Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-19 / 273. szám
1960. november 19, szombat S. oldal Jó úton járnak... Fontos esemény volt Baján az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon a pártvezetőség legutóbbi tanácskozása, amelyen részt vett Kiss György elvtárs, az igazgatóság vezetője is. Kiss elvtársat azelőtt ritkán hívták meg a pártszervezet rendezvényeire, jelenléte éppen ezért már önmagában véve is figyelmet érdemel. Az igazgató meghívása és a tanácskozás lefolyása egy egészséges fejlődésnek nyitott utat, a pártszervezet, valamint a gazdasági vezetés együttműködésének gyors kibontakozását, erősödését indította el. A vezetőség ülésén még a kétkedők is meggyőződhettek arról, hogy a különféle előítéletek, a bizalmatlanság és az elzárkózás légköre nem segíti elő az intézmény feladatainak megoldását, az észlelhető hiányosságok megszüntetését. Együttes erővel a párttagok és pártonkívüliek, a műszakiak és a fizikai dolgozók öszszefogásával viszont úrrá lehet lenni a nehézségeken. A tárgyalás alapját a pártszervezet vezetőségének egyik feljegyzése képezte, amelyben a hibák kiküszöbölésére, a gazdasági munka színvonalának növelésére tettek javaslatot. Szó volt az értekezleten a Tibor nevű kotrógép hosszú hónapokig tartó »ácsorgásáról«, a belvízvédelmi részleg tervteljesítésének elmaradásáról, az uszályok gazdaságosabb felhasználásáról, továbbá a gépjárművek felhasználásának megfelelő ellenőrzéséről. Tévedés lenne azt gondolni, hogy a pártvezetőség ülése, melyen az említett kérdésekről tanácskoztak »simán«, mindenben »egyetértő«, »békés« hangulatban folyt. A több mint négyórás értekezletet szenvedélyes, a párt politikáját védelmező, elvi alapokon folyó vita jellemezte, melynek hasznosságát azóta az élet igazolja. A párivezetőséff ülését követő beszélgetésünk alkalmá- val Arató József párttitkár elvtárs örömmel újságolta, hogy az azóta eltelt időben számos intézkedés történt a szóvátétt fogyatékosságok megszüntetésére. Ezek közé tartozik, hogy meggyorsították a fával rakott uszályok kiürítését és megvizsgálják a gépesítési csoport panaszát. . Tekintettel arra, hogy a pártszervezet segítségének, közbelépésének máris ilyen kézzelfogható jelei vannak, önkéntelenül adódik a kérdés: miért nem jött létre már korábban megfelelő kapcsolat a pártszervezet és a gazdasági vezetés között? Az együttműködés korábbi hiányosságának minden ágátbogát és akadályát nehéz lenne most számbavenni. A legjellemzőbbet azonban tanulságként mégis megjegyezhetjük. Láthatóan ez abban jutott kifejezésre, hogy sem a pártszervezet, sem az igazgató nem kereste elég határozottan az együttes cselekvés lehetőségeit. A pártszervezet vezetői között voltak olyanok, akik nem tudták, hogy a pártonkívüli igazgatót is meg lehet hívni a pártszervezet egyes rendezvényeire, viszont voltak olyanok is, akik egyenesen ellenezték ázt. Néhány elvtársnak ilyen helytelen szemléletét még most sem sikerült teljesen leküzdeni. Az együttműködést nehezítette a pártszervezet hivatali jellegének helytelen értelmezése és kötelezettségeinek leszűkítése is. A Vízügyi Igazgatóságot elsősorban, mint hivatalt tartják nyilván és ennek megfelelően működik az ottani pártszervezet is. A tényleges helyzet viszont az. hogy az intézmény kettős jellegű. Egyrészt költségvetési, másrészt vállalati gazdálkodást folytat és egyre inkább az utóbbi jelleg kerül előtérbe. Az igazgatóság egyre nagyobb részt vállal a különböző öntözőtelepek létesítésében, csőkutak telepítésében. Jelentős a hajó-, valamint gépparkjuk is és igen sokan foglalkoznak azok karbantartásával. Az intézmény kettős jellegét tükrözi az is, hogy az igazgatóság átlagosan 200 alkalmazottat és 1500 fizikai munkást foglalkoztat. Mindezt látták az intézmény kommunistái és hatékonyabban az üzemi pártszervezet jogával szerettek volna közreműködni a gazdasági feladatok megoldásában, azonban megfeledkeztek a hivatali pártszervezet lehetőségeinek kiaknázásáról. Ismerve az igazgatóság előtt álló feladatokat, teljesen helyénvalónak tartjuk a helyi kommunistáknak azt a kérését, hogy az intézmény jelenlegi helyzetének megfelelően, változtassák meg a pártszervezet jellegét, a termelés ellenőrzésének jogával rendelkező üzemi alapszervezetre. Ez az intézkedés előnyére válna az Igazgatóság egész tevékenységének. Mindezek elmondása után azt szeretnénk megjegyezni, hogy a tényleges hivatali jellegű intézményekben a szervezeti szabályzatban előírt hatáskörrel rendelkező pártszervezetnek van létjogosultsága és káros lenne annak szerepét lekicsinyelni. A hivatali pártszervezetek fontos feladatokat látnak el. A Bajai Vízügyi Igazgatóság kommunistái — bár sokat keseregtek a termelést ellenőrző joguk hiányán — azonban a legutóbbi hónapokig mégis nagyon keveset tettek befolyásuk növelésére, lehetőségeik kihasználására, a dolgozók meggyőzése, nevelése és tudatának szocialista formálása érdekében. Örvendetes azonban az a törekvés, amelyet az igazgatónak címzett feljegyzésük, valamint a legutóbbi vezetőségi ülésük jelzett, azt bizonyítva, hogy meg lehet találni a párt- és a gazdasági vezetők közötti kapcsolat helyes formáit. Mindez természetesen csak kezdeti lépés az együttműködés útján. Az igazgatónak és a kommunistáknak még sokat, kell tenniök — az üzemi pártszervezet létrejötte esetén is — annak érdekében, hogy érvényesüljön a párt vezető, szocialista jellemet formáló szerepe és minden ember a legjobb tudása szerint dolgozzon az igazgatóság előtt álló feladatok jó elvégzésén. Nagy József 65 éves a film Schkeuditz (NDK) kulturházában érdekes kiállítás nyílt a film fejlődéséről. Különösen nagy érdeklődést keltett az eredeti bioszkóp, amellyel feltalálója, Max Skladanowski 1895- ben a berlini »Télikertben« a film ősbemutatóját tartotta. Fakírt vizsgál a doktor NEGYVEN NAP N' van még hátra az évből, de ez alatt az idő alatt még igen sok a tennivalója a községfejlesztéssel foglalkozó szerveknek. Az idén 150 milliós község fejlesztéssel foglalkozó szerveknek. Ennél nagyobb fejlesztési terven még sohasem dolgoztak megyénk tanácsai, s érthető, hogy ez nagy erőpróba volt. yugodtan elmondhatjuk azonban, hogy az elmúlt tíz és fél hónap alatt a községfejlesztésben jelentős sikerek születtek, s a munkából a lakosság is derekasan kivette a részét. A tervezett 11 millió forint társadalmi munkának 91 százalékát végezték el. Még jobbak az eredmények a saját anyag felhasználása terén. A két és félmilliós tervvel szemben, csaknem ötmillió forint értékű helyi anyagot építettek r be a községfejlesztési létesít-1 ményekbe. Az egész éves terv megyei; viszonylatban jelenleg 74 szá-' zalékra áll. Vannak helyek, > ahol ennél már jóval előbbre vannak. Jó munkát végeztek Kiskunhalas és Kecskemét városban, a kiskunfélegyházi és a bajai járásban, a községek közül Csávolyon, Hercegszántón, Nagy bar acskán, Madarason, Dunatetétlenen, s még néhány helyen, ahol már csaknem teljesen megvalósították az idei községfejlesztési terveket. A fejlesztési tervek megyei szinten mért százalékos állása mégsem kielégítő. Ha számításba vesszük, hogy a legtöbb helyen nagy lendületbe jött építkezés folyik jelenleg, akkor is soknak tűnik a százból hiányzó 26 százalék a hátralevő negyven napra. /" yorsítani kell például a ^ munkát a Kiskunfélegyházi 5-ös számú Mélyépítő Vállalatnak, hogy a félegyházi gyógyfürdő medencéjének építését a fagy beállta előtt befejezhessék. A késedelem mellett ugyanis a munka téliesítése is jelentős többletkiadással járná. Hasonló a helyzet a bácsalmási strandfürdő építésénél, amit házilagos kezelésben épít a helyi tanács. A lakosság megyeszerte figyelemmel kíséri az építők munkáját, hiszen a községfejlesztésben a saját forintjaikról, terveikről van szó. A kisszállásnak például azt várják már a jánoshalmi ktsz-től, hogy az ée végéig tető alá hozzák szélesvásznú mozijukat. Ez a lajosmizseiek óhaja is. A ballószögiek, fülöpháziak, kéleshalmialc, bócsaik azt várják a Nagykőrösi DÁV-tól és az ÉM Szerelőipari Vállalattól, hogy mielőbb befejezzék községük villamosítását, porolhatnánk1 még a vállalatokat, ktsz-eket, de a tanácsoktól is sok függ. Jó néhány helyen az apróbb, könynyen teljesíthető beszerzéseket sem hajtották végre. Hat hét alatt sok mindent el lehet még végezni — még a tervet is lehet száz> százalékra teljesíteni — de akkor nagyobb lendületet kell adni e munkának! N. O. Konsztantyin Fegyin Az író és a kor Szinte elsőként vehették kezükbe a magyar olvasók a felszabadulás után Fegyin regényóriásának első kötetét az „Első örömök”-et. Fegyin most új arcával — mint esszéista — mutatkozik be a magyar közönségnek. Tanulmányai azokról az írókról szólnak, akiket az együttműködés és a találkozás nagy élménye fűzött Fegyinhez, vagy akiknek irodalmi örökségét a kitűnő szovjet iró nagyrabecsüli. Három témakörben foglalja össze Fegyin irodalmi tanulmányait. Az első az orosz irodalom klasszikusainak portréit gyűjti egybe. Néhol novellisztikus eszközökkel, kitűnően jellemzi a kortársakat: így Gorldjt, Kozakovot, Zoscsenkot, Tinyanovofc Kötetének végén a nyugat-európai irodalmi élet legnagyobb alakjairól vall. Közülük jó néhánnyal a személyes barátság fűzte össze Fegyint. Így emlékezik meg Stefan Zweig-ről, Leonhardt Frankról. Romáin Rollandról, Johannes R. Becherről. Szórakoztató olvasmány, az irodalomkedvelők számára pedig ismeretek egész tárháza Fe"”in r- n u Imány-kötete, amely most került az olvasók elé. Áz albán nép ragyogó távlatai AZ IDEI ŐSZ két jelentős eseménnyel köszönt be az Albán Népköztársaság életében: november 29-én ünnepli dolgozó népe felszabadulásának 16. évfordulóját. December folyamán pedig összeül az Albán Munkapárt IV. Kongresszusa, amely megvitatja és jóváhagyja az 1961—1965. évekre szóló harmadik ötéves terv irányelveit. A második ötéves terv (1956 —1960) agrár-ipari országgá változtatta Albániát, amely a felszabadulás előtt minden tekintetben Európa legelmaradottabb országa volt. Nagyszerű eredményeket ért el pártjának vezetésével a kis albán nép. Biztatóan fejlődő szocialista ipart épített ki, amely ma mintegy 15 nap alatt ugyanannyit termel, mint amennyi 1938-ban az ország iparának egész évi termelése volt. A mezőgazdaságban a legdöntőbb eredmény a falu szocialista átalakításának befejezése: jelenleg a termelőszövetkezeti szektor a vetésterületnek több mint 84 százalékán gazdálkodik és a dolgozó parasztcsaládok 78 százaléka termelőszövetkezeti tag. A HARMADIK ÖTÉVES TERVBEN Albánia fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá válik. A tervidőszakban 70,5 milliárd lek beruházással több, mint 400 különböző tervalkotást építenek. 1965-ben az ipari termelés 51 százalékkal lesz nagyobb, mint 1960-ban volt. A mezőgazdasági termelés ugyanakkor 64 százalékkal kai, mocsárlecsapolással és új földek feltörésével növelik az ország vetésterületét. A második ötéves tervben a vetésterü-Látkép a dél-albániai tengerpartról. emelkedik. Az ország össztermelésében 1965-ben az ipar 53,4, a mezőgazdaság pedig 46,6 százalékkal fog részesedni. A MEZŐGAZDASÁGI termelés növekedését több eszközzel érik el. Belterjes gazdálkodással, az élenjáró agro- és zootechnikai módszerek alkalmazásával növelik a földművelés és az állattenyésztés hozamát; talajjavítási munkálatoklet 18 százalékkal növekedett. Talajjavítási munkálatokkal és mocsárlecsapolásokkal 17 000 hektár új termőföldet nyertek, további 38 000 hektáron pedig jelentősen növelték a terméseredményeket. A tervidőszakban az öntözött vetésterület 46 százalékkal, a mezőgazdasági munkák gépesítésének színvonala pedig több mint ötszörösére növekedett. A harmadik ötéves tervbe» a vetésterület további 14 százalékkal emelkedik és 1965-re valamennyi síkságon befejezik a talajjavítási munkálatokat. Ez utóbbiak mintegy 16 000 hektár új termőföldet is eredményeznek. 1960-HOZ KÉPEST 1965-ben a terméseredmények a következő mértékben emelkednek! kenyérgabonából 67 százalékkal, gyapotból 47 százalékkal, dohányból 97 százalékkal, cukorrépából 53 százalékkal, gyümölcsből 72 százalékkal, tejből 53 százalékkal, húsból 49 százalékkal stb. Jelentősen növekszik az ország állatállománya is: a fejőstehén-állomány 24 százalékkal, a juh-állomány 18 százalékkal, a tenyészkoca-állomány 43 százalékkal, a baromfi-állomány 67 százalékkal, a méhcsaládok száma pedig 58 százalékkal. AZ ÜJ ÖTÉVES TERVBEN az albán mezőgazdaság 13 000 középfokú szakmai kádert kap és a különböző mezőgazdasági szaktanfolyamokon legalább 12 000 termelőszövetkezeti tag vesz részt. A termelőszövetkezetek fokozott káderszükségleteinek kielégítésére külön tanfolyamokat létesítenek az élen« járó állami gazdaságokban is. A harmadik ötéves tervben az albán nép pártjának vezetésével gyors, biztos léptekkel halad előre tovább a szocializmus, az anyagi és a kulturális felemelkedés útján.
