Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-30 / 282. szám

1980. november 30, szerda A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ÁCS - KISKUN ME ÖVEI LAPJA Hogyan használják fel a termelőszövetkezetek az állami hiteleket Ä népi ellenőrzés vizsgálata keveset beszélünk Ok a leselsők a hivatalban Még éjszakai sö­tétség honol öt óra­kor a város felett. Fenn szikrázva ra­gyognak a csillagok, az ég fekete kárpit­ját még sehol sem bontja meg a kö­zelgő hajnal deren­gése. A néptelen ut­cákra élesen vetődik a lámpák fénye, mintha azt monda­nák: aludjatok még, emberek. Itt-ott mégis fel­tűnik egy-két mun­­kábasiető alakja, s cipőjének kopogása messze hangzik a csendes utcán. Éledni kezdenek a házak is. Sárgás, an­dalító fény gyűl a hivatali épületek ab­lakaiban. — Először csak egy-egy ablak­szem világit, majd nemsokára fényben úszik az egész épü­let. A szobák üre­sek, s ilyenkor oly ridegen konganak, a bútorok pedig mint holt tárgyak hever­nek benne. A nyitott ablakokon sötétség és nyirkos hideg árad befelé. Egyszerre hangok hallatszanak a távo­labbi szobákból. Az iménti villanyfel­kapcsoló, ablaknyi­­togató kezek tulaj­donosai — o takarí­tónők — most töröl­­getőruhákkal járják az irodákat, s amint találkoznak, néhány szót váltanak. Aztán újra hangtalanul, rendben, egyedül maradva egy-egy he­lyiségben söpröget­­nek, törölgetik a bú­torokat, gyújtósfát raknak a kályhába. Arcuk a villany fé­nyében ugyanolyan sápadtunk és álmos­nak látszik, mint az előbbi autóbusz uta­saié volt. Ok jelennek meg először a hivatal­ban. Munkájukról tán senki sem vesz tudomást, sem a hi­vatalnokok. sem az ügyfelek. Nem szid­ja, de nem is dicsé­ri őket senki. Név­telen munkások ők, s kezük nyomán reg-' gél nyolcra tiszta az iroda, s kellemes meleget árasztva, vi­dáman pattog a tűz a kályhában. Nyolcat üt a falon lógó ingaóra, amint Kovács és Kiss kar­társ belépnek irodá­jukba. — Kinyitják szekrényüket, író­asztalfiókjaikat, ki­rakják az aktákat és megkezdik a napi munkát... N. O. §J A paragrafusok kozott [§J Kétszer fizesse meg a munkadíjat az építkező? Á Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megye 34 termelőszövetkezetében 76 népi ellenőr bevonásával vizs­gálta meg e termelőszövetkeze­tek hitellel való ellátását. Egy tsz két könyvelője egy tanfolyamon A jelenleg alkalmazott hite­lezési norma megfelel a tsz-ek gazdálkodási feltételeinek, csu­pán az újonnan alakult tsz­­ekben tapasztalható kisebb zök­kenő, mert előfordult hogy az eladósodás veszélyétől való fél­tében némely tsz-ben nem vette igénybe a tagság a hite­leket. Hitelfedezet hiánya nem gátolta a hitelezést, mert ha a kedvezőtlen terméskilátások miatt fedezetlen hitel keletke­zett, a tsz-ek igyekeztek újabb árufedezetet biztosítani a hitel ellenében. Felmerült azonban a vizsgá­lat során, hogy a 34 tsz közül hat még most is rovatos, nem kettős könyvelést vezet, s több helyen nem kielégítő a könyve­lés. A tompái Rákóczi Tsz-ből például mindkét könyvelő egy­szerre ment el könyvelési tan­folyamra, a hartai Béke Tsz­­ben a gyenge könyvelői munka miatt négyhónapos lemaradás mutatkozott a vizsgálat idő­pontjában. Hitelfelvételhez közgyűlési határozatot! A termelési tervek és költ­ségvetések jóváhagyását, s a termelési változásokat, hitel­igényeket tárgyaló közgyűlési határozatokat megtalálta aNEB majdnem minden tsz-ben. A fülöpszállási Vörös Csillag Tsz-ben azonban egy alkalom­mal; a talfáji Törekvés Tsz-ben több alkalommal; a borbási Vörös Csillag, a csávolyi Egye­sülés, a tompái Szabadság és Rákóczi, meg a borotai Piros Alma Tsz-ben egy-egy esetben nem tartották meg a hitelké­relmet a tagság szavával hite­lesítő alapszabályszerinti köz­gyűlést; viszont valamennyi, itt felsorolt tsz vezetősége a hitelkérelem benyújtásakor csa­tolta (!) a sajátkezűleg írt jegyzőkönyvi kivonatot — köz­gyűlés megtartása nélkül! Két másik tsz-ben utólag tar­tották meg a közgyűlést és azon hitelesítették a jegyzőkönyvet, — amire megelőzően már fel is vették a hiteleket. Ez a tsz­­ekben történő — a hitelfelvé­telt megelőző — tárgyalások és gazdasági intézkedések nem kellő demokratizmusára utal! Sűrűn előfordult ebben az évben a tervmódosítás, ami terven felüli hiteleket igényelt, — ez pedig újabb közgyűlés összehívását tette szükségessé. Ezen alkalmakkor a tsz-veze­­tőségek jó része fiktív közgyű­lési jegyzőkönyvi kivonatot csatolt a hitelkérelemhez — ami ugyan pontosan a fentiek­hez hasonló szabálytalanság —, mégis meg kell különböztet­nünk attól. Tekintettel kell ugyanis lenni arra, hogy év közben, a munkák dandárjában nem lehet gyakran összehívni a tagságot. Gyenge vezetés és könyvelé­si lemaradás esetén minden esetben a bank segítőkészsége érvényesül. Ilyenkor a helyi szervekkel, pártbizottsággal, tanáccsal vitatja meg a bank, hogy milyen megoldással le­hetne a tsz-en segíteni, s ez legtöbbször eredménnyel is jár. De ha e segítséggel nem élnek a szövetkezetek, — hitelkérelmei­ket elutasítják, azaz szaknyel­ven szólva: a bank szankcio­nál. így utasították el — sza­bálytalan pénzgazdálkodás miatt — a talfáji Törekvés Tsz 24 ezer forintos takarmányvá­sárlási hitelkérelmét is. Rendeletileg biztosított hitel­engedményeiket a tsz-ek álta­lában ismerik; ez alól csupán a kiskunhalasi járás három szövetkezete, meg a nagyba­racskai Űj Tavasz Tsz kivétel, ahol csupán a műtrágyázás ad­ta lehetőségeket vették igény­be. Más helyen viszont kevesen éltek a zöldtrágyázás lehetősé­geivel, pedig megyénk gyenge minőségű talajain annak nagy jelentősége volna. Ismét az „árrésekéről A tsz-ek, — amint a népi ellenőrzés megfigyelte — a banknál magasabb átlagter­mést terveztek. Ez azonban a bank részéről felesleges túlbiz­tosítást nem jelent, mert e „túlbiztosítás” — termékmeny­­nyiségét szabadpiacon értéke­sítheti a tsz. Megállapítja kü­lönben a NEB, hogy a tsz-ek szabadpiaci értékesítési vágya, a magas felvásárlási és értéke­sítési árrések az értékesítési szervezet hibáira mutatnak. Észrevételük összhangban van azzal az elgondolással, hogy a MÉK diszponáló szerepét erő­síteni kell, — a szállítást pedig magukra a szövetkezetekre hagyni. A mostani helyzet azt is eredményezi, hogy egyes, sza­badpiacon értékesítő tsz-ek áruinak ellenértéke nem a hi­teltörlesztésnél kerül felhaszná­lásra. Több, fontos megállapítással zárul a NEB vizsgálati, jegyző­könyv. Megállapítják, hogy a rövidlejáratú hitelek felvételét hátráltatja a beruházások kés­lekedése, ami miatt még a sa­ját erőfelhasználás sem merül­het fel. A népi ellenőrzési bizottság a részletes vizsgálati eredményt megküldte az érintett szervek­nek, s azok bizonnyára meg­szívlelendő tanulságokat von­nak le abból. Solivadkerten sorsolják a Lottót Lottósorsolás lesz decem­ber 9-én a soltvadkerti művelő­dési otthonban. A sorsolás előtt a művelődési otthon tánckara és zenekara szórakoztatja a je­lenlevőket. Van-e egyetemleges felelősség az építtető és a kivitelező ré­széről az építőipari munkások irányában? — Ezt vizsgálta a közelmúltban egyik járásbíró­ságunk. így leírva sokkal súlyosabb gond rejlik a fenti szavak mö­gött, mintsem gondolnánk. Ar­ról van szó ugyanis, hogy egy család házat építtetett magának OTP-kölcsönnel, s a ház megépítésére szerző­dést kötött egy kőműves­­vállalkozóval, aki viszont munkásokat fogadott a munka elvégzésére. Mármost az történt, hogy az építtető felvette az OTP-től a pénzt, át is adta a vállalkozó­nak, aki viszont nem adta azt tovább munkásainak, akik pe­dig annak rendje-módja szerint fel is építették a házat Mit tegyenek a munkások? — Perbe fogták a ház tulajdono­sát, s első fokon meg is nyer­ték a pert, azaz a bérből élő háztulajdonos fizetéséből — az ítélet ha­tályba lépése esetén — bi­zony-bizony éveken át von­ták volna azt az összeget, amit egyszer már kifizetett vállalkozójának. Mivel az építtető igazságta­lannak tartotta az elsőfokú döntést — fellebbezett A fel­lebbezési tárgyalásra azonban már nem került sor, mert a vállalkozó — látva ügye kilá­tástalan voltát — kiegyezett a ház tulajdonosával, azaz meg­fizette a munkásoknak járó bért Az ügy lezárulta után még­sem árt a családiház-építtetók oku­lására egy-két megjegyzést fűzni az esethez, hiszen hasonló jogi helyzet máskor is adódhat a mostani nagy lakásépítkezések idején. Családiház-építtetőnk a vál­lalkozóval szerződött Ebben az esetben a vállalkozó munkásai­val nem neki —, hanem a vál­lalkozónak van kapcsolata. Ha tehát az OTP-től átvett pénzt bizonyítható módon átadta a vállalkozójának, azt többet még akkor sem követelhetik rajta, ha a vállalkozó tartozik mun­kásainak. Ellenkező gyakorlat a házépítkezések iránt érzett kedvet és — biztonságot ásná alá. — Mit parancsol? — Hajat! PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelés ldadó: Mezed István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szára* Szerkesztőségi telefonközpont! 26-19, 25-1«. Pártépités és ipari rovat: 13-23 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft Kecskemét — Tel.: 15-28. 27-49 Kutyaoltás idején Floki bosszúja. Illetékes és Felettese, meg Gondolkodó János Tanulság az elutasított javaslatról Clt egyszer egy “ fiatalember, úgy hívták, hogy Gondol­kodó János. Egyszerű dolgozó volt a sok kö­zül, a régi világban úgynevezett »kisem­ber« jelzővel illették volna. Szerette váro­sát, s miután az Ille­tékesek többször meg­kérdezték őt — ha va­lamit tervbe vettek —, hát elkezdett önállóan is gondolkodni. Kép­zeletében már parkot látott a grund helyén; korszerű strandot, ott ahol most pocsolya van; sőt elképzelte, hogy a gyermekek örömére állatkertet; a felnőttekére pedig bo­tanikus kertet lehetne létesíteni. János természetesen közölte elképzeléseit a szűkebb baráti köré­hez tartozókkal, akik kitörő örömmel helye­selték azokat. — Segítünk mi is megvalósítani — mon­dogatták neki — hisz van erőnk hozzá. Elő­ször azonban men­jünk terveiddel az Il­letékesekhez, biztos, azok is örülni fognak neki, — javasolták, miután jól meghány­­iák-vetették a dolgot. Az Illetékesek azon­ban fitymálva fogad­ták János elgondolá­sait. Csak húzták a szájukat, amikor Gon­dolkodó és barátai erősködtek, hogy ők maguk is segítenének a terveket társadalmi munkával megvalósí­tani. ___ D osszkor jöt­** tünk, nincse­nek jó hangulatban az Illetékesek — mon­dogatták Jánosék —, majd kivárjuk a meg­felelő időpontot. Csak­hogy az Illetékesek nem voltak hajlandók egyszer kimondott ál­láspontjukat megvál­toztatni, s hiába volt ezután Jánosék min­den igyekezete, kü­lönböző kifogásokkal elutasították őket. Egy szép napon az Illetékesek egyik fe­lettese véletlenül meg­hallotta Gondolkodó János elképzeléseit. Igen megtetszettek ne­ki az ügyes ötletek és üzent az Illetékesek­nek, hogy helyeselné azok megvalósítását. Az Illetékesek terme* s zetesen szolgálatké­szen egyetértettek a Felettes véleményével. A világért sem mond­ták volna el, hogy milyen fitymálva fo­gadták Gondolkodót és társait, amikor azok eléjük tárták — a Fe­lettesnek is oly annyi­ra tetsző — terveket. Dajban vannak az­­óta az Illetéke­sek. Hozzá kellene fog­ni a tervek megxxiló­­sításához, de ehhez Gondolkodó János és társainak segítségére lenne szükség. Talán még most is azon tö­rik a fejüket, hogyan szóljanak Gondolkodó­­éknak. A mesének vége, törjétek csak tovább a fejeteket, gyerekek! ■=* no. «■

Next

/
Oldalképek
Tartalom