Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-13 / 268. szám
I960 november 13, vasárnap (. oldal TOLLAL TfígS IKT^JRJPlEír, Mészégetők között Végeztek a rakodással, kezdődik az égetés. Tízéves a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet A jubileumi ülésszakon megalakul az üzemszervezési és technikai tanács Amikor nyugatról fordul a szél, füstalagúton keresztül érkezik a kiskőrösi állomásra a Kecskemétről jövő kisvasút. Ha aztán a savgyanta kiadta a „mérgét”, a két kémény alig pipál. Éppen csak jelzi, hogy a kő azért izzik a kemencében. Ilyenkor a szél továbbhajtja a fekete ködöt, és a sínek mellett annyi követ lát az utazó, mintha bánya lenne a környéken. Holott csak a Kiskőrösi Vegyes Szövetkezet mészégetőjéhez tárolják itt az »eledelt”. — Hány mázsa a heti „fejadag” — kérdeztük a mészégetőket. — Jó öblös a gyomra mind a kettőnek — felelik. — Kell hozzá négyszáz mázsa, hogy az éhségüket csillapítsuk. Az építőknek pedig még ennél is jobb az étvágyuk. — Mennyien végzik az etetést? — Tizennégy fő a részlegünk létszáma. — És mennyi az éves termelés? — Ezerötszáz tonnát várnak tőlünk, de ennél többet adunk, hiszen a mészégetők is bekapcséretet érdemel. A megye ép!-1 tőipari szövetkezetei mellett, ők fedezik a járás lakosságának, elsősorban a szőlő és gyümölcstermelőknek a mészigényét Vajon ki gondol arra, hogy amikor egy pohár tüzes bort koccintásra emel, abban része van a mészégetőknek is? Sándor—Pásztor NOVEMBER 16-án éa 17-én ünnepid a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tízéves fennállását. Ez alkalommal jubileumi tudományos ülésszakra jönnek össze az intézet kutatói és egymás után beszámolnak eddigi tevékenységükről, további terveikről. Az ülésszak iránt országszerte nagy az érdeklődés a szakemberek részéről, érthető, hiszen az intézet eredményeinek híre már régen túljutott a megye, sőt az Ország határain is. Az új kecskeméti paradicsomfajták már kedvelt árucikkek a nyugati piacokon és az intézet kutatási eredményeit figyelemmel kísérik szinte az egész világon. A TUDOMÁNYOS ülésszak második napján megalakul a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Üzemszervezési és Technikai Tanács. Ilyen intézmény még nincs az országban, Kecskeméten jön létre először. Erről beszélgettünk a napokban Mészöly Gyulával, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kossuth-díjas igazgatójával. Érdeklődtünk, hogy mi a célja a tanács létrehozásának? — MEGYEI párt- és tanácsvezetőkkel már többször beszélgettünk arról, hogy kellene égf ilyen intézmény. A tárgyalások eredményeként jön létre a tanács. A tudományos ülésszak jó alkalom erre. Több cél vezérel bennünket Szeretnénk az intézet kutatóit és a megye mezőgazdasági szakembereit szorosabb kapcsolatba hozni egymással és ezt a kapcsolatot mindjobban erősíteni, másrészt egyes feladatok megvalósítása során közös véleményt kialakítani. Tehát mielőtt a végrehajtó szervek hozzákezdenének valamely feladat megvalósításához, a jövőben kikérik a tanács véleményét Már az első alkalommal két igen érdekes és fontos témát tárgyalunk, az egyik a gyümölcstermesztési osztály továbbfejlesztése és Kecskemét térségében történő elhelyezése, a másik az intézet gazdaságának fejlesztése a kutatás üzemi bázisának kialakítása érdekében. csolódtak a felszabadulási versenybe. Ennyit mondtak el magukról. De miként az építők étvágyát, a mi kíváncsiságunkat sem tudták kielégíteni. Megmászatíák hát velünk az égetődombot, Vendégül láttak az éppen töltés alatt álló kemence belsejében, aztán úgy intézték a további »étát, hogy egy kicsit meg is Mi történt? Talán befalazzák a fotoriportert? Nem. Csupán így tátja a kemencéből ezt a munkát füstölődjünk. Őszintén szólva, másként képzeltük ezt a kis látogatást, de így is megérte. Tollal és képpel ritka szakma érdekes mestereit ismertük meg ezen a „tapasztalatcserén”. Szép látvány, jó fotótéma megörökíteni a füstöt okádó kemencéket, de nehéz fizikai munkát és sok ügyességet igényel, amíg a mészégető eljut a begyújtásig. Igaz, a dombra még traktor húzatja fel a mészkővel telt csilléket, de a többit már kézzel végzik a munkások. Pattintják, mustrálják, aztán megint formálják a sokszor 30—40 kilós szikladarabokat. — Ez o legkényesebb munka — magyarázzák, — mert ebből alakítjuk a kemencében a boltívekét. Jó tartásának kell lenni, különben összedől az egész. Mészégetőre ez lenne a legnagyobb szégyen, de jó szakembernél ilyén nem fordulhat elő. Sajnáltuk is, hogy a boltívrakásnál nem lehettünk jeleli. Egy nappal később érkeztünk. Azt ellenben bizonyíthatjuk, hogy az így képzett alap sokat kibír. Csilleszám öntötték a tetejére a sok mészkövet. s mire búcsúzkodtunk, Ők már a begyújtáshoz készülődtek. Hányszor végezték már ugyanezt? — nem tudják megmondani. Szorgalmas munkájuk diFonfos rendelkezés az állattenyésztés fejlesztéséről A háztáji és egyéni gazdaságok is résztvehetnek az akciókban ELŐZŐ számunkban ismertettük az élelmezésügyi és a földművelésügyi miniszter közös utasítását a termelőszövetkezetek állattenyésztését elősegítő takarmányjuttatási akcióról. Most az utasításnak a háztáji és egyéni gazdaságokra vonatkozó részét közöljük. Eddig árusüldőkből kocát csak a háztáji gazdaságok kaphattak. Ezt az akciót móst a kocával nem rendelkező egyéni termelőkre is kiterjesztik. A sertésnevelés és tényésztés érdekében a szabadpiaci süldőfelvásárlásokra az utasítás garantált árat (úgynevezett védőárat) szab meg és előírja, hogy az Allatforgalmi Vállalat fehér hússertés süldőért kgként 15,50 forintnál, húsjellegű és mangalica süldőnél 14,50 forintnál alacsonyabb árat nem fizethet. Ezek a minimális árak; jelenleg 17, illetve 16.50 forint ezeknek a süldőknek felvásárlási ára. Jelentős az is, hogy megszüntették a süldők súlykategória szerinti felvásárlását, a jövőben 20—69 kg között egyforma árat fizetnek. A SZERZŐDÉSES süldőnevelési akcióban a mindenkori állami szabad felvásárlási árnál 1 forinttal magasabb (vagyis jelenleg 18, illetve 17.50 forintos) árat fizet az Allatforgalmi Vállalat. Az állam részére történő sertéshizlalás elősegítése és fokozása érdekében központi készletből, állami áron szemestakarmányt kapnak mindazon tsz-tagok, egyéni termelők, akik az Allatforgalmi Vállalattal 1961. évre, legkésőbb október hó 31-ig történő átadásra sertéshizlalási szerződést kötnek. A háztáji gazdaságokban szerződött sertések után, amelyeknek meghizlalásához a tsz-tagok központi készletből kaptak takarmányt, — a tsz-ek nem kapnak lebonyolítási díjat. A HÄZTÄJI gazdaságokban jelentkező borjúszaporulat felnevelése érdekében az új rendelet a tsz-tagok növendék állatai tekintetében módosította a jelenlegi üszőnevelési és bika-tinóhizlalási akcióban érvényes átvételi alsó súlyhatárt, valamint a szerződéses átvételi árakat: i. n. minőségi osztályban 131—160 kg-lg 13.— 10.— 161—200 kg-ig 12.— 9.— 201—250 kg-ig 11.— 9.— 051—300 kg-ig 10.50 9.— forint a felvásárlási ár. Az ilyen, hizlalásra már előkészített növendékállatokat az Allatforgalmi Vállalat elsősorban a termelőszövetkezetekbe helyem ki a vételárnál olcsóbban. Ez az intézkedés is a háztáji szarvasmarha-állomány számszerű fejlesztése mellett a termelőszövetkezetek növendékmarhahizlalási tevékenységét segíti elő. * MINDEZEK az intézkedések elsősorban az árutermelést kívánják előmozdítani, mind a közös, mind a háztáji és egyéni gazdaságokban is. Az, hogy a népgazdaság szemestakarmányt juttat állami áron a sertéshizlalók részére és kisegíti az aszálykárt szenvedett tsz-eket, — a takarmánnyal spekulálókat sújtja, mert azok arra számítottak, hogy nagy mennyiségű tartalékolt takarmányukat majd később busás ha-Mindezen intézkedések mellett az üzérkedők és feketevágók ellen az eddiginél hatékonyabb küzdelem indult. Súlyos pénzbüntetés és ismételt rajtakapás esetén bírósági eljárás vár azokra, akik az állatot nem saját fogyasztásra — illetve szarvasmarha esetében engedély nélkül — vágják le. — Hány tagja lesz a tanácsnak? — ELGONDOLÁSUNK szerint 15—16 tagja lenne. Elsősorban egy-egy személyt delegálna a megyei pártbizottság és a megyei tanács. A mezőgazdasági kutatókon kívül megyei^ állami gazdasági és termelőszövetkezeti szakemberek is részt vennének ez intézmény munkád jában. K. S. Tanacslag-jelöltek a kecskeméti járásban Lezajlottak már a jelölőgyűlések a kecskeméti járásban is a november 20-i tanácstagi pótválasztásra. Az alábbiakban közöljük a lakosság által jelölt és a Hazafias Népfront bizottságok által elfogadott tanácstag-jelöltek névsorát: KEREKEGYHÁZÁN Farkas Jánost, a Kerekegyházi Gépállomás agronómusát, megyei tanácstagnak, LAKITELEKEN Bacsák Ferencet, a járási tanács pénzügyi osztályvezetőjét járási tanácstagnak jelölték. Községi tanácstag-jelölteik: ÁGASEGYHÁZA: Bereute István, Iványi László, ifj. Sithon László, Gábor Ferenc, BALLÓSZÖG: Rédei István, Bagi Istvánná, BUGAC: Gyöngyi István, FÜLÖPHÁZA:Szabó Gellert, Dorcsák László, Somodi szonnal értékesíthetik. Az állami áron juttatandó SZemeS- takarmány mennyisége: László, Hamler János, HELVÉCIA: Csepeli Károly, Kováét András, Kalán Imre. HETÉNYEGYHÁZA: Juhász László, Kovács Pál, IZSÁK: Zsákai Lajos, Kunos Béla, Sáska István, KEREKEGYHÁZA: Hegedűt Ferenc, Bertusz Pál, Kiss László, KUNBARACS: Szentkúti Sándor. — LAJOSMIZSE: K rasnyánszki József, Mizsei Péter, Labancz Gábor, LAKITELEKJ Gábor János, Tábori Kálmán. LÁSZLÓFALVA: Kelő Mihály, Vörös László, Pászti András, Kincses László, Fodor János, Bállá Julianna. NYÁRLÖRINC: Kovács Menyhért, ORGOVÁNYs Fekete György. TISZAKÉCSKEí Zoboki Kálmán, Hegyi István, Kállai József, Matkovics János, Sági János. VÁROSFÖLD: Szécsi János, Farkas Sándor. a bajai, bácsalmási, dunavecsei, kiskőrösi, kiskunhalasi járásban, valamint Baja, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas városokban sertésenként 2 mázsa, a kalocsai, kecskeméti és kiskunfélegyházi járásban, valamint Kalocsa városban sertésenként 2,5 mázsa. A szemestakarmány igénybevételére vonatkozó utalványt a hizlalása szerződés megkötése alkalmával az Allatforgalmi Vállalat felvásárlója állítja ki és a takarmányt az állattartó 1961. január 1 után a lakóhely szerint illetékes terményforgalmi telep raktárából kapja meg. A szemeskukoricáért mázsánként 215 forintot kell fizetni. Ezt az utalványt 30 napon belül megkapják azok is, akik a rendelet megjelenése előtt kötöttek 1961. évre, október 31-ig történő leadásra sertéshizlalási szerződést. TRAKTOR- ÉS VILLANYSZERELŐT KERESÜNK azonnali belépésre. Törekvés Termelőszövetkezet — Talfája, Budai úti iskolával szemben. 831 IRATKOZZON BE OLVASÓNAK a megyei, járási és a községi könyvtárakba. 2393 Az az ismert szó** lás-mondás: ha két asszony találkozik, az hetipiac, ha három, az országos vásár, — nem vonatkozik Dunai Maria szocialista címért küzdő záróbrigádjára, akiket a Kecskeméti Konzervgyár Il-es telepének konzervkony há j ában ismertem meg. Ök ugyanis nehéz riportalanyok voltak, vagyis úgy kellett kicsalni belőlük minden szót. Dunai Mária brigádvezető, Válik Istvánná és Sajermann Ferencné hét éve dolgoznak együtt. A brigád legfiatalabb tagja, Földházi Anna KISZ- tag, egy év óta tartozik a kis családba. Ekkortájt határozta el a brigád, hogy megpróbálják elnyerni a szocialista címet. Ez a tervük eddig még nem sikerült, pe- , dig a brigád igyekezett tudása legjavát adni. Rendszeresen túlteljesítik a tervet. — A legutóbbi hónapEddig nem sikerült... ban 136 százalékot értünk el — mondja Dunai Mária. Földházi Anna is megszakítja munkáját és így kezdi: — A normát is mindig túlszárnyaljuk. Tegnap is 7500 pohár volt a teljesítményünk, több mint a délelőttösöké... — Selejtjük az engedélyezett alatt van — szól közbe kiegészítésképpen a jelenlevő műszakvezető. — Egyik nap több, a másik nap kevesebb — kapcsolódik a beszédbe Válik Istvánná, három gyermekes édesanya. Van olyan nap, hogy egyáltalán nincs selejtünk... — Szavainak igazságát a műszakvezető határozott igennel bizonyítja. — Ügyesek, szorgalmasak ... — mondja róluk. Jó munkáról tanúskodik a brigádnrmló is. A bejegyzésekben olyan dolgokkal találkozom, amelyekről egyáltalán nem, vagy csak kevés szó esert a beszélgetéskor. Megtudom, hogy a brigád tagjai pontosak és fegyelmezettek, baleset sem fordult elő. Ellenben gyakran olvashatok arról, hogy közösen hallgatnak meg egy-egy filmet, tanulnak, vasárnaponként pedig hol egyikük, hol a másikuk lakásán jönnek össze egy kis baráti beszélgetésre. Ilyenkor elbeszélgetnek a gyárról, a Versenyzésről, vagyis arról, hogy mit kell tenni a szocialista cím elnyeréséért. A műszakkezdés előtt is gyakran szóba kerül: hogyan előzhétnék meg' versenytársaikat? Válik Istvánná ezt mondja: — Nem rajtunk múlott, hogy eddig még nem sikerült. Hol ez hiányzik, hol az. zökkenők vannak az anyagellátásnál... Igazat szól, mért nem sokkal látogatásunk előtt fogyott el a töltőgépből a barackdzsem. Míg a következő főzet bekerült a tartályba, addig 2Ó—25 perc telt el. Ezt az időt sem töltötték tétlenül. Az üvegzáró karikákra rakosgatták a gumikat. Ezzel is a termelést segítették, de ahogy ők mondják, sokkal jobban jártak volna, ha ez idő alatt is zárnak. Kiszámították, hogy ezalatt S30 lekvárral telt poharat tudtak volna lezárni. A z ilyen esetek ” miatt váltakozó, hullámzó a brigád teljesítménye. s ez akadályozta eddig a szocialista cím elnyerését. Ennek ellenére nem csüggednek a brigád tagjai. Búcsúzóul ezt mondják: — Addig nem nyugszunk, amíg el nem nyerjük a szocialista címet! íVenen>
