Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-09 / 264. szám

1960. november 9, szerda 3. oldal Két nap alatt több mint tizenötezren tekintették meg az újítási kiállítást NAPTÁR 1960. november 9., szerda. Névnap: Tivadar. Napkelte: 6 óra 40 perc. Napnyugta: 16 óra 17 perc. ♦ — Tanácskozást tartottak a kecskeméti járás Vöröskereszt szervezeteinek titkárai. Az ösz­­szejövetelen a vezetőség újjá­­választásával és a 21 egészség­­ügyi tanfolyam szervezésével kapcsolatos feladatokat beszél­ték meg. — Több mint 200 hallgatója van Baján a Szülök Akadémiá­jának, s rövidesen megindul a három Munkásakadémia elő­adássorozata is. Az október 20- án kezdődött Szabadegyetemre ez ideig 150-en jelentkeztek. Említésre méltó, hogy a dolgo­zók esti és levelező oktatásá­ban 5-ször annyian vesznek részt, mint a megelőző három évben. — Szénbányászatunk az idén megkezdte a magyar bányák­ban eddig még nem használt jövesztőgépek, a széngyalúk al­kalmazását. A második negyed­évben három nyugat-német gyártmányú széngyalút helyez­tek üzembe, egyet a borsodi Sajószentpéteren, egyet a Kö­zépdunántúli Szénbányászati Tröszt dudari bányájában, egyet pedig a komlói Kossuth-akná­­ban. A negyedik széngyalú a Nógrádi Szénbányászati Tröszt mizserfai üzemének termelését 6egíti. — A drámatörténeti előadás­­sorozat keretében november 10- én, csütörtök este 18 órai kez­dettel Shakespeare Hamlet-je kerül szinre a Kecskeméti Üt­­törőház dísztermében. A tragé­diáról Udvaros Béla, a Katona József Színház rendezője tart előadást. A drámából Dévay Kamilla, Jancsó Adrienne, Do­­bák Lajos és Karizs Béla mu­tatnak be jeleneteket. — Két foglalkozási teremmel bővül a dávodi óvoda. Az eddi­gi szűk helyiségekből szép, vi­lágos, tágas termekbe költöznek a. kis emberkék. Az építkezést a közeli napokban fejezik be. — Bugacon lángralobbant Dudás András 20 mázsa alom­szalmája. A tűz 240 forint ér­tékű szalmát semmisített meg. Mivel az eset éjjel 1 óra tájt történt, a tűz okának már nem sikerült a nyomára akadni. — Nyolc kát. holdon termel­nek majd zöldhagymát és ret­ket a jászszentlászlói termelő­­szövetkezetek. A primőrök ko­ra tavasszal kerülnek piacra és ezáltal a tagság már az év ele­jén jelentős jövedelemhez jut — közli községi tudósítónk. — A hanglemez diadalútja. Tavaly világszerte összesen 250 millió hanglemezt gyártottak és kereskedelmi értékük hozzáve­tőleg 7,5 milliárd forinttot tett ki. A gyártáshoz mintegy 13 ezer tonna vinilgyantát és 7 ezer tonna stirolgyantát hasz­náltak fel. Különleges technikai követelményeket támaszt a mikrobarázdás lemezek előállí­tása. A percenként 33 fordulat­­számú lemezen 1 centiméter sugarú körben 80—120 barázda van. — Tevékenyek a bodoglári úttörők. Kovács Margit őrsve­zető-helyettes levelében arról ír, hogy csapatuk már hozzálá­tott az 1960—61. évi feladatok teljesítéséhez és minden hónap­ban gyűlésen beszélik meg a tennivalóikat. Iskolájukban há­rom fiú és három leány őrs van, melynek tagjai résztvesz­­nek a próbákon is. — Véget ért a tisztasági ver­seny értékelése a kecskeméti járásban. Eszerint a legtöbb pontszámot Ágasegyháza, La­­josmizse és Lászlófalva közsé­gek érték el. — Tanulságként. Németh Sán­dor a közelmúltban ittasan, ve­zetői igazolvány nélkül hajtott motorkerékpárjával és neki­ment egy útszéli fának, majd belezuhant az árokba. Németh Sándort életveszélyes állapot­ban szállították a mentők a sztálinvárosi kórházba. — Az NDK-ban egyedül Stre­­iasundban, a Grimment kör­zeti természetvédelmi területen sikerüt 800 kormoránt letele­píteni. A kormorán, amely fő­leg délen élő halevő madár, 1953 óta megtelepedett az észa­ki Strelasundban és jól megfér a rezervátum többi gém fajtái­­vaL — Művelődési házat avattak november 6-án, vasárnap Kis­­izsákon. Ebből az alkalomból szórakoztató kultúrműsort adtak elő, amelyet bál követett. (K. Szabó Sándor leveléből.) — Csehszlovákiáról tart film­vetítéssel egybekötött élmény­­beszámolót Jakab Éva, klub­vezetőségi tag e hónap 11-én este 7 órai kezdettel a Bajai József Attila Művelődési Ház­ban. — Köszönetnyilvánítás. Kö­szönetét mondok a felejthetet­len férjem elhunyta alkalmá­val a testvéreknek, sógoroknak, rokonoknak, szomszédoknak, is­merősöknek. a malomgépgyár vezetőségének és dolgozóinak, akik nagy fájdalmamat jósá­gukkal, virágokkal és vigaszta­lásukkal enyhíteni igyekeztek, özv. Ensel Réső Lászlóné. 812 A Tanácsköztársaság emlékére Vasárnap ünnepélyes keretek között leleplezték Baján Mészá­ros Mihály szobrászművész al­kotását, a Tanácsköztársaság­emlékművet. November 7-én, délelőtt 11 órakor nyitottták meg Kecske­méten <*A munka dicsérete*> cí­mű képzőművészeti kiállítást a Piarista Gimnázium nagytermé­ben. A nagyrészt fiatal művé­szek új műveiből álló kollek­ciót Nagy László, a Képcsarnok Vállalat igazgatója adta át a rendező szervek részéről a kö­zönségnek. majd Sántha Lajos, a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnök-A Sükösd felé haladó or­szágút jobboldalán érdekes lát­vány készteti megállásra az arrajárókat. A Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaság itteni üzemegy­ségében teljesen gépesítették az istállótrágya teregetését. A táb­la szélén mindig vesztegel egy­két lovaskocsi, — a járókelő egyéni gazdák kíváncsian és el­ismerően szemlélik a munkát A terjedelmes trágyaszarvas mellett ül a Zetorra szerelt mar­kológép. Szőke János gépkezelő egy-két kézmozdulattal hozza mozgásba az emelőt s a hatal­mas, begörbített acélujjak egy­szerre 320 kilót emelnek ki a féketére érett elsőrendű trá­gyából. A szórókocsin egyetlen ember áll, vasvillájával olykor­olykor igazítva a markolóval Szombaton délben nyitották meg Kecskeméten a Katona Jó­zsef Múzeumban a Szakszerve­zetek Bács-Kiskun megyei Ta­nácsa, s a szakszervezeti me­gyebizottság ok által rendezett megyei újítási kiállítást Ezt megelőzően a szakszervezetek székházában ankétot tartottak, amelyen Vavrek István elvtárs, a szakszervezetek megyei taná­csának tagja s Szabó Ferenc elvtárs, a MEDOSZ megyei el-Szombaton délután ünnepé­lyes külsőségek között került sor az Üjkollégiumban a Kecske­méti Fotoíklub gyűjteményes képkiállításának megnyitására. A Magyar Fotóművészek Szö­vetségét Tömöri Ede és Gaál Imre képviselte• Jelen volt a megnyitón Körösi József, a me­gyei pártbizottság munkatársa, Sántha Lajos, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnök­helyettese, több közéleti szemé­lyiség és sokan mások. helyettese mondott üdvözlő be­szédet. Az egybegyúrt nagyszá­mú érdeklődő közönséget dr. Fe­hér Zsuzsa műtörténész tájékoz­tatta a kiállítás céljáról, s az új magyar festői törekvéseikről, a különböző irányzatokróL Az ünnepségen kórusszámmal szerepelt a Kecskeméti Felsőfo­kú Óvónőképző Intézet énekka­ra, Halász Vera, az intézet hall­gatója Juhász Gyula versét sza­valta. szép sorjába rakott kupacokon. — Meddig tart a kocsi meg­­rakása? — Mindössze 10—12 percig, szalmásabb trágyából még rövi­­debb ideig. Tavaly ugyanezt a munkát még kézierő csinálta, egy tucat ember kellett hozzá. Egy-egy rakományba 20—30 má­zsát teszünk. Amikor a szórókocsi meg­telik, Valkai Vendel lép a szín­re. Szuper-Zetor gépével két ko­csit mozgat, — amíg az egyiket rakják, a másikat üríti. A szó­rógép hátulján láncos fogak kö­zött tépődik szét és hullik ki egyenletesen a trágya s egy ön­működő tolólemez szorítja min­dig hátra a kocsi tartalmát. nökségének titkára tartott elő­adást az újítómozgalom jelentő­ségéről. A kiállítás — amelynek mél­tatására még visszatérünk — nemvárt sikernek örvend. A megnyitó napjának délutánján hatezerhétszázan, — vasárnap négyezerkilencszázan, hétfőn dé­lig pedig — az eső ellenére —<­­háromezerhétszázan tekintették meg. Bajthay Ferenc, a Kecskeméti Fotoíklub alelnökinek köszöntő­szavai után Sántha Lajos elnök­helyettes tartott megnyitó be­szédet. Értékelte a klub tagjai­nak külföldi és belföldi művészi sikereit. Köszönetét mondott azért a fáradságos munkáért, amit a Kecskemét Ma című ki­állítás sikere érdekében tettek, majd bejelentette, hogy a város vezetősége úgy döntött: a kiállí­tás képanyagát a Szovjetunió­ban levő testvérvárosunkba, Simferopolba is elküldi. Ezután sor került a bíráló bi­zottság munkájának ismerteté­sére. Az öttagú zsűri: Tömöri Ede, Gaál Imre, Varga Mihály, Pásztor Zoltán és Vincze János húsz kecskeméti kiállító 114 al­kotását értékelte. Az első díjat Krisch Béla kapta gyermekfotói­ért. A második díjat ifj. Pásztor Zoltán Konzílium című képének ítélték. A harmadik dijat Bu­davári Antal nyerte Tsz-elnökök című képével. A kiállítás anya­gát az első két nap több mint 500 látogató tekintette meg. — A kiszórás is annyi ideig tart, mint a rakodás — magya­rázza a traktoros —, vagyis 20— 25 perc alatt szedünk fel és te­rítünk szét 25—30 mázsa trá­gyát. Hat fordulóval — azaz két óra alatt — kész egy hold meg­­trágyázása. Óriási időmegtakarítás ez a kézi rakodáshoz és teregetéshez kép>est —, a munka minőségé­ről nem is beszélve. A szóröko­­csi. fogad közül ugyanis apróra szétszedve, egyenletes rétegben kerül földre a trágya, a ráke­rülő vetés sem lesz itt-ott bok­rosabb, hanem egyöntetű. Gépesítésünk fejlődésével így kerül lassan a trágyarakó vasvilla is az idejétmúlté mező­­gazdasági szerszámok múzeu­-------------­mába! Képzőművészeti kiállítás a megyeszékhelyen Két óra alatt végeznek egy holddal „Kéz“ — amely hárem mázsát markol egyszerre Kecskemét Ha címmel fotókiállítás nyílt az Üjkollégiumban A pártszervezetek vezetői gyakran készítenek jelentéseket, beszámolókat a politikai és gazdasági élet különböző kérdéseiről, a párthatározatok végrehaj­tásáról. A jó jelentés, beszámoló híven tükrözi a tényleges helyzetet, sokolda­lúan, összefüggéseiben elemzi a kom­munisták tevékenységét, a pártmunka eredményeit, fogyatékosságait és követ­keztetései jó alapot adnák a párt vezető testületéinek, érdemleges döntések és megfelelő határozatok hozatalára. Minden szempontból megfelelt a jó jelentés követelményeinek a bajai, járási párt-végrehajtöbizottságnak az a beszá­molója, amelyet Szabó Imre, a járási pártbizottság titkára terjesztett a leg­utóbbi pártbizottsági ülés elé. Szabó elvtárs előadásában tömören vázolta a megyei és járási pártértekezlet határo­zatainak végrehajtásában elért eredmé­nyeket és bátran, önkritikusan bírálta a fogyatékosságokat. A beszámoló konk­rét adatokat (közölt a termelőszövetke­zetek megerősödéséről, termésátlagaik­ról, a jószágállomány fejlődéséről, a közös építkezésekről, az árutermelési és az értékesítési tervek teljesítéséről. El­ismerően szórt azokról a közös gazda­ságokról, amelyek eredményeikkel já­­rásszesrte felkeltették az érdeklődést, ugyanakkor a bajok, nehézségek okai­nak elemzésével kivezető utat mutatott az elmaradottaknak. A bajai járási párt-végrehajtóbizott­ság helyes mértékben alkalmazta a konkrét számadatokat, nem zsúfolta azokat szükségtelenül a jelentésben. Nem sok értelme lett volna a járás valamennyi termelőszövetkezetének az adatait válogatás nélkül felsorolni, el­mondani. Helyesen tették a bajaiak, hogy csupán a legjellemzőbb adatokat ragadták ki és azokból vontak le álta­lános érvényű következtetéseket a párt előtt álló feladatokra, a politikai és gazdasági munkára. A beszámolóból fény derült arra, hogy a bajai járás pártszervezeteinek nagy része eredményesen munkálkodik a VII. pártkongresszus célkitűzéseinek megvalósításán, a megyei és járási párt­értekezlet határozatainak végrehajtásán. Mindehhez a pártbizottság ülése, ered­ményes tanácskozása újabb erőforrást jelentett. Nem sorolható a jó jelentések közé a kiskunmajsai községi pártvezetőség te­vékenységéről készült beszámoló. Szer­zői a pártszervezet munkájának tanul­mányozását a pártélet belső kérdéseire korlátozták és érdemlegesen nem ele­mezték a párt, valamint a tömegek kapcsolatának alakulását, a pártszerve­zet felvilágosító, nevelő tevékenységét, továbbá a párt gazdaságpolitikai cél­kitűzéseinek megvalósítását. A jelen­tésből nem tűnt ki, hogy Kiskunmaj­­sán mit valósítottak meg a megyei párt­­értekezlet határozatából, miben van le­maradás és hogyan akarják azt meg­szüntetni. A beszámoló inkább csak sejtette, de nem tárta fel megfelelő alapossággal azt, hogy a kiskunmajsai községi pártvezetőség milyen módszer­rel dolgozik, mi abban a helyes és mi a helytelen. Az előterjesztés hiányosságait a vita alapjában véve pótolta. Többek között felhívta Varga Antal elvtárs figyelmét, hogy gyakrabban járjon a termelőszö­vetkezeteikben, helyszínen tanulmányoz­za az élet jelenségeit, szervezze és se­gítse a párt politikájának valóravál­­tását. Az a tény, hogy a beszámoló jelentés hiányosságait az értekezlet vitája eset­leg pótolhatja, senkinek sem ad men­levelet, igazolást a lényeget megkerülő beszámoló, vagy előadás összeállítására. A különböző vizsgálatokat, jelentése­ket és beszámolókat természetesen nem lehet valamilyen sablonok közé szorí­tani. A jó jelentéshez nincs recept, mint a szakócsművészetben, ahol mindenből meghatározott mennyiségű adagot kell összekeverni. Néhány jellemzőjét azon­ban mégis megfogalmazhatjuk a jó jelentésnek, anélkül hogy a dogmatiz­­mus s a sablongyártás hibájába esnénk. Általános követelménye a jelentés­nek, hogy az ne legyen hosszú és a lényeggel foglalkozzék. Tárja fel mély­rehatóan az élet jelenségeit, ismertesse a szükséges számadatokat, tényeket és tegyen javaslatokat a tennivalókra. Jogos az az igény, hogy pártszerve­zeteink a pártmunka színvonalának emelését, a hibák és hiányosságok le­küzdését, a gyorsabb előrehaladást, a gyakorlati tennivalók megoldását elő­segítő jelentéseket készítsenek. Nagy József ICít idchtis — tanuís-áá&kkat

Next

/
Oldalképek
Tartalom