Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-21 / 300. szám
1960. december 21. szerda 5. oldal Régi telepítésű szőlők is megművelhetők nagyüzemi módon A mezőgazdaság szocialista átszervezésének kezdete óta gondot okoz, hogy a régi, kisparaszti telepítésű szólók csak kis részben művelhetők meg nagyüzemi módon. A gépi munteznek, s fáradozásuk végül is sikerrel járt. Az Izsáki Állami Gazdaság vezetői — két esztendei kísérletezéssel — mind a kétféle akadály megszüntetésének megtalálták a módszerét, s termés bizonyos mértékben csökken, a ráfordítás költsége három év alatt térül meg. ^Cttten esték Lajos József kályhás szakmunkás, az ÉM. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója, Jánoshalmán a nyolc lakás építkezésénél létesített munkásszálláson Farkas Mihály szakszervezeti bizalmi kabátja zsebéből ellopta a szakszervezeti tagsági bélyegeket. Mun* kartársai tetten érték és felelősségre vonták. A vállalat fegyelmit indított ellene. ü délszláv művészegyüttes Baján A délszláv művészegyüttes nagyszabású és nagyon jól sikerült művészi estet szerzett a bajai közönségnek. Az előadás a tiszti klubban történt, amely igen alkalmas az ilyen rendezvények lebonyolítására, és amely kiváló lehetőséget adott az együttes ragyogó szerepléséhez. A megnyitó beszédet Ognye- novies Milán, a Délszláv Szövetség főtttlcára mondotta, majd Glied Károly, a városi pártbizottság titkára üdvözölte a művészegyüttest és a megjelenteket. Üdvözlő beszédében rámutatott a szabadon fejlődő nemzeti kultúrkincsek nagy nevelő értékére. MHS-küldöttértekezlet December 15-én tartotta küldött-közgyűlését a Magyar Honvédelmi Sportszövetség bajai szervezete. A küldöttgyűlésen Muharos Sándor, az MHS elnöke beszámolt a kétéves munkáról. Az ellenőrző bizottság tevékenységét ifj. Gömöri Sándor ismertette. A beszámolót igen eredményes vita követte, melynek során a jelenlevők sok hasznos javaslatot tettek a szervezet munkájának megjavítására. A küldöttértekezlet egyben megválasztotta az MHS új vezetőségét is, melynek elnöke ismét Muharos Sándor elvtárs lett. Az első lépések Soltvadkerten Nyári gépi talajmunka a szélesített sortávolságú szőlőkben. kát akadályozzák a köztes gyümölcsfák, valamint a keskeny sortávolságok. Anélkül pedig nem csökkenthető a ráfordítás költsége, nehezen lehet a nagyüzemi gazdálkodással különben Ifi! ezt már alkalmazták is a régi telepítésű szőlők egyes területein. A köztesként levő gyümölcsfákat száz holdon úgynevezett koordinát rendszerbe szedték, A gépi permetező is akadálytalanul halad az äirüiweaat sorok között. A tanácsháza tetején elhe- “ lyezett hangszóróból vidám ritmusok röpködnek az esőtől súlyos levegőben. Az utca szinte kihalt. A községi művelődési otthon előtt sok-sok kerékpár arra enged következtetni: itt találkozhatunk azokkal, akiknek a zene szód. Bent, a művelődési otthon nagytermében már reggel óta folyik a beszéd. A község vezetői és vagy 300 egyéni gazda jött ed: határozzanak a jövő felől. Soltvadkert szőlősgazdái úgy döntöttek: megalakítják a termelőszövetkezeti szakcsoportokat. Ennek a nagy jelentőségű változásnak lehetünk most tanúi az »-Ezerjó« elnevezést viselő szakcsoport alakuló közgyűlésén. De nem volt ez ilyen egyszerű, míg eljutottak a »keresztelőig«. .. Sok-sok, homályosnak tűnő kérdésre vártak választ az emberek, s ezt meg is kapták. Aztán elmondták véleményeiket: ők hogyan gondolják a közösséget? C ezek az apró hozzászólá- sok, amelyek idős, köz- tiszteletben. jó gazda hírében álló emberek ajkáról hangzottak el, azt bizonyítják: nem mindegy a sol tvadkert iefcnek, hogyan lesz tovább. Akarják és van is hozzá erejük, hogy úgy irányítsák életüket, ahogyan a legjobbnak látják. A vezetőségválasztás sokszorosan megerősítette az emberek felelősségérzetébe vetett hitemet. A jelölt elnök területi hovatartozása miatt mondott le a tisztségviselésről. Csányi Pál betegségére hivatkozott, amikor innen is, onnan is a nevét hallotta kiabálni. — Egészséges emlber kell ide. Én nem bírnám! Varga János gondolkodik, húzódozik. Aztán valaki megszólal a széksorok közt: — Senki sem születik szövetkezeti elnöknek! — Elvállalom — mondja Varga János. Hangjából érezni, hogy nem akar kisebb lenni, mint bárki más. Az alakuló gyűlés vége, de míg néhány percre el tudjuk “VHVnYIfMVWWUI »kapni« Góczen Ferenc tanácselnököt. hosszú félóra telik eL Az ajtó előtt csoportba verődő emberek itt is, ott is megszólítják. Az első lépés megtörtént n hát, de ez még csak a kezdet. A tapasztalat, a gyakorlat alakítja ki az életet. Segítségre, támogatásra van szükségük az újonnan alakult szakcsoportoknak. — A legfontosabb tennivalók megbeszélésére a napokban hívjuk össze a szakcsoport vezetőségi tagjait. Előkészítjük a szerződéskötéseket. a munkaerő- és területfelméréseket — mondja Mester József, a községi párt- titkár. Nagy Éva Mamin-Szibirják: A préda A szovjet könyv ünnepi hetére kerül az olvasók elé az ismert író kisregénye, amely Szibériát eleveníti meg a múlt században a maga jellegzetes alakjaival, A hófödte szibériai mezőket, erdőket meghódító ember a főszereplője a műnek: kereskedők, favágók, aranykutatók, s a külföldi tőke ide csalogatott jellegzetes figurái, az angol, a német, a francia pénzmester, s azok ravasz megbízottja. Ebbe a különös világba kerül bele egy nő, akinek az életében már nagy lelki konfliktusok zajlottak le, s aki végül lezül- lik. Mamin-Szibirják nagyszerűen rajzolja meg a magányos, s önmagával meghasonlott asz- szony lelkivilágát. Kicsit szimbolikusan is értelmezhető lraida Filatyevna sorsa, ugyanazokat a „kórtüneteket” mutatja, mint amelyeket a nagy orosz realisták men állapítottak a kapitalizálódó Oroszországról, a töke könyörtelenül elembertelenítő voltáról, s annak társadalmi hatásáról. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOfl együttjáró tevékenységet fokozni. A probléma megoldásán a szakemberek évek óta kísérleAz átdöntéssel két méter sortávolságára „nagyüzemesített” szőlő talaját gépi segítséggel trágyázzák. Egy dolgozó köny- nyűszerrel — ülve — kotorja a traktor-tolta pótkocsi rakományát két levezető cső szájához, amelyeken keresztül az a szőlőtövek mentén húzott barázdákba ömlik. azaz egy helyre csoportosították, aminek következtében lehetővé vált, hogy hagyományos permetezőgép is közlekedhessen a sorok között. Ily módon — a számítások szerint — egy ka- tasztrális hold megművelésénél 1232 forint költség takarítható meg. A keskeny, egy méter sortávolságú szőlőkben tíz holdon átdöntéssel két méterre „tágították” a sorközöket, amelyeken nagyobb — és szintén hagyományos — gépek is alkalmazhatók. Az átdöntés holdanként! költsége 3450 forint, a gépi munkával viszont évenként 2400 forintot lehet megtakarítani. Tekintve, hogy az át- döntést követő esztendőben a Az átdöntés évében is hoznak termést — mégpedig a képen látható szép eredménnyel — a tőkék. Hogyan működik az élő villanyerőmű? A dél-amerikai folyók egyik furcsasága a villamos-angolna. Kalászok, fürdőzők sokat mesélhetnének erről az »élő villanyerő- műről«. Ez a békés halfajta ugyanis úgy védekezik támadói ellen, hogy érintésre villanyáramat bocsát ki magából. Harry Grundfest professzor, a Columbia egyetem tanára hosszú éveken át tanulmányozta a villamos-angolnát és megállapításai szinte hihetetlennek tűnnek. A. villamos-angolna teste 40 százalékban olyan szerves »áramtelepből« áll amely elégséges volna egyszerre tíz villanyégő működtetéséhez. Igaz, hogy más élőlények izmai és idegei is termelnek áramot, de annak mennyiségét úgyszólván nem lehet lemérni. Pl. az emberi szívizom is áramot termel, de ennek feszültsége alig egy ezred volt A villamos angolna »erőműve« is izomzatból épült, amely azonban képtelen ösz- szehúzódni és kilazulni, tehát ezt a hiányosságát úgy pótolja, hogy erős villanyáramot termeL Az élő erőmű 1—2 millió parányi »zseblámpa elemből«, áramtermelő sejtekből áll. A sejteken kívül és azokon belül keringő különféle vegyianyagok körülbelül 0,1 volt feszültséget termelnek. De ekkora feszültséggel még nem lehet semmiféle zsákmányt szerezni, ezért a természet olyan »kapcsolást« teremtett a sejtek között, hogy úgy működnek, mint egy akkumulátor. A hal hátgerincével párhuzamosan 800 ilyen sejt oszlopszerűen helyezkedik el, úgyhogy az általuk termelt áram feszültsége összesen 500 volt. De hogy egyúttal hatásos áramerősség is fejlődjön, ezért 140 ilyen elemoszlop tömörül egymás mellé, s így egy ampert képeznek. Az erős áram természetesen csak akkor lép fel, ha a hal »bekapcsolja». Nyugvó helyzetben a sejtek »elemei« nem adnak áramot. Az angolna «kapcsoló-szervezete« elképesztő: egy század másodperc alatt megváltoztatja a kétmillió elem felé’ pólusát úgyhogy a feszültség azonnal fellép. A hal »idegkapcsolója« jóval bonyolultabb, mint például egy televíziókészülék szerkezete. Az egyes sejteket idegeik szövik át, amelyek a gerincben két—három méter hosszú, vastag idegfonalat képeznek és az agyban levő »parancsnoki hídhoz« vezetnek. Az idegek jelzésére az elektrosejtek- ben bonyolult elektrokémiai folyamatok kezdődnek, amelyek a pólusváltozást idézik elő. Felmerül a kérdés: ha a »parancsnoki hídról« egyszerre indul el a kétmillió sejtnek szóló üzenet, vajon a hal farkában levő sejtek nem kapják-e később a jelzést, mindaz agy közelében levők? Grundfest professor most bebizonyította, hogy minden idegvezetékben szabályos »várótermek« vannak, amelyekben rövidebb távolságra szóló impulzusok addig -várnak«, amíg a legtávolabbi sejt is megkapja a riasztást. Így képződnek azok a félelmetes áramütések, amelyekből a villamos halfajták másodpercenként 1500-at Is elő tudnak állítani. Hát az vajon hogyan lehetséges, hogy a villamoshal nem pusztul ed saját »villamosszékében» ? — A legagyafúrtabb mérnök sem tudta volna jobban megszerkeszteni ezt az erőművet, az elemsejtek úgy kapcsolódnak, hogy az áram csakis rajtuk keresztül folyhat anélkül, hogy másfelé kalandozna. A hal testének azokat a helyeit ahol a villanyáram elhagyja és ismét visz- szatér, vékony hártya fedi, a többit pedig vastag szigetelő anyag, amellyel az állat védi magát az áramütés ellen. A villamo6-halak: a zsibbasztó rája, az elektromos-harcsa, a pengehal stb. (összesen mintegy 500 halfajta) azonban nemcsak védekezésre használják az áramütéseket, hanem arra is* hogy elesóget szerezzenek maguknak. —< Egyes dél-amerikai fajták »erőműtelepüket« afféle vízalatti radarként használják tájékozódásra, zsákmány felkutatására, sőt a támadó »elriasztására« is.