Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-15 / 269. szám

MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM Ara 60 fillér I960. NOVEMBER 15. KEDD Meg kell gyorsítani a kapások betakarítását Harminckilenceser holdon még vetésre vár a kenyérgabona Két új csarnok a műanyagüzemben A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályára beérkezett je­lentések szerint a burgonya be­takarítása befejeződött me­gyénkben és a napraforgóból is csupán 100 hold van lábon. Ez a terület Baja városban és a dunavecsei járásban oszlik meg. A cukorrépa szedése viszont még mindig lassan halad, a te­rület 70 százalékán került be­takarításra a termés. Baján és a bajai járásban különösen le­maradtak ezzel a munkával. Kétségtelen, hogy a kötöttebb talajokon az időjárás következ­tében nehézzé vált a betakarí­tás, azonban nem várhatunk jobb időt, november közepén vagyunk, tehát az időjárás egy­re kedvezőtlenebb lesz. Tehát mindenképpen lehetőséget kell találni arra, hogy e fontos ipari növényünk szedését mielőbb be­fejezzük. Ugyaness a helyzet a kuko­rica betakarításával is. A me­gyei összesítő szerint a vetés­­terület 76 százalékán törték le a termést. A szárbetakarítást 70 százalékban fejezték be. Ha nincs lehetőség akár szállítási problémák, akár a rossz, járha­tatlan utak miatt kötött talajú gazdaságainkban a termés el­szállítására, akkor ideiglenesen — természetesen kellő hozzáér­téssel — prizmákba lehet rak­ni a kukoricacsöveket. A sze­dést és a szárvágást meg kell gyorsítani, mert legtöbb helyen tengeri után kerül földbe a búza. A vetőszántás még csak 88 százalékban fejeződött be. Az előirányzott vetésterület 82 szá­zalékán került földbe a kenyér­­gabona. Megjegyzendő, hogy a megyei végleges összesítés sze­rint termelőszövetkezeteink az ősziárpa-vetési tervüket túl­teljesítették 5 százalékkal, a rozsvetési tervüket pedig 8 szá­zalékkal. Az egyéni parasztok még nem teljesítették a rozs­vetési előirányzatot. Rosszul halad azonban még mindig a búzavetés. A termelő­­szövetkezetek az előirányzat 71 százalékát vetették el. Az egyé­ni parasztoknál még vontatot­tabban végzik a vetést. összevetve az eddigi eredmé­nyeket, 39 ezer holdon még ve­tésre vár a kenyérgabona. Meg­felelő munkaszervezés és időjá­rás esetén ezt a területet egy héten belül el lehet vetni. Egy pillanatig sem szabad tehát kés­lekedni. Helyes, ha minden községben sürgősen, határszem­léken állapítják meg, hogy mekkora területen hiányzik még a búzavetés. Jó szervezéssel, felvilá­gosító munkával hassanak oda községeink vezetői, hogy a jövő évi kenyérnekvaló minél előbb földbe kerüljön. Házról házra Kecel, Kiskőrös és Soltvad­­kert után Akasztó, Csengőd, Soltszentimre és Tázlár közsé­gek földművesszövetkezetei is megrendezték a szövetkezeti könyvnapokat. A négy község­ben az fmsz dolzozóiból alakult ötvennégy brigád járta a háza­kat, s vitt szórakozást, hasznos időtöltést a hosszú téli estékre — könyv alakjában. Eredményeiket értékelve, meg­állapíthatjuk, hogy hasznos volt a házról házra járás. Több mint 32 000 forint értékű könyv cse­rélt gazdát. Mint arról már hírt adtunk, a Bács megyei Finommecha­nikai Vállalat elkezdte a műanyagfeldolgozást Kiskunfélegy­házán, a volt nyúltelep egyik épületében. Az itt készülő külön­böző közszükségleti cikkek iránt máris nagy a kereslet. A me­gyei tanács végrehajtó bizottsága ezért elhatározta, hogy már a közeljövőben növeli a gyártott áruk mennyiségét. Ebből a célból, több mint 600 ezer forint beruházással két munkacsar­nokot létesítenek. Az építés jó ütemben halad. Még a téli fagyok előtt tető alá hozzák az új csarnokokat Á jövedelem bőséges forrása Megyénk lakossága nagyszámban yesz részi a tisztasági mozgalomban (Qmüdeitn kihirdetik a veriest] eLia szakaszának tredtttin]él Mint ahogy lapunkban közöl­tük, a megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta zöld­ségtermesztésünk helyzetét. Is­meretes, hogy mi rendelkezünk az országban legnagyobb, sza­badföldi zöldségtermesztésre al­kalmas területtel. E mezőgazda­sági üzemág fejlesztését több ok teszi szükségessé. Állandóan emelkedik a zöldségfogyasztás, egyre keresettebbek a konzer­­vek, nő az export stb. Kecske­méten 1959-ben 24 ezer mázsa zöldséget adtak el a boltok, 1960-ban már szeptember 30-ig 34 700 mázsát. A megye többi városában hasonló a helyzet. A szerződésre termelt zöldség­félék területe évről évre emel­kedik, 1959-ben 18 547, 1960-ban 19100 holdra kötöttek szerző­dést termelőink. Az 1961. évi előirányzat 20 700 hold. Ter­melőszövetkezeteinkben ugrás­szerűen növekedett a zöldség­­termesztés. 1957-ben 1050, 1960- ban pedig 12 540 holdon termel­tek. Ennek az üzemágnak fej­lesztése azért is fontos, mert ko­rán és folyamatosan juttatja be­vételhez a tagságot. Sajnos, az idén még a termelés több he­lyen korszerűtlen, gazdaságilag megalapozatlan volt. Kevés volt a munkaerő egyes termelőszö­vetkezetekben, nem győzték a szedést, a piacra való előkészí­tés nem volt megfelelő, ezért az áru értéke csökkent. Nem használták ki a korai zöldség­termesztésben levő előnyöket, baj volt a növényápolással és így tovább. Tanulva az eddigi tapaszta­latokból, már most intézkedése­ket szükséges tenni, hogy jövő­re kevesebb ilyen gondunk le­gye«. Felülvizsgálják azt. hogy a közös gazdaságokban mennyi melegágyi ablakra van szükség. El akarják érni, hogy a paradi­csom és a paprikapalánták mind melegágyi ablak alatt nevelődje­nek termelőszövetkezeteinkben, és a korai paradicsom, valamint, paprikapalánták időben szabad földbe kerüljenek. A várható szükségletet figyelembe véve a MÉK-nek másfélmillió paradi­csompalántát kell biztosítani. A korai zöldségfélék termesztése mellett érdemes foglalkozni a késői kiültetéssel is. Például a júliusban kipalántázott paradi­csom, paprika még jó termést ad. Érdemes törődni a saláta és a retek kései hajtatásával is és így tovább. Az idén még sok termelőszö­vetkezetben kisüzemi módszer­rel termelték a zöldségféléket. Az a cél, hogy járásonként, leg­alább egy termelőszövetkezetet kijelöljenek, ahol a szakvezetés és a termelési feltételek adva vannak. Itt mintaszerűen meg­szerveznék a zöldségtermesz­tést. Az ilyen gazdaságoktól ta­nulnának a többiek és megva­lósítanák mindenütt a nagy­üzemi zöldségtermesztést. A Duna—Tisza közi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet 150 má­zsás holdankénti paradicsomter­mesztési versenyt indított. Ebbe a mozgalomba eddig tíz termelő­­szövetkezet és két állami gaz­daság kapcsolódott be. Helyes az a törekvés, amely azt kívánja elősegíteni, hogy minél több ol­csó és jó áru kerüljön a fo­gyasztóhoz. Nagyon fontos, hogy egész éven át bőségesen el le­gyünk látva friss zöldségfélével és főként a tél végén, kora ta­vasszal pótolhassuk a szerveze­tünknek szükséges, nélkülözhe­tetlen vitaminokat. NOVEMBER 7-ÉN zárult a megyei tanács végrehajtó bizott­sága és a Vöröskereszt megyei elnöksége által indított ötéves tisztasági versenymozgalom első szakasza. A verseny értékelése most folyik, a döntőbizottság azonban máris igen jelentősnek tartja az eredményeket. Dr. Thurzó Tamás — a Köz­egészségügyi és Járványügyi Ál­lomás felügyelője, a versenyt értékelő bizottság egyik tagja — elmondta, hogy a verseny igen széles tömegeket mozgatott meg megyeszerte. Ennek eredményeit három csoportba sorolhatjuk. Először is nagyot fejlődött a lakosság körében a tisztaság iránti igény, a tisztaság szere­­tete. Több gondot fordítanak az emberek arra, hogy csinos, tiszta legyen a házuk, a laká­suk, az udvaruk, a járdájuk. A falusi házak nagyrészének ud­varán — sok helyen a házak előtti járdaszegélyen is — vi­rágágyakat létesítettek. Javult az árnyékszékek tisztántartása, a trágyadombok megfelelő ke­zelése is. Másodszor azt lehet megálla­pítani, hogy ma már nem ra­gaszkodnak a dolgozó parasztok annyira, ásott kútjaikhoz, sőt igénylik a jó ivóvizet. Szívesen áldoznak a községfejlesztés ré­vén mélyfúratú kutak, törpe­vízművek építésére. Ahol pedig ez még nem lehetséges, szigo­rúan betartják a kút tisztántar­tására vonatkozó szabályokat. TÖBBET törődik a lakosság a közterületek tisztántartásával, szépítésével is. Elég, ha ennek alátámasztására csak annyit említünk, hogy igen sok társa­dalmi munkát végeztek a par­kok létesítésénél, pormentes jár­dák, törpevízművek építésénél. Az is hasznos dolog, hogy e mozgalom által is javult a ta­nácstagok és a tömegek kapcso­lata. Választókerületeiket járva, körzetük lakosságát a tisztasági versenyre mozgósítva, a közsé­get, várost érintő egyéb kérdé­sekről beszélgetnek. RÉSZLEGES eredményeket már sikerült megtudni a ver­seny állásáról. Az értékelések eddigi állása szerint valószínű­leg Kiskunhalas és Kiskunfél­egyháza között dől majd el az elsőség sorsa és az, hogy kié lesz a százezer forint jutalom. A községek közül többen is re­ménykedhetnek az első hely elérésében. Az 50 ezer forintos jutalomnál már jóval nehezebb a döntés. Géderlak, Csavoly, Kecel, Szánk, Tataháza, Kun­­fehértó, s tán még Lajosmizse is beleszólhat az első hely kér­désébe. A BIZOTTSÁG igen nehéz helyzetben van, s még sok ada­tot keli egyeztetni a verseny győzteseinek a megállapításá­hoz. Annyi azonban máris bi­zonyos, hogy vesztese nincs a versenynek. Egészségesebbek, tisztábbak lettek falvaink, vá­rosaink, s ez mindennél többet ér. Akik pedig most nem lehet­nek elsők, megpróbálhatják újra és újra az elkövetkező négy év folyamán. S. O. Százezrek barátja, szórakoztató]a a televízió Megkezdődött a III. Magyar Televízió Hónap November 15-től a belkeres­kedelem megrendezi a III. Ma­gyar Televízió Hónapot, amely a Technika Házában hétfőn tar­tott sajtótájékoztatóval hivata­losan már kezdetét vette. A te­levízió hónap nem üzleti célo­kat szolgál elsősorban, inkább a televízió megismertetését, megkedveltetését a dolgozók széles rétegeivel. Megyénkben a Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Válla­lat, valamint a Bács megyei Vegyesipar-cikk Kiskereskedel­mi Vállalat, az állami áruházak és földművesszövetkezetek kap­csolódnak be a televízió hónap megrendezésébe. A megye összes szaküzleteit ellátták elegendő mennyiségű áruval, hogy a te­levíziót vásárló közönséget meg­felelően kielégíthessék. Az igé­nyeknek megfelelően a szentesi és a budapesti adó vételére al­kalmas televíziós antennából is elegendő raktárkészlet van. • Elmondták a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál, hogy megyénkben igen megnőtt a televízió iránti érdeklődés. 1958-ban 245, 1959-ben 818, s 1960. szeptember 30-ig 1269 ké­szüléket adtak el megyénk üz­leteiben. A televíziót vásárlók jelenleg négy típus közül válo­gathatnak. A tapasztalatok sze­rint a kisképcsöves készülékek örvendenek a nagyobb kereslet­nek. Ennek oka az, hogy a kis­­képescsöves készülékekkel keve­sebb műszaki hiba fordul el, a kép tisztább és a kisebb laká­sokban jobban érvényesül, mert a kép közelebbről élvezhető. A vállalat felkészült arra, hogy ezekből a típusokból is. kielé­gíthessék az igényeket. VÜág proletárjai, egyesüljetek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom