Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-22 / 275. szám

1960. november 22. Redd S. oldal A paradicsomtermesztés gépesítéséről és a ISO mázsás mozgalomról A felszabadulás előtt évente 10—12 ezer katasztrális holdon termeltünk paradicsomot. Jelen­tősebb fejlődés csak az utóbbi 10 évben következett be. 1955- ben már megközelítettük a 30 ezer holdat, ez időtől kezdve 4—5 ezer holdas ingadozással kialakult a maximális 30— 31 ezer holdnyi paradicsom vetésterület. Évente 17—22 ezer súlyvagon paradicso­mot adunk, amely mintegy 70 mázsa hol­­dankénti termésnek felel meg. Sokat fejlődött exportunk. Míg 1953-ban csak 250 vagonnal szállítottunk külföldre, az utób­bi években már 3000 vagon kö­rül megy ki a környező orszá­gokba ebből az értékes élelmi­szerből. A paradicsomtermelés fejlő­dését elősegítette a mezőgazda­­sági fejlesztési politika, a ki­elégítő vetőmag biztosítása, to­vábbá a termelést irányító in­tézmények aktív munkája, nem utolsó sorban a termelői érde­keltségnek a korábbinál ked­vezőbb megoldása. Érdemes szólni a paradicsom­termesztés szembetűnő fejlődé­séről, amely egész Európában tapasztalható. Míg 1948-ban 220 ezer hek­táron 365 ezer vagon para­dicsomot termeltek az eu­rópai országok, addig 1957- ben már 290 ezer hektáron 537 ezer vagont. •Tehát 172 ezer vagonnal többet termel és fogyaszt Európa, mint 10 évvel ezelőtt. Angliában, Né­metországban a 20 év előttihez képest megháromszorozódott a fogyasztás, de csaknem ugyan­ez vonatkozik Európa többi or­szágaira is. Az exportáló álla­mok között legnagyobb kapa­citással Olaszország rendelke­zik, ahol 100 ezer hektáron 160—180 ezer vagon paradicso­mot termelnek. Az olasz export évente 9—15 ezer vagon között ingadozik. Bulgária 1960-ban több mint 20 ezer vagon para­dicsomot exportált. A közeljö­vőben jugoszláv és román ex­porttal is számolhatunk. Ha termesztési kapacitásun­kat és export lehetőségeinket összehasonlítjuk a felsorolt pa­radicsomtermesztő országokkal, akkor világosan látjuk, hogy koránt sem használjuk ki lehetőségeinket és a rang­lista végén foglalunk he­lyet. Szükséges tehát, hogy korábban, olcsóbban, jobb minőségű paradicsomot ter­meljünk és a válogatásra, osztályozásra, csomagolásra, szállításra a jö­vőben még nagyobb gondot for­dítsunk. Versenyképességünk legfőbb akadálya az eléggé bizonytalan termés, az alacsony termésátlag és a viszonylag magas önkölt­ség. Ezek a jellemzők mindad­dig meglesznek, míg a terme­lésben gyökeres változás nem történik, vagyis, amíg a terme­lés elavult kisparaszti mód­szerrel történik még a nagy­parcellákon is. Például a ka­­tasztrális holdankénti 70 mázsás konzervipari termelés eleve rá­fizetéses, mert a jelenlegi mun­kabér, anyag stb. költségek mel­lett az összes ráfordítás 7500 forintba kerül, tehát egy mázsa paradicsom önköltsége 107 fo­rint, ugyanakkor az átlagár 80 forint mázsánként. Számításaink szerint ka­tasztrális holdanként leg­alább 100 mázsa termést kell elérni ahhoz, hogy az önköltség ne legyen maga­sabb a termés értékénél. Tehát a jövedelmező paradi­csomtermesztés 101 mázsa hol­dankénti termésnél kezdődik. Véleményünk szerint szocialis­ta nagyüzemeinknek arra kell törekedni, hogy megfelelő agro­technika alkalmazásával leg­alább 150 mázsa holdankénti átlagtermést érjenek el. Ennyit még rendellenes időjárás esetén is biztosíthatunk. A költségek jelentősen módosulnak akkor, ha gépesítjük a termelést, gon­dolok itt a gépi palántázásra, a növényápolás, védekezés gé­pesítésére, a szedésnél alkalma­zott félautomata gépekre stb. A gépesített termeléssel lénye­gesen, mintegy 32—35-tel csök­kenthetjük a termelésre fordí­tott munkanapok számát. A gépesített termelés beve­zetése természetesen csak 30— 40 holdas parcellákon kifizető­dő. Szocialista nagyüzemeink­nek ilyen méretű táblák kiala­kítására módjuk és lehetőségük van. Javaslom a könnyű trakto­rok alkalmazását, teljes nö­vényápoló, növényvédelmi felszereléssel, platóskocsi­val, az Accord-típusú pa­­lántázógépet, a félautomata megoldású szedőszerkezetet. Természetesen, mint azt kísér­leteink bizonyítják, szükséges a talajerőpótlás: 150—200 má­zsa holdankénti termés elérésé­hez legalább 200 mázsa szer-A felszabadulás után nagyarányú erdősítéshez fogtak a Kiskunsági Állami Erdőgaz­daság területein. A talajelőké­szítő gépek hiánya, a régimódi erdőművelési eljárások és a sivár homok azonban próbára tették a legjobb szakemberek képességeit is. A fásításnál a fenyőre, mint pionír fafajra, nagy szerep várt, s eredményes elültetéséhez a jelentős méretű, középkorú ál­lomány révén meg is volt a remény. Kiderült azonban, hogy a telepítéshez már hiányoztak azok az adottságok, amelyek annak idején még megvoltak. A talajvíz szintje is süllyedt azóta, egyébként is az említett fenyveseket egy-egy csapadé­kos esztendőnek köszönhetően telepítették sikerrel. A fahiány megszüntetését célzó népgazdasági tervek azon­ban nem engedhetik meg az úgynevezett nedves periódusok megvárását. Éppen ezért a tudo­mányos kutatás eredményeit felhasználva új fenyőtelepítési módszereket kellett alkalmaz­nunk. A fenyő különben bármeny­nyire pionír fafaj, megmara­dása a telepítés évében számos probléma megoldását igényli. A nyári hőségben a homok fel­vestrágyára és 7—8 mázsa mű­trágyára vau szükség. A gom­babetegségek ellen legalább há­romszor, egy százalékos bordói lével védekezzünk. Már kiala­kultnak, széles körben bevezet­­hetőnek ítéljük, az úgynevezett Ikersoros gépi ültetésre és mű­velésre alapozott szántóföldi, korai termesztési eljárást. Az ismertetett nagyüzemi ter­mesztés gyors és széleskörű be­vezetése érdekében kecskeméti intézetünk és gazdasága elindí­totta az úgynevezett 150 má­zsás termesztési mozgalmat, amely már eddig is nagy vissz­hangra és különösen termelő­­szövetkezeteink részéről 'nagy­számú követőre talált. Mészöly Gyula a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet igazgatója. Még hetven szerfás építkezést kell sürgősen befejezni termelőszövetkezeteinkben A Megyei Termelőszövetkeze­ti Beruházási Irodához beérke­zett legutóbbi jelentések sze­rint az ez évre tervezett 240 szerfás építkezéshez a faanya­got mindenütt leszállították. A MEZŐSZÖV három sertésfiaz­­tatóhoz, egy csibenevelöhöz és két sertéshizlalóhoz szükséges vasanyagot még nem küldötte el és a november 10-i járási jelen­tések szerint csak 108 helyre szállította el a létesítmények felépítéséhez szükséges kát­rányanyagot. Valamennyi tervezett szerfás építkezést megkezdték, kivéve a kecskeméti Egyetértés Termelő­­szövetkezet 120 férőhelyes hiz­laldáját. Az összesítés szerint végleges műszaki átadás csak 98 építkezésnél történt. Összesen 167 létesítménynél már elké­szült a karám és a kifutó is, azaz lényegében az építkezés befejeződött, csak a műszaki átadás nem történt meg. Tehát mintegy 70 szerfás istálló épí­tését kell sürgősen befejezni megyénkben. Több közös gaz­daságunkban elég lassan halad az építkezés, legtöbb helyen munkaerőhiányra hivatkoznak. A munkákat kétségtelenül akadályozta az esős időjárás. ■ Össze kell fogni a termelő­szövetkezeti tagoknak, esetleg azok a termelőszövetkezetek, ahol már végeztek az építke­zéssel, segítsenek az elmara­dottaknak. Az idő sürget, mi­előbb fedél alá kell juttatni a jószágokat. Fontos, hogy a szer­fás építmények téliesitését is mielőbb befejezzék ooooooooooooooooooooooooooooooooooo-Bevált az árkos ültetés l)j fenyőtelepítési módszer a Duna-Tisza közi homokon A felvásárlási kirendeltségvezetők tapasztalatai: A szerződéskötések eredményeiről és hiányosságairól A JÁRÁSI felvásárlási kiren­deltségek vezetői nemrégiben beszámoltak a megyei kirendelt­ségen a mezőgazdasági terme­léssel kapcsolatos tapasztalata­ikról. A többi között a szerző­déskötések eredményeit és hiá­ny osságait is ismertették. A kecskeméti járásban az ed­digi évek gyakorlatától eltérően a tájjellegnek megfelelő, s ese­tenként nagyobb mennyiségű terményekre kötöttek szerződést a különböző felvásárló vállala­tok, nempedig elaprózott téte­lekre. E hónap elejéig — 90 hold híján — megkötötték a járásban e tervezett területre, összesen 4683 katasztrális holdra vonat­kozó termelési szerződéseket. UGYANAKKOR a kiskunfél­egyházi járásban vontatottan halad a szerződéskötés. A leg­inkább számításba vehető ter­melőszövetkezetek közül többet nem keresték fel a szerződő vál­lalatok november elejéig. Egy­részt ennek tulajdonítható, hogy kenyérgabonából az előirányzott 50 vagonnak a 40 százalékára kötöttek szerződést az említett Időpontig. A KISKUNHALASI járásban t MEK. megfelelő ütemben kői: a szerződéseket. A jánoshalmi telep már teljesítette «-globális-« tervét, s a konzervgyári szerző­déskötések is kedvező képet mu­tatnak. Ami a baromfinevelést illeti, erre csak január 1-től köti szer­ződéseit a Baromfifeldolgozó V. A termelőszövetkezetek kérték a megállapodások időpontjának korábbra helyezését, mert a jövő gazdasági évre szóló ter­veikhez szükséges volna tudniok a szerződés adatait. A vállalat azonban továbbra is várakozó álláspontra helyezkedik. De meg kell találnia a helyes megoldás módját, mert ennek elhanyago­lása nem a baromfitenyésztés fellendítésének ügyét szolgálja. A KISKŐRÖSI kirendeltség vezetője szerint a járás tsz-ei húzódoznak a gabonára kötendő szerződéstől. Nyilván hiányos a közös gazdaságokban a politikai felvilágosító munka, hiszen a Terményforgalmi Vállalat az ál­lam jövő évi gabonakészletét, elsősorban a munkásosztály ke­nyerét szándékozik biztosítani a szerződéskötésekkel. Éppen a gabonáját szabad piacon értéke­síteni akaró soltvadkerti Űj Élet Tsz példáján bizonyítottuk be egyik nyárvégi cikkünkben azt, hogy jobban járnak a közös gaz­daságok, ha az államnak adják él kenyérnek valójukat, mintha szabad piacon keresnének rá ve­vőt. Írásunknak volt is foga­natja: a tsz 152 mázsa gabonát átadott a Terményforgalmi Vál­lalatnak. Ez a tény pedig iga­zolja, hogy felvilágosító munká­val rá lehet bírni bármelyik ter­melőszövetkezetet az állam iránti kötelességének teljesíté­sére. T. I. színe 70 C fokra is felmeleg­szik, aminek következtében el­tűnik a talaj felső rétegének amúgyis csekély víztartalma. A fenyőcsemete gyökérszintjén pedig a talaj súlyához viszo­nyított 2—2,5 százalék víztar­talomnak kell lennie. E minimális vízmennyiség biztosítására 1952-ben Kelebián a homokon addig szokatlan erdőművelési eljárást alkalmaz­tunk. A rontott jegenyenyárfák alá fenyőt telepítettünk, s a védőállomány árnyékában ki­alakult kedvező mikroklimati­­kus tényezők közreműködésé­vel biztosítottuk a szükséges víztartalmat. Ez az eljárás már „jégtörést” jelentett az addigi sablonos er­dőművelési módszerek felszá­molására. A szovjet talajmű­velő gépek alkalmazása aztán lehetővé tette a forgatásos ta­lajelőkészítést is. Ily módon — 60 cm-es forgatásnál — a meg­lazított talajban könnyen le­­szivárgó csapadék a laza és kemény talaj határán össze­gyűlt, s innen már nem párol­góit el. A forgatásos talajművelés azonban meglehetősen költsé­ges, s emellett a víztartalmat emelő hatása is évről évre csökken. Az említeti tényezők együttes biztosítására új mód­szer, az árkos ültetés alkalma­zását próbáltuk meg. A tele­pítésre szánt területen 60—70 cm mély, kelet-nyugati irány­ban fekvő árkot húztunk, s annak fenekére ütettük a fe­nyőcsemetét. így a csemete gyökere a jó vízháztartású, el­temetett humuszrétegbe ér, vagy megközelíti azt, annak hiányában pedig a kapilláris vízemelés felső határát éri el, vagy közelíti meg. A kelet­nyugati fekvésű árok fenekére sohasem süt a legszárítóbb déli nap, s szélsőséges esetekben a talajának felszíni hőmérséklete 25—30, a leVegőé pedig 15—20 C fokkal alacsonyabb, mint az Hegszegték e rendeletet megbüntetik őket Ismeretes, hogy rendelet sza­bályozza a burgonya és az alma szállítását. E szerint ez év szep­tember 25-től 1961. június 30-ig bármely intézmény, termelő, magánszemély összesen 300 ki­logrammnál több burgonyát és 100 kilogrammnál több almát nem szállíthat vasúton, hajón, vagy teherautón. Az Élelmezés­­ügyi Minisztérium felvásárlási felügyeletei megkezdték e ren­delet végrehajtásának ellenőr­zését. Azt tapasztalták, hogy számos községben nem ismerik ezt a rendelkezést, megszegik a sza­bályokat és a meghatározott mennyiségnél többet szállíta­nak. A rendelet megszegése mi­att Jánoshalmán Huszti József, Csorba Györgyné és Csima Sán­­dorné, Hercegszántón Varga György és ifj. Horváth Lajos ellen szabálysértési eljárás in­dult. Ismeretes, hogy a szabály­sértési eljárások során három­ezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki. árok mellett. Jóval kisebb a párolgás, nagyobb a páratarta­lom, mint ugyanabban az idő­ben az árkon kívül. Ugyanazon esőből az árkos ültetés cseme­téje 30—40 százalékkal többet kap, mint a felszíni ültetésé. Az alföldi évi 500 mm-es csa­padékot tehát egy dunántúli évi 650—700 mm-es csapadék­járássá „alakítja át” az árkos ültetés, egyszóval jobb termő­helyet biztosít. Az árok készítése során a gyomnövény teljes gyökérzetével két oldalra kerül, az árok fe­neke gyomtalanná válik, s ez az állapot évekig megmarad. A bakhátak gyomnövényeinek gyökere nem ér le a fenyőcse­mete gyökérszintjéig, a föld­feletti szárából pedig gyomnö­vényszőnyeg képződik, aminek! megint csak kedvező a hatása a páratartalom emelésére. A magasabb felszíni hőmérsék­let és a gyomok gyökerei az árok peremére vonják a csere­bogár-pajor tömegeit, ennélfog­va az árok fenyőcsemetéi kisebb mértékben szenvednek tőlük kárt. A havat télen az árokba hordja a szél, s ez a tavaszi olvadáskor újabb csapa­­déktobbletet eredményez a csemetéknek. Az árkos telepítés csupán feleannyiba kerül, mint a ko­rábbi módszer szerinti ültetés. Hasznosságát növeli, hogy a jobb megmaradás révén keve­sebb pótlásra van szükség. A kezdeti eredmények alap­ján egyre nagyobb mértékbein, négy éve alkalmazzuk ezt a módszert erdészetünkben. Ed­dig 300 hektáron végeztünk ár­kos ültetést, s az idén további 400 hektár kerül hasonló mű­velés alá. Az árkos művelés az említett előnyein kívül lehetővé teszi, hogy az összes erdőmű­velési tevékenységünk évről évre nagyobb méreteket ölt­­hessen. Néhány adat bizonyítja ezt. 1958/59-ben 520, a követ­kező gazdasági évben 640 hek­tár területet erdősítettünk, 1960/ 61-re pedig ezer hektár erdő telepítése a tervünk. Horváth Lászó erdőmémök, a bugaci erdészet vezetője Robotgép, amely berúg Ausztriában Hans Rotter ideg­gyógyász és Peter Scheffler pszichológus robotgépen tanul­mányozzák az alkohol hatását az emberi szervezetre. Az elek­tronikus berendezés különböző menyiségű alkohol adagolása után fényjelenségekkel mutatja meg a szesz hatását az emberi idegrendszerre és még a ré­szegség különböző fázisait u pontosan imitálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom