Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-16 / 296. szám

1960. december 10, péntek Pénteki taláíéskérdésfink Kényelmetlen, veszélyes és drága mégis használjuk ni az? «SJIJIKHI SOAJO Kényelmetlen, mert télen nagyon szeli 5s és a sokfelé szaladozó éjszakai — és va­sárnapi ügyeletes orvos egyik meleg lakásból ki, a másikba be — könnyen meg­fázhat benne. Kényelmetlen, mert az ország egyik leg­nagyobb területű városában, Kecskeméten, a technika szá­zadában, sőt az atomkor kü­szöbén tengelyig érő, kátyús dűlőutakon ugyan kinek len­ne kényelmes a múlt szá­zad »úri« közlekedési esz­köze? Veszélyes, mert lassú. Ha életveszélyesen megsérült be­teghez hívják az orvost, nem egyszer előfordult már, hogy hiába kocogott ki az öreg ló. És drága. Mérhetetlenül drága! Mondhatni, hogy szinte államilag nyújtjuk az idejét múló »iparág«, a konf­liskodás kiöregedő életét Egy-egy éjszakára száz fo­rintot fizetünk az ügyeletes konflisnak, vasárnap pedig ennek kétszeresét, — mert ilyenkor 24 órás szolgálatot teljesítenek az ügyeletes or­vos számára. A Megyei Kór­ház költségvetésében erre a célra összesen évi 55 ezer forintot (!!!) biztosítottak, amely összegen két — két­gyermekes — család egy esz­tendeig élhetne; vagy egy óvodát rendezhetnének be; vagy legcélravezetőbb esetben — gépkocsit vásá­rolhatnának az ügyeletes or­vos számára! Másoknak is eszébe Jutott ez. A városi főorvos már ta­valy is tett felterjesztést ez ügyben — semmi érdemle­ges választ sem kapott rá —, még érvei esetleges hely­telenségéről sem próbálták őt meggyőzni Oj költségvetési esztendő előtt állunk, s fenti találós- kérdésünkhöz ez alkalom­ból még egyet tehetnénk: »Vajon, rendezik-e ezt az ügyet ebben az évben?« Erre viszont mi nem tud­juk megadni a választ... (—ng—) Szerkesztői üzenetek: Egy dolgos asssony, Kecskemét. A Háziipari Szövetkezet, Kecskemét, László Károly utca 10 szám alatt működik. Bővebb felvilágosítást ott kaphat. A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA Féláron meg negyedáron iskola, bölcsőde és mozi (Vaikúti tapasztalatok Az emberek természetesnek veszik a fejlődést, azt, hogy életük szánté naponta gazdag­szik, könnyebbszik valamivel. S ez így van rendjén, így van jól. A község vezetői, a tanács tagjai viszont kissé a saját munkájuk gyümölcsét is szem­lélik, élvezik egy-egy létesít­ményben. És ez is természetes. Az alkotó munka megannyi emléke kimondhatatlan jó ér­zést kölcsönöz, ami aztán újabb és újabb tervek szövésére, meg­valósítására serkent. Egy mozis 148 ezer forint Amikor beül a 435 személy befogadására alkalmas moziba Bácskai János, a Vaskúti Köz­ségi Tanács V. B. elnöke, Hárs Károly kőművesmester, a pénz­ügyi ál’andó bizottság elnöke, és a tanács több tagja, szinte megelevenedik előttük az a lel­kes, mozgalmas munka, amely ezt a helybeliek kedvelt szó­rakozóhelyét létrehozta.« Meg­felelő hajlékot biztosítottak az állami ház lakójának, s aztán megkezdődött a bontás, építés. Sok köbméter földet kellett megmozgatni ahhoz, hogy a kö­vetelményeknek megfelelő, lej­tős nézőterű, erkélyes mozi el­készüljön. És mindez 148 ezer forintért. Hamar is szétfutott a hire ennek a járásban. Azóta híres Hórs Károly tanácstag, aki egy­úttal a helyi Vegyesipari Ktsz vezetője is. Sóikat segített ha­sonló intézmény létrehozásában Felsős zentivánon, Hercegszán­tón, Csávolyon. Otthon pedig a tanács vezetőivel tovább szőt­ték a terveket Az Iskolai tanterem-gondok­tól — mint a megye valameny- nyi községe, városa — Vaskút sem volt mentes. Az alsó tago­zaton két műszakban folyt a tanítás. S ezt a szülők és a pe­dagógusok mellett — éppen a velük való jó kapcsolat révén — a község vezetői is hamar ész­revették. Bölcsőde 25 gyermek isek 25 ezer forint Egy újabb felszabadított ál­lami házból a múlt évben négy­tantermes, tornateremmel ellá­tott, zárt folyosós iskolát vará­ÍOOOOOOOOOOtXKKMXXKH Gyerekek öröme: a játék zsoltak 168 ezer forintért. Aztán a bölcsőde-probléma megoldá­sára került sor. Addig ugyanis a napközi otthonnal egy fedél alatt kaptak szállást a vaskúti legkisebbek, de a termelőszö­vetkezeti község igényeit ez már nem elégítette ki. Megint egy lakásprobléma megoldásá­val és egy állami ház megfelelő átalakításával 25 ezer forintért (!) tíz helyiségből álló, vízveze­tékkel felszerelt korszerű böl­csődét létesítettek 25—30 gyer­mek számára. S hogy mi következett ez­után? Az iskolás napközi lakói a napokban veszik birtokukba az otthonukban több helyiség­ből kialakított éttermet. A szürke felsorolás csak nagyjából érzékelteti annak a gondos tervszerűséggel végzett községfej lesztési munkának a nagyságát, értékét, amellyel a vaskúti tanács a községet szol­gálja. Négyszázharmincöt em­ber befogadására alkalmas mo­zi 148 ezer forintért, négytan­termes iskola tornateremmel 168 ezer forintért, bölcsőde ki­alakítása 25 ezer forintért: együttesen sem tesz ki 400 ezer forintot, amelynél jóval többet, sokszor két-háramszorosát el- költenek másutt, például csak egyetlen filmszínház létrehozá­sára. Példát mutat a ktsz A vaskútiak elsősorban saját tehetségükkel, saját erejükel szolgálják községük fejleszté­sét — sok sikerrel. Mert az ál­lami beruházásoknál sokkal ol­csóbban rakosgatják egymásra azokat a téglákat, amelyek könnyebbé, szebbé, kultúráltab- bá teszik életüket. Egészséges patriotizmusból fakad, hogy nem várnak mindenben az ál­lam segítségére, hanem a helyi erők felkutatásával, saját anyag felhasználásával sorra, rendre megoldják legégetőbb gondjai­kat. Különösen figyelemre és követésre méltó példát mutat ebben a helyi vegyesipari ktsz, amely számos módon bizonyít­ja, hogyan lendíthet a község ügyén az iparos emberek szö­vetkezete. S ha már a patriotizmusnál tartunk, hadd mondjunk el még egy példát. A felsorolt létesít­ményeket a községfejlesztési alapból valósították meg. Pon­tosabban: a kiegészített község­fejlesztési alapból. Mert Vas- kúton nemcsak az ingatlannal rendelkező adózó állampolgárok járultak hozzá forintjaikkal a köség fejlesztéséhez, hanem ön­kéntes felajánlásaikkal a vi­dékre járó ipari üzemi dolgo­zók is. A tanács v. b. függetle­nített vezetői és a tanács tag­jai beszélgettek velük e célból vasárnaponként. Felkeresték őket lakásukon, diskuráltak a szórakozó helyeken, és nem akadt egyetlen olyan vaskúti sem, aki ez elöl elzárkózott volna. 67 ezer forint gyűlt ösz- sze ezekből az önkéntes fel­ajánlásokból a községfejlesztési alap kiegészítésére! Tito Schipa magyar tanítványa Étolajjal zsirosított tejjel itatják a nöYendékborjúkat a Garai Állami Gazdaságban Bács-Kiskun megye legna­gyobb szarvasmarha-tenyésztő állami gazdaságában, Garán majdnem félezer az évi borjú- szaporulat. Az újszülött állato­kat az anyjuktól elkülönítve, mesterségesen nevelik fel. Eddig nagyrészt fölös tejjel itatták a borjúkat. Az idén kísérletkép­pen csak újszülött korban kap­nak fölös tejet, a felneveléshez szükséges tej nagy részéről, 660 literről, leszedik a tejszínt. A zsírban levő tápanyagot étolaj­jal pótolják. Naponta minden itatáskor, egy-egy köbcenti ét­olajat fecskendeznek a tejbe, amit jóízűen szívnak magukba a borjúk. Állatonként 1,7 fiter étolajait használnak fel. Az így zsirosított tejtől szépen gyara­podnak és egészségesen fejlőd­nek az utódok. A napi súly- gyarapodás is jobb, mint a tel­jes egészében fölös tejjel ita­tott állatoké. Ugyanakkor az új módszerrel mintegy 497 forint­tal csökkentették egy-egy borjú felnevelési költségét. Előzetes számítások szerint borjanként 2—3 kilogramm tej­színt tudnak megtakarítani, ami évente 500 borjú mesterséges nevelésénél több mint 15 000, tízdekás vajcsomagot tesz ki. (vi) Ilyen sok játék láttán nem csoda, hogy a gyerekek mö­gött felnőttek is álldogálnak a kirakat előtt. No persze, az elsőbbség ezúttal a kisfiúké, mert hát ki is játszana olyan szívesen odahaza — ha nem ők? A kecskeméti 152-es számú Rákóczi úti játék- és hang szerüzlet állja a „rohamot”: a múlt héten 150 ezer forintot érő játékszert vettek a vevők. Diavetítők, hintalovak, mackók, babák és felhúzós játékok — ezekből fogyott a legtöbb. Száz forintért adnám literjét! Többen vannak, akik szeretik a bort, mint azok akik rázkódnak tő­le. Jó kiadós ebéd után egy pohárká­val magam is szí­vesen felhajtok be­lőle, s érzem, hogy minden cseppje vérré válik ben­nem, De a sajná­latnak az undorral vegyített érzése fog el részeg ember láttán. Csoda tudja, a „csak” spicces embereket sem sze­retem, akikbe mos- tanába lépten-nyo- mon belebotlik a vonaton utazó. Elhelyezkedik a borissza atyafi, zse­béből előkerül a fiaskó, s nem rit­kán a pad alóli demizson és jóko­rát húz az isteni nedűből, sokszor már lenyeléssel ve­szélyeztetve az egész üveget is. Miután jókorát „szítt” már, s öklével végigtö­rölte száját, oda­nyújtja a komának — nagyon gyakran csak a vonaton ver­buvált komának — a körülnyálazott butilkát. A szesz­társ szintén nyel, visszanyújtja az üveget, s ez tart mindaddig, míg hangoskodó társal­gás, vizenyőssé váló tekintetek nem jel­zik a nedű elfo­gyasztását. Borsózik a há­tam, émelygés fog el az ilyen útitár­sak láttán. És ag­gódás: hányféle nyavalyát terjeszt­het az egymás szá­jába adogatott, ösz- szenyálazott üveg! Megrázkódtam Baján is, amikor az állami gazdaságok mintaboltjában hal­lottam, hogy a bor­kimérőben naponta átlag 120 liter fogy el poharazgatva. Poharazgatás ide, poharazgatás oda, 120 liter mégis csak sok ebből a kicsi­ben orvosság, nagy­ban „ölő, butitó és nyomorba döntő” italból. Ha rám bíznák, 100 forin­tért adnám liter­jét! —ír— Tito Schipa, aki részt vett az Er- kel-énekverseny zsűrijében, egy tehetséget is magával visz Bu­dapestről. A világhírű operaéne­kes és pedagógus Czakó Máriá­ban, a Fővárosi Operett színház énekkarának tagjában a jövő nagy reménységét látja. Fel­ajánlotta: szívesen tanítja őt. Tito Schipa látogatást tett Czakó Mária szüleinél, akik szívesen beleegyeztek, hogy lányuk Schi­pa híres római énekiskolájában tanuljon. Az eset érdekessége, hogy Czakó Máriát autogramm- kérés közben ismerte meg a mester. — Képünkön: Tito Schi­pa Czakóék lakásán, ahol Mária eljövendő sikereire koccintott. Parasztfiatalok iskolája a bajai járásban A bajai termelőszövetkezeti járás kulturális bizottságai a tö­megszervezetekkel közösen ki­dolgozták a járás egységes nép­művelési programját. A 16 köz­séget érintő terv a már jórészt közös gazdaságokban dolgozd magyar, délszláv és német nem­zetiségű lakosság megváltozott életkörülményeit figyelembe vé­ve készült eL Az idei télen nagyrészt mezőgazdasági jelle­gű témákkal, mint például »Fia­talok szerepe a mezőgazdaság­ban« előadássorozattal, és » munkaegység-számító tanfolya­mokkal szélesítik az ismeretter­jesztő munkát. Bácsbokodon és Garán az idén először szervez­ték meg a parasztfiatalok isko­láját, ahol pedagógusok irányí­tásával biológiai, fizikai, föld­rajzi, egészségügyi és politikai előadásokat hallgatnak. Ezen­kívül különös gonddal segítik » többnyelvű tájegység lakosságá­nak önművelődését is. Vala­mennyi községben olvasótermet nyitnak, ezekben mintegy 30» folyóirat, heti- és napilap áll az olvasók rendelkezésére. Nö­velik a könyv-választékot, egye­sítik a szétszórtan elhelyezett kisebb könyvtárakat. Megszer­vezik a családi könyvtárakat, ebből a célból a termelőszövet­kezeti központokban is rendsze­ressé teszik a könyvismertető ankétokat, ajánlási jegyzékkel látják el a művelődési otthono­kat és a közös gazdaságokat. Rövidesen valamennyi termelő­szövetkezetben lesznek kultúr­felel ősök is. (mi) PETŐFI NEPE a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság; Felelős szerkesztő: Weither DánieC* Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám« Szerkesztőségi tele fonközpcxntS 26-19. 25-1«. Belpolitikai rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-3« Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: m helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Kecskemet. — TeL: 15-29. 27-49 Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, » TeL: 15-29» 27-49

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom