Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-23 / 302. szám

1960. december 23, péntek 3. oldal tpiit mini a Jluca izíkt Harmadszor is kötbérezik a lajosmizsei mozit építő yállalatot Mostanában minden rendben van a lajosmizsei moziépítke­zésnél. A modern, szélesvásznú filmszínház községfejlesztési alapból épül. Nap mint nap 25—30 ember szorgoskodik a falakon, aki azonban csak kí­vülről szemlélődik, nem sejti, hogy már harmadszor kötbére­zik az ÉM. Bács megyei Állami Építőipari Vállalatát a kése­delmes építkezés miatt. Az épü­let átadásának határidői eddig ugyanis a következő dátumok voltak: ez év augusztus 20-a, október 30-a, s végül december 15-e. Rosszul méretezték a főtartót Az építkezés elhúzódásának több oka van. A műszaki ter­vekben adódtak kisebb hibák; a községi tanács nem szerezte be időben a kazánokat; a fő ok azonban az volt, hogy nem dol­gozott mindig elegendő munkás a lajosmizsei mozin. 1959 már­ciusában kezdték az építkezést. Egy ilyen létesítményt normá­lis körülmények között 7—8 hónap alatt fel lehet építeni, bár a szerződéskötésnél jóval hosszabb építési időt szab­tak meg ennél. Már a munka megkezdése után látszott azon­ban, hogy baj lesz még ezzel a határidővel is. Először csak ki­sebb minőségi kifogások merül­tek fel: a gépház vasbetonfala nem lett olyan szép, mint ami­lyenre tervezték; többször el­tértek a tervméretektől stb. Később pedig a hanyagság oda­vezetett, hogy a tetőszerkezet egyik rácsos főtartóját is rosz- szul méretezték. A többlet-kiadásokat a tanáccsal akarták megfizettetni Ezután csaknem hónapokig állt a munka. Márciusban még 25, áprilisban már csak hat munkás dolgozott az épületen, júniusban pedig egy sem! A fő­tartó szélrács megerősítésének elkészítését a Kecskeméti Épü­letlakatosipari Vállalatra bíz­ták, bár — a járási tanács mű­szaki ellenőrei szerint — a vál­lalat saját lakatosai is elkészít­hették volna. Közben a többi szakmunkások — elsősorban a szigetelők — sem tudtak dol­gozni és hosszú ideig tető nél­kül maradt az épület. Ami ad­dig elkészült, ki volt téve az időjárás viszontagságainak. A hibák kijavítása és az épít­kezés elhúzódása természete­sen költségtöbbletet okozott, amit a kivitelező vállalat a köz­ségi tanácsra szeretett volna áthárítani. A tanáccsal akarta kifizettetni például az elrontott főtartó kijavítását és annak tervezési költségeit. A járási műszaki ellenőrök azonban ezt idejében észrevették, s pert in­Mesterséges tengerek Üzbekisztánban az idén 4 hatalmas víztárolót építenek. Együttes befogadóképességük 1300 millió köbméter. 1961-ben további három mesterséges ten­ger építéséhez látnak hozzá. A munkálatokat az állam és a kolhozok közösen végzik. Az új tengerek vizének fel- használásával az öntözéses föl­dek területe 400 000 hektárral bővül. Segítettek a munkások A Bajai Vízügyi Igazgatóság fülöpszállási javítóműhelyének dolgozói egész évben rendsze­resen segítették munkájukban a környező termelőszövetkeze­tek dolgozóit. Kutakkal, öntöző- berendezésekkel látták el a gazdaságokat. A javítóműhely 22 dolgozója Gelencsér János művezető segítségével a fülöp­szállási Alkotmány Termelő- szövetkezetben segítette a cu­korrépa-betakarítási munkála­tokat. Gudman Albert dítottak a vállalat ellen hibás kivitelezés miatt. De még ez­után is többször előfordult, hogy a vállalat a különböző műszaki megoldások és határ­idő módosítások eldöntése miatt a beruházó községi tanáccsal tárgyalt, arra számítva: a ta­nács vezetői nem szakemberek, s nem értenek hozzá. A járás műszaki ellenőrei azonban min­dig résen voltak, s időben köz­beléptek. Mi az újabb határidő? Október közepe óta újra szor­gos munka folyik a lajosmizsei mozi építésén. Az új művezető, Keserű elvtárs, igyekszik előd­je mulasztásait pótolni. Nem rajta múlott, hogy ez nem sike­rült, s a harmadik határidőre, december 15-re sem adhatták át a mozi épületét. Ennek a ha­táridőnek átlépése miatt indí­tották meg a vállalat ellen a kötbér-pert ezekben a napok­ban. Tudjuk, most olvasóink kö­zül sokan kérdik, mikor lesz kész végül is a lajosmizsei mozi? Nem akarunk valótlant állí­tani, ezért csak azt mondhat­juk, rövidesen. Az újabb ha­táridő betartása ugyanis nagy­mértékben függ az ÉM. Bács megyei Állami Építőipari Vál­lalatának munkájától... — N. O. — Piramis-zongora AftJFáCMT M C IC 4L C * Nagy sikerrel vendégszerepelt Solton, december 16-án a helyi népfront-bizottság és az MSZBT közös rendezésében a szovjet hadsereg művészegyüttese. A mezőgazdaság átszervezé­sével kapcsolatos népfront-fel­adatokról tárgyalt vasárnapi ülésén a lajosmizsei népfront­bizottság. • A népfront-oktatás keretében december 31-én a kecskeméti népfront-székházban hangzik el előadás a békemozgalom idő­szerű feladatairól. Petőfiszállá- son december 30-án, Bácsszent- györgyön december 29-én ren­deznek hasonló tárgyú előadást. * 1961. évi munkatervét vitatja meg legközelebbi — december 23-i ülésén a bácsalmási járási népfront-bizottság elnöksége. Irodalmi Kérdezz—felelek- estet rendez december 26-án a népfront-bizottság a kecskeméti borbási Vörös Csillrs.g Termelő- szövetkezetben. December 29-én tartja ülését a Kiskunfélegyházi Járási Nép­front-bizottság a járási kultúr- házban. Ez alkalommal a bi­zottság jövő évi munkaterve, s a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatos feladatok megtár­gyalása kerül napirendre. Nagysikerű békegyűlés volt december 19-én a Bajai Ruha- üzemben és a Gyapjúszövet­gyárban, 20-án pedig a Villa­mosipari Gyárban — a szolida- ritási-hét keretében. Nincs hibája, de azért kijavítják Példás gyorsasággal válaszolt a december 10-i lapszámunk­ban megjelent A szavatossági idő kötelez című cikkünkre a Kiskunfélegyházi Építőipari Ktsz. Levelükből kitűnik, hogy a Pálmonostori Tejszövetkezet­nek épített tejcsarnok mellé ásott kút készítésekor valóban jó indulat vezette őket: a ter­vezett 5,6 méter mélységű kút helyett 9 métereset készítettek. Arra azonban nem gondoltak, hogy a „pokolhoz vezető út is jóindulattal van kikövezve”. A tervezés és kivitelezés nem kel­lő összehangoltsága miatt ugyanis — bárhogy védekez­nek— a tejcsarnokban nincsen víz! Kétscgbevonják cikkünk azon állítását is, amely szerint a víz­melegítő boiler állandóan fo­gyasztja az áramot. írják, hogy a vízmelegítő áramfogyasztását automatikus kapcsoló szabá­lyozza, s így' lehetetlen az álta­lunk írt hiba. Szavatossági hi­bát tehát nem találnak, de de­cember 16-n ismét kimennek, s elvégzik a szavatossági mun­kákat. Válaszuk tehát már önmagá­ban is ellentmondásos. Nincs szavatossági hiba — de azért kijavítják. Mi különben nem értünk az elektrotechnikához, de egy ténnyel mégis gyarapít- hatjuk tapasztalatainkat. A víz- szivattyú, a vízmelegítő és a tejfokoló ugyanis úgy látszik, örök hűséget esküdött egymás­nak, mert a három ördöngős masina egymás nélkül nem haj­landó működni. Így aztán csak úgy lehet tejet fokolni, ha köz­ben a szivattyú szívja, a boiler pedig melegíti a vizet. Mivel a levelükben ígért de- perceiben. 000000000000000000000000000000000-00000-0000000000000 cember 16-1 látogatásuk elma­radt, most már megbizonyosod­tunk arról, hogy valóban de­cember 31-re, a szavatossági határidő lejártára várnak, ami­től kezdve őket semmiféle fe­lelősség nem fogja terhelni... Most már csak egy a szeren­cse — azaz minden ürömben van egy kis öröm is. A kútba n nincs víz, s így nem működik a szivattyú, nem melegít a vil- lanyboiler, következésképp tő­jét sem fokolhatnak. Vagyis a tejcsarnok tulajdo­nosa, a tejszövetkezet, megme- nekedik a havi 720 forintos vil­lanyszámlától, amit eddig oly jámboran és béketűréssel fi- zetgettek... (—ng—) — Milyen alkalommal ábrá­zolta így a kedves mester Adá- mot? — Az Évával való veszekedés A budapesti Nemzeti Múzeum­ban megnyílt az újjárendezett hangszerkiállítás. A hangszer- történeti gyűjtemény égjük ér­dekes darabja a piramis-zongo­ra, a pianínó elődje, amely az 1800-as évek elején készült Kerek egy esztende­je, hogy lapunkban megjelent „Pityuka otthonra talált” című cikkünk nyomán a megye különböző terü­letéről érkeztek leve­lek, hogy az elhagyott Szeri Pityut családi otthonukba fogadnák. Egy gyereket azon­ban csak egy család­hoz lehet adni. Ami­kor meglátogattam Kecskemét egyik vá­rosszéli kertes házá­ban ezt a boldog csa­ládot, örömmel tapasz­taltam, hogy Pityuiba meleg családi fészekbe pottyant, s 6 ezért cserébe meleget vitt új szüleinek gyermek után sóvárgó életébe. Azóta őrzöm annak a fenyőillatos kis szo­bának emlékét és a Édesanyát, édesapát keresnek kis Pityuka fényképét, s úgy érzem hogyha írásaimnak csak ez az egyetlen eredménye lenne, akkor is érde­mes részemről ezt a „második műszakot? csinálni. Most amikor kará­csony közeledik ismét felkerestem Félegyhá­zán a gyámügyi elő­adót, hogy van-e olyan védence, aki — az ál­lam mindenre kiter­jedő szerető gondosko­dása ellenére is — nélkülözi a szülői sze­reteted s a meleg családi fészket, egy egész névsort, kilenc kisgyermek nevét, szü­letési idejét tartalma­zó papírlapot adott a kezembe. Kilenc kisgyermek. Három kislány és hat kisfiú. Van szőke is, van barna is. Van kilenc hónapos kisfiú és van 11 éves „nagy­lány” is. Mindegyik más és más, mind­egyikről egy egész re­gényt lehetne írni. Egyben mindegyik egyforma: gyermek, szülői szeretetre vá­gyik. Gyermek, aki életet, vidámságot, ka­cagást, szeretetet vin­ne magával az olyan családi otthonokba, amelyekben minden megvan, csak egy hiányzik: a gyermek. Ezeket az otthonokat keresik és az ottho­noknak azokat a la­kóit, akik megfognák egy-egy elhagyott kis­gyermek puha kezéti magukhoz emelnék, szülői szeretettel, s ha kell szigorral, hazánk hű állampolgáraivá nevelnék őket. S ha a béke és sze­retet ünnepén a sze­retet után vágyódd házastársak elhatároz­zák, hogy megkeresik a meleg családi otthon után sóvárgó gyerme­ket, rájönnek, hogy saját magukat is meg­ajándékozták mert nincs annál nagyobb boldogság, mint gyer­mekszájból először hallani: édesanyám, édesapám. Tóth Miklós Vizsga az országúton S már viszik is a sérülteket, akiknek ruhája elpiszkolódott. Vér? Sár? Elken ódik az uni­formis? Nem számít. Gyerünk, csak óvatosan! A kapualj már világos. Az orvos fehér köpenyt öltött, s várja őket. Rögtön hozzákezd ellátásukhoz. Mentő­kért telefonál. Néhány perc és azok is megérkeznek. Felbúg a sziréna. A fehér autó már száguld Félegyháza felé. A busz is indul, majdnem másfél órai késése van. Az egyik utas odaszól társának: — Hallod? Csattognak a csa­bai kerekei! Sebaj, fontos, hogy mindjárt a kórházban lesznek.« — Ugye, ez a pihenés rová­sára ment? — kérdik a kalauz nénit. — Hát bizony... De nem baj! A vezető ismét a volánnál ** ül. Mindenki megnyugo­dott. Jó érzés, hogy a felnőt­tek nem csak tőlünk, diákoktól kívánnak jó vizsgát. Lám. a ve­zető, kalauz, utasok jelesre vizsgáztak — emberszeretetbőU Balázs Alajos III. Gimnáziumi tanuld Az egyik kisgyerek a nagy jajgatásra elpityeredik. — Csak a foga fáj a bácsinak! — csitítja az édesanyja. A kis­fiú elhiszi. Neki is fájt már. A rendőrtiszt röviden tanács­kozik a vezetővel, majd az uta­sokhoz fordul. — A legközelebbi segélyhely Majsán van. Visszamegyünk ve­lük. Mem szól senki, pedig hár- man is vannak, akik a Rókus-megállónál el akarják érni a békéscsabai vonatot. Egy csólyosi fiatalasszony elsápad: — Két hetes a kicsikém. Dél óta nem szopott. Majd önmagát vigasztalja: ^ — Nem baj, édesanyám főz neki teát Megfordulunk, s az amúgy is óvatos vezető még óvatosabban vezet visszafelé. Az orvos la­kása előtt áll meg az autó. Va­laki beszalad. — Itthon van. Vihetjükl — Sajnos súlyos motorbaleset történt. Összeütközés. Az áldo­zatokat lelketlenül itt hagyták. Most mi fogjuk őket elszállí­tani. Kérem, szabadítsuk ki a hosszú üléseket! A gyerekeket kíméljük! — hangzanak a rend­őr halk, határozott utasításai. — Kérem a férfi-utasokat, se­gítsenek! M őst az idősebb sérültet * * hozzák. Nincs eszméle­tén. Gyorsan ráfektetik a hátsó ülésre, s visszatérnek a fia­talabbért, aki egyébként a mo­torkerékpár vezetője volt. Vele már több nehézségük van. Erő­sen vérzik, jajgat, borzalmas fájdalmai lehetnek. Öt előre fektetik. — Csak óvatosan! Törött a karja. Vigyázni a fejére! Most látszik, milyen gyöngé- dek tudnak lenni a férfiak is. Az utasok közt van, aki Is­meri őket. Apa és fiú, együtt történt velük a baleset. H árom kilométerrel hagyta el a szegedi autóbusz Kiskunmajsát. Szuroksötét van. melybe mélyen belefúródik a reflektor sárga fénye. Balogh Imre, a fiatal vezető szemét figyelmesen előreszegezve biz­tos kézzel vezeti a nagy Ika- ruszt. Az utasok békésen be­szélgetnek a kényelmes kocsi­ban, a kalauz néni is kezelte már a jegyeket, s kicsit leül. Most a vezető fékez, majd hir­telen megáll, mert kitűnő sze­me az egyik prizma árnyéká­ban heverő emberi testeket pil­lantott meg. A kalauz kiszáll, előremegy. Néhány izgatott szó hallatszik csak be a nyitott aj­tón. Rövid idő múlva vissza­jön. Sápadt az izgalomtól. — Van rendőr az utasok kö­pött? — kérdi. Egy rendőrtiszt rögtön feláll, js indul ki. Nyomban követi ;egy katonatiszt. Az utasok ösz- :szenéznek. Nem tudnak még ! semmiről, de érzik, hogy baj ; van. A kisgyerekek ijedten ; bújnák közelebb édesanyjukhoz. ! Néhány perc múlva a rendőr- 1 tiszt visszajön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom