgyűlései február 20-lg hagyják jóvá. Ä zárszámadás valódiságának biztosítása érdekében a tsz közös tulajdonában vagy használatában levő eszközöket év végén leltározni kelL A leltárba as eszközök között a tsz-nek bármely címen használatában levő álló- és forgóeszközöket, a kötelezettségek között pedig az Állammal, bankkal, gazdaságokkal, Intézményekkel, tagokkal szemben fennálló összes tartozásait részletesen fel kell tüntetni. A tsz-nek a zárszámadás során mindenekelőtt az állam Iránti s egyéb kötelezettségek teljesítésének fedezetét kell biztosítania. Az ezután felhasználható Jövedelemből elsősorban a közös vagyon növeléséről, a termelés biztosítását szolgáló alapok ellátásáról és a szükséges egyéb tartalékolásokról kell gondoskodni. beállításával könnyítik meg a munkát annyira, hogy a jelenlegi 1000 darab helyett 3000 baromfi ellátásét oldja meg egy gondozó, aki 8—10 naponként feltölti az etetőket s a tisztaságra vigyáz. A gazdaság az idén tavasszal 60 ezer forintos költséggel kacsatelepet létesített s a telep a nyár folyamán 240 ezer' forint tiszta jövedelmet — a beruházási költség négyszeresét — adott. Ezt jövőre kibővítik s tovább korszerűsítik. Az ugyancsak házilagosan épített fekvő- vőkéményes előnevelőben olcsó hulladékkal fűtenek a kiskaMAR két órája ülünk a szobában, de a férj, Vincze Lajos, még nem jött. Felesége is várja, hiszen egy órára ígérte, hogy hazajön. — Bizonyosan fontos elintéznivalója akadt a termelő- szövetkezetben. Mióta elnöke lett az Üj Életnek, gyakran éjszaka is dolgozik™ » magyarázza. VÉGRE megérkezik. Mesélni kezd arról, hogyan élnek. 1956- ban jöttek ide. A kerekdombi A termelőszövetkezet elnöke a get a A jövedelemnek az a része, amely az alapok és a tartalékolások után fennmarad, a tagság között részesedésre és földjáradékra kiosztható. Részesedésnek tekintendő minden olyan — közös gazdálkodásból származó — juttatás, amely munkája után bármely tagot megillet. Az utasítás részletesen közli a mérlegnek és a gazdasági beszámoló elkészítésének módozatait is. A gazdasági beszámoló a zárszámadás egyik legfontosabb és egyben befejező része is. Az elnök köteles a zárszámadási munka menetéről a tagságot — készítés közben is — legalább egy ízben tájékoztatni. A beszámoló alapja a mérleg. A mérleget bizonylatokkal alátámasztott, ellenőrzött és szabályszerű leltárral egyeztetett olyan könyvelési feljegyzések alapján kell készíteni, amely az év minden gazdasági eseményét tartalmazza. A zárszámadás megerősítését a járási mezőgazdasági osztály által e célra alakított bizottság végzi. csálkra, amelyek 2—3 hetes korban kerülnek a telepre. A praktikus, olcsó módszer tökéletességéit igazolta az idei, igen alacsony elhullás! százalék. December végén megindul a gazdaságban a csibékeltetés s január közepén a nevelés. A termelékenység emelése. az önköltség csökkentése, az olcsó tartás, egyszerű építkezés és a gépesítés révén — ez az eredményes állattenyésztés »receptje« a Bácsalmási Állami Gazdaságban. Csupa olyan módszer, amelyet termélös zdvetkeze- teinic is megvalósíthatnak. G. K. iskola igazgatója lett, majd az év elején megválasztották termelőszövetkezeti elnöknek. Ezelőtt is sokat tett a kerek- dombiak érdekében, ő volt aki kiharcolta, hogy legyen Vasúti megálló. Azután azért küzdött, hogy villany legyen. Ez is sikerült... Nemsokára már az avatásról is beszámolhatunk. Vincze Lajos szűkszavúan beszél munkájáról, azt mondja, hogy amit elértek edtagokkaL dig, főleg a tagság érdeme. — EZERKÉTSZÁZ holdon gazdálkodunk, kétszázba rminc- kilenc taggal Az Idén sokat építkeztünk, saját erőből növen- dókmarha-istállót, 250 férőhelyes süldőszállást létesítettünk, magunk erejéből vettük az ar- tézikút meghosszabbító berendezését is, melyet a szarvas- marha istállóba vezettünk. Két- százharminc hízót adunk el az államnak az idén. Elmondja, hogy mezőgazdászra volna szüksége a közösségnek. Ez nagyon fontos ahhoz, hogy tovább haladjon előre a gazdálkodás. Reméli, hogy ez sem lesz sokáig gond. (Tóth Sándor felvételei.) Mit olvassunk? — az iskola- igazgatóból lett termelőszövetkezeti elnök és felesége otthonában. Mit kell tudni a zárszámadás készítéséről ? Tanár, aki termelőszövetkezeti elnök jövő évi beruházásokról beszólA párt és a kormány helyes politikája megteremtette a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének kedvező politikai és gazdasági előfeltételeit. Igen fontos, hogy a tsz-ek Az alakuló Ha a községben a politikai feltételek megértek a tsz megalakulására, kezdjük meg a tsz-ek szervezését. Ha a várható tagság 80 százaléka már be van szervezve, akkor tartsuk meg az alakuló közgyűlést. Ezt követőleg meg kell választani a termelőszövetkezet vezetőségét. A megválasztott vezetőség gondoskodjék egyben arról, hogy az új termelőszövetkezetben a közös munka már másnap meginduljon. A parasztság már a tsz megalakítása előtt egy vagy több tsz alakítási szándéka szerint csoportosul. Ennek megfelelően történik a belépési nyilatkozatok aláírása is, mely szerint a község egész parasztsága vagy egy tsz-be lép be, vagy a meglevő tsz mellett újabb tsz-t alakít, illetve egyszerre több tsz-t létesít A belépési nyilatkozatok alapján már előzetesen számba lehet venni a belépő tagságot, s A vezetőségi Az alakuló ülés után mielőbb meg kell tartani az első vezetőségi ülést is. Ennek főbb pontjai a következők legyenek: a) a tagság számbavétele, b) a vezetőség munkaköreinek megoszlása, c) javaslat az agronómus és könyvelő személyére, d) a munkaszervezet kialakítása, e) a közös munkák megkezdése, f) a mezei leltár felmérése és összeírása, g) a belépő tagok állatállományának számbavétele és a szükséges takarmány össze vitelének megszervezése. h) a belépő tagok felszerelésének számbavétele, i) a közös vezetéshez szükséges vetőmag megállapítása és összevitelének megszervezése, J) a működési engedély iránti kérelem felterjesztése a megyei tanácshoz, k) kapcsolatok felvétele a már a meginduláskor olyan értékű útbaigazítást kapjanak a legfontosabb teendőikről, hogy a megindulás minél köny- nyebb és akadálymentesebb legyen. közgyűlés az általa bevitt földet és termelőeszközöket. Ezek ismerete a tsz további szervezése és az előzetes tervek elkészítése szempontjából igen jelentős, ezért a belépési nyilatkozatot nemcsak a családfőnek, hanem az összes, tagként belépni szándékozó családtagnak alá kell írni. Már az alakuló közgyűlés döntsön a mintaalapszabály által a közgyűlés hatáskörébe utalt kérdésekről, így többek között a bevitt vagyontárgyakról, a bevitt eszközök értéke után a fel nem osztható szövetkezeti alap javára levonandó százalékról, illetve a holdanként! szövetkezeti alapra történő befizetés összegéről, a földjáradékösszegéről, a háztáji földek nagyságáról és elhelyezéséről, a földrendezés irányelveiről, a máj őrhelyek kijelöléséről, a munkaszervezet kialakításának szempontjairól. ülés feladata Magyar Nemzeti Bankkal és a különböző vállalatokkal, l) építkezési és beruházási igények összeírása. Célszerű, ha már az alakuld közgyűlésen sor kerül az agronómus és a könyvelő megválasztására Is, mert így ezek is jobban tájékozódnak a község és a tsz helyzetéről, és a jó tájékozódásuk alapján a tsz gazdálkodását kezdettől fogva kezükbe vehetik. Helyesen teszik a tsz-ek, ha szakmai vezetőiket mielőbb kiválasztják* ment így kellő időben, megfelelő szakembereket tudnak maguknak biztosítani; nagyrészt sokszor ezeken múlik, hogy milyen mértékben kezdi meg a tsz a közös tevékenységet. Rendkívül fontos az, hogy a tsz havonta rendszeresen tartson közgyűlést, kéthetenként pedig vezetőségi ülést Ez alap- feltétele a tagság összefogásának és a közös tevékenység előmozdításának. Csak így tud a vezetőség a tervezésben is a tagsággal kapcsolatot tartani, és a tagság kívánságának megfelelően működni. Egy népnevelő naplójából SZÁNKON is, mint járásunk és megyénk számos községében, a mezőgazdaság szocialista átszervezése folyik. Az egyénileg dolgozó parasztokkal beszélgetnek a népnevelők, a parasztság többsége megérti az idők szavát, a nagyüzemi gazdálkodás útját választja. Így történt ez Szánkon is idős Pál Ferencnél és családjánál. Beszélgettünk velük és a rövid eszmecsere után a Pál család hívott össze egy népes gyűlést a saját tanyáján, ahol a dolgozó parasztok a kérdések özönét tették fél. Este 6-kor kezdődött a rögtönzött gyűlés, köziben 7 órakor meghallgattuk a rádióközvetítést, amely az országgyűlésről adott éppen hangképüket. Mindez csak megerősítette a részvevőket a mezőgazdaság átszervezésének szükségszerűségéről. A RÁDlOHALL- GATÁS után elsőnek a családfő, idős Pál Ferenc szólalt meg: «Én egyetértek a nagyüzemi gazdálkodással, de kérem, hogy pár nap múlva jöjjenek el ismét, mert tudják, nem magam döntök, hanem az egész család.« Amikor ismét meglátogattuk ókéit, azzal elemik, hogy mivel úgyis új életre lépnek, legyen az ő szövetkezetük neve Üj Élet. Ezzel tehát idős Pál Ferenc, s felesége, ifjú Pál Ferenc és félesége, Pál József ugyancsak feleségedtől egy még nagyobb család, a közös gazdaság tagjai lettek. Amikor eljöttünk, az idős gazda utánunk szólt: »Holnap mondják be a hangszóróba, hadd hallja az egész falu, hogy a Pál család belépett. TALÁN mondani sem kell, hogy szíves-örömest teljesítettük kívánságát. Dóczi Frigye» levelező
