Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-16 / 296. szám

1960. december 18, péntek 3. oldal •• Oszfönöz-e a személyi órabér? A gépek zaja, amely itt a munka ritmusának zenei alá­festését szolgálja, gyakran sza­kította meg Kocsis Lajos bri­gádvezetővel folytatott beszél­getésemet Ez a szélesarcú, ízig- vórig kun ember régi dolgozója e Bányászati Berendezések Gyárának. Üdvözlöm, majd közlöm vele, mi járatban va­gyok. Szívesen és készségesen mondja el véleményét kérdé­semre, miért jó a személyi óra­béres bérforma. Jobb mint a régi — Négy évvel ezelőtt ha 200 százalékot teljesítettünk, akkor kerestünk annyit, mint most. A brigádvezető kijelölte a mun­kát, s aztán az volt a dolga, hogy minél több pótidőt »ve­rekedjen-« ki a csoportnak. Ke­pében a panaszkönyvvel irodá­ról irodára szaladgált, s bebizo­nyította, sok művelet maradt ki a technológiai utasításból, s ezért pótidő jár... — A pótidők miatt havonta 80—50 ezer forintra rúgott a béralaptúllépés — kapcsolódik b beszélgetésbe a mellettem élló üzemvezető. — Az új bérezési forma — személyi bér, plusz prémium — jobb mint a régi. Azt szoktuk mondani: ez biztosított bér, ha a kiadott termelési értéktervet teljesítjük. És ha bért takarí­tunk meg, azt a negyedév vé­gén prémiumként kapjuk visz- Bza, — mondja Kocsis Lajos. — Igaza van a brigádveze­tőnknek — erősíti meg az előb­bieket az egyik brigádtag, majd ismét Kocsis Lajos veszi visz- sza a szót: — A normairoda szoros időt ed egy-egy gyártmány elkészí­téséhez, ezért teljesítményünk 105—115 százalék között válta­kozik... — Ez érthető. Az utókalkulá­ciós osztály ugyanis havan­ként elemzi a gyártmányok ön­költségét, s a tapasztalatok bir­tokában módosítja a gyártásra szánt időt, állapítja meg az anyag, szerszám, s egyéb se­gédanyag felhasználását — szól Cseh János üzemvezető. A normásoknak más a véleménye Nem sokital később a norma­osztályon újságolom az előbb hallottakat, majd idézem a bri­gádvezetőt: biztosított bér, biz­tosított termelés... A négy szakember előbb egy­másra néz, majd egyikőjük megszólal: — Ez az állítás egy kicsit sántít. Októberben az üzem átlagteljesítménye 106 százalék volt, s mégsem tel­jesítettük a tervet... — Aztán ki jegyzi fel az ál­lásidőt? — kérdik, majd rögtön válaszolnak is: — senki! Négy év alatt a nagycsarnokban a papírok szerint 100 óra esett ki a termelésből. Ezt csak az óvo­dásokkal lehet elhitetni. Bi­zonyságul elővesznek egy pa­pírt, melyen ez áll: G. J. kör­fűrészkezelő egy napon 105 percet, majdnem két órát várt munkára. Ha csak egy ilyen lenne, az hagyján... — A biztosított személyi bér eltünteti a szakmunkás és be­tanított munkás közti különbsé­get, nem ösztönzi a tanulatlant a szakma elsajátítására — érvel a normaosztály vezetője. Milyen a jó bérforma? Kinek van hát igaza? Ismét számba veszem a brigád érve­Lefülelt huligánok Egy huligántársaság »-vezérei« Petz Vilmos és Magyari József V—8 tagú bandájukkal már hosszabb idő óta molesztálták Félegyháza lakosságát. A bátor­ság náluk abban állt, hogy min­dig túlerőben voltak a megtáma­dott járókelőkkel szemben. Nincs arra hely, hogy egész bűnlistájukat felsoroljuk, csupán néhány jellegzetes esetet mu­tatunk be »férfiasságukról«, »bá­torságukról«, »lovagiasságukról«. Egyik este a banda két vezére megtámadta Csányi Dezsőt, a BBGy fiatal dolgozóját, aki nő­társaságban volt. A két »hős« ezonban emberére akadt, mert E szorongatott fiatalember meg­sebesítette a támadóit. Kosztor Iván fiatal apa gye­rekkocsit tolt a