Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-16 / 296. szám
1980. december IB, péntek ' 5. oldal Mit nyújt a 3004/3-as tormányhatározat a tsz-eknek? A mezőgazdaság és ezen belül a termelőszövetkezetek fejlődéséhez nagymértékben hozzájárultak a 3004/1958 sz. és az ezt továbbfejlesztő kormányhatározatok. Céjuk, hogy a tsz-ek saját erejük kiegészítésére állami támogatásban részesüljenek. Nagyobb állami támogatást azok a tsz-ek kapnak, amelyek a legjobb munkát végzik s termelési eredményeikkel legjobban hozzájárulnak az ország ellátásához; A uővényiermeszféshez adott állami támogatások A terméseredmények állandó emelkedését csak a talajerő növelése biztosíthatja. Ennek egyik módja a szervestrágyázás mellett a zöldtrágyázás és a műtrágya. A zöldtrágyázáshoz az állam vetőmagot biztosít. A somkóró-vetőmagot mázsánKérdéss — felelek ként 50, a keserű csilillagfürtöt és a szegletes ledneket 300, a napraforgót 380 forintos áron adja a tsz-eknek. E vetőmagvak árából az újonnan alakult és jelentős területtel megnövekedett tsz-ek 50 százalékos engedményt kapnak. Az 1959. őszén vagy I960, első felében alakult új, illetve megnövekedett tsz-ek 1961-ben nitrogén-műtrágya esetében 25, foszfornál 50, kálinál 15 százalékos árengedményben részesülnek. A kukorica a nagy termőképességű külföldi búzafajták és a burgonya átlagainak növelését termelési szerződés alapján külön műtrágya juttatásával is elősegíti államunk. A nagyüzemi szőlők és gyümölcsösök kialakítását is hathatósan elősegíti államunk. Mi az eredményességi munkaegység-rendszer ? Aki, mondjuk, egy kőid kukoricavetésnek egy éven át minden, előírt kézimunkáját elvégzi, a munkaegységkönyv alapján 22 munkaegységet kap. Ezt a javára írják attól függetlenül, hogy hány mázsa kukoricát termesztett egy holdon. Azokban a tsz-ekben, ahol eredményességi munkaegységrendszerre tértek át, másként számolnak. A termelési terv, pl. 30 mázsa egy holdról. Akkor a 22 munkaegységet elosztják 30- eal. így megkapják, hogy egy mázsa kukorica megtermeléseerf 0,73 munkaegység jár. Ha valaki egy holdon 30 mázsát termelt. akkor 22 munkaegységet imák a javára, de ha gondos művelés nyomán 40 mázsa lett • termés, akkor negyvenszer 0,73 *_ vagyis 29,2 munkaegységet kap. Hasonló számítási módszert alkalmaznak a többi növénynél Cím nélkül A Bácsalmási Állami Gazdaság hathatós támogatást nyújt a járás termelőszövetkezeteinek. Az idén több mint 2 millió forint értékű vetőmagot és különféle tenyészállatot adott el a szövetkezetnek. A gazdaság 150 holdon termesztett az idén burgonyát, amely a tervezetten felüli átlagot adta — egy 50 holdas Aranyalma tábla holdanként 140 mázsával fizetett {Jelenleg mintegy 7 ezer mázsa vetőmagnak minősített Arany- Blma és Margit fajtájú burgonyát tárolnak, amelyet tavaszra a termelőszövetkezetnek adnak át A tsz-ek szakmai segítségében (• szép példát mutat a gazdaság. A termelőszövetkezetek sertéstenyésztői részére 5—5 napos váltással tanfolyamot tartanak a nagyüzemi sertéstenyésztés és hizlalás módszereinek elsajátítására, • Kiskunhalas termelőszövetkezeti tagsága teljesítette vállalását: a hét folyamán befejezik ff., összesen 155 holdon tervezett, ÚJ, zárt gyümölcsös telepítését Az Üj Élet Tsz-ben a telepítéssel egy Időben folynak 30 hold öntözéses kertészet előkészítésének munkálatai. A szövetkezet ilyen arányú kertészkedésének megvalósítása döntő lépés lesz a város korai zöldségellátásának megoldásához. is; a lényeg az, hogy a megtermesztett termények mennyisége alapján írják jóvá a munkaegységeket Ez a rendszer gondos, pontos tervezést kíván. A föld termőerejének megfelelően, táblaként kell megállapítani: milyen legyen a termelési terv, egy-egy mázsa terményért azon a területen mennyi munkaegységet írjanak a tag javára 7 Ez a módszer arra ösztönzi a szövetkezet tagságát, hogy minél gondosabban művelje a földet, minél nagyobb termést érjen el, mert így több munkaegység és jövedelem illeti meg. Az eredményességi munkaegység-rendszer tehát előnyös mind a szövetkezet, mind a tag számára. Ezt a módszert áltálában kapásnövényeknél alkalmazzák, de kidolgozható az állattenyésztésre is. A földművelésügyi miniszter által megállapított körzetekben a belekerülés! költség 50 százalékának megfelelő hitel visszafizetése engedhető el. Ugyanilyen kedvezmény illeti meg azokat a tsz-eket, amelyek rendszertelenül telepített gyümölcsöseiket felújítják. Amelyek parlagterületen legalább 10 hold szőlőt vagy gyümölcsöst telepítenek, 80 százalék hitelelengedésben részesülnek, — ha a telepítést nagyüzemi rendszerben és meghatározott fajtákkal végzik. Megyénk területén mintegy 100—120 ezer hold gyenge talaj van, amely javításra szorul. Az állam a szükséges talajjavító anyagokat a rendeltetési állomásra szállítva, térítés nélkül bocsátja a tsz-ek rendelkezésére, s a gépi munka költségeinek 50 százalékát magára vállalja. A digózás és altalajtrágyázás további költségeire a tsz-ek hosszúlejáratú hitelt vehetnek igénybe. Az állami erdőgazdaságok a megyei fásítási beruházási hitel terhére, a tsz-ek kérelmére elvégzik a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területek erdősítését, mezővédő erdősávok telepítését. A mezőgazdaság biztonságos termelésében a növényvédelem mind nagyobb szerepet játszik. Az állam növényvédő gépek vásárlására 8—10 éves hosszúlejáratú hitelt nyújt a tsz-eknek. Az újonnan alakult tsz-ek a növényvédelmi gépi munkadíjakból 20 százalék engedményt kapnak. Azok a tsz-ek, amelyek kártevőktől mentes terményt állítanak elő, a vásárolt és felhasznált növényvédőszsrek árából, a rézgálic kivételével, 30 százalékos visszatérítést kapnak. Azoknak a tsz-eknek, amelyek nagykereskedelmi tételben vásárolnak növényvédőszert, a nagykereskedelmi árat kell felszámítani. Mi a bérhizlalási szerződés? Megyénkben is vannak olyan termelőszövetkezetek, ahol az elkészült takarmánymérleg szerint takarmányfelesleg mutatkozik. Ha ennek felhasználására a közösben nincs mód a hízóba állítható süldők, vagy férőhely hiánya miatt, — akkor a szövetkezet úgynevezett bérhizlalás! szerződést köthet tagjaival. A szövetkezet megvásárolja a tagok háztáji gazdaságában levő süldőket, de a megvett állatokat ott hagyja a háztájiban meghizlalásra. Megállapodik a tagokkal, hogy a szövetkezet megadja a hizlaláshoz szükséges takarmányt, a hizlalásért pedig megfelelő számi! munkaegységet ír jóvá nekik Úgy helyes, hogy aki jobb ta- karmdnyértékesítést ér el, aa nagyobb javadalmazást kapjon. A szövetkezetnek módja van a.rra,„ hosy az így megvásárolt süldők árának kifizetéséhez hitelt vegyen fel a Nemzeti Bank illetékes fiókjától. A Megyei Állatforgalmi Vállalat szerződést köt a szövetkezettel a bér- hizlalási akcióban lekötött sertésekre. A sertések átadásakor nagyüzemi felárat kap a termelőszövetkezet és az átadott mennyiség beleszámít a tsz áruértékesítési tervének teljesítésébe. A lebonyolítási díjról A tsz-ek elősegíthetik a háztáji gazdaságok árutermelését is azzal, ha a jól dolgozó tagoknak állami szabadfelvásárlási áron takarmányt adnak, ha az illető tagok sertéshizlalási szerződést kötöttek az állammal. Ha a szövetkezet sertésenként legalább egy mázsa abraktakarmányt ad el tagjainak, akkor az átadott sertések után kilónként 1,20 forint lebonyolítási díj illeti meg a tsz-t. Ez az összeg a darabszámtól függetlenül jár s a bank negyedévenként számolja el. A lebonyolítási díj összegét — a közgyűlés döntése szerint — bármilyen célra felhasználhatja a szövetkezet. A tsz áruértékesítési tervének teljesítésébe az így átadott hízók értéke is beleszámít. Az a szövetkezet, amely a háztáji gazdaságoknak nem ad el abraktakarmányt, lebonyolítási díjat nem kaphat a háztájiban szerződésre hizlalt sertések után. Nem jár lebonyolítási díj akkor sem, ha a tsz-tag az állammal kötött szerződé* alapján központi készletből takarmányjuttatásban részesült. Takarmányt kapnak, akik baromfihizlalási szerződést kötnek AZ EDDIGI Jó tapasztalatok alapján tovább fejlesztik a szerződéses baramfiértékesítést. A tervek szerirat jövő évre a felvásárlási előirányzat 80 százalékát kötik le szerződésre az állami gazdaságokkal, termelő- szövetkezetekkel, háztáji és egyéni gazdaságokkal. Ennek érdekében hamarosan új szerződéses akció indul, amely igen kedvező feltételeket biztosít a szerződésit kötő termelők számára. IPöOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOöCtOtOQOOOtB Helye* kesdeményexéet Négyszögölenként 15—20 fillér a közös alapba A Kalocsai Járási Párt és Tanács V. B. kidolgozta a tsz-ek közös alapjának létrehozásával kapcsolatos, új, helyes módszert. Az 1959. évi 7. sz. tvr. rendelkezése szerint a közös alapot a tsz-be lépők által bevitt állatok és felszerelések értékéből történő 20—35 százalékos levonással kell létrehozni. A közös vagyon kialakításához azonban nem egyformán járultak hozzá még azonos földterülettel belépő dolgozó parasztok sem. Például az egyik 10 holdas dolgozó paraszt csak földet vitt be a tsz- be s így a közös alaphoz nem járult hozzá. A másik az alapszabály értelmében bevitte felesleges állatait s azok értékének 20—35 százalékával járult a közös alaphoz. Az így létrejött közög vagyon, függetlenül a hozzájárulástól, már egyformán oszlott meg minden belépő között, ami viszont sértette a dolgozó parasztság igazságérzetét Ebben az esetben az a közős alap csak 1—4 év alatt jelentkezett a tsz-ben s ezért a szövetkezeteknek minden esetben állami hitelt kellett igénybevenniük olyan dolgokra is, amelyeket saját erőből meg tudtak volna vásárolni, . Helyes a Járás több községe dolgozó parasztságának az a kezdeményezése, hogy a közös alap létrehozása a bevitt földterület arányában történjék. Ugyanakkor az alábbi feltételek mellett egyetértenek azzal, hogy a bevitt jószág és felszerelés értékét levonás nélkül, az alapszabályban megszabott határidőn belül, teljes mértékben fizessék ki a dolgozó parasztoknak. A feltételek a következők: Minden tsz-be lépő az általa bevitt összes földterület után négyszögölenként 15—20 fillérrel köteles hozzájárulni mind az új, mind a régi tsz közös oszthatatlan alapjához, a közgyűlés határozata alapján. A földnélküli belépők 100—200 forinttal tartoznak hozzájárulni a közös alap megteremtéséhez. A hozzájárulást az alakuló közgyűléstől, illetve a régi tsz-be történő felvételtől számított egy hónapon belül kell a tsz pénztárába befizetni. Ezt a hozzájárulást a dolgozó parasztok minden különösebb megerőltetés nélkül be tudják fizetni, hiszen az első negyedévi adóra szánt összeg készpénzben vagy egyéb úton biztosítva van. A hozzájárulás helyességét bizonyítja az a tény is, hogy a járás tsz-eiben egy négyszögölre számítva máris az alábbi tiszta, tehermentes vagyonuk van: A dunapataji Üj Élet-ben 58, a fajszl Vörös Csillag-ban 117, a foktői Béké-ben 70, az ordasi Üttörő-ben 77, az öregcsertői Űj Élet-ben 83, az uszódi Dó- zsá-ban 101 fillér stb. Abban az esetben, ha a tsz- be lépő dolgozó parasztnak a hozzájárulás készpénzben történő kifizetése nehézséget jelentene, javasoljuk, hogy ezektől a tsz-nek szükséges terményt fogadjanak el s ezt állami áron számítsák be a hozzájárulásba. Helyes, ha a készpénzben összegyűlt, oszthatatlan alap felhasználásának eldöntésére a tsz-ek bizottságot hoznak létre. Ebből az Összegből biztosítani lehet az üzemviteli költségeket, a legsürgősebb vásárlásokat. A közös alap e módszer szerinti létrehozása segít kiküszöbölni a helyenként esetleg jelentkező ellentéteket az új és a régi tsz-tagok között, a tsz- be lépő szegény- és középparasztok között, mivel mindenki anyagi helyzetéhez mérten járul hozzá a közös vagyonhoz. A SZERZŐDÉSES akcióba« lekötött élő baromfiért többet fizetnek a szabad felvásárlási árnál. További kedvearaény» hogy a termelők készpénzétől e- get kapnak, illetve libahdálalásl és tojósértékesítési szerződéskötés esetén takarmányj uttaitá&ban részesülnek. Az előleg összeg« libánál darabonként 40, pulykánál 35, kacsánál 25, csirkénél pedig kilogrammonként 7 forint. A SZERZŐDŐ gazdaságolt előnyben részesülnek a napos- baromfi-vásárlásnál la. A kel-1 tetőállomások ugyanis először a szerződő termelők igényeit elégítik ki. A napos baromfit * szerződők hitelbe kapják s annak árát csak a lekötött baromfi átadásakor kell kifizetni. A HÍZOTT LIBÁRA szerződött termelők minden lékötött liba után 10 kiló. — a hagyományos. úgynevezett májliba- termelő vidékeken a töméssel hivatásszerűen foglalkozók pedig szigorú minőségi feltételek mellett — 20 kiló kukoricát kapnak, mázsánként 215 forintos áron. KÜLÖN LEHET szerződés* kötni llbatollra és kacsa- tolira. A szerződés alapján átadott liba tollért kilónként 8 forinttal, a kacsatollórt pedig kilónként 5 forinttal fizetnék többet a szabadfelvásárlási árnál. A feláron kívül előleget is kaphatnak a tolira a termelők: egy- egy liba után három tépést száJ molva, 25 forint, egy-egy kacsa után pedig két tépést számolva* 7 forint az előleg összege. As a termelő tehát, aki libára é® kacsára és még külön a tollr* is leszerződik, kétszeresen kap-« hat előleget. AZ ÚJONNAN induló Bzerjj ződéses akcióban a termélőíaj előre leköthetik baromfiállomádj nyuk 1961. évi tojásfeleslegét is* A tojásértékesítési szerződés# kötő termelőszövetkezetek, ház-* táji gazdaságok és egyéb termo* lök minden tojás után 8 deka abraktakarmányt igényelhetnek állami áron.
