Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-19 / 273. szám

1960. november 19, szombat S. oldal Jó úton járnak... Fontos esemény volt Ba­ján az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon a pártvezetőség legutóbbi tanácskozása, amelyen részt vett Kiss György elvtárs, az igazgatóság vezetője is. Kiss elvtársat azelőtt ritkán hívták meg a pártszervezet rendezvé­nyeire, jelenléte éppen ezért már önmagában véve is figyelmet érdemel. Az igazgató meghívása és a tanácskozás lefolyása egy egész­séges fejlődésnek nyitott utat, a pártszervezet, valamint a gaz­dasági vezetés együttműködésé­nek gyors kibontakozását, erő­södését indította el. A vezetőség ülésén még a kétkedők is meg­győződhettek arról, hogy a kü­lönféle előítéletek, a bizalmat­lanság és az elzárkózás légköre nem segíti elő az intézmény fel­adatainak megoldását, az észlel­hető hiányosságok megszünteté­sét. Együttes erővel a pártta­gok és pártonkívüliek, a műsza­kiak és a fizikai dolgozók ösz­­szefogásával viszont úrrá lehet lenni a nehézségeken. A tárgyalás alapját a párt­­szervezet vezetőségének egyik feljegyzése képezte, amelyben a hibák kiküszöbölésére, a gazda­sági munka színvonalának nö­velésére tettek javaslatot. Szó volt az értekezleten a Tibor nevű kotrógép hosszú hónapokig tartó »ácsorgásáról«, a belvíz­­védelmi részleg tervteljesítésé­nek elmaradásáról, az uszályok gazdaságosabb felhasználásáról, továbbá a gépjárművek felhasz­nálásának megfelelő ellenőrzé­séről. Tévedés lenne azt gondolni, hogy a pártvezetőség ülése, me­lyen az említett kérdésekről ta­nácskoztak »simán«, mindenben »egyetértő«, »békés« hangulat­ban folyt. A több mint négyórás értekezletet szenvedélyes, a párt politikáját védelmező, elvi ala­pokon folyó vita jellemezte, melynek hasznosságát azóta az élet igazolja. A párivezetőséff ülését követő beszélgetésünk alkalmá­­- val Arató József párttitkár elv­­társ örömmel újságolta, hogy az azóta eltelt időben számos in­tézkedés történt a szóvátétt fo­gyatékosságok megszüntetésére. Ezek közé tartozik, hogy meg­gyorsították a fával rakott uszá­lyok kiürítését és megvizsgálják a gépesítési csoport panaszát. . Tekintettel arra, hogy a párt­­szervezet segítségének, közbelé­pésének máris ilyen kézzelfog­ható jelei vannak, önkéntelenül adódik a kérdés: miért nem jött létre már korábban megfelelő kapcsolat a pártszervezet és a gazdasági vezetés között? Az együttműködés korábbi hiányosságának minden ágát­­bogát és akadályát nehéz lenne most számbavenni. A legjellem­zőbbet azonban tanulságként mégis megjegyezhetjük. Látha­tóan ez abban jutott kifejezésre, hogy sem a pártszervezet, sem az igazgató nem kereste elég határozottan az együttes cselek­vés lehetőségeit. A pártszervezet vezetői között voltak olyanok, akik nem tudták, hogy a pár­­tonkívüli igazgatót is meg lehet hívni a pártszervezet egyes ren­dezvényeire, viszont voltak olya­nok is, akik egyenesen ellenez­ték ázt. Néhány elvtársnak ilyen helytelen szemléletét még most sem sikerült teljesen leküzdeni. Az együttműködést nehezítette a pártszervezet hivatali jellegé­nek helytelen értelmezése és kö­telezettségeinek leszűkítése is. A Vízügyi Igazgatóságot első­sorban, mint hivatalt tartják nyilván és ennek megfelelően működik az ottani pártszervezet is. A tényleges helyzet viszont az. hogy az intézmény kettős jellegű. Egyrészt költségvetési, másrészt vállalati gazdálkodást folytat és egyre inkább az utób­bi jelleg kerül előtérbe. Az igaz­gatóság egyre nagyobb részt vál­lal a különböző öntözőtelepek létesítésében, csőkutak telepíté­sében. Jelentős a hajó-, vala­mint gépparkjuk is és igen so­kan foglalkoznak azok karban­tartásával. Az intézmény kettős jellegét tükrözi az is, hogy az igazgatóság átlagosan 200 alkal­mazottat és 1500 fizikai mun­kást foglalkoztat. Mindezt lát­ták az intézmény kommunistái és hatékonyabban az üzemi pártszervezet jogával szerettek volna közreműködni a gazdasági feladatok megoldásában, azon­ban megfeledkeztek a hivatali pártszervezet lehetőségeinek ki­aknázásáról. Ismerve az igazgatóság előtt álló feladatokat, teljesen he­lyénvalónak tartjuk a helyi kom­munistáknak azt a kérését, hogy az intézmény jelenlegi helyzeté­nek megfelelően, változtassák meg a pártszervezet jellegét, a termelés ellenőrzésének jogával rendelkező üzemi alapszervezet­re. Ez az intézkedés előnyére válna az Igazgatóság egész tevé­kenységének. Mindezek elmondása után azt szeretnénk megjegyez­ni, hogy a tényleges hivatali jel­legű intézményekben a szerve­zeti szabályzatban előírt hatás­körrel rendelkező pártszervezet­nek van létjogosultsága és ká­ros lenne annak szerepét le­kicsinyelni. A hivatali pártszer­vezetek fontos feladatokat lát­nak el. A Bajai Vízügyi Igaz­gatóság kommunistái — bár so­kat keseregtek a termelést ellen­őrző joguk hiányán — azonban a legutóbbi hónapokig mégis na­gyon keveset tettek befolyásuk növelésére, lehetőségeik kihasz­nálására, a dolgozók meggyőzé­se, nevelése és tudatának szo­cialista formálása érdekében. Örvendetes azonban az a törek­vés, amelyet az igazgatónak címzett feljegyzésük, valamint a legutóbbi vezetőségi ülésük jel­zett, azt bizonyítva, hogy meg lehet találni a párt- és a gazda­sági vezetők közötti kapcsolat helyes formáit. Mindez természetesen csak kezdeti lépés az együttmű­ködés útján. Az igazgatónak és a kommunistáknak még sokat, kell tenniök — az üzemi párt­­szervezet létrejötte esetén is — annak érdekében, hogy érvénye­süljön a párt vezető, szocialista jellemet formáló szerepe és min­den ember a legjobb tudása sze­rint dolgozzon az igazgatóság előtt álló feladatok jó elvégzé­sén. Nagy József 65 éves a film Schkeuditz (NDK) kulturhá­­zában érdekes kiállítás nyílt a film fejlődéséről. Különösen nagy érdeklődést keltett az ere­deti bioszkóp, amellyel feltalá­lója, Max Skladanowski 1895- ben a berlini »Télikertben« a film ősbemutatóját tartotta. Fakírt vizsgál a doktor NEGYVEN NAP N' van még hátra az évből, de ez alatt az idő alatt még igen sok a tennivalója a községfej­lesztéssel foglalkozó szerveknek. Az idén 150 milliós község fej­lesztéssel foglalkozó szerveknek. Ennél nagyobb fejlesztési ter­ven még sohasem dolgoztak megyénk tanácsai, s érthető, hogy ez nagy erőpróba volt. yugodtan elmondhatjuk azonban, hogy az elmúlt tíz és fél hónap alatt a község­fejlesztésben jelentős sikerek születtek, s a munkából a la­kosság is derekasan kivette a részét. A tervezett 11 millió forint társadalmi munkának 91 százalékát végezték el. Még jobbak az eredmények a saját anyag felhasználása terén. A két és félmilliós tervvel szem­ben, csaknem ötmillió forint értékű helyi anyagot építettek r be a községfejlesztési létesít-1 ményekbe. Az egész éves terv megyei; viszonylatban jelenleg 74 szá-' zalékra áll. Vannak helyek, > ahol ennél már jóval előbbre vannak. Jó munkát végeztek Kiskunhalas és Kecskemét vá­rosban, a kiskunfélegyházi és a bajai járásban, a községek közül Csávolyon, Hercegszán­tón, Nagy bar acskán, Madara­son, Dunatetétlenen, s még né­hány helyen, ahol már csaknem teljesen megvalósították az idei községfejlesztési terveket. A fejlesztési tervek megyei szinten mért százalékos állása mégsem kielégítő. Ha számí­tásba vesszük, hogy a legtöbb helyen nagy lendületbe jött építkezés folyik jelenleg, akkor is soknak tűnik a százból hiányzó 26 százalék a hátra­levő negyven napra. /" yorsítani kell például a ^ munkát a Kiskunfélegy­házi 5-ös számú Mélyépítő Vál­lalatnak, hogy a félegyházi gyógyfürdő medencéjének épí­tését a fagy beállta előtt befe­jezhessék. A késedelem mellett ugyanis a munka téliesítése is jelentős többletkiadással járná. Hasonló a helyzet a bácsalmási strandfürdő építésénél, amit há­zilagos kezelésben épít a helyi tanács. A lakosság megyeszerte figye­lemmel kíséri az építők mun­káját, hiszen a községfejlesz­tésben a saját forintjaikról, ter­veikről van szó. A kisszállásnak például azt várják már a já­noshalmi ktsz-től, hogy az ée végéig tető alá hozzák széles­vásznú mozijukat. Ez a lajos­­mizseiek óhaja is. A ballószö­­giek, fülöpháziak, kéleshalmialc, bócsaik azt várják a Nagykő­rösi DÁV-tól és az ÉM Szerelő­­ipari Vállalattól, hogy mielőbb befejezzék községük villamosí­tását, porolhatnánk1 még a vál­lalatokat, ktsz-eket, de a tanácsoktól is sok függ. Jó néhány helyen az apróbb, köny­­nyen teljesíthető beszerzéseket sem hajtották végre. Hat hét alatt sok mindent el lehet még végezni — még a tervet is le­het száz> százalékra teljesíteni — de akkor nagyobb lendületet kell adni e munkának! N. O. Konsztantyin Fegyin Az író és a kor Szinte elsőként vehették ke­zükbe a magyar olvasók a fel­­szabadulás után Fegyin regény­óriásának első kötetét az „Első örömök”-et. Fegyin most új arcával — mint esszéista — mutatkozik be a magyar közön­ségnek. Tanulmányai azokról az írókról szólnak, akiket az együttműködés és a találkozás nagy élménye fűzött Fegyin­­hez, vagy akiknek irodalmi örökségét a kitűnő szovjet iró nagyrabecsüli. Három témakörben foglalja össze Fegyin irodalmi tanulmá­nyait. Az első az orosz irodalom klasszikusainak portréit gyűjti egybe. Néhol novellisztikus esz­közökkel, kitűnően jellemzi a kortársakat: így Gorldjt, Koza­­kovot, Zoscsenkot, Tinyanovofc Kötetének végén a nyugat-euró­pai irodalmi élet legnagyobb alakjairól vall. Közülük jó né­­hánnyal a személyes barátság fűzte össze Fegyint. Így emlé­kezik meg Stefan Zweig-ről, Leonhardt Frankról. Romáin Rollandról, Johannes R. Be­­cherről. Szórakoztató olvasmány, az irodalomkedvelők számára pedig ismeretek egész tárháza Fe"”in r- n u Imány-kötete, amely most került az olvasók elé. Áz albán nép ragyogó távlatai AZ IDEI ŐSZ két jelentős eseménnyel köszönt be az Al­bán Népköztársaság életében: november 29-én ünnepli dolgozó népe felszabadulásának 16. év­fordulóját. December folyamán pedig összeül az Albán Munka­párt IV. Kongresszusa, amely megvitatja és jóváhagyja az 1961—1965. évekre szóló harma­dik ötéves terv irányelveit. A második ötéves terv (1956 —1960) agrár-ipari országgá vál­toztatta Albániát, amely a fel­­szabadulás előtt minden tekin­tetben Európa legelmaradot­tabb országa volt. Nagyszerű eredményeket ért el pártjának vezetésével a kis albán nép. Biztatóan fejlődő szocialista ipart épített ki, amely ma mint­egy 15 nap alatt ugyanannyit termel, mint amennyi 1938-ban az ország iparának egész évi termelése volt. A mezőgazda­ságban a legdöntőbb eredmény a falu szocialista átalakításának befejezése: jelenleg a termelő­szövetkezeti szektor a vetés­­területnek több mint 84 száza­lékán gazdálkodik és a dolgozó parasztcsaládok 78 százaléka termelőszövetkezeti tag. A HARMADIK ÖTÉVES TERVBEN Albánia fejlett me­zőgazdasággal rendelkező ipari országgá válik. A tervidőszak­ban 70,5 milliárd lek beruhá­zással több, mint 400 különböző tervalkotást építenek. 1965-ben az ipari termelés 51 százalékkal lesz nagyobb, mint 1960-ban volt. A mezőgazdasági termelés ugyanakkor 64 százalékkal kai, mocsárlecsapolással és új földek feltörésével növelik az ország vetésterületét. A máso­dik ötéves tervben a vetésterü-Látkép a dél-albániai tengerpartról. emelkedik. Az ország összter­melésében 1965-ben az ipar 53,4, a mezőgazdaság pedig 46,6 százalékkal fog részesedni. A MEZŐGAZDASÁGI ter­melés növekedését több eszköz­zel érik el. Belterjes gazdálko­dással, az élenjáró agro- és zootechnikai módszerek alkal­mazásával növelik a földműve­lés és az állattenyésztés hoza­mát; talajjavítási munkálatok­let 18 százalékkal növekedett. Talajjavítási munkálatokkal és mocsárlecsapolásokkal 17 000 hektár új termőföldet nyertek, további 38 000 hektáron pedig jelentősen növelték a termés­­eredményeket. A tervidőszak­ban az öntözött vetésterület 46 százalékkal, a mezőgazdasági munkák gépesítésének színvo­nala pedig több mint ötszörö­sére növekedett. A harmadik ötéves tervbe» a vetésterület további 14 szá­zalékkal emelkedik és 1965-re valamennyi síkságon befejezik a talajjavítási munkálatokat. Ez utóbbiak mintegy 16 000 hektár új termőföldet is ered­ményeznek. 1960-HOZ KÉPEST 1965-ben a terméseredmények a követ­kező mértékben emelkednek! kenyérgabonából 67 százalék­kal, gyapotból 47 százalékkal, dohányból 97 százalékkal, cu­korrépából 53 százalékkal, gyü­mölcsből 72 százalékkal, tejből 53 százalékkal, húsból 49 száza­lékkal stb. Jelentősen növek­szik az ország állatállománya is: a fejőstehén-állomány 24 százalékkal, a juh-állomány 18 százalékkal, a tenyészkoca-ál­­lomány 43 százalékkal, a ba­romfi-állomány 67 százalékkal, a méhcsaládok száma pedig 58 százalékkal. AZ ÜJ ÖTÉVES TERVBEN az albán mezőgazdaság 13 000 középfokú szakmai kádert kap és a különböző mezőgazdasági szaktanfolyamokon legalább 12 000 termelőszövetkezeti tag vesz részt. A termelőszövetke­zetek fokozott káderszükségle­teinek kielégítésére külön tan­folyamokat létesítenek az élen« járó állami gazdaságokban is. A harmadik ötéves tervben az albán nép pártjának vezeté­sével gyors, biztos léptekkel halad előre tovább a szocializ­mus, az anyagi és a kulturális felemelkedés útján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom