Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-26 / 279. szám
. / v.' :*>. : .-.:'. 1^* '•. -■''■■ ■ ■<, ■ 1 mmntiw. • • ÍX -%w:':W»»iSÄS!SjiäS KISKUN MEGYEI LAPJA Hatszáz forint egy Az elmúlt gazdasági évben megyénk termelői seprőcirok termelésére szerződést nem kötettek, az idén azonban mintegy 300 hold seprőcirok termelésére lehet majd szerződni. A feltételek kedvezőek: a termelők kilónként 4 forint 55 fillérért kapják a vetőmagot. mázsa cirokszakáll ezenkívül műtrágyában, növényvédőszerben és művelési előlegben részesülnek. A cirokszakáll mázsáját 600 forintért^ a magját pedig 150 forintért veszik át, ami közepes termés esetén is szép jövedelmet biztosít. Német katonacsizma dong francia földön I960, november 26, szombat Pályaudvari fosztogató a bíróság előtt A Bundeswehr egységei átlépték a francia határi Sikerült megtanulok azt, amit száz év éta csak háború tett lehetővé. A eél Mourmelon városa. 1914. Kép a mourmeloni székesegyházról. Az első világháború folyamán a német tüzérség lőtte és részben szétrombolta a templomot. Közadakozásból építették újjá. 1960. Ismét Mourmelon. A templomtorony nem ég, de az ut« cán a nyugatnémet Bundeswehr autói haladnak. S mint húsz esztendővel ezelőtt, ismét német jelzőtáblák kerültek az utcára. A német militaristák franciaországi tartózkodásának örök szám* bői urna: 1871-es katonasírok Mourmelon ban. Ilyen temető nem« csak e francia városban van. Az 1871-es, az 1914-es és az 1940« ben kezdődött német támadás után egyaránt megtelt katona« sírokkal az ország. Minden hónapban 51 darab kombináltszekrényt ad a kereskedelemnek Kiskunfélegyházán az Asztalosipari Szövetkezet. A kollektíva jó minőségű munkája jóformán egyedülálló a bútoriparban. Munkaszervezéssel és szakmai tudásuk állandó növelésével elérték, hogy a kereskedelem eddig sem minőségi, — sem késedelmi kötbért nem támasztott a tagsággal szemben. A jó minőség védnökei között első helyen kell említenünk Móczár Mihály 23 főből álló brigádját. Ök végzik a Szikra típusú komblnáltszekrények fényezését és összeállítását. Képünkön: munkában a brigádvezető. Farkas István kecskeméti lakos már öt alkalommal volt büntetve, s legutóbb ez év augusztus 5-én szabadult a börtönből. Szabadulása után — egyik este betért a Kedves eszpresszóba, ahol késő éjjelig dáridózott. Már elmúlt három óra, amikor hazafelé tartott. Útközben észrevette, hogy a Rávágy téri vasútállomás mellett bőröndjeikkel várakozó utasok virrasztanak. Farkas kihasználta az alkalmat és egy óvatlan pillanatban elemeit két bőröndöt, amelyek egy 24 éves bugaci kőművesé és menyasszonyáé voltaik. Az 5400 forint értékű ruhaneműt, a két koffer tartalmát, a közeli Szentháromság-temető egyik boíkrában rejtette él. A holmi egy részéből felöltözött, a többit pedig egyik ismerősénél próbálta értékesíteni. A hétpróbás betörőt azonban csakhamar elfogta a rendőrség; így a kőműves és menyasszonya mintegy 4800 forint értékű ruhaneműt kapott vissza. A visszaeső bűnöző ügyében a kecskeméti járásbíróság dx. Szájbei István büntetőtanácsa most hozott ítéletet. Farkas Istvánt a vasút területén visszaesőként elkövetett lopás bűntette miatt 3 évi szabadságvesztésre ítélte, ezenkívül 2 évre eltiltotta egyes jogaitól. Az ítélet nem jogerős. PETŐFI NÉPE \ Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadá: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér X. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Pártépítés és Ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-3* Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskeméti — Tel.: 15-29. 27-49 A bajai levéltárról — amely Pécsett van elhelyezve A bajai városi levéltár — amely még jelen pillanatban is a Pécsi Állami Levéltárban van elhelyezve — 1724- ben alakult meg. 1832-ig, vagyis több mint 100 esztendő alatt olyan sok anyag gyűlt össze, hogy Palovity József, Baja akkori vezetői előtt szóvátette az iratok lajstromának ügyét. Még abban az évben Baja három írnokát bízták meg a levéltári anyag rendezésével. Minthogy az írnokok jól dolgoztak, hét évi fáradságos munka után mind a hárman egy-egy vontató szénát kaptak jutalmul.. (Ugye, milyen gazdag honorárium?) Az első levéltárost 1846- ban választották meg Miklósit» Alajos személyében. Később a szabadságharc alatt Balázs József vezette, 6 azonban a haza hívására fegyvert fogott és lomondott állásáról. A levéltári anyagot végül is 1939—43-ig kezdték el újból rendezni. A munka nem fejeződött be csak 1950-ben, amikor a bajai levéltár állami kezelésbe került. Két évvel később a kerületi levéltárak felállításával a Pécsi Állami Levéltárba olvasztották be, ahol rendezése is megtörtént. A levéltár anyagának bibliográfiája most készült el és az a közeli hetekben megjelenik. A város történetével foglalkozók körében egyébként most mozgalom indult annak érdekében, hogy a Pécsi Állami Levéltárba őrzött anyag ismét Bajára kerüljön. A helyi kutatások előmozdítása érdekében valóban szükséges lenne e kérdés megoldása. A százszázalékos saját erőért! Földművesszövetkezeteink a tagság részjegy-befizetéseire építve olyan hatalmas kereskedelmi értékesítési hálózatot hoztak létre, amely a legtisztább demokratikus alapon működve nemcsak hogy ellátja áruval az ország lakosságának nagy részét — a falusiakat —, hanem termékeik értékesítésében is nagy részt vállal magára. Ilyen hatalmasra nőtt szervezet fenntartására — mindenki beláthatja — nem volt elegendő még eddig a tagság befizetett részjegye; az a nagyon megbecsült, jól hasznosított sok-sok száz és kétszáz forint, amit az egyes fmsz-ek tagjaiktól kaptak. Az állam hitelbe ad árut a földművesszövetkezeteknek, s az árun kívül mezőgazdasági eszközöket, — szereket is. E hitelek viszont — pénz formájában — csak az áru eladása után érnek vissza államunkhoz; tehát sok-sok millió, sőt milliárd forintja fekszik államunknak a földművesszövetkezetek polcain, raktáraiban. Ha földművesszövetkezeteink jobb gazdálkodással el tudják érni, hogy készpénzzel vásárolják meg az államtól ez árukat, s igy másféle hiteleikre sem tartanának igényt, ez * sok pénz mind-mind az állam más irányú tevékenységében gyümölcsözne: még több segítséget nyújthatnának a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, még több — és a lakosság érdekét szolgáló — ipari üzemeket tudnának létesíteni; — egyszóval az eddig fmsz-eknél levő hiteleket az államháztartás gyarapítására, népünk jobblétére tudnánk fordítani. Földművesszövetkezeteinkben van annyi erő, s van annyi tartalék-energia, amellyel elérhetik a „százszázalékos saját erőt”. Ezért indított versenyt a közelmúltban a Heves megyei MÉSZÖV az ország valamennyi földművesszövetkezetei számára. Nálunk 1955-ben csupán 27,7 százalékos saját erővel rendelkeztek az fmsz-ek, s ez a szám 1959 decemberére 62,2 százalékra emelkedett. Megfelelő önköltségcsökkentéssel, forgalmi-sebesség növekedéssel, s más eszközökkel most el akarják érni, hogy — a SZÖVOSZ V. Kongresszusának tiszteletére indított verseny során — 1965-re, az ötéves terv végére valamennyi földművesszövetkezetük saját erőből gazdálkodjék. Nem elérhetetlen álom ez a mi megyénk földművesszövetkezetei számára sem. Helyesnek tartanánk, ha e versenyhez minél többen csatlakoznának Bács-Kiskun megyéből is! úernímeU Czigány János (1893—1919) UzcslíemiU NÉVADÓt íti aZcóA. /ADÓ! J ocxíooooooooocxxoooooooockxiooooooooooooooooo A jó minőség védnökei Kecskeméti mészárossegéd volt. Az első világháborúban évekig a »Novara« cirkálón szolgált, mint haditengerész. Az 1918-as forradalomkor sikerült hazajutnia, s rögtön csatlakozott a forradalmárokhoz. A karhatalmi csoporthoz került vezetőnek. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg toborzó irodájának volt a vezetője. Mint viharedzett tengerészkatona, teljes erővel, éjt, napot egybetéve látott hozzá nagy feladatának, igen szép sikerrel. Nemcsak a város, hanem Kecskemét hatalmas tanyavilágának munkássága is tömegesen jelentkezett a proletár hadseregbe, megvédeni a forradalom vívmányait. 1919. május 15-én megtekintette a toborzó irodát Szamuely Tibor helyettes hadügyi népbiztos, aki gratulált neki. Erről a látogatásról több fényképfelvétel maradt fenn. A toborzások befejezése után Czigány János a törvényszéki fogház gondnoka lett. 1919. november 15-én éjjel őt is Szikrába hurcolták a Héjjas-különítményesek és kegyetlen kínzások után kivégezték. Nevét a II. kerületi volt Téglagyár utca viseli Kecskeméten. 1940. Ismét ég a mourmelonl templomtorony. A kihalt utcán német motorkerékpáros katonák robognak. A felvételt annak idején egy német tiszt készítettéi