Kossuth utcán. IÁ tanácsiháza előtt a feketednge- eek hat dicső tagja elállta az egész járdát és az egyik bele­rúgott a mellettük elhaladó gyermekkocsiba. Egyik éjjel három petőfiszál- tásd lakost támadták meg, a »vé­rár« pedig az Izsáki úti nép- boltban az eladókat és a vásár­Fiájdalmas emlékek Gyárunktól, a Bányászati Berendezések Gyárától nem messze van egy vízlevezető csatorna. Tisztítása közben több fel nem robbant aknát találtak, melyek még a máso­dik világháború maradványai. Ezért a tisztítást félbe kellett hagyni. A csatorna partjára »Életveszély, vigyázat, fel nem robbant aknák!« felira­tú táblákat helyeztek el. Ezek a táblák még mind a mai na­pig ott vannak. Kérjük az illetékeseket, bogy az említett robbanási veszélyt jelző, fájdalmas em­lékeket ébresztő táblákat az intézkedések megtétele után minél hamarabb szállítsák el a csatorna partjáról. Turcsányi Lajos üzemi tudósító lókat egyaránt megbotránkoz­tató, erkölcstelen szavakat hasz­nált. A félegyházi vasútállomáson verekedést kezdtek, úgyhogy rendőri beavatkozásra lett szük­ség. Égő gyufaszálakat hajdgáltak a táncoló fiatalok közé, egyszer pedig bementek a diáklányok számára fenntartott váróterem­be, az ott levő két diáklánnyal szemtelenkedtek. Ügy gondoljuk, hogy a né­hány, kapásból kiragadott eset is azt bizonyítja, ezek a huli­gánok éppen eleget rontották már szabadon a levegőt, ideje, hogy a rendőrség közbelépett és erélyes intézkedéssel felszámolta az útonálló bandát. A két vezér ellen bűnvádi el­járás indul, a többiek pedig a 14. számú törvényerejű rende­let értelmében felelnek tettei­kért. t—* lését, a norma és más osztályo­kon elém tárt tényeket, • en­nek birtokában kialakul ben­nem Kocsis Lajosnak adandó válasz: — A személyi órabér-rend­szerből helyes meghagyni azt, ami arra serkenti a brigádveze­tőt, hogy törődjék a munkával. Egyúttal ezt a formát finomí­tani, tökéletesíteni, vagyis az élethez kell igazítani. S hogy e munka következtében melyik bérezési forma ösztönöz a ter­melékenyebb munkára, azt helyben kell eldönteni. Akárhogy is alakul a bér­rendszer, egyről nem szabad elfeledkezni: a műszaki normák alapján kidolgozott teljesít­ménybér-rendszer a leghala­dóbb. tehát legigazságosabb is. (Venesz) Kiskunmajsa is a szocialista útra lép KISKUN M AJ S A parasztjai megértették a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szük­ségességét. Százával írják alá nap nap után a belépési nyilat­kozatot, mely szerint a nagy­üzemi gazdálkodás útjára kí­vánnak lépni. A szövetkezeti mozgalom iránti érdeklődést csak fokozza annak a 60—70 népnevelőnek lelkes fel­világosító munkája, akik járják a tanyákat és a belterület há­zait. Elbeszélgetnek a parasz­tokkal, meghányják-vétik velük a mezőgazdaság forradalmi át­alakulásának részleteit, követ­kezményeit és szükségképpen bekövetkező előnyeit. JELLEMZŐ a község forrongó hangulatára, hogy az országgyű­lés ülésszaka idején esténként minden házban szólt a rádió. Mindenki közvetlenül Kádár Já­nos elvtárs szájából akarta hal­lani azt, amit várt, hogy a tél folyamán lényegében befejezzük a mezőgazdaság szocialista át­alakítását. Úgy érezte mindenki, még az aggályoskodók is, hogy a nép, az ország és a paraszt­ság érdeke, hogy megszűnjék a termelésre károsan ható bizony­talanság és haladéktalanul be kell bejezni a mezőgazdaság szocialista átépítését Kiskunmaj- sán is, mely nem lehet külön sziget a szocialista hazában. A SZERVEZÉS eredménye a községben december 10-ig: belé­pett 825 család 1106 taggal, 4000 katasztrális hold földdel. Kiskunmajsán úgy szeretnek, ha december végére maradék­talanul befejeződne az egész község átszervezése. (H. J.) Rosszul bánt a tanulójával — elvették az iparengedélyét Törvényeink védik az ipari tanulókat Felháborodott fiatalok név­telen levelét hozta a posta me­gyénk KISZ-bizottságára. A le­vélírók Hanyec Lajos tisza- kécskei kisiparos ellen emeltek panaszt, mert embertelen kö­rülmények között tartja ipari tanulóját Ennek alapján megvizsgáltuk D. László ipari tanuló helyzetét és mind az igaznak bizonyult, amit a fiatalok írtak. Amikor a szabóműhelyben kerestük Hanyec ipari tanuló­ját, nem találtuk ott mert a mester a darálóba küldte. Laci barátunkat mestere rendszere­sen napi 10—12 órát foglal­koztatta. Megbízatásai sokszor nem kapcsolódtak a szabó szak­mához. A gyenge fizikumú, félénk fiatalember bátortalanul vála­szol arra a kérdésre, hogy van-e panasza mesterére? »Nincs« — mondja, de azután igazat adott a levélíróknak. Őszintén el­mondta, hogy gyakran igénybe vették a felesbe fogott szőlő megmű­velésére. Ez évben mintegy 35 munkanapot ott dolgoz­tatták. Október 5-én répát és kukoricát szedett. Emellett ő takarítja a műhelyt, ő végzi a fűtést a la­kásban is, ő eteti a jószágokat, mielőtt hazamegy, a hízókat is. Ő hordja haza a megrende­lők elkészült ruháit és eljár be­vásárolni a család szükségle­teire. Iskolai napokon, mlvél dél­után van tanítás, délelőtt bejár a műhelybe dolgozni. De még ez sem elég a mesternek. Több­ször kijelentette, hogy ha rajta állna, hetenként csak egy­szer járatná iskolába a ta­nulókat, délután 4—7-ig. Ez a helyzet rányomta bélyegét a tanulmá­nyi eredményre is. Átlag 3-as eredményt ért el. A szakmai képzésben is rend­kívül elmaradt Laci. Csak a legegyszerűbb munkákat tudja elvégezni. Harmadik éves tanuló lété­re még nem állított össze egy zakót. Mindezeket tetéri, hogy az ipari tanulóknak járó 30 nap szabadságból összesen alig más­fél hetet kapott meg ez évben, ezt is több alkalommal. A KISZ rendezvényeire és moziba már hónapok óta nem tudott eljutni. A megyei KISZ-bizottság ké­résére megvizsgálták Laci hely­zetét A járási tanács ipari cso­portja D. Lacit más kisiparos­hoz helyezte tanulmányainak befejezése végett Hanyec Lajos kisiparostól pedig megvonták az ipar­igazolványt és feljelentés­sel éltek a bírósághoz tör­vényeink kijátszása miatt. Nem lehet tehát a múlt szo­kásai szerint sanyargatni a szakmára vágyó fiatalokat, mert törvényeink megvédik őket. Horváth Igná« A régiek mellett sok új KST alakul megyénkben Ezekben a napokban 9 millió forintot fizetnek vissza me­gyénkben a kölcsönös segítő ta­karékpénztárak. Ezzel tulaj­donképpen a népszerű KST-k megszűnnek, de máris meg­kezdték újjászervezésüket. Me­gyénkben az idén 153 KST mű­ködött, de jövőre úgylátsrik jó­val több lesz a számuk. Az ed­digi tapasztalatok szerint ugyan­is a megtakarított pénzek visz- szafizetése után újra megalakít­ják a KST-t A MÉK-központban példáiul az idén 135 tagja volt a KST- nek. Az évi betétállomány 186 ezer forint volt, s évközben 149 ezer forint kölcsönt vettek fel a tagok bútor-, kályha-, kerékpár- stb. vásárlásra, vagy mentek üdülni a kölcsönvett pénzen. A takarékosságnak ez a formája úgy látszik megtetszett a MÉK dolgozóinak, mert az 1961-** évre is szervezik már a KST-t amelybe eddig már több mint 160-an jelentkeztek. Egy főro eső átlagbetétjük jelenleg 125 forint, magasabb mint az idé* volt. Ugyancsak szervezik a KST-t a megyei bíróságon, ahol a ta­valyi 62 taggal szemben mám 124-en léptek be. Itt az átlagbe­tét 72 forintról 82 forintra emel­kedett. Túlhaladták a tavalyi KST taglétszámot a gépgyár­ban is. A régi KST-k őjjászerreződé­se mellett megyeszerte eddig 4# új KST alakulásáról érkezett hír. Mindez azt bizonyltja, hogy az üzemek, vállalatok dolgozói­nak egyre szélesebb tömegei is­merik fel a takarékosság elő­nyeit Nem vágyódik a városba vül Kérdezz—felelék-estéke* rendezünk majd, továbbá kü­lönböző illemtanelőadásokat. Az a célunk, hogy minél előbb meg­szerettessük fiataljainkkal a KISZ célkitűzéseit, jól érezzék magukat, ne unatkozzanak a hosszú téli estéken. — Nem vágyik vissza a vá­rosba? — Eszembe sincs. Most már jól érzem magamat itt a fiata­lok között... és ha a tsz veze­tősége a jövőben is így támo­gatja kezdeményezéseinket, ak­kor igazán nem panaszkodha- tom. ÍJ irtelen órájára pillant és ** akkor veszi észre, hogy már későre jár. A Panni egy rántásra berregni kezd és már viszi is a gazdáját, egy 23 éves fiatalembert, aki átadja a kis­kunfélegyházi Vörös Október Termelőszövetkezet ifjú kommu­nistáinak mindazt, amit Buda­pesten az iskola padjaiban, to­vábbá az ifjúsági mozgalomban tanult; tapasztalt. Tóth Gábor Tervünk szerint fcultúrcsopor- tunk az év végén, Szilveszter­kor lép fel először vidám mű­sorral a termelőszövetkezetben. Van már egy szép kultúrter­münk, klubszobánk, rádiónk, sőt a tsz vett a fiataloknak 580 forint értékű politikai és szép- irodalmi könyvet is. Persze, mi ezt társadalmi munkával viszo­nozzuk. A KISZ-kangresszus tiszte- " letére 5000 forint értékű társadalmi munkát vállaltunk, melyből 3800 forint értékűt már el is végeztünk. Többek között kimeszeltünk egy 50 férőhelyes istállót, egy hasznavehetetlen épületet pedig lakhatóvá alakí­tottunk át. A lakást Kurucz Ist­ván és felesége kapta meg. Szor­galmasan dolgoznak a közösben, mind a ketten KlSZ-tagok és aktívan tevékenykednek a kul­turális munkában. — Milyen terveik vannak a jövőt illetően? — Először is egy lemezját­szót szeretnénk venni, azonkí­lán nem is tud igazán közvet­len lenni hozzájuk. Ennek ellenére nem adtam fel a reményt. Elmentem min­den fiatalnak a lakására, s ba­ráti légkörben beszélgettünk, alaposan megvitattuk a tenniva­lókat, majd ennek alapján együttesen elhatároztuk, hogy megalakítjuk a KlSZ-szerveze- tet. Az alakuló KISZ-taggyűlést alig két és fél hónappal ezelőtt, szeptember 25-én tartottuk meg. A gyűlésen a szövetkezet min­den épkézláb fiatalja részt vett és 19-en írták alá a belépési nyilatkozatot. M ár az alakuló taggyűlésen létrehoztuk a kultúrcso- portot és azóta annak tagjai hozzákezdtek egy háromfelvo- násos színdarab, azonkívül kü­lönböző villámtréfák, versek ta­nulásához. A kiskunfélegyházi Vörös Október Termelőszövet­kezet irodájának csendjét sűrűn felveri egy Panni robogó érces berregése. A környékbelieknek már ismerős ez a hang és lá­tatlanból is tudják, hogy most érkezett meg, vagy éppen most ment el Szijjártó János, a tsz könyvelője, a KISZ-szervezet titkára. Most is Kiskunfélegy­házára igyekszik, esti szeminá­riumra, de mi elrabolunk tőle egy kis időt és a KlSZ-szerve- zet tevékenységéről beszélge­tünk. *— Fél évvél ezelőtt kerültem a termelőszövetkezetbe könyve­lőnek — mondja. — Azelőtt vá­roson éltem, s eleinte bizony egyedül éreztem magam. Pró­bálkoztam a tsz-fiatalok közül barátokat szerezni, de kezdet­ben hidegen fogadtak, azt hit­ték, hogy egy városi fiatal ta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom