Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-18 / 272. szám
Áz alkoholizmus és a nevelés hiánya: a bűnözés melegágya Megyénk közbiztonsági helyzetéről írta: Szabó Sándor, a Bács-Kiskun megyei Főügyészség vezetője Mennyit ér a boltos szava? I — Igen magas tervszámot kaptunk, képtelenség teljesíteni! — panaszolták a közelmúltban a Kiskunhalasi Földművesszövetkezetnél, amikor megkezdődtek a jövő gazdasági évre szóló szerződéskötések. Az ügyvezető hiába keresett, nem talált okos módszert a megoldásra. Már-már kezdett megalkudni a »nehéz« helyzettel, amikor felkereste a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályvezetőjét Szenvedélyes vita alakult közöttük a tervteljesítés lehetőségeiről, s nyomában kezdett kibontakozni a módszer, melyet hamarosan be is vezetnek. ' Néhány nappal később a terv teljesítéséről adott jelentést a Kiskunhalasi Földművesszövetkezet ügyvezetője, és örömmel újságolta, hogyan sikerült ezt elémiök. — Minden munkatársunknak határidőre megszabtuk egy bizonyos terület leszerződtetését. így történt, hogy sok termelő egy-egy boltunk pultján írta alá a termelési szerződést. A módszer nemcsak célravezető, de tanulságos is. Bebizonyosodott, hogy a közkedvelt, népszerű boltosnak sokszor egy szava ér anyit, mint jó néhány plakát. A példa bevált. Helyes lenne, ha a többi földművesszövetkezetek is követnék, és munkájuk közben elbeszélgetnének a termelőkkel a szerződéses termelés előnyeiről, fontosságáról, s a maguk módján így segítenék elő a szerződéskötési tervek teljesítését, a jövő évi ellátás biztosítását. T. G. — Remélem, hogy a mai kávé megfelelő! Mennyit adjak? Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az elmúlt négy év alatt a közrend és közbiztonság helyzete nagymértékben megszilárdult az ellenforradalom óta. A békés alkotómunkát nem befolyásolja az esetenként előforduló, közbiztonságot sértő cselekmény. Eredményeinkkel mégsem lehetünk elégedettek, mert e bűncselekmenyek nem szűntek meg oly mértékben, amilyenben pedig kívánatos volna az. Legfőbb törekvésünk a megelőzés Nem az az elsőrendű feladat, hogy az állampolgárokat felelősségre vonjuk és megbüntessük, — hanem meg kell előznünk a bűn elkövetését. Ehhez azonban nem elégséges a bűnüldöző szervek tevékenysége, — minden becsületes ember segítségére számítunk. Ahhoz viszont, hogy e segítséget meg is adja számunkra a társadalom, ismernünk kell azokat az okokat, amelyek előidézik, vagy lehetővé teszik a bűn elkövetését. Minden bűncselekmény elkövetésénél kimutatható az elkövető tudatában rejlő fogyatékosság. A szocialista erkölcsi alapon álló embert az jellemzi töbek között, hogy minden tevékenységével a közösségi érdeket szolgálja. Ha minden ember tudatát a közösségi érdek szolgálata jellemezné, — akkor bűncselekményt sem követnének el. Ki kell emelnem, hogy az erőszakos cselekmények elkövetői többnyire ital hatása alatt álló személyek. Többségük józan állapotban rendesen, becsületesen viselkedik, munkáját is megfelelően végzi, de az alkohol korlátozza önfegyelmét, őt magát gátlás nélkülivé teszi. Számos intézkedés történt annak érdekében, hogy visszaszorítsuk a leittasodók számát. Nagy hiba, hogy ennek ellenére még mindig kiszolgálnak italos embereket az italboltokban, s mégis alig történt felelősségrevonás ez ügyben! Ismeretes az a gyakorlat is, hogy a még józan ember rosszul értelmezett szolidaritásból az italos embernek — annak a pénzén — vesz italt, így játszva ki az italbolt vezetőire nézve kötelező rendelkezést. Ugyancsak gyakran előfordul, hogy 18 éven alulinak is szolgálnak fel az italboltokban, s különböző mulatóhelyeken. Zugbormérők „védelme** és a kétszínűség A súlyos testi sértéses cselekmények elkövetői, — különösen a falusiak körében — nem kis számban a fiatalabbak közül kerülnek ki, akik zúgbormérő helyeken ittasodnak le. Az ilyen ittasodás miatt keletkezett bűnügyből az derül ki, hogy az emberek palástolni igyekeznek a hatóságok előtt a zugbormérőket, pedig éppen e bűnügyekből láthatnák: ennek csak kára van, és semmi haszna nincs. A garázda cselekmények elkövetőinél is szinte kivétel nélkül az alkoholos befolyásoltság nyer megállapítást. Fontos tényező az említett bűncselekményeket elkövetőknél a nevelés és a műveltség hiánya. Az előbbi különösen a fiatalkorú elkövetőknél jelentkezik túlnyomó részben. Ha a gyermek a családi életben csak civakodást lát, durva hangot hall, — jót nem tanulhat. Az ilyen szülői magatartás a gyereket az utcára taszítja, az csavarogni kezd, s lényegében rátér arra az útra, mely a bűncselekmény elkövetéséhez vezet. E helyen meg kell említenem azt a körülményt is, amikor a gyermeket egyes szülők a szocialista világnézettel szembenálló módon és szemléletre nevelik. A gyermek ilyen esetben nem tudja kinek higgyen: szüleinek-e, vagy pedig a tanítójának? Így kétszínűséget nevelünk a gyerekbe, lassan senkinek sem fog hinni, nem lesznek eszméi, s elveszti az erkölcsi talajt. Ezután a bűnözés következik. IgY ff szu letik“ a huligán A szülői és esetenként az iskolai nevelés hiányából fakad, Petőfi nepe A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszt) a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. —------------------------------------Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskeméti — TeU 1S-2B. 27-4« hogy a Fiatalkorú önző és mások iránt tiszteletlen, erőszakos lesz. Különösen ott, ahol a szülők majomszeretettel mindent megengednek gyermeküknek, s hibáit nem merik neki szóvátenni. Az ilyen gyerek már a családi körben olyan egyéniséggé válik, aki a közösségi életben sem találja meg majd a helyét, egyéni érdekből a közösség kárára cselekszik. Ezek miatt válik lényegében a fiatal gyerekember huligánná, ami még nem jelent feltétlenül bűnözőt, de mindenesetre jelenti azt, hogy olyan erkölcsi felfogással rendelkezik, ami melegágya a bűn elkövetésének. Társadalmi szerveink, — nevezetesen a tanácsok kebelében működő gyámhatóságok, a KISZ, a nőtanácsok, a gyermekvédelmi és a népfront bizottságok — igyekezzenek mindent megtenni, hogy a pártunk és kormányunk által az ifjúság érdekében hozott határozatoknak érvényt szerezzenek. E társadalmi szervek sokat tehetnek, de mégsem pótolhatják a szülői és iskolai nevelést. Láthatjuk tehát a fentiekből, hogy megyénk közbiztonsági helyzete nemcsak a bűnüldöző szervektől függ. Éppen ezért a személyes jó példán túl az a helyes, ha a körülöttünk élő és dolgozó emberek magatartását is igyekszünk alakítani, formálni, nevelni. Ebben az esetben bizonyosan olyan légkör alakul ki, amely a kívánt mértékben szűkíti a bűnelkövetést előidéző, elősegítő, s azt lehetővé tevő körülményeket Kiskunfélegyházán született, atyja szegény foltozó szürszabó volt. A feltűnően okos fiúcska korán elvesztette édesatyját. Betegeskedő édesanyja nevelte keservesen. Tanítói, tanárai bámulták a gyermek tehetségét és segítségére voltak. Már diákkorában sok szép verset írt. 1897-ben országos középiskolai tornaverseny volt Kecskeméten, ahol akkoriban leplezték le Katona József mellszobrát a vasút melletti parkban. A középiskolák mind koszorút hoztak magukkal, így a félegyháziak is, akik közül Móra Ferenc VIII. oszt. tanuló szavalta el pályadíjat nyert ódáját Katona Józsefről. A vers annyira megragadó volt, hogy a helyi hetilap teljes egészében közölte a hosz.szú ódát. A félegyházi foltozó szűrszabó fia így a kecskeméti takács fiának szobránál indult el a halhatatlanság útján. Tanári oklevelet szerzett, utána 1912—1919-ig a Szegedi Napló főszerkesztője lett. Közben a »Világiban és a »Magyar Hírlap«-ban jelentek meg nagy emberszeretettel megírt cikkei, országos feltűnést és rokonszenvet keltve. Igazi nagy tömegsikereit azonban könyveivel aratta. Mint tudós, nemcsak országos, de bizonyos vonalon európai hírű. Kitűnő asztrológus és régész volt Rengeteg ásatást vég-Cikkünk nyomán »Elfütyült az SA 33—17-esi címmel észrevételeztük és elítéltük a közelmúltban az egyik ismeretlen tehergépkocsi-vezető gyorshajtását, felelőtlen merészségét. A jelzésre a napokban válaszolt a Földművesszövetkezeti Szállítási Vállalat. Köszönetét mond a sorok megjelenéséért és közli: a kérdéses gépkocsi vezetőjét berendelték és figyelmeztették. Hasonló szabálysértésért legközelebb fegyelmi eljárást indítanak ellene. • Három hete a Szakszerve* zetek Megyei Tanácsa munka* védelmi csoportjának vizsgálata alapján cikket írtunk az Épü* letlakatosipari Vállalatnál tör* tént halálosvégű üzemi baleset* ről, amelynek áldozata Korom Mihály volt Az SZMT szerint Balázsfalvi Márton vezető mechanikus, Fehér László csoportvezető, Báder József darukezelő és Barna József felelős a halálos balesetért; a Kecskeméti Városi és Járási Ügyészségen most elkészült vádirat szerint azonban csak Báder Józsefet lehet vétkesnek tekinteni az ügyben. Mint a vádirat mondja, Bádert hiába figyelmeztette Fehér László: Ne emelje feleslegesen magasra a daru gémjét. A daru így akadt bele az ötezer voltos feszültségű elektromos vezetékbe, s az áram így sújtotta agyon a daru gémjén levő, gépet fogó Korom Mihályt. A Báder József ellen emelt vád megérkezett a Kecskeméti Járásbíróságra, ahol azt tárgyalni fogják Az ügyre annakidején majd visszatérünk — Oszikám! Kelj fel! A szomszédban valaki segítségért kiált... zett — miközben a paraszti népet is nagyszerűen kiismerte. Régészeti kutatásainak eredményei európai feltűnést keltettek. Igazgatója lett a Szegedi Városi Múzeumnak, s a híres Somogyi Könyvtárnak. Kecskeméten kétszer tartott irodalmi előadást. Először a kereskedelmi kaszinóban, s másodszor a városháza dísztermében. 1934 januárjában levelet írt Kecskemét polgármesterének és kérte, hogy tegye lehetővé számára a városi levéltárban való zavartalan kutatást: Élelete legszebb vágyát szeretné valóra váltani, megírni Katona József életrajzát A polgármester azonnal válaszolt neki, hogy a város költségén a Royal (most Alföldi) szálloda legszebb lakosztálya áll rendelkezésére és utasította a levéltárat, hogy mindenben segítsenek neki. Egy tisztviselő fog alá tartozni és az viszi fel lakására a szükséges iratokat, hogy senki se zavarhassa kutatásában. — Várta mindenki, hogy jön már pár hét múlva. Helyette a lesújtó hír érkezett: »Móra Ferenc író 1934. február 8-án rákbetegségben meghalt.« Halhatatlan nevét a Műkert mögötti Méhes-falu egyik új utcája őrzi városunkban az utókornak. (De. a Gy.) Vasárnap este zárul a megyeszékhelyen a Bányai Júlia leánygimnázium (Űjkollégium) dísztermében megtekinthető Kecskemét ma című fotókiállítás, Képünk Krisch Béla díjnyertes fotóját, A kis trombitás-t ábrázolja. [großem mtwdl Kecskeméti NÉVADÓ, tti utcát), /A Dói J Móra Ferenc (1879—1931)
