Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-05 / 262. szám
1960. november 5, szombat S. oldal Rövidesen befejezik az őszi munkát a kiskunfélegyházi járásban X kiskunfélegyházi járásban alig látni már lábon kukoricaszárat. Az utóbbi időben a vetés is meggyorsult Minden jel arra mutat, hogy rövidesen befejezik az őszi munkát Ezt bi- Bonygatja Kanyó István, járási fóagronómus is. — A legutóbbi jelentés szerint — magyarázza —, termel őszövertűcezetednknél alig 100 hold kukorica volt töretlen. A tengeri betakarításával együtt a szár vágása is folyik. Az egyéb kapások közül a burgonya betakarítása befejeződött a napraforgó, takarmány- és a cukorrépa részben még szedésre vár. Ä termelőszövetkezetek közül az alpári Búzakalász, valamint a jászszentlászlói közös gazdaságok maradtak el egy kicsit az őszi munkáikkal Az alpáriaknak gépek átcsoportosításával segít a gépállomás. Jászszentlászlón szintén. Sajnos, itt a fiatal termelőszövetkezeteknél még sok baj van a munkaszervezéssel. — Közös gazdaságainkban a rozsvetés befejezés előtt áll, a búzából viszont még sok mag vár vetésre. Igaz, a mi járásunk főként rozstermelő vidék, mintegy 20 ezer katasztrális. holdon termesztenek rozsot. Búzát viszont valamivel több mint 6 ezer katasztrális holdon szándékoznak vetni az idén az egyéni parasztok és a termelőszövetkezetek. — Ismeretes, hogy több kenyérgabonát kell vetni ebben az évben mint tavaly. Ahogy vizsgáltuk az őszi munkák eddigi helyzetét és a gabonavetési előirányzatot, megállapítottuk, hogy ez utóbbit teljesíteni fogjuk. Községi tanácsaink végrehajtó bizottságai többször tárgyalták, hogyan halad községükben az őszi munka, tanácsüléseken is megvitatták a tennivalókat A tanácstagok körzetükben beszélgetnek dolgozó paraszt-társaikkal az őszi kenyérgabonavetés mielőbbi elvégzésének jelentőségéről. Kisgyűléseket is tartottak erről a témáról községeinkben. Mindennek kedvező hatását tapasztaljuk sában. a munkák meggyorsulá- A rozsvetés az egyénieknél is befejezés előtt áll, a búzavetés 90 százalék körül van. — Azok a dolgozó parasztok is elvetettek, akik előzőleg még olyan kijelentéseket tettek, hogy ha őszre belépek a szövetkezetbe, akkor majd vet a közös. Ezt a helytelen nézetet sikerült felszámolni mindenütt Megmagyaráztuk mándenkánék, hogy saját érdeke az őszi munkák elvégzése, mert a kenyérre szüksége van neki is, az országnak is. Arra a kérdésre, hogy milyenek az őszi vetések, elmondta a fóagronómus, hogy a korai vetések szépen bokrosodnok, fejlődnek. Ahol még van vetnivaló, ott a gépállomások kettős műszakban üzemeltetik a gépeket K. S. Bővül a tsz-ek kertészete Hírt adtunk már róla, hogy a jánoshalmi földművesszövetkezet állandó jellegű gyümölcsös zöldségboltot nyit a községben. A bolt áruellátásához a két helyi termelőszövetkezet bőséges választékkal járul hozzá. Az Űj Alkotmány Tsz az idei 2,5 holdas, mélyfúrású kútból öntözött zöldségterületét jövőre 25—30 hold száraz kertészettel egészíti ki s a Kossuth Tsz is — amely az idén kezdett szárnot-FLAUBERT: BOVARYNÉ Üj, olcsó kiadásban, valóban millió és millió magyar dolgozóhoz juttatja el a Szépirodalmi Könyvkiadó az Olcsókönyvtár sorozatban Gustave Flaubert remekművét A Bovaryné az európai regényirodalom egyik remekműve. Száz év óta a világirodalom legnagyobb regényei között tartjuk számon. Tiszteletre méltó és szép vállalkozás volt az Olcsókönyvtár részéről ennek a könyvnek a kiadása Az Olcsókönyvtár az utóbbi hónapokban egyébként is nagyszerű alkotásokkal gazdagította a könyvespolcokat, hogy csak néhányat említsünk: Gorkij: Nyár, Kuprin: A boszorkány, Zola: Germinal, Maupassant: Egy asszony élete, Juhász Gyula verseinek válogatott gyűjteménye fémjelzi ennek a rendkívül népszerű sorozatnak a helyes célkitűzéseit. Szüret nyolc évenként San Remo környékén egy olajfa négy birtok határán fékszik; négy tulajdonosa felváltva szüretelheti le a termését Minthogy azonban csak minden második évben terem, a tulajdonosoknak nyolc évig kell vámdok, míg rájuk kerül a sor. tevőbban kertészkedni — 15 holdra tervezi a zöldségfélék termesztését EQY PLAKAT MARC/ÖJARA „ADY ENDRE MŰVELŐDÉSI OTTHON, ZSANA — MŰSOR NOVEMBER 1—30- IG” — olvasom a szép, ízléses plakát címét, s eláraszt az öröm. Mert azt, hogy Zsana község ma ilyen plakátot nyomattat, az tudja értékelni igazán, aki ismeri az illető vidéket, a sivár homoktengerből alig tíz év alatt kisarjadt, új falu hallatlan erőfeszítését az elmaradottságból való kiemelkedésre. A művelődési otthont — amelynek minden tégláját a társadalmi összefogás habarcsa kötötte formába — augusztus 20-án avatták. S a műsorterv azt mutatja, hogy a szépséges létesítményt értékes tartalommal is meg tudják tölteni a zsanaiak. Olyan témák szerepelnek a novemberi programban, amelyek egy-egy városi, vagy „öregebb” falusi művelődési otthonnak is dicséretére válnának. E hónap során például három klubdélutánt is rendeznek: a két termelőszövetkezet, a tanácstagság és a pedagógusok klubdélutánját. A filmvetítés és televízió hetenként rendszeresen visszatérő műsor — s ezt azért kell külön hangsúlyozni, mert Zsana csak jövőre kap villanyt, addig egy honvédségi agregátor szolgáltatja az áramot. Olyan, a zsanaiak számára eddig ismeretlen fogalmak is szerepelnek még a műsortervben, mint „színjátszó szakkör; úttörők népitánc órája; fotoszakköri foglalkozás; asztaliteniiz-verseny” stb. — nem említve a változatos témájú, ismeretterjesztő előadásokat, a városi színjátszók vendégjátékát. Én azt hiszem, hogy ez az értékes, gazdag program az igazi, napról napra megismétlődő, méltó felavatása a zsanai művelődési otthonnak! G K. A Lenin Tsz felkészül a télre Fal - egy szál drótból és egy köteg szalmából A felen alakult bajai Lenin Termelőszövetkezetben nem lopták a napot a nyáron a barkácsoJáshoz valamit is értő tagok! Vagy féltucat terjedelmes állatlakás sorakozik egymás mellett a majorban, — mind saját erőből, olcsó faanyagból, a lehető legegyszerűbben megépítve. A szövetkezet agronómusa büszkén mutogatja: — Ez itt két, összesein 340 fé-A ravasz utcaseprő röheiyes sertéshizlalda ... amott egy 250 férőhelyes süldőszállás .:. ebben vannak a növendékmarhák ... amabban 300 darab birka fér el. Az ólak, istállók mind tele jószággal. Most folyik az épületek téliesítése, igen egyszerű és olcsó módon: szalmabálák körülrakásával. A bálázógép a Bajai Gépállomásé, s a mellé beosztott Szekfű Lajos traktoros pár hét óta amolyan vándormadár. Nemesnádudvaron kezdte a bálázást. Sükösdön, Érsekcsanádon folytatta, innen pedig a vasfcúti termelőszövetkezetekbe megy. — Eddig mintegy 2—3 ezer darab szalmabálát préselt az ügyes géppel. — Itt, a Lenin Tsz-ben még sohasem láttak ilyesmit a tagok — mondja —, de a bálázáshoz beosztott emberek pár óra alatt belejöttek a munkába. Mert egyszerű ez, kérem — mutatja sorra a folyamatot A gép egy szalmakupac mellett áll, két ember kétoldalról villázza a masina szájába a »tölteléket«. Egy kalapácsszerűén le- és felfelé mozgó szerkezet tömítd a gép vályújába, egy kétméteres, erős drót keretébe, a szalmát. Kéthárom perc alatt készül el egyegy méter—méterhuszas bála s kerül takaros oszlopokba a gép mellé, hamarosan pedig az istállók falához. — Kitűnően véd a hideg és szél ellen — dicséri az agronómus. — S ha vigyázva rakjuk fel, úgyhogy az eső el ne áztassa, nemcsak egy szezont bír el, hanem a jövő télen is felhasználhatjuk. Szalma van bőven — mutat a szertemagasJó óriási kazlakra — a drótot a gépállomás biztosítja s nekünk igazán pár fillérbe kerül csak ez az olcsó szalmafáL Ilyennel rakjuk körül a két hizlaldáit, a süldőszállást, sőt a juhhodályt is. A tízórás műszakban sokszor megvan az egy-egy bála elkészítéséhez szükséges 2—3 perc és Szekfű Lajos lelkiismeretes ember. Tudja, hogy másutt is várják: maga is segít hát a szalmát rakni, a drótszálakat igazgatni, hadd szaporodjék a »műtégla« a fázós, rózsaszínbőrű malachad s a görnbölyödő hízók védelmére. ... aki meg akarja hosszabbítani az őszt BLnjxnj^^LnXűnj-u-urLnj-u-|^J-|J-|J-|J-Lnrif.u^ ■«««« «-»^^***^*^»>^AAAAAAAA^AAA<NAHAAAAAAAAA<W>AAA^A<\A^ftAAA Gondolom, az őseitől való örökségképpen minden emberben benne szunnyad a vadász Csak alkalom kell hozzá, hogy a vadölő szenvedély feliobbanjom, s akkor j .. No, meséljük el rendre: mi történik ikkor? A minap fővárosi újságírókkal volam együtt a bugaci erdészetben. A kollégák figyelmesen szemlél gették a lomoki erdőtelepítést, meghallgatták az utó! szóló rövid, de nagyon tartalmas ■leadásokat, s megnyilatkozásaikkal délitán már elárulták, hogy nagyon értik lz egészet, — s azt is, hogy nem egy :ikk, riport lesz majd a tanulmányi ki•ándulás végső eredménye. És ékkor az erdészet vezetője ajánotta: gyerünk üregi nyúlra vadászni! — Miire? Üregi nyúlra? — kérdezte íz egyik újságíró. — Kiniglire — így a valasz, de ettől ígyikürik sem lett okosabb, bővebb magyarázatból viszont megtudtuk, hogy a facsemeték egyik legnagyobb ellenségé■ől van szó. amely olyan mint a mezei íyúl, csak kisebb testű, s a hátsó lába s rövid, másként földüregben, úgynevezett kotorékban tanyázik. — Hol az a puska, aki áldója van! — markolta volna már mindegyikünk i fegyvert, hogy megszabadítsuk az irdő fiatal fáit halálos ellenségüktől. Am. nem úgy megy az csak, üptre-JCín iQÍi-Dadáuza t sóra. Nemcsak az oroszlánirtást kell megszervezni, hanem a kiniglivadászatot is. Mivelhogy annakis van csíziója. Mert ez az apró vad, ha nem is veszélyes a balkezes vadászra, oly villámgyorsan elmegy előle mint a gondolat. Szóval: megszervezték a mi újdonsült vadásztársaságunkat is. Fegyver nem akadt mindenki kezébe, ezért azt csak a vérmesebbek kaptak, ők aztán neki is vágtak a pagony egyik résziének, égre-földre esküdve, hogy rekordzsákmánnyal térnek vissza cserkészét j ukróL Mi, a többiek, két hivatásos vadász — Vezán Károly erdészeti felügyelő és Szenek József erdőmémök — köré tömörültünk, lőjék csak ők a kiniglit, mi majd nézzük, s esetleg megírjuk, hogyan kell azt csinálni. Hát hogyan is? Van az erdészetnek két idomított görénye, ezek a legjobb hajtők. Kalitkájukból beengedik őket a kotorékba, ahonnan a fürge állatkák elől úgy menekül a kinigli, mintha eszét vesztette volna. A kijárati lyuktól néhány méterre állva aztán a vadász dirr-durr, leteríti a zsákmányt. Ez persze az elmélet, de a mi két vadászunk a gyakorlatban is így csinálta. Mi csak annyit láttunk, hogy a két görény okos feje még visszanéz a kotorék bejáratából, egy-két perc múlva pedig lövés durrant, s nyolc-tíz méterrel odáb’o valami bukfencet vetett az avarban. A kinigli. Mi még csak észre sem vettük, hogyan suhant elő a föld alól. Nem úgy a két vadász. Szemük, kezük a helyén volt, — s négy lövéssel három üregi nyulat küldtek át az örök vadászmezőkre, illetve — három pesti konyhára. (Három kolléginának odaajándékozták ugyanis a zsákmányt.) TV/Tég három kotoréknál próbálkoz■*-v* tünk. de azokat üresen sétálták végig a görények. Lakóik kinn voltak valahol a szabadban', mert alkonyattájt szeretik sarcoJni a csemetefákat. Ha viszont kinn tartózkodnak — gondoltuk —, néhány legalább a másik társaságnál is terítékre kerül. Zengett is a pagony a fegyverek zajától, s félóra múlva, amikor a tisztáson gyülekeztünk, örömmámorban úszva hoztak a kollégák — egy kiniglit. Nekem ugyan a velük járt hivatásos vadász megsúgta, bogy az egyik pesti újságíró után tizedpillanatta! később ő is rápuskázoitt a vadra, dehát az csak kegyelemlövés volt, biztonsági lövés, meg miegymás... Egyszóval: udvarias, jószívű ember volt. Nem vette el, hanem adta a babért. Kiderült aztán, hogy az íratlan vadásztörvény értelmében fel kell avatni azt, aki életében először ejt vadat Ifjú kollégánk, mint a szentek glóriában, ragyogott az örömtől, — mindaddig, amíg nem tudta meg, hogy miképpen zajlik le a vadásszá avatás. De nem tehetett mást, s az egyik autó reflektorfényében bizony le kellett hasalnia a fűre; fejénél volt a kiniglije, meg a puska; s egy veterán vadász, meg a segédje »Hubertusra. Bacchusra és az összes szentekre« kezdetű ima mormolása közben jókora suhánggal úgy elpáholta szegényt, hogy nem győzte tapogatni a nemesebbik testrészét. TWTost már azonban vadász ő is, a odahaza valószínűleg nem egyszer elmesélte, hogy tíz szarvast, harminc őzet lőtt egy délután. Mert az ember háromszor füllent legjobban: házasság előtt, kártyázás közben éa vadászat után. Tarján István
