Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-26 / 279. szám
19*50. november 56. szombat 0. oldal Agrometeorológiai kutatások a Duna—Tisza közén MEGJEGYZÉS A víz nyomorba dönt... Az egyre fejlődő mezőgazdaság megnövekedett igényeinek kielégítéséhez az Országos Meteorológiai Intézet is hozzájárul. Itt elsősorban nem a napa prognózisok elkészítésére gondolok, hiszen a 90 éves intézet egyik feladata kétségkívül ez volt és ez is. A meteorológiai kutatások azonban nemcsak erre a szűk térre korlátozódnak. Gazdasági életünkben döntő jelentőségű kérdésekhez a meteorológia ma már nélkülözhetetlen pontos adatokat szolgáltat. Hogy csak egy példát említsek, ez évben készült el Magyarország Éghajlati Atlasza 78 térképpel és 20 oldal szöveges leírással. E, terjedeilmébein és nemzetközi vonatkozásaiban is jelentős mű az 1901-től 1950-ig terjedő időszakban gyűjtött megfigyeléseket korszerű éghajlattani feldolgozásokban tárja az érdeklődők elé. Ezen és a még számos, a népgazdaság érdekeit szolgáló kiadványon kívül meg kell emlékezni az 1955-ben Martonvásáron és az 1959-ben Kecskeméten megnyílt Agrometeorológiai Obszervatóriumról. Kecskeméten 1959. szeptemberétől három kutatóval kezdtük a munkát. Vizsgálatainkkal elsősorban a belterjes, nagyüzemi kertészet, a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztés céljait kívánjuk szolgálni. Első lépésként feldolgoztuk Kecskemét éghajlatát. A legfontosabb éghajlati elemekről — hőmérséklet, csapadék, napfénytartam — immár hat évtizedes adataink vannak. A pontosabb tervezéseknél, egyes időjárási helyzetek mérlegelésénél ezek az adatok nélkülözhetetlenek. A következő téma, amellyel foglalkozunk, a kora őszi és a késő tavaszi fagyok. A sikeres védekezés első és legfontosabb feltétele a helyi fagy előrejelzése. Obszervatóriumunkban ezzel is foglalkozunk. Eddigi tapasztalataink szerint kis területen plusz és mínusz 1 C értékhatáron belül körülbelül 75 százalékos pontossággal előre tudjuk jelezni ezeket a fagyokat. Hangsúlyozom, hogy a légóceán óriási energiamennyiségeinek a Jól megy a baromfi-szerzödáskötés Kiskunmaisán (Tudósítónktól.) A kiskunfélegyházi járásban a baromfi-szerződéskötésiben országos viszonylatban is jónak számító eredmények születtek. A járáson belül is kiemelkedik Kis. kunmajsa, ahol az 1960-ra élőirányzott 10 ezer kiló csirke helyett 12 080 kilogrammra kötöttek szerződést, s ebből már 8600 kilogrammot át is adtak a felvásárló szerveknek. Még jobb eredmények születtek Kiskunmajsán a hízott- és máj liba-szerződéskötésnél. — A tervként előirányzott 8700 darab helyett 15 939 libára kötöttek szerződést, s ebből október hó 31-ig 9358 darabot már át is adtak. Ez a mennyiség máris több, mint amennyit a szerződéskötési tervszáma tartalmazott. A kacsa-szerződéskötés tervét 177,5 százalékra, s a pulykáét 100 százalékra teljesítették. Kiskunmajsa éves baromfifelvásárlási tervét eddig 88,3 százalékra teljesítette, s minden remény megvan arra, hogy év végéig jelentősen túlteljesítse azt nemcsak a szerződéskötésben, hanem a tényleges eladásban is. Ugyanakkor éves tojásfelvásárlási tervüket is túlteljesítették már 426 ezer darabbal. gyakori változása e vizsgálatokat rendkívülien megnehezíti, éppen ezért a munkához szükséges alapkutatásokat különböző időjárási helyzeteikben gyakran ismételjük. A fagy elleni védekezés különböző módszereit is vizsgáljuk. Az a célunk, hogy a bőséges hazai és külföldi szakirodalomban található valamennyi módszert kipróbáljuk és ezek közül azokat az eljárásokat javasoljuk, amelyek nagyüzemben, aránylag olcsón és eredményesen alkalmazhatók. Ez évi vizsgálataink eredményéből még nem sokat következtethetünk, mivel idei tavaszunkon nem volt számottevő fagy. Egyébként is néhány éves adatgyűjtés és sok tapasztalat szükséges e fontos kérdés sikeres megoldásához. Foglalkozunk a zárttéri növénytermesztés klímaviszonyainak kutatásával is. E vizsgálataink célja egyebek között a termesztésre fordított ffitőenergia gazdaságos felhasználása. Tanulmányozzuk, hogy éghajlatunk- alatt milyen égtáj irányában célszerű a növényházakat elhelyezni, hogy például a napenergiából a legtöbbet hasznosíthassunk. Vizsgáljuk a talaj hőmérsékletét is különböző színű homoktalajokon. Eddigi tapasztalataink szerint a kora délutáni órákban a világos színű homoktalaj száraz állapotban 5—10 fokkal melegebb, mint a sötét színű. Előfordult nem egy alkalommal, hogy l Kilátónként 300 öl zöldtakarmány A jövő tavaszi jobb takarmányelflátás érdekében a kiskőrösi járás termelőszövetkezetei a szántóterület 4 százalékán — összesen 464 holdon — termesztenek őszi tákarmányféléket. Ez számosállatonként 300 négyszögöl zöldtakarmányt jelent majd a kora tavaszi hónapokban. Szántó földön A mezei pocok kártételét főleg a jövő évben magot hozó növényeken figyeljük és ha kártétellel találkozunk, még a hó leesése előtt védékezzünk. A csócsárló és a mocskos pajor elleni HCH-s, illetve DDT-s védekezést folytassunk. A kukoricamoly-fertőzés jövő évi csökkentése érdekében a kukoricatuskókat szedjük össze és égessük el. Az őszi mélyszántást igyekezzünk elvégezni, mert ezáltal csökkentjük a talajban áttelelő rovarkártevők számát. A takarmányrépa-, tarlórépadugvány- és a burgonyaprizmákat ellenőrizzük. Mínusz 15 foknál hidegebb idő esetén a földtakarót szalmával és törökkel vastagítjuk. Magasabb hőmér— Ez nem új kalap. A múlt héten vettem. a világos talaj legfelső S cm-es rétegében 50 fok feletti hőmérsékletet mértünk. Rendszeresen vizsgáljuk a talajfelszín nedvességtartalmát is. Így akarunk részletes ismereteket szerezni a Duna—Tisza közi homoktalajok hő- és vízgazdálkodását illetően. Igyekszünk kapcsolatot keresni a szőlészkutatókkad is. Amenynyire időnkből és erőnkből telik, a homoki szőlőtermesztés agrometeorológiai kérdéseivel is foglalkozunk. Végzünk pinceklimavizsgálatakat is, ez különösen a homokon érdekes építészeti és borgazdasági szempontból. Szilágyi Tibor A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet több állami gazdasággal együttműködve levéltrágyázásd kísérleteket folytatott ez évben. Ennek az volt a célja, hogy megállapítsák: a gyökéren keresztül történő tápanyag ellátásnak kiegészítése levélen át történő trágyázással — a fejlődés egyes szakaszaiban — hatásos és gazdaságos-e? A kísérleteket búzával, cukorrépával, pillangósokkal és szőlővel végezték. A búza permetező trágyázása kétféle oldattal történt. Az egyik a pétisó 6 százalékos, a másik az ammonndtrát 4 százalékos oldata volt. A pétisóval kezelt terület 78 kilogramm, a másik oldattal permetezett búza pedig 113 kilogramm szemtermés-többletet hozott kát. holdanként, mint a permetezetlen ellenőrző parcella. A cukorrépa permetező trágyázásához katasztrális holdanként 300 liter vízben oldva 7 és fél kiló pétisót, ugyanennyi szuperfoszfátot i és ugyanennyi 40 százalékos kálisót használtak fel. Az eredmény négy kísérlet átlagában 17,46 mázsa többlettermés katasztrális holdanként. ban a burgonya száraz, vagy nedves rothadását a bemelegedés megszüntetésével (szellőztetés) akadályozhatjuk meg. — Ügyeljünk arra, hogy a pincében, vagy prizmában a hőmérséklet plusz 8 Celsius fok fölé ne emelkedjék. Gyümölcsösben A gombabetegségektől fertőzött leveleket gyűjtsük össze és semmisítsük meg. Kezdjünk hozzá a gyümölcsösben a mechanikai munkákhoz. Konyhakertben A spárgalégy fertőzésének megelőzésére a spárgakórót (ebben telel a spárgalégy) vágjuk le és tüzeljük el. A zöldséges prizmákat ellenőrizzük és fagyvédelmükről gondoskodjunk. Szűcs József Nem fog rajtam a vendéglátóipar céltudatos nevelőmunkája s — a kivételektől eltekintve — szeretem az ebédet jó hideg, a szomjúságot szerintem legjobban oltó tiszta vízzel leöblíteni. Ez a nedű azonban több étteremben „hiánycikké” kezd válni. Kiskőrösön legutóbb, elfogyasztva az igazán ízletes és kiadós ebédet, elszántan szemlélődtem víz után. Az étterem mintegy 30—35 asztala közül azonban mindössze kettőn állt vizesedény, de a többin sem pohár, sem kancsó. Külön kérésre ugyan kaptam vizet, — háromszorannyi időn belül, mint amennyi alatt a szomszédomnak kivitték a nagyfröccsöt. A szőlőben végzett kísérletek kétféle oldattal történték. Részben a bordóilé a rézgálic adagjával azonos mennyiségű karbamidot használtak, másrészt a bordőilébe belekevertek 2 kg szuperfoszfátot, fél kilogramm kénsavas kálisót és 1 kilogramm kénsavas ammóniákoldatot hektoliterenként. Az első permetetezést közvetlen a virágzás előtt, NÉHÁNY évtizede Bakkai József erdőmémök az érvelés fegyverével vívott nehéz csatákat Kecskemét fafejű városatyáival azért, hogy építsenek vasutat Bugacra. — Mit fognak az ökrök télen csinálni, ha a „hírős” városba vonat szállítja az élelmet?! — vagdalkoztak ellene a város ökörpárti virilistái. A vasút mégis csak megépült, -— s most a bugaci erdészet jó néhány dolgozója harcol azért, hogy nekik is legyen belőle hasznuk. Mindeddig eredménytelenül. Arról van szó, hogy a kecskeméti Rávágy térről minden vonat elmegy — Szánkót érintve — Kiskunmajsáig, de a délután 5 órakor induló csak az erdészet közelében levő Felső-Bugac állomásig közlekedik. ÍGY AZTÁN az erdészetbe a mintegy 11 kilométerre eső Szánkról járó dolgozók (jelenleg huszonhatan) csak a későbbi, a községük állomására 10 óra körül érkező vonattal utazhatnak haza (s a munkába reggel háromnegyed 5-kor kell visszaindulnak). Ha viszont az előző, a Felső-Bugaciról 4 órakor induló vonatot választják, akkor már háromkor abba kell Már hírt' adtunk arról, hogy a bácsbokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezet hízott mar- 1 hát exportál. A napokban meg(Ezzel kapcsolatban már értékes tanulmányokat folytattam a pincérek hallóképességének vizsgálatával. Ha egy pohár málnaszörpöt kérek olyan hangosan, hogy az egész étterem hallja, negyedóra múlva, többszöri sürgetésre kapom meg. De bármilyen halkan elsuttogom, hogy „egy fél konyakot* — akkor pillanatokon belül az asztalomon van.) Most már csak azt várom* hogy legközelebb tábla fogad a vendéglőben azzal a felírással: „Vizet kérő vendéget nem szolgálunk ki, mert a vízivók nyomorba döntik — a vendéga másodikat június végén, a harmadikat július végén, a negyediket pedig az utolsó bordóilévés beszórásnál végezték. A karbamiddal beszórt szőlőtőkéken átlag 2,1 cukorfok és holdanként 180 kiló terméstöbblet mutatkozott. A második oldattal kezelt területeken átlagosan 1,3 cukorfok és 247 kilogramm lett a terméstöbblet. hagyniok a munkát. Érdekük volna tehát, ha a szóban levő vonat — a többihez hasonlóan — tovább közlekedne. De az erdészet érdekeit is szolgálná, hiszen a mostaninál jóval több szanki dolgozót foglalkoztatna (télen is), akik viszont vonat híján inkább másutt vállalnak munkát. Ügyszintén a község és Kiskunmajsa lakói is szeretnék, ha nem fordulna vissza Felső-Bugacról, hanem tovább menne a vonats Ennek hiányában ugyanis vagy későn, vagy korán (fél háromkor) kell a Rávágy téri állomásról elutazniok, ha történetesen a megyeszékhelyen volt elintézni való dolguk. A FENTIEKKEL érvelve a bugaci erdészet érdekéit dolgozói, s a szanki vasutasok, valamint mások, több mint egy esztendeje kérvénnyel fordultak a MÁV Szegedi Főigazgatóságához, — de haszalan, mert a vonat menetrendjében nem történt változás. A főigazgatóság állítólag azzal utasította el a kérést, hogy az a vonatszemélyzet hiánya miatt nem teljesíthető. Eddig a bugaci vonatügy, de az említett módon nyilván nem lehet pontot tenni a végére. (tarján) jelent Damásdi Zoltán a Müncheni Eidenhuber állatkereskedő cég képviselője a termelőszövetkezetben. Nagyon tetszett neki a szövetkezet állománya! Ki is választotta az elszállításra kerülő jószágokat Negyvenhét hízott marhát vagoníroztak be a cég címére. Ezek között 21 extrém-, 18 félhfzott bika volt. A termelőszövetkezet tagai jól jártak az exportálással, nert az extrém-bikáknál péllául egy forinttal, a félhízott úkáknál 1,25 forinttal kaptak nagasabb árat kilónként, azáltal, hogy nem az Állatforgalmi Vállalatnak adták át a jószágokat, hanem a vállalat segítségével ugyan, de közvetlen az átvevő külföldi céggel léptek érintkezésbe. Mindezt összevetve 24 675 forint többlet jövedelemhez jutott a tagság A homokjavítás új lehetősége A hazai kálium tartalmú trachit ez ideig kiaknázatlan lehetőség a homoktalajok javítására. Ez tulajdonképpen egy dús káliumföldpát tartalmú vulkáni kőzet, amely Telkibányán található. Aránylag könnyen, külszíni fejtéssel több százmillió tonnát lehetne kifejteni belőle. Az Agrártudományi Egyetem Agrokémiai Tanszékének az ország különböző tájain folytatott szabadföldi kísérletei szerint homoktalajok javításra rendkívül alkalmas. A műtrágyához hasonlóan alkalmazott lcáliumtartalmú trachit-őrleménnyel jelentősen növelni lehet a terméshozamokat. Az agrokémiai tanszék Kiskunfélegyházán is végzett kísérleteket. A pétisó, szuperfoszfát és káliumtrachit-őrleménnyel kezelt talajon jóval magasabb volt a burgonya termésátlaga mint a kontroll parcellákon x>ooooooooooooooooo« Időszerű növényvédelmi leendők sékletű pincében, vagy prizmálatoipart?” —ra— Jelentős terméstöbblet a levéltrágyásási kísérletek eredményeként Áz utazóközönség kéri; Változtassák meg a bugaci vonat menetrendjét Több mint 24 ezer forint terven felül
