Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-10 / 265. szám
1960. november 10, csütörtök S. oldal Az önköltségcsökkentő hitelek segítik a műszaki fejlesztési tervek megvalósítását 3alerfá JCárpiíti dlndráLLat, a 'Beeukázáii 'Bank útzetejioel Az önköltségcsökkentő, közismert nevén ÖCSI hitel jelentőségét megyénk több igazgatója már felismerte, s ennek megfelelően igyekszik az ÖCSI hitel okos felhasználásával korszerűsíteni az üzem termelő berendezését. Az ezzel kapcsolatos eredményekről, s a további lehetőségekről Kárpáti András, a Magyar Beruházási Bank vezetője tájékoztatta szerkesztőségünket. KÉRDÉS: Milyen mértékben vették igénybe a vállalatok eddig a visszafizetendő bankhiteleket? VÁLASZ: A Beruházási Bank a gyorsan megtérülő beruházások hitelengedélyezését és finanszírozását olyan időpontban vette át a Magyar Nemzeti Banktól, amikor a népgazdaság beruházásokra fordítható eszközei szűkösek voltak. Annak ellenére hogy a bankhitelek a népgazdaság termelő és szolgáltató ágainak legkülönbözőbb területét érintették, igyekeztünk a hitelekkel is egyegy kisebb terület fejlesztésében jelentősebb gazdasági eredményt elérni, illetve elsőrendű és általános termelési problémát megoldani. A bank a rendelkezésre álló összeg figyelembevételével az egyéb hitelbírálati szempontok mellett arra törekedett, hogy minél több igényt elégítsen ki. Ezt az eljárást indokolta az a körülmény, hogy a kisösszegű hitelek visszafizetése általában gyorsan megtörténik. Az erre vonatkozó adatok is azt mutatják, hogy csak elvétve engedélyeztünk olyan hiteleket, amelyeknél a visszafizetés két éven túl történt volna meg. 1957-ben több mint három és félmillió, 58-ban hat millió, 59-ben majd 12 millió, 1960 első három negyedévében pedig több mint 12 millió visszafizetendő hitelt adtunk az üzemeknek. Jelentősebb összeget kapott a Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalat és a Kecskeméti Konzervgyár. Ezeknél a vállalatoknál, de más üzemekben is a gazdasági számításokban foglalt eredmények lényegében megvalósultak, a hiteltörlesztések apróbb hibáktól eltekintve zavartalanul történnek. KÉRDÉS: Milyen szempontok érvényesülnek a visszafizetendő bankhitelek elbírálásánál, engedélyezésénél ? VÁLASZ: A hitelek elbírálásánál az az általános szempont, hogy az gyorsan megtérülő, gazdaságos, import anyagot megtakarító, önköltségcsökkentést eredményező beruházás legyen. Az engedélyezett hiteleket az igénybevevő vállalatoknak a beruházással elért, a. mérlegben jóváhagyott többletnyereség terhére kell visszafizetniük. Ezért a beruházási intézkedés várható önköltségi kihatásait igen gondosan és reálisan kell megtervezni, _ hogy a többletnyereség a hitel visszafizetéséhez valóban meglegyen. Ellenkező esetben a hitel viszszafizetését a vállalat csupán rendes üzemi tevékenysége által elért eredménye terhére tudja teljesíteni és ezzel veszélyezteti az évi nyereségrészesedést. KÉRDÉS: Ellenőrzései során a bank eddig milyen tapasztalatokat szerzett a hitelek felhasználásánál? VÁLASZ: Az ellenőrzésnek meg kell akadályozni azt, hogy pusztán tetszetős szöveges indoklásokkal hozzájuthassanak a vállalatok a beruházási bankhitelhez. Sajnos még ma is előfordul, hogy egyes vállalatok a főenergiát a bankhitel adminisztratív megszerzésére fordítják, ahelyett hogy alaposan elvégeznék az előzetes gazdasági számításokat, s megtennék a szükséges