Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-24 / 277. szám

1960. november 21, csütörtök 3. olda’ • EREDMÉNYES ESZTENDŐ / így dolgozik az SZMT balesetvédelmi csoportja Várakozás nélkül Az 1960 januárjában életre­­hívott, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa mellett működő munkavédelmi csoport tagjai­ra a legrosszabb akarattal sem lehetne ráfogni, hogy íróasztal mellől intézik az ügyeket. Aki nem hiszi, hétfő és szombat kivételével próbálja csak ke­resni őket! Állandóan vidéken vannak. A párthatározat óta... Tevékenységük elsősorban a balesetek megelőzését szolgál­ja. Nap mint nap látogatják az üzemeket, vállalatokat, el­lenőrzik a munkavédelmi elő­írások betartását, illetve betar­tatását. Szükség szerint a hely­színen intézkednek a feltárt hiányosságok pótlásáról, vagy előírják a tennivalót, s arra határidőt szabnak. A csoport három tagja havonta általában negyven ilyen ellenőrzést tart. Feltárják azokat a módsze­reket és eszközöket, amelyek alkalmazásával a meglevő, gyakran meglehetősen elavult technikai berendezés mellett házilag is biztonságossá lehet tenni a munkát. Az új létesít­mények terveinek felülvizsgá­lata szintén a munkavédelmi csoport feladatkörébe tartozik. Jelentősen: megjavult a mun­kavédelmi tevékenység és meg­változott a vezetők ehhez való hozzállása a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat után. Sokat segített ebben egy­­egy intő példa nyilvánosságra hozatala, tanulságainak levo­nása is. Különösen nagyot lépett elő­re a balesetelhárításban a Ba­jai Ruhaüzem, a Kalocsai Fű­­szerpapriikaipari Vállalat, az Izsáki Földművesszövetkezet szakszervezeti bizottsága és a Bajai Állami Gazdaság. Baj van viszont az építő- és a he­lyi iparban, a tanácsi válla­latoknál. A számok tükrében ez különösen feltűnő. Múlt év­ben az építőiparban 129 bal­eset fordult elő háromnegyed év alatt, ez év hasonló idősza­kában ez a szám 160-ra rú­gott. A kiesett munkanapok száma viszont a tavalyi 1619- ről 2233-ra emelkedett. ...csökkent a súlyosabb, nőtt a könnyebb balesetek száma Ha már a statisztikánál tar­tunk, hadd jegyezzük meg: ez évben általánosságban egy kis emelkedés mutatható ki a balesetek számában, de a munkanap-kiesés kevesebb. Ez a fordított arány arra vall, hogy javult a súlyosabb bal­eseteket megelőző munka. Egy­úttal azonban felhívja a fi­gyelmet, hogy a kevésbé sú­lyos kimenetelű sérülések meg­előzését sem szabad egy perc­re sem szem elől téveszteni. Az SZMT munkavédelmi csoportjának — a baleseti meg­előzést szolgáló széleskörű te­vékenysége mellett — fontos és igen felelősségteljes feladatát képezi égy-egy baleset kapcsán az SZTK-nak és a rendőrség­nek adandó szakvélemény. Az SZTK-nak ez évben hozzáve­tőleg 150 szakvéleményezést adtak. Jó részükről kiderült, hogy a balesetet a vállalat, az üzem mulasztása okozta, kö­vetkezésképpen a társadalom­­biztosító központ rájuk hárí­totta az anyagi felelősséget is. A bíróság körülbelül hatvan ilyen ügyben ítélkezett. Ezek­nek mintegy 50 százaléka az ÉM. Bács megyei Építőipari Vállalat ügye volt, amelyeket jórészt elvesztett, s ezt a vál­lalat sokezer forintja bánja. Mezőgazdasági baleset és a helyi tanácsok Az ipari balesetelhárítás mellett egyre követelőbb a munkavédelmi igény a mező­gazdaságban is. Megyénkben számos súlyos példa figyelmez­tet erre. A mezőgazdasági munkavédelem megszervezé­sét szolgálják a most folyó já­rási értekezletek. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy új feladat ez a termelő­­szövetkezetekben s nem min­denütt látják eléggé a fontos­ságát. Az eddiginél aktívabb közreműködéssel sokat segít­hetnének ebben a tanácsok. A munkavédelem társadal­mi ügy. Az állami szervekkel való szoros együttműködés mellett az SZMT munkavédel­mi csoportja ezért fordít nagy gondot a szakszervezeti bizott­ságok mellett működő akti­vista-hálózat szervezésére. Ez azonban nem egyedül a mun­kavédelmi csoport feladata. Feltétlenül többet kell törőd­niük a munkavédelem ügyé­vel a szakszervezetek megyei bizottságainak is, amelyek ezt a tevékenységet — a munka­­védelmi csoport létrehozása óta — kissé elhanyagolták. Perny Irén November 2-a és 19-e között megyénk valamennyi városá­ban és járási székhelyén megtartották a KISZ küldött­értekezleteket, megválasztot­ták a KISZ-bizottságokat, a revíziós bizottságokat és a megyei KISZ-értekezlet kül­dötteit. A járási és városi küldött­­értekezleteken a KlSZ-alap­­szervezeteknek mintegy 1500 képviselője vitatta meg fele­lősségteljesen, magasfokú hoz­záértéssel az ifjúság körében végzett munka tapasztalatait. Mértéktartóan összegezték az eredményeket, őszintén, nyíl­tan bírálták a fogyatékossá­gokat és körültekintően hatá­rozták meg a tennivalóikat. Üjra bebizonyosodott, amit az élet és a gyakorlat számta­lan példával igazolt, hogy fiatalságunk lelkes híve népi demokratikus rendszerünk­nek, szorgalmas munkájával segíti a VII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlct határozatainak végrehajtását. Már a KlSZ-alapszerveze­­tek vezetőség- és küldöttvá­lasztó taggyűlésein is, de kü­lönösen most, a járási és vá­rosi tanácskozásokon tapasz­taltuk, hogy a pártszerveze­tek, a különböző tömegszer­vezetek, az állami és gazda­sági vezetők megnövekedett felelősségérzettel segítik a KISZ-t. Örvendetes, hogy az Ifjúság szocialista szellemű nevelése megyénkben is kezd társadalmi üggyé válni. Ismét beigazolódott, hogy a KISZ megtalálta azokat a formákat és módszereket, amellyel a fiatalság nagy tö­megeit tudja mozgósítani. Igen sokan teljesítették az Ifjúság a szocializmusért pró­ba követelményeit, társadal­mi munkájukkal segítették a termelőszövetkezeteket, a köz­ségi és városi fejlesztési ter­vek megvalósítását, részt vet­tek a politikai és szakmai ta­nulásban, valamint a kultu­rális és sportversenyeken. Színesebb, elevenebb lett a KISZ-szervezetek tevékenysé­ge és vonzóbb az ifjúság szá­mára. Ez az út helyesnek, járhatónak bizonyult. Csak helyeselni tudjuk, hogy az eddigi tapasztalatok alapján az 1961 és 1965 közötti években ismét megrendezik az Ifjú­ság a szocializmusért pró­bát, amely egységbe foglalja a KISZ előtt álló feladatokat, a termelési és társadalmi munkamozgalmakat, a politi­kai és szakmai oktatást, a fiatalok műveltségének gyara­pítását, bővíti irodalmi és művészeti ismereteiket és elő­segíti a sportban való rész­vételüket. Igaz, nem mindenhol fog­lalkoztak az igényeknek meg­felelő alapossággal a közvet­len, időszerű termelési fel­adatokkal, az őszi mezőgazda­­sági munkákkal, az üzemek­ben pedig a munka termelé­kenységének növelésével. Ezt a mulasztást azonban a me­gyei KISZ-értekezlet, vala­mint a kongresszusra való felkészülés során pótolni le­het. Arra van szükség, hogy a tanácskozásokon elhangzot­takról végrehajtási tervet ké­szítsenek, amelyek megvaló­sítására várakozás nélkül mozgósítsák az ifjúság nagy tömegeit. Nagy József A pécsi Mecseki Művészegyüttes Kecskeméten A Kecskeméti Bartók Kórus rendezésében december 3-án városunkba érkezik Pécs város KÉP SZÖVEG NÉLKÜL, Lengyel delegáció járt a B. B. Gyárában Pár nappal ezelőtt lengyel delegáció kereste fel a Kis­kunfélegyházi Bányászati Be­rendezések Gyárát. A vendé­gek az új magyar találmány­ból, a meddőhányó berende­zésből két darabot rendeltek meg a Somberszky és Za­­vadszki bányatelepükre. E két berendezés értéke közel 7,5 millió forint. Turcsányi Lajos üzemi tudósító Öl évvel a ^étn&tdiak&élőit Egy takaros, útmenti házikóban éli öreg napjait Gáspár Józsi bácsi és hites­társa, született Hóstya Fran­ciska, itt, a kunszállási tanya­végen. Az idős házaspár ne­vezetes évfordulót ül: hetven éves házasságukat ünnepük, erről emlékeznek. Üres lenne a ház, ha csak egymagukban ünnepelnének. Eljöttek őket köszönteni fiaik, lányaik, unokáik — már tud­niillik azok, akiket nem köt városukhoz a távolság és látni akarták szüleiket e nem min­dennapi alkalomból. Gáspár néni nem kevesebb, mint tizenöt gyermeket hozott világra, köztük két ikerpárt. Az utóbbi négy közül csupán egy maradt életben, Szokolai Istvánné Gáspár Magdolna, aki — férjével együtt — ma is velük lakik. Ma élő, legidő­sebb fiúk — aki közel jár már a hetvenhez — termelőszövet­kezeti gazda; de foglalkozásuk révén a többi életben maradt testvér is elfoglalta helyét a kenyérkeresők sorában. Ugyan­így a tizenegy unoka és a ti­zenegy dédunoka, azzal a kü­lönbséggel, hogy ők városban helyezkedtek el. Egyikük pél­dául autóbuszvezető Budapes­ten. Múltjukról, fiatalabb éveikről kérdezem Józsi bá­csit, aki éppolyan pontosan emlékszik életük történetére, mint krónikás a saját feljegy­zéseire. — Tíz évvel a századforduló előtt, 1890 november 17-én házasodtunk össze — meséli az őszhajú Józsi bácsi. — Életünk­ben sok minden történt ve-Egy üzemben négy testvér Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Döbrösi János (anyja neve: Szabó Éva), Bábel Károly (Németh Margit), Mol­nár Mária (Molnár Mária). MEGHALTAK: Bozsó István 56 éves, Kéri József 71 éves és Baloeli Péter 34 éves korában. Mintegy óriás, úgy emelkedik ki a többi műhelyek közül a Kecskeméti Épületla­katosipari Vállalat új, modern emeletes sze­relőcsarnoka. Pár lé­péssel odább a most készülő műhelyben 106-an ismerkednek az épületlakatos szakma fortélyaival. Köztük van a Helvéciáról be­­járó négy Gréczi test­­'vér: Antal, István, La­jos és János is. Lajos a legidősebb, Jancsi a legfiatalabb. Ha szóba­­kerülnek a testvérek, Túri István, a tanító­­mesterük elsősorban Antalt dicséri: — úgy látom, ő a leg­ügyesebb. A szőkehajú Antal hallva a dicséretet, el­pirul. A körülötte álló testvérek szeme még felcsillan, látszik, hogy büszkék rá. Kisvártat­va Lajos szólal meg: — Neki nagy előnye van ..lassan két éve lesz már, hogy átlépte a gyár küszöbét... A brigád vezető is bekapcsolódik a be­szélgetésbe. Az is igaz.... de az is, hogy azért ő a legszor­galmasabb. Aztán Jancsi mun­kája kerül szóba. — Ügyes gyerek. Ha így halad, nemsokára szóba kerül a verseny értékelésénél ő is — mondja a brigádve­zető. Amikor Pistáról be­szélnek, egyesek kun­cognak. A szikár tér­metű fiatalember fed­­dően néz rájuk. Valaki a csoportból így tré­fálkozik: — Olyan, mint a bolygó hollan­di... — Csak volt — tóm­tól rá a másik. — Kiváncsi termé­szetű — élcelődik a harmadik. — Pista az első idők­ben — mondja Túri Imre — nem találta a helyét, sokat kódor­góit a gyárban. Meg­történt, hogy reggel el­tűnt s csak délfelé jött vissza. De ez már a múlté. Ma ő is Antal útját járja. S hogy milyen szakem­ber lesz? Arról korai volna nyilatkozni. A segédlevél megszerzé­séig nemcsak neki. hanem a csoport mind­egyik tagjának sokat kell még tanulnia. — Abból nincs is hiány — veszi át a szót Gréczi Lajos: — Kétnaponként van el­méleti oktatás. Ezeken az órákon a számtani műveletekkel ismer­kedünk, anyagismeret­tel és rajztanulással foglalkozunk. Az -elő­adók jók, közérthető­en, egyszerű szavakkal plántálják belénk a szakma ismereteit. S hogy melyikük sze­rez nagyobb jártassá­got a vasas szakmá­ban, az átképzési idő alatt, az néhány hó­nap múlva a szak­munkás vizsgán majd kiderül. Venesz Károly lünk. Voltam csősz, cseléd, árendás, napszámos, mikor hogy hozta a sors. Akkortájt, bizony, még a betevő falattal is szűkösen kellett bánni; csak azt a tyúkot vághattuk le ebédre, amelyik éppen el akart pusztulni__ Aztán jött a tizennégyes háború, ki az olasz frontra!... Húszéves fiam is a háborúban veszett el, nekem pedig a balkaromat kellett amputálni. Kedves emlékek is fű­ződnek hetvenéves házassá­gukhoz. Józsi bácsi felesége arról emlékezik legszívesebben, hogy soha nem volt közöttük szóváltás, mindig békességben éltek. S ha voltak is hibáik — elnézték egymásnak, nem támadt közöttük perpatvar. — A házi békesség és a csa­ládunk voltak számunkra a legkedvesebbek — summázza az ágy szélén üldögélő Gáspár néni. Ismét Józsi bácsi veszi át a szót és elmondja, hogy idős koruk ellenére ma is tesznek­­vesznek a ház körül, csakhogy ne töltsék napjaikat tétlenül, Ö a tyúkokra vigyáz, nehogy kárt tegyenek a rozsban, fele­sége meg a konyhában talál magának elfoglaltságot. »A mozgás jót tesz a szervezet­nek« — egyezik Józsi bácsi és neje véleménye. Ot év múlva gyémánt­­lakodalomra ül össze a család, hogy idős szüleiket jo szóval, virággal, ajándékkal ismét kö­szöntsék. Megérdemlik az el­ismerést. A terebélyes család felnevelése küzdelmes munká­jukat, szerető gondoskodásu­kat dicséri. Kohl Antal Lakatos szakmunkásokat felveszünk. Földszöv. Kecskemét, Munkácsy u. 8. 2823 híres Mecseki Művészegyüttese, hogy külföldön is nagy sikerrel fogadott műsorát városunk ze­neértő közönségének is bemu­tassa. Műsorukban a világ és a hazai kórusirodalom remekei szerepelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom