Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-22 / 301. szám
MimiImánok barikádja Belcourtban A barikád felett a szabad Algéria zászlaja leng, s alatta botok emelkednek a tüntető muzulmánok ellen kivonult rendőrség feje fölé. „Algériában — bármennyire is őrjöngenek a gyarmatosítók — nem tarthatják fenn a szégyenletes gyarmati rendszert, mint a világ többi országában sem. A francia kormánykörök nem térhetnek ki az algériai nép ellen elkövetett újabb bűntettekért való súlyos felelősség alól” — mondta Hruscsov elvtárs az algériai ideiglenes kormány elnökének küldött üzenetében. §J A paragrafu^okjsözött^ j| A termelőszövetkezet és tagjai közötti jogviták i. Rovatunk alábbi — és következő cikkedben, — amint a cím is közli, — a termelőszövetkezeti tagok és vezetők számára foglaljuk össze mindazokat a jogi eljárásokat, amelyek előfordulhatnak jogviták esetében. Elsősorban is azt kell tisztázni: hogyan jön létre a termelőszövetkezeti tagsági viszony. Ezt a viszonyt a közgyűlés felvételt kimondó határozata hozza létre. Ilyen irányú közgyűlési határozat nélkül tagsági viszony nem keletkezhet A tsz, és tagjai között felmerült viták különböző jogalapból származhatnak, — így pl. kártérítési felelősség, lakás bérlete, tagsági viszonnyal kapcsolatos kérdések stb. Ezeket az I960, évi 8. sz. tvr-tel módosított 1959. évi 7. sz. tvr., a 19/1959. F. M. sz. r., az ezt módosító 1/1960. F. M. — I. M. sz. r., a tagok fegyelmi felelősségére vonatkozó 17/1960. F. M. és a vagyonkezeléssel megbízott tsz tag anyagi felelősségéről szóló 36 1960. Korm. sz. r. szabályozzák. Bíróság elé vihető viták A tsz-tagnak a termelőszövetkezettel szemben felmerülő, bíróság elé vihető vitái két csoportra oszthatók: 1. Ha a tsz tagja a termelő- szövetkezetnek vétkesen kárt okoz és a károkozás folytán büntető eljárás indult, a kártérítés érvényesítése közvetlenül bírói útra tartozik. Ilyen esetben az . igény bírói érvényesítésének csak a bűn' tető eljárás megindítása az előfeltétele, — tekintet nélkül arra, hogy a bűnvádi eljárás milyen eredménnyel fejeződött be. Példának okáért akkor is közvetlenül bírói útra tartozik a kártérítési igény elbírálása, ha a nyomozás során hoztak megszüntető határozatot, vagy ha a bűnösség megállapítását halál, kegyelem, vagy elévülés zárja ki. 2. Bírósághoz lehet fordulni a kézbesítést követő 30 nap alatt a tsz közgyűlése által hozott olyan határozat ellen, amely a tsz-tagot, — ideértve a vagyonkezeléssel megbízott tagot, valamint a tsz vezetőségének és ellenőrző bizottságának tagját is — 300 forintot meghaladó összegű kártérítésre kötelezi; amely a tsz részéről a tagnak okozott kár megtérítéséről határoz; amely a tsz rendelkezése alatt álló lakás bérletéből, vagy használatából származó vita felől dönt; továbbá, amely határozat a tag kilépésével, átlépésével, a tagsági viszony szüneteltetésével, vagy a kizárással kapcsolatos vagyoni igény tekintetében tartalmaz döntést, — kivéve a föld kijelölése tárgyában hozott határozatot. (Pénteki számunkban folytatjuk) 1960. december 28, csütörtök A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA A gyermek megfelelő elhelyezése fontos társadalmi érdek is Bíróságaink gyakorlatából A szülőknek a gyermek iránti szeretete nem egyszer eredményezi a lazuló, avagy már felbomlott házassági kötelék újbóli megszilárdulását Amikor azonban a házasság végképpen kátyúba kerül, a házastársak szempontjából egyik legfontosabb probléma az, hogy a gyermekedet melyik szülő nevelje tovább. Az általános szabálytól el lehet térni Ennek a kérdésnek a társadalom szemszögéből is nagy jelentősége van, éppen ezért a Családjogi Törvény akként rendelkezik a gyermekek elhelyezésével kapcsolatban, hogy — a szülők megegyezése hiányában — a bíróság dönt. A hatodik életévét betöltött fiúgyermeket rendszerint az apánál, a kislányokat és hat évnél kisebb fiúkat pedig az anyánál kell elhelyezni. Ettől az általános szabálytól a törvény értelmében el lehet térni. Bíróságaink ezzel a rendelkezéssel megfelelő lehetőséget kaptak arra, hogy a gyermek érdekeit a legmesszebbme- nően figyelembe vehessék. Minden egyes ügyben nagy körültekintéssel vizsgálják, hogy a kérelem szerinti elhelyezés mennyiben felel meg a gyermek érdekeinek, a nevelés anyagi, erkölcsi és ezen túlmenően politikai tartalmú követelményeinek is. Helyesen vette figyelembe ezeket a követelményeket a Kecskeméti Járásbíróság ítélete, PETŐFI NEPE a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapia. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér íja. Telefoni 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj l hónapra 12 Ft. Kecskemet. — Tel.: 15-29. 27-49 amikor a 6 éven felüli fiúgyermekeit továbbra is az anyánál hagyta, mert nála a gyermek nemcsak anyagi és erkölcsi, hanem szocialista világnézeti szempontból is kifogástalan nevelést kap. Az osztályidegen apánál hasonló szellemű nevelés nem volna várható. A bíróságok a gyermeket elsősorban valamelyik szülőnél helyezik el. A másnál — például nagyszülőknél — való elhelyezés csak kisegítőképpen jön számításba, ha a gyermek nevelésének, testi, szellemi, erkölcsi fejlődésének szempontjai ilyen megoldást kívánnak. Amikor az anya házasságon kivül él együtt mással Egy három és fél éves kisfiút az apai nagyszülők nevelték. Az anya saját gondozásába kívánta venni. Az apai nagyszülők kifogástalan nevelésben részesítették a gyermeket, a bíróság mégis anyai gondozásba helyezte, mert ez is megfelelőnek látszott, s az ilyen korú gyermeknek általában legjobb nevelője és gondozója az édesanya. Előfordult ennek a fordítottja is. A leánygyermekeket — különösen a 6 éven aluliakat — a bíróság csak különösen indokolt esetben helyezi el az anya helyett az apánál vagy másnál. Előfordult, hogy a bíróság akkor is az anyánál hagyta a kislányt, amikor az más férfival élt együtt házasságon kívül, mert a gondos vizsgálat adatai szerint ez a helyzet nem teremtett olyan légkört, amely károsan befolyásolná a gyermek erkölcsi fejlődését A bírói határozat nem végleges és megmásíthatatlan Gondosan vizsgálják a bíróságok azt is, hogy az apát valóban a gyermek iránti szeretet indítja-e arra, hogy magánál való elhelyezését kérje. Egy kiskunhalasi apa nem törődött gyermekével, évek óta meg sem látogatta, tartásához nem járult hozzá Az anya által ellene indított perben is feltehetően csak azért kérte a gyermeknek nála való elhelyezését, hogy megszabaduljon a tartásdíj fizetési kötelezettségétől. Helyesen döntött tehát a bíróság, hogy — az általános szabálytól eltérően — a hatodik évét betöltött fiúcskát továbbra is az anyánál hagyta. A gyermek elhelyezésében hozott bírói határozat nem végleges és megmásíthatatlan. Ha a gyermek gondozása annál, akihez a bíróság helyezte, később nem volna megfelelő, a másik fél — figyelemmel az új körülményekre — bármikor kérheti a bíróság újbóli döntését. Az iménti példák is bizonyítják, hogy a bíróság elé került gyermekelhelyezési ügyekben mennyire fontos az összes körülmények legrészletesebb, legkörültekintőbb felderítése, Dr. Dobos László Kétes értékű győzelem Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Tel.: 15-29, 27-49 Régenvárt levelet kaptunk a Kecskeméti Városi Tanács VB. Igazgatási Osztályától. A Könyv monológja című cikkünkre válaszol az osztály vezetője. Megírta: szerinte is helyes, ha újabb könyvárusító helyeket létesítenek, csak azzal nem ért egyet, hogy azokat pont a város főterére tegyék. Itt ugyanis már nyolc helyen árulnak könyveket. Ezután javasolta levelében, hogy a város peremrészeín, és a városba vezető utakon helyezzenek el könyvárudákat. A körúton kívül lakók ugyanúgy kapIQ egyik napján annyi- * • • • ro leittasodtam, hogy eszméletemet veszítettem, s a mentők kórházba szállítottak. — így kezdődik, de még furcsábban folytadódik Sz. M.-nek egyik bíróságunkhoz benyújtott panaszlevele. — Az eszközölt gyomormosás után az úgynevezett dühöngő ágyban helyeztek el, azonban azt az alperes — az egyik ápolónő —, nem zárta le, s én, amint a gyomormosás után valamelyest észhez tértem, illetve még csak észhez sem tértem, ebből a dühöngő ágyból kijöttem és az első emeleti ablakból kiugrottam. Amennyiben az alperes az előírásoknak megfelelően a dühöngő ágyat lelakatolta volna, úgy én abból nem tudtam volna kijutni, nem lett volna módom az ablakon kiugrani, aminek következtében mindkét lábam két-két helyen eltörött, ugyanígy az állam is. Előadom, hogy a baleset óta munkát i é- gezni nem tudok, tanult mesterségem cipész és ács, amiben, ha a baleset be nem következett volna, havonta minimálisan ezer forint jövedelemre tudnék szert tenni.. Csak egy kicsit szállna magába Is gy folytatódik ez a félig jogász-, félig nevettetően naiv, köznapi nyelven megírt, lényegében szomorú história. Barátunk, Sz. M. abból a célból „panaszkodott” ápolónőjére, hogy a bíróság marasztalja el azt, s fizessen őneki, Sz. M.-nek nyolcezer forintot nyolc hónapra, amíg nem tud dolgozni. A bíróság természetesen elutasította a „követelést”. Van a Polgári törvénykönyvnek egy paragrafusa, amely kimondja, hogy ha az alkalmazott a munkakörében harmadik személynek — ez esetben Sz. M.-nek — kárt okoz, akkor a kárért a munkáltató felelős, — ez esetben tehát a kórház. Sz. M.-nek tehát az őt ért — valóban súlyos és talán egész életére kiható kár miatt — o kórházat lehet perelnie. De álljunk csak meg! '.gaz, igaz. Jogállamban élünk. Meg a rablógyilkosnak is jogában van vallomását háromszor-négy- szer változtatnia: úgy, ahogy' éppen érdekei kívánják. A bíróság dolga aztán, hogy a tények, meg a háromszor-négy- szer is változtatott vallomás alapján mit fogad el igaznak, s milyen ítéletet hoz. A rendelkezés szerint tehát Sz. M.- nek is jog a, hogy beperelje a a kórházat, amely lábtöréseit, s állkapcsának eltörését „okozta”. Ha megindítja a pert, előre meg sem tudjuk mondani: milyen következményekkel járhat az. Czúttal nem is a jogi kö- ^ vetkezményekkel foglalkozunk. Hanem azzal: ki követte el a nagyobb hibát Sz. M. ellen? Az ápolónő, vagy a kórház? Nem. A nagyobb hibát maga Sz. M. követte el, — saját maga ellen! Állampolgári jogai tudatában — azokat kihasználva saját hibája helyrehozására — aztán nem átallja, nem szégyellt szinte teljes részletességgel leírni emberi formájából kivetkőzött mivoltát, szinte dicsérve — de legalább is természetesnek tartva állapotát, amelyben — „annyira leittasodott, hogy elveszítette eszméletét”, s amelyben „még csak észhez sem tért...” Ha Sz. M.-nek igazat adnánk, akkor igazságosnak ítélnénk a lógóst, aki be merné vádolni a sok munkát végző embert kis elkövetett hibájáért. Ha ennek az embertelenségig lerészegedett embernek helyeselnénk, az igazság bajnokának kiáltanánk ki azt is, aki — hatalmában lévén a másik — minden alap nélkül bemocskolná beosztottját munkahelyén. "Társadalmunkat a becsület, * a tisztesség, s a közös célért végzett munka tartja össze. V ajon ebben a furcsa históriában kinél van a becsület, a tisztesség, s a komoly munka? Bizonyosan nem Sz. M. oldalán. (Hacsak nem számítjuk nagy munkának, ha valaki eszméletlenségig leissza magát, s az így szenvedett balesetért a társadalomra hárítja a felelősséget.) Akkor meg miért nem száll egy kicsit, csak egy kicsit is magába? ; (—ng—.) 1 hassanak könyvet, mint a belterületek lakók Csak helyeselni tudjuk az igazgatási osztály javaslatát. Csupán azt nem értjük, hogy miért nem a könyvesboltnak küldött, karácsonyelőtti közterületi helyfoglalást elutasító határozatának indokolásában sorolta fel a helyeket, s miért nekünk írja meg azt. A könyvesbolt vezetője nyilván nagyon örült volna a javaslatnak. Mindettől függetlenül továbbra is az a véleményünk: helyes lett volna december 1-től 25-ig két könyvasztal felállítását engedélyezni a főtéren. Furcsának találjuk az igazgatási osztály állásfoglalásait. Előbb a városképet féltette a könyvárusoktól, de amikor orra alá dörzsöljük, hogy a Nagytemplom mellett tizenkét maszek bazárosnak adott közterületi helyfoglalási engedélyt, újabb kifogást talált. „Van elég könyvárus üzlet és pavilon” jelszóval utasították el a könyvesbolt kérelmét. Mivel pedig maga sem tudta megindokolni eléggé az elutasítást, a boltvezetőnek azt mondta, hogy 100 forint értékű okmánybélyeggel felszerelt fellebbezést adhat be. Nyilvánvalóan kilátszik a lóláb. A cél az volt, hogy december 1-től 25-ig minél több idő elteljen, tárgytalanná váljon az egész ügy, s így végül mégis az igazgatási osztálynak legyen igaza. Hát igaza is lett. A megelőző években szerzett tapasztalatok alapján közölhetjük, hogy az igazgatási osztály „győzelme” eredményeképpen Kecskeméten most, karácsony előtt, több mint 10 ezer forint értékű könyv (!!) nem talált gazdára. Mi ezt — legalább is — Igen kétes értékű győzelemnek tartjuk.