intézkedéseket Ezért a benyújtott hiteligényléseket előzetesen felülvizsgáljuk a szükségesség és gazdaságosság — Miért mondta, hogy erősen öblögessek? szempontjából. A gazdaságosság szempontjának előtérbe kerülése mindinkább megköveteli a vállalatoktól, hogy a formális munka helyett sokkal mélyebben elemezzék tevékenységüket. Az előbb említettek ellenére a hitelek felülvizsgálatánál azt tapasztaljuk, hogy azokat a rendeltetési céloknak megfelelően használják fel, jól beilleszkednek a vállalati részlettervek komplexumába, segítik a műszaki tervek megvalósítását. KÉRDÉS: Milyenek a kilátások a visszafizetendő bankhiteleknél? VÁLASZ: Erről úgy gondolom korai lenne nyilatkozni. Egy azonban biztos: a cél az, hogy a jövőben a költségvetési juttatások mellett a beruházások egyre nagyobb hányadát visszafizetendő bankhitelből valósítsuk meg. Éspedig azért, mert az eddigi tapasztalatok jók, a vállalatok gondos előkészítő munkát végeznek. Ugyanis a bankkal megkötött hitel törlesztéséért a vállalat teljes gazdálkodásával felelős. Amint a példák mutatják ez a tény döntő befolyást gyakorol a hitel igénybevételére is. Az önköltségcsökkentő hitelek öszszegének növelésével úgy gondolom elérjük, hogy a vállalati érdek a beruházásoknál is jobban egybeesik majd a népgazdaság céljaival — fejezte be nyilatkozatát Kárpáti elvtárs. A kiskunhalasiak nyerték el a vándorzászlót és a televíziót A Bács-Kiskum megyei Fűszer- és Édességkereskedelrm V. dolgozói nemrég baráti találkozóra jöttéik össze, ahol Csikós Sándor igazgató értékelte a felszabadulási verseny eddigi eredményeit. Elmondta, hogy a vállalat feladattervóben 195 százalékos értékesítési tervteljesítés, s 279 ezer forint többletnyereség elérése szerepel. A harmadik negyedév végéig a vállalat értékesítési tervét 114 százalékra, a többletnyereség elérésére tett vállalását pedig 132 százalékra teljesítette. Az eredmények elérésében döntő része van a fiókok között folyó versenynek. Az első helyre az egy évvel ezelőtt még gyengén dolgozó kiskunhalasi fiók dolgozói kerülték. Nemcsak a versenyzászlót, hanem az elsőnek járó televíziót is elnyerték. A második helyre a kalocsaiak, a harmadikra pedig a kunszentmiklósi fiók dolgozói kerültek. Ezt követően Csikós Sándor élvtárs kitüntetéseket és jutalmakat nyújtott át. A Belkereskedelem kiváló dolgozója jelvényt és a véle járó 1000 forint jutalmat Jakovics Jenöné áruforga! mi előadó, Kiváló dolgozó jelvényt pedig Németh János, a kunszentmiMósi fiók szákraktárosa kapta meg. Kiváló dolgozó oklevelet kaptak: Kovács József, Vörös Jánosné, Fekete László, Kriv Ádám, Tar Béláné, B,ck' Ferenc, Piukovics József, Mező János, Nagy Mária, Papp Sándor. Ezenkívül 27 dolgozó részesült pénzjutalomban. A vállalat szakszervezeti bizottsága pedig értékes tárgyjutalmat nyújtott át a jól dolgozó szakszervezeti aktíváknak. Felavatták Kecskeméten a tartalékos tisztek klubját November 7-én este 6 órakor felavatták a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei elnökségének Csányi utcai székházában a tartalékos tiszték klubját. Az ízlésesen berendezett, televíziós készülékkel is ellátott helyiségben Balabán Sándor elvtárs, őrnagy, az MHS megyei elnöke a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténeiá jelentőségéről, a béketábor megerősödéséről, s a béke védelmé-A sáska lapos i „panaszkönyv“ Nem egy panaszkönyvet olvastam már, de olyat még egyet sem, mint amilyen a kelebiai erdészet sáskalaposi üzemegységének az éttermében található. Közel hat esztendővel ezelőttről a mai napig keltezett bejegyzések között egyetlen egyet sem találtam, amelyik ne a dicséret hangján emlegetné Becsi Manyi nénit, a szakácsnőt, s az egész konyhai személyzetet. Ezek az írások különböző korú, nemű, foglalkozású és műveltségű emberek tollából, ceruzájától származnak, éppen ezért a stílusuk is más és más. A lényeg azonban egy: hogy tudniillik a szerető megbecsülés diktálta valamennyit a panaszkönyvből a köszönet és dicséret könyvévé avatott füzet lapjaira. Íme néhány bejegyzés: *,1955. VI. 11-én a majális megrendezése alkalmából kitűnő volt az ebéd. Az ebédlő berendezése ízléses, a kiszolgálás udvarias.” Egy másik bejegyzés: „Példaképül kellene állítani a közétkeztetésnél ezt a kedves helyet, ahol az udvarias kiszolgálás mellett bőséges, ízOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÍ 120—150 hektoliter pálinka egy idényben Hét esztendeig nem volt szeszfőzde Petőfiszálláson. Nélküle jelentős mennyiségű hulladékgyümölcs és törköly ment veszendőbe, mivel a környéken működő főzdék egyrészt távolesnek a gazdaságoktól, másrészt nem győzték a munkát. Ezen az állapoton változtatott, hogy a községi tanács megépíttette szeszfőzdéjét, amely 1957. augusztus 21-e óta minden évben általában nyolc hónapon át üzemel, « egy idényben 120—150 hektoliter pálinkát főz ki. A kisüzem nemcsak a petőfiszállásiaknak dolgozik. Több mint húsz kilométeres körzetből keresik fel a gyümölcs- és szőlőtermelők. Munkáltatói közé tartoznak Jászszentlászló termelőszövetkezeti község közös gazdaságai, de még » szomszédos Csongrád megye falvainak, Csengéiének, Kisteleknek és Pusztaszernek a gazdái is itt főzetik a pálinkát. Ebben az évben augusztus 9-től faepret, egy hónapig barackot dolgozott fel a két embert foglalkoztató, éjjel-nappal működő főzde; most a szilva van, november 9-től előreláthatólag április 10-ig pedig a törköly lesz soron. Jellemző közismertségére, megrendelőinek sokaságára, hogy már csak a jövő év február közepétől való főzést vállalja el. A termelők egyébként a cefrén kívül tüzelőanyagot is adnak a szeszfőzdének, s az általában ötven fokos pálinka félét kapják meg (a többi szesz az államé), amelynek literjéért 8 forint 50 fillért kell fizetniök. Ebből 6 forint a tanácsé amely összeg évente mintegy 70—80 ezer forintra rúg. Végeredményben a tanács nem nagy haszonra tesz szert, hiszen ki kell fizetnie a főzde két dolgozójának a munkabérét,- s ezenkívül a karbantartás költségei is felemésztenek néhány ezer forintot. A majdnem altruisztikusnak mondható vállalkozás azonban segít a környék gazdáin, és a népgazdaság érdekeit is szolgálja. Egyébként a főzetők saját szükségükre az összes pálinkamennyiséget elvihetik, ez esetben azonban 33 forint 50 fillért fizetnek egy-egy literért. A gazdák túlnyomó többsége a feles főzéshez ragaszkodik. Azt tervezik, hogy a község jövőre történő villamosítása során korszerűsítik a szeszfőzdét. y j letes — teljesen házijellegű — ételek nyújtásával valóban a dolgozók jó ellátását szolgálják.” — Köszönetét kell, hogy mondjunk a jó és bőséges ételekért — írják a csemetekertben dolgozó lányok. A könyv közepetáján ez áll: „Igen jól esik a napi, sokszor nem könynyű munka után a bőséges, ízletes, kellemesen tálalt étel és — ami bizony sok helyen elkelne — a szíves mosoly.” „Én, B. J. rendőr szkv — vallja az egykori vendég — Becsi néninek a feltálalásban kifejtett fáradságáért köszönetemet fejezem ki.” Akad a bejegyzések között vers is: „Mint a vándor hűvös érre, — Mint a madár a fészkére, — Mint a gyermek anyaölbe, — Vágyom én e nyájas körbe.” Egy szombati vacsorát, vasárnapi reggelit és ebédet (vacsorázni már képtelen voltam, mert úgy jól laktam délben) én is elfogyasztottam a sáskalaposi üzemi konyhán. A „panaszkönyvbe” nem írtam semmit, de hanyagságom korrigálandó, kérem, vegyék úgy, akiket illet, hogy minden bejegyzéssel egyetértek. (tarján) nek fontosságáról beszélt, majd Tarján István, lapunk munkatársa felolvasta egyik novelláját. Ezután szavalatok következtek, s végül a honvédelmi tömegmunkában kiváló eredményt elért szövetségi tagoknak oklevelet, pénzjutalmat és értékes ajándéktárgyaikat adott át a megyei elnök. A zsúfolásig megtelt klub vendégei között megjelent Bogdán Lajos elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, s a KISZ városi bizottsága is képviseltette magát 15 fiatallal? Igaza Tolt V. Sándornénak Pár nappal ezelőtt Jászszent* lászlóról hozott levelet a ftosta a megyei pártbizottsághoz. V, Sándomé kérte, hogy vizsgálják felül a jászszentlászlái sütőüzem munkáját. Kérését a kövertke* zőkkel indokolta: s— Két kilót gramm kenyér helyett 1,50, vagy 1,70 kilogrammot kapunk 8 fo* rintért. Amikor arra kérjük a sütőüzem boltjában levő eladót, hogy a vásárlásnál újból mérje meg a kenyeret, akkor dühösen így válaszol: egyszer már meg* tettem... Ezenkívül: a kiflit ke* nyérlisztböl állítják elő, csere* kenyérnél pedig 3 kiló liszt el* lenében két kilós kenyeret ka* punk. A levelet a megyei pdrtblzott* ság kivizsgálásra azonnal el* küldte a Bács-Kiskun megyei Állami Kereskedelmi Felügye* tőségnek. Valach István az ügy• gyei kapcsolatban a következő* két válaszolta: a panaszok jogo* sak — szűk mérés, cserekenyér forgalmával való visszaélés —, mert a vizsgálat során bebizo* nyosodtak. A szabálytalanságok elkövetéséért a bolt vezetőjét megbírságoltam. Xt-O-O-O-O-OOOO-OOOO-tXKXHX Szabolcs megyeiek tanulmányútja három állami gazdaságunkban Megyénk állami gazdaságaiban különösen ebben az esztendőben alkalmazott, korszerű termelési módszerek híre eljutott az ország távolabbi részeibe is. A töbhi között a csőkutas öntözés eredményeire is felfigyeltek. Mindezek tanulmányozására a Szabolcs megyei pártbizottság és tanács hat munkatársa érkezett megyénkbe. Vendégelnie két napig tartózkodtak Bács megyében, s a Csengődi, a Solti és az Izsáki Állami Gazdaságot látogatták meg. Megfelelő intézkedések születtek Műszaki értekezleten tárgyalták meg a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat műszaki dolgozói a Politikai Bizottság szeptember 6-i határozatát. A vita nyomán megállapították, hogy a határozatban megjelölt hibák jórésze a vállalatnál is fellelhető, de megfelelő intézkedéssel meg is szüntethető. Ennek érdekében az alábbi intézkedéseket hozták: megszilárdítják a technológiai fegyelmet, gondoskodnak az elfogadott újítások azonnali bevezetéséről, a minőségi ellenőrök munkájának megjavításáról! növelik a művezetők és a csoportvezetők felelősségét a biztonságos ; munkakörülmények megteremtéséért. Az intézkedések eredményeit az értekezlet részvevői két hónap múlva vizsgálják felül. Gacsályi István üzemi tudósító .
