Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-30 / 282. szám
1980. november 30, szerda A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ÁCS - KISKUN ME ÖVEI LAPJA Hogyan használják fel a termelőszövetkezetek az állami hiteleket Ä népi ellenőrzés vizsgálata keveset beszélünk Ok a leselsők a hivatalban Még éjszakai sötétség honol öt órakor a város felett. Fenn szikrázva ragyognak a csillagok, az ég fekete kárpitját még sehol sem bontja meg a közelgő hajnal derengése. A néptelen utcákra élesen vetődik a lámpák fénye, mintha azt mondanák: aludjatok még, emberek. Itt-ott mégis feltűnik egy-két munkábasiető alakja, s cipőjének kopogása messze hangzik a csendes utcán. Éledni kezdenek a házak is. Sárgás, andalító fény gyűl a hivatali épületek ablakaiban. — Először csak egy-egy ablakszem világit, majd nemsokára fényben úszik az egész épület. A szobák üresek, s ilyenkor oly ridegen konganak, a bútorok pedig mint holt tárgyak hevernek benne. A nyitott ablakokon sötétség és nyirkos hideg árad befelé. Egyszerre hangok hallatszanak a távolabbi szobákból. Az iménti villanyfelkapcsoló, ablaknyitogató kezek tulajdonosai — o takarítónők — most törölgetőruhákkal járják az irodákat, s amint találkoznak, néhány szót váltanak. Aztán újra hangtalanul, rendben, egyedül maradva egy-egy helyiségben söprögetnek, törölgetik a bútorokat, gyújtósfát raknak a kályhába. Arcuk a villany fényében ugyanolyan sápadtunk és álmosnak látszik, mint az előbbi autóbusz utasaié volt. Ok jelennek meg először a hivatalban. Munkájukról tán senki sem vesz tudomást, sem a hivatalnokok. sem az ügyfelek. Nem szidja, de nem is dicséri őket senki. Névtelen munkások ők, s kezük nyomán reg-' gél nyolcra tiszta az iroda, s kellemes meleget árasztva, vidáman pattog a tűz a kályhában. Nyolcat üt a falon lógó ingaóra, amint Kovács és Kiss kartárs belépnek irodájukba. — Kinyitják szekrényüket, íróasztalfiókjaikat, kirakják az aktákat és megkezdik a napi munkát... N. O. §J A paragrafusok kozott [§J Kétszer fizesse meg a munkadíjat az építkező? Á Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megye 34 termelőszövetkezetében 76 népi ellenőr bevonásával vizsgálta meg e termelőszövetkezetek hitellel való ellátását. Egy tsz két könyvelője egy tanfolyamon A jelenleg alkalmazott hitelezési norma megfelel a tsz-ek gazdálkodási feltételeinek, csupán az újonnan alakult tszekben tapasztalható kisebb zökkenő, mert előfordult hogy az eladósodás veszélyétől való féltében némely tsz-ben nem vette igénybe a tagság a hiteleket. Hitelfedezet hiánya nem gátolta a hitelezést, mert ha a kedvezőtlen terméskilátások miatt fedezetlen hitel keletkezett, a tsz-ek igyekeztek újabb árufedezetet biztosítani a hitel ellenében. Felmerült azonban a vizsgálat során, hogy a 34 tsz közül hat még most is rovatos, nem kettős könyvelést vezet, s több helyen nem kielégítő a könyvelés. A tompái Rákóczi Tsz-ből például mindkét könyvelő egyszerre ment el könyvelési tanfolyamra, a hartai Béke Tszben a gyenge könyvelői munka miatt négyhónapos lemaradás mutatkozott a vizsgálat időpontjában. Hitelfelvételhez közgyűlési határozatot! A termelési tervek és költségvetések jóváhagyását, s a termelési változásokat, hiteligényeket tárgyaló közgyűlési határozatokat megtalálta aNEB majdnem minden tsz-ben. A fülöpszállási Vörös Csillag Tsz-ben azonban egy alkalommal; a talfáji Törekvés Tsz-ben több alkalommal; a borbási Vörös Csillag, a csávolyi Egyesülés, a tompái Szabadság és Rákóczi, meg a borotai Piros Alma Tsz-ben egy-egy esetben nem tartották meg a hitelkérelmet a tagság szavával hitelesítő alapszabályszerinti közgyűlést; viszont valamennyi, itt felsorolt tsz vezetősége a hitelkérelem benyújtásakor csatolta (!) a sajátkezűleg írt jegyzőkönyvi kivonatot — közgyűlés megtartása nélkül! Két másik tsz-ben utólag tartották meg a közgyűlést és azon hitelesítették a jegyzőkönyvet, — amire megelőzően már fel is vették a hiteleket. Ez a tszekben történő — a hitelfelvételt megelőző — tárgyalások és gazdasági intézkedések nem kellő demokratizmusára utal! Sűrűn előfordult ebben az évben a tervmódosítás, ami terven felüli hiteleket igényelt, — ez pedig újabb közgyűlés összehívását tette szükségessé. Ezen alkalmakkor a tsz-vezetőségek jó része fiktív közgyűlési jegyzőkönyvi kivonatot csatolt a hitelkérelemhez — ami ugyan pontosan a fentiekhez hasonló szabálytalanság —, mégis meg kell különböztetnünk attól. Tekintettel kell ugyanis lenni arra, hogy év közben, a munkák dandárjában nem lehet gyakran összehívni a tagságot. Gyenge vezetés és könyvelési lemaradás esetén minden esetben a bank segítőkészsége érvényesül. Ilyenkor a helyi szervekkel, pártbizottsággal, tanáccsal vitatja meg a bank, hogy milyen megoldással lehetne a tsz-en segíteni, s ez legtöbbször eredménnyel is jár. De ha e segítséggel nem élnek a szövetkezetek, — hitelkérelmeiket elutasítják, azaz szaknyelven szólva: a bank szankcionál. így utasították el — szabálytalan pénzgazdálkodás miatt — a talfáji Törekvés Tsz 24 ezer forintos takarmányvásárlási hitelkérelmét is. Rendeletileg biztosított hitelengedményeiket a tsz-ek általában ismerik; ez alól csupán a kiskunhalasi járás három szövetkezete, meg a nagybaracskai Űj Tavasz Tsz kivétel, ahol csupán a műtrágyázás adta lehetőségeket vették igénybe. Más helyen viszont kevesen éltek a zöldtrágyázás lehetőségeivel, pedig megyénk gyenge minőségű talajain annak nagy jelentősége volna. Ismét az „árrésekéről A tsz-ek, — amint a népi ellenőrzés megfigyelte — a banknál magasabb átlagtermést terveztek. Ez azonban a bank részéről felesleges túlbiztosítást nem jelent, mert e „túlbiztosítás” — termékmenynyiségét szabadpiacon értékesítheti a tsz. Megállapítja különben a NEB, hogy a tsz-ek szabadpiaci értékesítési vágya, a magas felvásárlási és értékesítési árrések az értékesítési szervezet hibáira mutatnak. Észrevételük összhangban van azzal az elgondolással, hogy a MÉK diszponáló szerepét erősíteni kell, — a szállítást pedig magukra a szövetkezetekre hagyni. A mostani helyzet azt is eredményezi, hogy egyes, szabadpiacon értékesítő tsz-ek áruinak ellenértéke nem a hiteltörlesztésnél kerül felhasználásra. Több, fontos megállapítással zárul a NEB vizsgálati, jegyzőkönyv. Megállapítják, hogy a rövidlejáratú hitelek felvételét hátráltatja a beruházások késlekedése, ami miatt még a saját erőfelhasználás sem merülhet fel. A népi ellenőrzési bizottság a részletes vizsgálati eredményt megküldte az érintett szerveknek, s azok bizonnyára megszívlelendő tanulságokat vonnak le abból. Solivadkerten sorsolják a Lottót Lottósorsolás lesz december 9-én a soltvadkerti művelődési otthonban. A sorsolás előtt a művelődési otthon tánckara és zenekara szórakoztatja a jelenlevőket. Van-e egyetemleges felelősség az építtető és a kivitelező részéről az építőipari munkások irányában? — Ezt vizsgálta a közelmúltban egyik járásbíróságunk. így leírva sokkal súlyosabb gond rejlik a fenti szavak mögött, mintsem gondolnánk. Arról van szó ugyanis, hogy egy család házat építtetett magának OTP-kölcsönnel, s a ház megépítésére szerződést kötött egy kőművesvállalkozóval, aki viszont munkásokat fogadott a munka elvégzésére. Mármost az történt, hogy az építtető felvette az OTP-től a pénzt, át is adta a vállalkozónak, aki viszont nem adta azt tovább munkásainak, akik pedig annak rendje-módja szerint fel is építették a házat Mit tegyenek a munkások? — Perbe fogták a ház tulajdonosát, s első fokon meg is nyerték a pert, azaz a bérből élő háztulajdonos fizetéséből — az ítélet hatályba lépése esetén — bizony-bizony éveken át vonták volna azt az összeget, amit egyszer már kifizetett vállalkozójának. Mivel az építtető igazságtalannak tartotta az elsőfokú döntést — fellebbezett A fellebbezési tárgyalásra azonban már nem került sor, mert a vállalkozó — látva ügye kilátástalan voltát — kiegyezett a ház tulajdonosával, azaz megfizette a munkásoknak járó bért Az ügy lezárulta után mégsem árt a családiház-építtetók okulására egy-két megjegyzést fűzni az esethez, hiszen hasonló jogi helyzet máskor is adódhat a mostani nagy lakásépítkezések idején. Családiház-építtetőnk a vállalkozóval szerződött Ebben az esetben a vállalkozó munkásaival nem neki —, hanem a vállalkozónak van kapcsolata. Ha tehát az OTP-től átvett pénzt bizonyítható módon átadta a vállalkozójának, azt többet még akkor sem követelhetik rajta, ha a vállalkozó tartozik munkásainak. Ellenkező gyakorlat a házépítkezések iránt érzett kedvet és — biztonságot ásná alá. — Mit parancsol? — Hajat! PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelés ldadó: Mezed István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szára* Szerkesztőségi telefonközpont! 26-19, 25-1«. Pártépités és ipari rovat: 13-23 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft Kecskemét — Tel.: 15-28. 27-49 Kutyaoltás idején Floki bosszúja. Illetékes és Felettese, meg Gondolkodó János Tanulság az elutasított javaslatról Clt egyszer egy “ fiatalember, úgy hívták, hogy Gondolkodó János. Egyszerű dolgozó volt a sok közül, a régi világban úgynevezett »kisember« jelzővel illették volna. Szerette városát, s miután az Illetékesek többször megkérdezték őt — ha valamit tervbe vettek —, hát elkezdett önállóan is gondolkodni. Képzeletében már parkot látott a grund helyén; korszerű strandot, ott ahol most pocsolya van; sőt elképzelte, hogy a gyermekek örömére állatkertet; a felnőttekére pedig botanikus kertet lehetne létesíteni. János természetesen közölte elképzeléseit a szűkebb baráti köréhez tartozókkal, akik kitörő örömmel helyeselték azokat. — Segítünk mi is megvalósítani — mondogatták neki — hisz van erőnk hozzá. Először azonban menjünk terveiddel az Illetékesekhez, biztos, azok is örülni fognak neki, — javasolták, miután jól meghányiák-vetették a dolgot. Az Illetékesek azonban fitymálva fogadták János elgondolásait. Csak húzták a szájukat, amikor Gondolkodó és barátai erősködtek, hogy ők maguk is segítenének a terveket társadalmi munkával megvalósítani. ___ D osszkor jöt** tünk, nincsenek jó hangulatban az Illetékesek — mondogatták Jánosék —, majd kivárjuk a megfelelő időpontot. Csakhogy az Illetékesek nem voltak hajlandók egyszer kimondott álláspontjukat megváltoztatni, s hiába volt ezután Jánosék minden igyekezete, különböző kifogásokkal elutasították őket. Egy szép napon az Illetékesek egyik felettese véletlenül meghallotta Gondolkodó János elképzeléseit. Igen megtetszettek neki az ügyes ötletek és üzent az Illetékeseknek, hogy helyeselné azok megvalósítását. Az Illetékesek terme* s zetesen szolgálatkészen egyetértettek a Felettes véleményével. A világért sem mondták volna el, hogy milyen fitymálva fogadták Gondolkodót és társait, amikor azok eléjük tárták — a Felettesnek is oly annyira tetsző — terveket. Dajban vannak azóta az Illetékesek. Hozzá kellene fogni a tervek megxxilósításához, de ehhez Gondolkodó János és társainak segítségére lenne szükség. Talán még most is azon törik a fejüket, hogyan szóljanak Gondolkodóéknak. A mesének vége, törjétek csak tovább a fejeteket, gyerekek! ■=* no. «■
