Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-04 / 261. szám
Hogyan kerül a csizma az asztalra? Néhány fej karfiol, pár csomó zöldség, s egy rakás téli körte mellett egy pár fűző nélküli, ütött-kopott cipőcskét talált az egyik őstermelő asztalán a pénteki kiskunmajsai piacon ■ Mondanom sem kell, a ko* pott, agyonviselt gyermek- S cipő annyira szokatlan volt a zöldség között, hogy megállásra kényszerííett. — Ez is eladó? — tettem fel a kérdést. — Igen — válaszolt röviden a »tulaj- és gyanúsan végigmustrált. — Mit kér érte? — 35 forintot! — s ezt olyan fölényesen mondta, mintha legalábbis a boltokban nem válogathatna kényére-kedvére a vevő az 55 —60 forintos, takaros, vadonatúj cipőcskékben. Nem tudtam kivárni, pedig nagyon-nagyon kiváncsi lennék: ugyan fogott-e »halat- erre a furcsa »zöldségfélére- .., (— Ír —> «■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■«»I 1960. november 4, péntek A budapesti Váci utcai »Modell« kalapszalon bemutatta újdonságait. Képünkön az őszi kalapdivat egyik szép modellje. PETŐFI NÉPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság; Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-36 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft; Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemet* Tel.: 15-29, 27-49 A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS- KISKUN MEGYEI LAPJA Nemcsak a testet gyógyítja Orvosi rendelő a Kokovai-tanyán A termelőszövetkezet munkaegységes orvosa Két fehér íróasztal, műszeres szekrény, mosdó, vizsgálóasztal, néhány szék, s egy új — kellemes meleget árasztó — zománcos kályha — ennyi a bútorzata a tiszta, nagyablakú, zöld linóleumszőnyeggel körülvett szobának, a kecskeméti Vörös Csillag Tsz orvosi rendelőjének. Belülről alig hiszi az ember, hogy egyszerű'tanyaépüleitbsn van, amely körül tyúkok kárálnak, kismalacok futkosnak. A páciensek A berendezést a szövetkezetét patronáló Kecskeméti Ruhaipari Ktsz varázsolta ide. de »lelket« Dómján Lajos doktor »lehelt« belé, ő tette igazán orvosi rendelővé. Több mint egy éve hetenként háromszor jön ki szövetkezetébe. Igen, a szövetkezetébe, mert ő is tagja a Vörös Csillagnak. Fáradságos munkájáért a szövetkezet közgyűlése havi 50 munkaegységet szavazott meg számára. Szerdán délután fél 3 órakor rendelésére kísértük ki Dómján doktort Mint bármelyik városi körzeti orvosi rendelőben, annyian várakoztak rá a Kokorai tanyán, a rendelő előszobájában. Asszonyok, férfiak, idősebbek, fiatalok egyaránt. — Hogy van, Nagy néni? Hogy ver a szíve? — fogadja régi ismerősként az első beteget a tsz orvosa. Vizsgálat következik, vérnyomás-mérés, majd néhány jó tanács, s recepttel a kezében hálálkodva távozik Nagy Istvánná. Kenderes János bácsi szintén »régi- páciens, ö a hátában érez szúrást Zsírosné megfázott kisfiát hozta el vizsgálatra. Farkas bácsi megkapja mindenmásnapi injekcióját, s mivel állapota nem javul, beutalót is az ideggyógyászati szakrendelésre. Ifjabb Kenderes János gyomorműtét után van. sebét mutatja be, R. Horváth Mihály pedig ismételt gyomorbántalmaira panaszkodik. Az egyoldalú táplálkozás következményei Így lehetne sorolni tovább. Mert ahány beteg, annyiféle a panasz. — Mégis sok közöttük az azonos eredetű — világosít fel Dómján doktor. — Akik, többek között szédülésről és fejfájásról is panaszkodnak, általában magas vémyomású emberek. S ilyen a termelőszövetkezeti tagságnak csaknem a fele. Ennek oka pedig az egyoldalú, zsíros táplálkozás... Megtudom azt is, hogy a tsz orvosa munkája közben sok időt és gondot fordít arra. hogy egészséges életmódra és a helyes, vitamindús táplálkozásra nevelje betegeit. Jönnek-mennek a páciensek. A kilincset egymásnak adják át. Most egy fiatalember következik, a fejéről operáltak le egy jóindulatú daganatot. Dómján doktor a varratokat szedi ki. Hojsza Etelka alig tud nyelni. Öt tüszős mandulagyulladással kétnapi fekvésre »ítéli«. A 80 éves Szűcs nénike térdfájásra kér medicinát, s gondos orvosa közben azt is megtudakolja tőle, rendszeresen jön-e a nyugdíj,— fedezi-e kiadásait. Régebben nem „fájhatott“ annyira Telik az idő. Elmúlott öt óra. Várakozó még akad ugyan, de az újságíró már sok tapasztalattal gazdagodott. A két és félórás rendelés érdekessége pl., hogy a betegek csaknem kivétel nélkül a szövetkezet új tagjai, illetve azoknak családtagjai voltak. Panaszuk a legtöbb esetben nem újkeletű, csak hát korábban nem »fájhatott« annyira. Egyéni korukban bizony jól meg kellett gondolni: mikor menjenek orvoshoz, s nem is mentek addig, míg a baj súlyosra nem fordult, mert egy-egy vízit — nem szólva a kórházi ápolásról, az esetleges műtétről — nagyon sokba került. Most jó, most sokkal könynyebb! Gyógyulnak a régi bajok, s közben az emberek formálják új életüket, melyet nem is olyan régen annyi-annyi kétkedéssel kezdtek. S dr. Dómján Lajos nemcsak a beteg szervezet orvosa, sokszor segít a lélek vívódásában is. Jól ismeri — mert szívből érdekli — a Farkas és Pető bácsik, R. Horváth Mihályok életét. Nemcsak gyógyításával, de tanácsaival, felvilágosító szavával is nap mint nap előbbre segíti az egészséges szövetkezeti élet kialakulását. Pemy Irén JJtegltp-ődn ín tk. e kerékpárok tulajdonosai ha a kecskeméti vasáru-üzletből kijőve, hűlt helyét találnák zsáknak, pumpának, sőt kerékpárúknak is. Mi azonban nem csodálkoznánk, s elősorban is a tulajdonosokat hibáztatnánk ... a.« Ünnepség a Technika Házában Az Országos Meteorológiai Intézet a napokban ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját. Mint ismeretes, ez alkalommal ünnepségeket tartottak, melyre meghívtak szovjet, bolgár, lengyel, német és osztrák meteorológusokat. A Technika Házában lezajlott ünnepségeken részt vett a kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium vezetője, Szilágyi Tibor is. SZÉPSÉGHIBA? Több annál! Kecskeméten, a Klapka utca 8. számú ház »kapujáról« készült alábbi képünk, amelyen a két hatalmas, téglából való vaskos gyámoszlop szinte nevetségesen öleli az avult lécekből összetákolt kapu» zatot. A Klapka utca elég forgalmas útvonal. Nem lehetne az új rendelkezés értelmében kötelezni a háztulajdonost a kapu elkészíttetésére? --------—-^nnni>-\ru~u~iru~u~> Miért tanul a tanácstitkár ditrqe.(L Qán&s a veké fit VÉGIG A RÁKÓCZI UTÓN Tetszik a kecskeméti Rákóczi út? — Tetszik, természetesen: tetszik. E helyen nem akarjuk részletezni: miért, — csak végig kell nézni rajta, s máris választ adhat mindenki a maga és más számára A környező városok — Nagykőrös, Cegléd — lakosai úgy beszélnek megyeszékhelyünkről, mint az utolsó évek alatt virágzásnak, fejlődésnek indult városról. Érdemes ezt a számunkra kedvező véleményt lerontani? Ha ebben megegyeznek véleményeink, a városi tanács v. b. ipari, közlekedési osztályával — akinek a felügyeletével végzik az út átalakítását a különböző vállalatok —, akkor bizonyosan az alábbiakban is egyet fogunk érteni: Miért nem fedik le a már elkészült vasrácsokkal a majdan elültetendő fácskák helyét; vagy ideiglenesen miért nem töltik fel azt földdel? így esténként nemcsak idősebbek, de a fiatalabbak is megbotlanak benne, s «kár egy ugróbajnok is kitörhetné benne bokáját. S ebben az esetben ki fogja a kórházi költségeket fedezni? A posta folytatja az 1960. évi arcképsorozat kibocsátását. November 6-án jelenik meg három hatvanfilléres emlékbélyeg, egyegymillió példányban. Az egyik Erkel Ferencet ábrázolja, akinek most van születése 150 éves fordulója, a másik a száz éve meghalt Bolyai János. — V. I. Lenin születésének 90. évfordulója volt az idei A képen látható bélyeget ez alkalommal bocsátotta ki a posta. Közeledik az 1958-as tanácsválasztások második évfordulója. Az akkor megválasztott tanácsvezetők kiválóan megállották helyüket. Ezt bizonyítja az alábbi írásunk is. ^serged János 1951. június 1-én került a tanácsapparátusba. Először mint a mezőgazdasági osztály építési előadója dolgozott a járási tanácsnál, pár hónap után azonban — miután elvégezte a kéthónapos államigazgatási iskolát Budapesten, s miután a lakosság járási tanácstaggá választotta — a Bácsalmási Járási Tanács megüresedett vb-titkári posztjával bízta meg a végrehajtó bizottság. Fiatalember volt még akkor — hiszen 1951-ben szerelt le a katonaságtól —, de már mozgalmas ifjúsági múlt állt mögötte. 1944-től vett részt az ifjúsági és munkásmozgalomban, s 1946. óta mint a párt hű és harcos tagját ismerték, kollégái. A siker — az, hogy fiatal kora ellenére is már magas helyre választotta a lakosság — nem vakította el. 1955-ben ismét tanulni kezdett, s a járási tanács vezetői közül elsőnek végezte el — mégpedig színtiszta kitűnő eredménnyel — g tanácsakadémiát. J élenleg a Szegedi Jogtudományi Egyetem másodéves hallgatója, s amikor megkérdeztük tőle,, hogy miért tartja szükségesnek a tanácsakadémia után az egyetem elvégzését is, így válaszolt: — Munkám rendkívül sokoldalú. Mint vb-titkár, én készítem elő a tanács- és vb-üléseket, az osztályokon előforduló jogi természetű ügyekben is sokszor hozzám fordulnak tanácsért, de a már meahozott osztálydöntéseket is nekem kell felülvizsgálnom. Ezenkívül feladatkörömbe tartozik az egészségügyi csoport, a bölcsődék, az orvosok, a szociálpolitika feletti felügyelet, s az igazgatási osztály irányítása. Nagyon szeretem ezt a munkát, ha kissé nehéz is. — Mi okozta a legtöbb és legnagyobb örömet, mióta a tanácsapparátusban dolgozik? __ L1 irtelen nem tudnám meg* * mondani, illetve kiválasztani életemből a munkámmal kapcsolatos legszebb s legnagyobb élményt, hiszen járásunk minden eredménye őszinte, nagy örömmel tölt el mindig, s minden újabb alkotásra még évek múltán is jól esik visszaemlékezni. Örülök, hogy oly sokat fejlődött járásunk, hiszen a legutóbbi években csupán községfejlesztési alapból több milliós beruházások létesültek. Három új, szélesvásznú mozink nyílt meg, több helyen óvodát építettünk, vagy bővítettünk, bölcsődék nyíltak öt községben, Katymáron létrehoztuk a szociális otthont, ahol 70 időt ember éli nyugodt, öreg napjait. Van már új SZTK-rendélönk, megkezdődött a járás iparosodása, s természetesen nagy örömmel tölt el, hogy járásunk —i melynék 33 termelőszövetkezetében közel 60 ezer hold földön már közös gazdálkodás folyik — termelőszövetkezetivé lett. Ha mindezeken végiggondolok, soha nem érzem, hogy fáradt volnék, hiszen az eredmény mindig megéri a fáradságot.