Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-22 / 301. szám

1960. december 22, csütörtök 3. oldal Egészségügyi szűrővizsgálat uz alfuíri. 'Búzakatáiz Tjermjttószöoelktzelbtn A Hazafias Népfront kískimMegyhkA Járási bizottságának kezdeményezésére vasárnap komplex szűrővizsgálatot rendeztek az alpári Búzakalász Termelőszövetkezetben. Az egészségügyi szűrővizsgálatokat megelőzően — december 16-án — mintegy 400 hallgató előtt érdekes előadás hangzott el a knlitúrháziban parasztságunk egészségügyi helyzebérőL Az előadás jegyében megindult szűrővizsgálatnak igen nagy sikere volt a termelőszövetkezetben, s igen hasznos segítséget adott dr. Puliusz Tibornak, a helyi körzeti orvosnak. Bár a vizsgálatok eredményei még ezután kerülnek feldolgozásra, a megvizsgáltak körül máris nyolc beteget rákos ellenőrzésre, harmincat pedig egyéb betegségekkel utaltak kórházba a szak­orvosok. S még egy érdekes statisztika a szűrés eredményéről: dr. Ba­logéi Géza főorvos és dr. Szabó János belgyógyász szakorvosok 324 belgyógyászati, dr. Hatvani Andrásné 349 szemészeti, dr. András Balázs 100 nőgyógyászati és dr. Édes István 116 sebé­szeti vizsgálatot végzett. Dr. László Zoltán 41 gyermeket vizs­gált meg, dr. Szabó András fogászfőorvos pedig 60 panaszost hallgatóit meg és látott el tanácsával. E nagyszerű munkáért egyaránt dicsérett illeti a szűrésre társadalmi munkában vállalkozó orvosokat és mindazokat, akik a szervezésben részt vettek: így a járási népfront-bizottságot, a járási tanácsi egészségügyi osztályának főorvosait, s a helyi népfront-bizottság tagjait. Nagy Zsigmond elindul Maga sem tudja hányszor fe­küdt és kelt a szövetkezés gon­dolatával. Hazudni nem akar, Ilyen paprikát termeltünk. Most majd a férjemnek segítek a tsz-bcn. AmirSI ma a falu beszél Állami támogatás az árutermeléshez és a közös értékesítéshez Az állami vállalatokkal, föld­művesszövetkezetekkel kötött szerződés alapján az MNB a tsz-ek részére a várható bevétel 60 százaléka erejéig rövidlejá­ratú hitelt folyósít — az újon­nan alakult vagy jelentősen megnövekedett tsz-ek részére 80 százalék erejéig. Ha a gyümölcs- vagy zöld­ségszállítást a tsz legalább 25 mázsás tételben vállalja, az áru átvételét a vállalat végzi a fel­adó helyen. Javasoljuk, hogy a tsz-ek közvetlen kössenek szerződést a nagyobb városok, ipari központok kiskereskedel­mi vállalataival, földművesszö­vetkezetekkel, egyéb intézmé­nyekkel. Az így teljesített áru­értékesítés után is megkapják a tsz-ek az előírt kedvezményt. ... gépvásárláshoz és a gépi munkához A tsz-ék, az eddigi gyakor­latnak megfelelően, mezőgazda- sági gépeket elsősorban saját erőből szerezhetnek be, s a vé­telár 75 százalékáig 6—7 éves beruházási hitelt vehetnek igénybe. A gépállomások a tsz-ek gépi munkáit kedvezményes áron végzik. A szántási díj az új, és a jelentős területtel megnöve­kedett tsz-ek részére normál­holdanként 80, a régi tsz-ek ré­szére 100 forint. A traktorral végzett szállítás díja az előbbi tsz-ek részére óránként 32, az utóbbiak részére 40 forint. A kombájnaratás díja új és régi tsz-ek részére holdanként egy­aránt 180, az aratógépeké pedig 130 forint. Egyéb, itt fel nem sorolt gépi munkák díjából az új, és a megnövekedett tsz-ek a területnövekedés arányában 20 százalékos kedvezményt kap­nak. ... beruházáshoz Államunk a tsz-ék beruhá­zásait hitellel, anyaggal tovább támogatja. Elsősorban azoknak nyújt támogatást, amelyek le­hetőségeikhez mérten a legna­gyobb sajáterő-hozzájárulást biztosítják és építkezéseiket sa­ját kivitelezésben valósítják meg. Azok a tsz-ek, amelyek a fel nem osztható szövetkezeti alapot évről évre a kiosztott részesedés legaláob 10 százalé­kával gyarapítják, s az állam iránti kötelezettségeiknek is pontosan eleget tesznek, a saját >oooooooooooooooooo< Ne dobjuk el — aranyat ér! erőből végzett beruházások után hitelelengedést . kapnak. Az első- és másodéves tsz-ekre a saját erőből végzett beruhá­zások teljes mértékéig kiterjed a hitelelengedés kedvezménye. ...és a hitelelengedés A teljes bekerülési költségből a következő mértékű a hitel­elengedés: Tehénistálló építése esetén 15, szabadtartásos tehénistállónál 35, növényházak, öntözőtelepek, kutak építése és szóló—gyü­mölcstelepítés esetén 50—50, halastó létesítése, baromfiéi, csibenevelő építése esetén 30 kis- vagy nagyfeszültségű csat­lakozó vezeték, transzformátor­állomás építéséhez 100 százalék. A tsz-ek bekötő útjainak építé­sénél a földmunkákat a tag­ságnak kell végeznie. Kőszállí­táshoz az állam segítséget nyújt, s az útépítés további költségeit teljesen viseli. Ha a tsz építkezéseit a me­gyei Tsz Beruházási Iroda bo­nyolítja, az építési beruházások tervdokumentációjának hely­színre alkalmazása költségei­hez 70 százalék erejéig hitel­elengedés formájában támoga­tást nyújt az állam. de biztos abban, hogy különö­sen az utóbbi időben nem ke­rült úgy ágyba, hogy ne gondolt volna saját sorsára: hogyan és miképpen lenne jobb? ... Azok a traktorok, gépek sem hagy­ták nyugodni, amelyek a tsz földjén zúgtak, mintha gúnyo­san kacagnának rajta: bolond vagy te, ember! Nem látod, hogy így könnyebb... Aztán ezek a nadrágszíjpar- cellák! Fajszon lakik, de jut be­lőlük Bátyára, Miskére, sőt a dusnoki határba is. Huszonnyolc helyen van szétszórva földje, a család legtöbbször már a me­nésbe is belefáradt. Feleségével is sokat beszél­gettek erről, de az asszony még nem tudott arról, hogy ő, Nagy Zsigmond már kézírásával is hitelesítette elhatározását. A tanácselnök előtt írta alá a ne­vét, ezután erősen kezet ráz­tak, s a 11 holdas gazda tsz-tag lett... Éppen ezért csodálkozott a tanácselnök, amikor lihegve be­rohant az asszony. Kereste a férjét. A gazda odahaza az Árpád utca 17 szám alatt már várja az asszonyt. így mutatkozik be: — Nagy Zsigmond tsz-gazda va­gyok ... Felesége nem állja meg csip­kelődés nélkül: — Ott is dolgozni kell ám!... — Na és? Nem dolgoztam én életemben? Gürcöltem annak idején eleget a 27 hold bérle­ményemen. Most is termeltem egy holdon 50 mázsa paprikát! Megmutatom én, hogy Nagy Zsigmond a Vörös Csillagban is tud jól dolgozni... — Nézzék meg a házat, ta­lálnak itt rendetlenséget? — mutat körül a gazda. — Dolgo­zom én becsülettel. Senki sem mondhatná rám az ellenkező­jét. Földjeimet is mindig mű­veltem, szégyent a tsz-ben sem hozok a család fejére. Azt tar­tom, dolgozni mindenhol kell és aki jól dolgozik, az a termelő- szövetkezetben is boldogul. Nagy néni fényképet keres. Unokáiról beszél, Sanyiról és Ilonkáról. A fiú mezőgazdasági technikumba jár Kalocsán, a Megmutatom majd, bogy Nagy Zsigmond a Vörös Csillagban tud jól dolgozni.. — Elkésett Zsiga néni. A fér­je már megelőzte — s az elnök a belépési nyilatkozatot lobog­tatta. Az asszony jól megnézte az aláírást, mintha kételkedne a tanácselnök szavaiban, majd így szólt: — Jól van, akkor megyek, mert leveri a derekamat, ha nem lesz időben ebéd. kislány meg gimnáziumba. Még a címüket is ideadja: keressük fel őket. Az új tsz-gazda ajtóig kísé% és mosolyogva búcsúzik. Mi pedig sok sikert kívánunli Nagy Zsigmondiak, új életé* hez. Szöveg: Márkus János Fényképezte: Pásztor Zoliig '^ru~u~UAAJWVMW************** *****'* -------------------------------------------------------1----------rrmviftfiririMDMjmLi. Fo szladozó férfiingeik, ócska alsóruhák, lyukaktól éktelenke­dő abrosz, már foltnak sem va­ló, agyonmosott lepedő és ki győzné még felsorolni, hány­féle használhatatlan, elnyűtt vászon hol mi kallódik a szekré­nyek eldugott zugában. Bizony kallódik, s csak ke­vés embernek jut eszébe, hogy ez mekkora érték. A foszladozó FEHÉR és FEKETE Közel hét évvel, miután az Egyesült Államok Legiel- ső Bírósága alkotmányelle­nesnek minősítette a fajok elkülönítését az iskolákban, a déli államokban néger isko­lásgyermekeknek mindössze 6,3 százaléka jár fehér gye­rekekkel együtt nyilvános iskolába — jelenti a déli ál­lamok közoktatási hírszolgá­lata. — Az amerikai fajüldözés elleni harc kudarcára jel­lemző, hogy öt állam még teljesen fenntartja a fajok szigorú elkülönítését az isko­lákban, továbbá kilenc ál- , lamban külön osztályokban j tanulnak a néger és a fehér gyerekek, s Floridában csak egyetlen közös iskola van a két faj számára, de ide is csupán 27 néger gyerek jár. fehérneműt és vászondarabokat iparunk géptisztító rongyként hasznosítja, nem is beszélve a papírgyártásról, melynek egyik fontos alapanyaga. Világszerte hiánycikk az úgynevezett mo­sott pamutrongy. Iparunk növe­kedésével egyre több és több ilyen géptisztító rongyra van szükség, és ennek egy részét külföldről devizáért vagyunk .kénytelenek importálni, j A MÉH mindent elkövet, ’hogy a mosott pamutrongy a háztartásokból a telepekre ke­rüljön. Kilójáért 5 forintot fi­zet, szemben a 80 fillért érő ípiszkos ronggyaL A begyűjtött mennyiség azonban nem elé­gíti ki a szükségletet. Ünnepek következnek; s a iszekrényekbe sok új ajándék, fehérnemű kerüL Szánjuk rá jmagunkat, hogy az elnyűtt, használhatatlant, a csak molyok jfészkéül szolgáló rongyokat vég­re kiselejtezzük. Aranyat ér ez ja népgazdaságnak. Öt és félmillió mozilátogatá Megyénk filmszínházait 1960. január 1-től november 30-ig 5 millió 533 ezer néző látogatta. Említésre méltó, hogy a múlt év azonos időszakához képest, 420 ezerrel növekedett a mozi­látogatók száma. November 30- ig megyénkben “30 ezer előadás­ra váltottak jegyet a filmked­velők. Halló, üt Berci beszél..,' ff — Az igazgató elvtársat kéri? Kapcsolom». (Tóth Sándor felvétele.) szerelőért rohanni, ha elromKÄ valami a kapcsolótáblán. Ügy ismerem az egészet, mint a sa­ját tenyeremet, — s a nyúlánk fiú, Z. Kovács Bertalan a köz-* pontba vezet és magyarázza: mit hogyan kell megjavítani. Ezer forintot keres. Kijön be» lőle. Bízik abban, hogy jó mun* kajával kiérdemli majd a fiise* tésemelést. Szüksége is lesz rá* mert neki valóban minden lépé* se pénzbe kerül. Állandóan au­tóbusszal jár. Ismerősei, barátai mindig várják a megállónál, el­kísérik, ahová kívánja. Fehér botot még nem vett a kezébe, mindig akad ismerős kísérő. Különösen Perjési Pálné, Koncz László és Kovács Irénke segít­ségét köszöni. Amikor róluk be­szél, megcsuklik a hangja. Panasza? Nincs. Örül az életnek. Eset­leg — mint mondja — nagyobb helyiséget adhatnának a telefon­központnak. Szeretné azt is, ha a moziban több szinkronfilmet játszanának. Gyakran elmegy ugyanis egy-egy előadásra, s « szinkron után képzeli maga elé a film történetét. Berreg a telefon, s Berci je-* lentkezik. Előbb egy városi szá­mot kémek, majd felderül az arca, mert menyasszonyjelöltje telefonál: ötkor várja a kijárat­nál. .. Márkus János 1 LJuszcmötéves és * * már nem cso­dálhatja a zöldello tavaszt, az ablak előtt nagy pelyhek- ben hulló hópihéket, nem láthatja a mellette elsiető em­bereket, csak ked­ves hangjukat hall­ja: hogy van Berci- kém?... Most is ott ül csendben, a szobá­ban, a Kecskeméti Konzervgyár II-s te­lepén; keze a kap­csolótáblán, s ha fel­búg a hívó hang, gyakorlott mozdula­tokkal kapcsol... Nem ezt tanulta pedig. — Valamikor más szakmára ké­szült. A háborúban érte az első csapás: fiatalon, gránátszi­lánk által vesztette el egyik szemét. Az Épületlakatosipari Vállalatnál dolgozott ezután, s kilenc éve, h/vi4i -#-/•» 7 őst p/i« ni Plöf O­tült előtte a világ. Az egyik napon, amint a szerelőcsarno­kon ment keresztül, segítségül hívták. Hosszú acéllemezzel dol­goztak, s mindkét végét súlyos vasdarabokkal feszítették le a földre. Megkérték: emelje fel a súlyt a lemez végéről, s amint lehajolt, hogy segítsen munka­társainak, a lemez az egészséges szemébe vágódott. Borzalmas volt a kín, a fájdalom, de még rettenetesebb az a tudat, hogy teljesen vak lett, elvesztette a szemevüágát. Nem tudták megmenteni. Ne­ves fővárosi professzorok kezel­ték pedig hosszú időn keresztül. Azután iskolára került, majd kitanulta a telefonközpont min­den csínját-binját. =3 Azért nem kell mindjárt

Next

/
Oldalképek
Tartalom