Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-05 / 262. szám

Az uzsora, — mások szorult helyzetének kihasználása fel­tűnően aránytalan előny kikö­tésével — bizonyos feltételek esetén büntetőjogi következmé­nyekkel járt és jár minden tár­sadalomban. Polgári-jogi meg­ítélése azonban korábban igen enyhe volt, s jelenleg is enyhe a kapitalista államokban. A szo­cialista szemlélet azonban sú­lyosan elítél minden ilyen ma­gatartást. A kiuxsoráxott érdeke, hogy a kölcsönügylet ne legyen titkos Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése előtt a polgári jog az uzsorás szerződéshez csupán azt a következményt fűzte, hogy az uzsorás — ha bíróság elé került az ügy — legfeljebb az uzsorás kamattól esett el —, tőkéjét visszaperel­hette. Üj intézmény. — az állam javára marasztalás — beveze­tésével a Polgári Törvénykönyv lényegesen fokozza az uzsora kockázatát. Ügy rendelkezik, hogy uzsorás-szerződés esetén az uzsorás minden igényét el­veszti azáltal, hogy a bíróság nZinqxitá fA puha ágy sóhajtva ringat, az éj az ablakban könyököl 1=5 eresszük el hát görcsös izmainkat, simulj tenyérré gyűrt ököl, Lám a jelhők elnyelték a hóidat, gondunkat is habzsolja az éj, tüzes álom bennünket nem forgat m reggel a nap irigykedve kél. F. Tóth Pál X>OóOOOO<KX>OOóóOOOO<>ÓOO II szerencsevárás nem segít Nyolcán, tizen, tizenkét- < ten is ott ácsorognak reg- < géltől késő délutánig aj TÜZÉP Rákóczi városi te- [ lepe előtt és szélben, eső- C ben rendületlenül vár akoz- c nak. Amikor néhány nap- c pal ezelőtt először figyel-£ tem fel erre a csoportosu-c lásra, azt hittem, valami-' lyen kelendő építőanyagra c várnak. Azóta azonban J többször is arra vitt utam < és mindig ugyanazokkal az < arcokkal találkoztam. A c mellékutcákban veszteglő' szomorú lovacskák és lo- c vaskocsik láttán aztán kezd- J tem kapcsolni: óh, ezek bi-< zonyára fuvarosok! Valóban azok — tudtam J meg a TüZÉP-telep veze-< tőjétől. — Itt álldogálnak c nap mint nap és várnak a< jó szerencsére. Igen, a sze-J rencsére, mert az Autóköz- < lekedési Vállalat és a BEL-J SPED győzi a szállítást, < úgyhogy a várakozó cső- J port egy-egy tagjának csak c nagyritkán akad valami í kis fuvar. Biztosít-e megélhetést az c ilyen »munka«? Vajon ér- ' demes-e itt vesztegelniük < az embereknek és a foga­toknak? A munkaerőnek i és a fuvarnak is sok-sok < helyen nagy hasznát lehet- ( ne venni, mert hiányzik. < Miért nem próbálkoznak c meg hát az »ácsorgók« az c imént említett két vállalat-' nál a belépéssel, vagy egy ö fuvarozó szövetkezet meg- q alakításával? V (— ir —) | 'aoooooooooooooooooooooc az uzsorásnak visszajáró tőkét az állam javára ítélheti meg. Az uzsorás a már felvett ka­matokat és visszafizetett tőkét is az állam javára tartozik meg­fizetni. Kényelmetlenné teszi az uzso­rások helyzetét az a további új rendelkezés is, hogy a bíróság el is engedheti a sérelmet szen­vedő, kiuzsorázott félnek az uzsorás-tőke visszatérítését, ha az a sérelmet szenvedő felet még részletfizetés engedélyezése esetében is súlyos anyagi hely­zetbe hozná. Ez más szóval azt jelenti, hogy minden kiuzsorá­zott személynek érdeke, hogy törvénybe ütközően terhes kö­telezettségvállalása ne marad­jon titokban, hiszen az uzsora nemcsak jogi, de társadalmi kérdés is, különösen az a szo­cialista társadalomban. Evés hősben jön meg as étvágy Szinte hihetetlen, hogy egye­sek mennyire képtelenek meg­érteni az uzsoráskodás bűnös mivoltát, — különösen, ha sa­ját érdekeikről van szó. A du­­navecsei járásbíróság előtt K. A. 500 forint kamatot perelt, előadva, hogy a múlt év au­gusztusában ezer forint köl­csönt adott K. B.-nek, mert az hat hónapra 500 forint kamatot ígért, azonban csak az ezer fo­rintot kapta tőle vissza. A kis­kunhalasi járásbíróság előtt K. C. ugyancsak ezer forint köl­csönt perelt vissza S. D.-től és pedig havi (!!) 90 forint kamat­jával egyetemben, mert — mint sajátmaga előadta — ennyi kamatot ígért az alperes. Így az uzsorás tőke egy év alatt közel megkétszereződnék. Még felháborítóbb, hogy a bajai járásbíróság előtt L. E. a tizenkétévvel ezelőtt nyújtott négyezer forint kölcsönt most követelte vissza T. F.-től, bár évekkel ezelőtt pénze után havi 400 forintot kapott, s így össze­sen már tízezer forint folyt be hozzá. Mégis igényelte még az eredeti tőkét is — hiszen „evés közben jön meg az étvágy”! Törvényeink már hosszú évek óta tiltják az évi öt százalékot meghaladó kamatot, de e perek felperesei mintha erről mitsem tudnának. Természetesen, hogy nincs olyan bíróság hazánkban, amely ilyen igényeket megítél­ne a felperes javára; megítéli viszont az esetleges uzsorás­tőkét — az állam javára! 600 forint — ágybérletért Gyakoriak a lakbéruzsora esetei is. Lelkiismeretlen bér­lők vagy háztulajdonosok a szűkös lakáshelyzetek kihasz­nálásával kötnek ki olykor szo­rult helyzetben levő, lakástalan családokkal szemben uzsorás albérleti vagy ágybérleti díjat. Baján J. F. havi 300 forint lak­bért kötött ki egy kis kamra­helyiségért, amelynek ablaka nincs, ellenben egyharmad ré­szét padlásfeljáró foglalja el és — ráadásul — fűthetetlen is. A bíróság a reális bért 10 forint­ban állapította meg a szakértői vélemény alapján! Más hasonló eseteik is akadnak azonban, ame­lyeket felsorolni hosszadalmas volna. E helyen még csak P. G. esetét említjük, aki a kiskőrösi járásbíróság előtt szemérmet­lenül havi 600 forint ágybérleti (!!!) díjat követelt. Az ilyen szerződések semmisek. A bíró­ságnak joga van az aránytalan előny kiküszöbölésével a reális bért megállapítani, s a túlzott előnyt a lakbérbe beszámítani, illetve visszafizettetni. Lakás­uzsora esetén ugyanis nem cél­szerű az állam javára való ma­rasztalás. Cikkünk végén csupán azt hangsúlyozzuk még, hogy a fen­tebb írt polgári jogi következ­mények mellett az uzsorás még bűnvádi eljárásnak is kiteszi magát, mert az uzsora — egyes durvább formáiban — bünte­tendő cselekmény is! Dr. Sági Béla a megyei főügyészség ügyésze Iparosok és kereskedők ankétja Kiskunmajsán A HAZAFIAS NÉPFRONT helyi bizottsága rendezésében a kiskunmajsai magániparosok és kereskedők részére ankétot tar­tottak a kultúrotthonban. Ud­varéi Illés ipari és kereskedel­mi előadó vázolta a község ipa­rosainak és kereskedőinek fel­adatait, s rámutatott arra a fon­tos szerepre, amely a község életében rájuk háruL Felhívta a figyelmet az iparos-utánpótlás terén mutatkozó hiányosságokra és kérte a hallgatókat, hogy mind a község, mind az egész társadalom érdekében szerződ­tessenek tanulókat. Kérte, hogy a társadalmi megmozdulásokból is jobban vegyék ki a részüket. A BESZÁMOLÓ UTÁN tar­talmas és élénk vita alakult ki, amely azt mutatja, hogy a maj-Amikor az iskola elé értünk, éppen politechnikai órára in­dult a VI/a. osztály. Első ké­pünkön látható, amint Vén Al­bert tanár vezetésével az iskola gyakorló kertjébe mennek a ta­nulók kukoricaszárat vágni. Talán országosan is egyedül­álló az iskola lépcsőjének épí­tészeti megoldása, amelyet má­sodik képünk ábrázol. Az épü­lettel sehol sincs összekapcsol­va, külön betonalapja van, mely­nek zsiráf-alakra emlékeztető tömbjére helyezték el a lépcső­fokokat Nagy Sándor tanár — aki egyébként megyei tanácstag — kénua­­órát tart a VlII/b-nek. Harmadik képünk azt ábrázolja, amint egy redukciós folyamatot mutat be a tanulóknak. Az iskola nagyszerűen felszerelt kémiai és fizikai szertárának eszközeivel nagyon sok kísérletet be tudnak mutatni, sőt magukkal a ta­nulókkal is eivégeztethetik azokat. Szöveg: Nagy Ottó. Kép: Pásztor Zoltán. OOOOOO-OOOOOOO-OO-OOOOPOOOOOOOOOOOOOOO! A. SÖT1ÉTS1ÉG lEIiTClEW „•••egy csólyospálosf asszonytól kap majd egy harangot ...46 A lajosmizsei kuruzsló története PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépités és Ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskeméti = Tel.: 15-29, 27-49 I. IS iskunf élegyházán minden *» hét csütörtökén és min­den egyes hónap első vasárnap­ján egy vasúti alkalmazott la­kásán 40—50 ember várakozott a kuruzsló asszonyra, a Lajos­­mizséről érkező Tamási Sándor­­néra. Körülbelül annyian, mint némely orvosi rendelőben, — csúcsforgalom idején! Túlnyomó részben idős pa­rasztemberek jöttek a »rende­lésre«, nagyobb arányban asz­­szonyok; de gyerekeket is hoz­tak ide a környező falvakból és tanyákról. Nagy csomagokkal érkezett meg a kuruzslóasszony. Tea- és gyógyfüveket vásároltatott gye­rekekkel az állami gyógynö­vényboltokban (neki már nem adtak, őt jól ismerték már) — azokat hozta betegeinek, akiket aztán maga elé ültetett, megfog­ta kezüket, szemükbe nézett; és akiket ezután megkért: csókol­ják meg homlokát, kezeit. Mind­­összesen ennyiből állott a »gyó­gyítási módszer«, amit csupán teafüvek rendelése »egészített« ki. I gy ment ez már évek óta. * Volt, aki úgy érezte: a kuruzsló javallataitól gyógyult meg; de egyre szaporodott azok száma is, akik becsapva érezték magukat nemcsak Kiskunfélegy­házán, de a távolabbi falvakban is; mindenhol, ahová a javas­­asszony »gyógyítani« járt: Gá­téren, Csongrádon, Kiskunhala­son és Tiszakécskén. Ekkor figyelt fel egy páciens panaszára a rendőrség. Amint már hírül is adtuk, a kuruzsló­asszony ügye azóta a kecskeméti városi-járási ügyészség elé ke­rült. Volt betegei — ki mellette, ki pedig ellene vallva — rendre­­sorra megjelentek a kihallgatá­sokon. Széles körökben vetett hullámot a kuruzsló ügye. Ta­nulságos lesz hát megnéznünk; kiféle is Tamásiné. A járási ügyész szobájában találkoztunk a kuruzslóval. El­hízott, 60 év körüli asszony. Akadozva beszél, nehezen léleg­­zik. Az ügyész kérdésére elmon­dotta kuruzslásának történetét. IJat évvel ezelőtt fiának tü­** dőműtéte volt. A műtét után hazament édesanyjához, —* megerősödni. Történetesen eb« ben az időben halt meg Tárná* siné édesanyja, aki egy köny­vet hagyott lányára, amely a gyógyfüvek használatáról szólt. A könyv alapján adagolta az­után Tamásiné a gyógyfüveket fiának, aki — a gyógyteáktól függetlenül is — hamarosan fel­épült. A »gyógymód« és az »eredmény« aztán hamarosan el­terjedt a faluban. Többen felke­resték és pár hónap leforgása alatt más megyékben is híres lett Tamásiné neve. (Vasárnapi számunkban foly­ta tjukú Ahol már csak délelőtt tanítanak Kecelen — amióta elkészült az új iskola — megszűnt a tan* teremhiány és a délutáni tanítás. Ennek igen sok előnye van. Többek között felére csökkent a mulasztások száma, fegyelme­zettebbek lettek a gyermekek és 3-ról máris 3,36-ra javult a tanulmányi átlag. Az iskola tíz osztályába 420 VI.—VII.—VIll.-os gyermek jár, s 30 tanár tanítja őket a legkorszerűbb eszközök« kel. Van itt külön fizikai—kémiai előadóterem, könyvtárszoba, úttörőszoba, televízió, keskenyfilm-vetítő és még sorolhatnánk: mi minden. Az igen szép, tágas, központilag fűthető földszinti és emeleti folyosók pedig filmvetítések és előadások tartására is alkalmasak. Az uzsorások végnapjai Az állam javára marasztalás új jogintézményéről I960, november 5, szombat sai kisiparosokra a jövőben is lehet számítani a lakosság el­látásában. (H. J.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom