Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-18 / 272. szám
6. oldal 1960. november 18, péntek xwg-Tim-miinnranirTioi íi#"!_H5BL Mit ■ /mW-'™?-]!»» fflKM'pir 4i)|«V xBitfp MOíaDiiiasr7ftmnuj--vjjUiity ~irrtrra------Afilllfflif/ ASiUt HJT~ Még az idén 60 holdon ültetnek almafákat a Helvéciái Állami Gazdaság ágasegyházi üzemegységében. Balogh Imréné és Dómján József mérnöki pontossággal kijelöli a csemeték helyét. Az iskolás gyermekek kíváncsian várják a tanácstól ajándékba kapott televíziós készülék képernyőjén nemsokára látható előadást. dós Horthy-reakció uralma is számlálatlan dobta fel a kínt, keservet az emlékezés kútjából. Nem árt, ha a villany fényénél néhányat mi is megemlítünk. Babér helyett megalázó alamizsna A Platter, Fleischmann, Héj- jas, Francia-Kiss birtokok uralták a falu határát, ezeken nap- számoskodott a lakosság zöme. A függetlenségre való törekvés emberfeletti küzdelemre sarkalta az ágasiakat Szájuktól vonták meg a falatot, hogy néhány hold homokbuckás területet megvásárolhassanak. Csak úgy tudtak azonban így is megélni, hogy hajnaltól késő estig napszámba jártak az úri birtokokra, éjszakánként pedig viharlámpák fényénél birkóztak apró parcelláikon a vándorló homokkal. Hősöknek dukáló elismerés fiárt volna nekik ezért, ehelyett tében öten tüdővészben haltak meg.” A következő esztendőben huszonhatszor kondult meg Ágasegyházán a temetést jelző harang. Az úri Magyarországnak az ágasegyházi nincstelen, vagy törpebirtokos kisparaszt a munkáján kívül csak arra volt jó, hogy „hősi” halált haljon érte, mint 1942 őszén Nagy Pál is, akinek az édesapja az első világháború valamelyik frontján esett el. Oly nagy volt a nyomor a faluban, hogy hire még Nógrád megyébe is eljutott, s az egyik ottani elemi iskola kisdiákjai 2 pengő 90 fillér segélyt küldtek, amely összeget aztán Károlyi Bernát házfőnök úr 1 pengő 10 fillérrel kiegészített. „Az aratás megkezdődött — áll a naplóban 1941-ről keltezve — és a lakosság súlyos kenyérgonddal küzd.” Ez volt a múlt: robot, tüdővész, megalázó morzsákat jelentő alamizsna jutott részül az ágasegyháziaknak. Felnyílnak a fejlődést gátló sorompók Hazánk felszabadulása felnyitotta a fejlődést gátló sorompókat itt is. Különösen több mint egy évtizede gyorsult meg az előrelépés üteme, amióta Kecskemét „kölökfaluját” önálló községgé avatták. A település lakóiban rengeteg energia, erő szabadult fel ahhoz, hogy helységükben minél virágzóbb életet teremtsenek. A különböző posztokra olyan vezetők kerültek, akik a község erejét megfelelő irányba terelték. S az általános fejlődés szolgálatában híven, példamutatóan részt vesznek a pedagógusok is. A község párttitkárát, a munkásmozgalom veterán harcosát, Jávorcsik Ferenc elvtársat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idei évfordulóján a zocialista Munkáért érdeméremmel tüntette ki az Elnöki Tanács a parlamentben. A községi tanács v. b. elnöke, valamint titkára, Ugi Rácz László, illetve Balogh István elvtárs is, bár nem idevalósi Más községekből is eljönnek a földművesszövetkezet kisüzemének termékeiért. Három nagyüzemi gazdaság, egy ipari kisüzem, s rengeteg egyéni parcella Hízott sertésből például az egész évre tervezett 455 darabból még csak 66-ot, 85 vágómarhából 36-ot, 70 mázsa baromfinak pedig csupán a tized- részét voltak képesek átadni a földművesszövetkezetnek Ágasegyháza egyéni gazdái. Nincs messze az idő, hogy rájöjjenek: a nagyüzemi gazdálkodás útján növelhetik , az eddigi fejlődés ütemét. A földművesszövetkezet tulajdonában ipari kisüzem is működik a községben. Nádpallót és cementárut (kerítésoszlopokat, kútgyűrűkpt) készítenek így — ég és föld között — dolgoztak a DÄV emberei Ágas- Cgybáza határában a villany- vezeték szerelésén. óvodát hoznak létre, s már tervbe vették azt is, hogy — mivel a mostani kicsinek bizonyul — új kultúrházat is felépítenek majd. Kiművelt emberfők pedig könnyebben megértik, hogy mi a hasznot hajtóbb a gazdálkodásban is. Szöveg: Tarján István Kép: Pásztor Zoltán Baintner Károly: Gazdasági állatok takarmányozása, II. kötet A szerző ebben a kötetben a takarmányok helyes ' betakarításával, tárolásával, az egyes takarmányféleségek tulajdonságainak megismertetésével foglalkozik. Ezek a fejezetek nagyon elősegítik az állattenyésztők ismeretanyagának bővítését. A kpnyv segít a gyakorlat mindennapi gondjainak helyes megoldásában. Többek között felvilágosítást ad arra vonatkozóan, hogyan lehet e takarmányokban levő táplálóértéket megóvni, állataink hasznára fordítani. A könyv közli miképp szüntethetjük meg a gépesítés révén a takarmányok behordásá- nál a munkatorlódásokat, hogyan lehet egyes takarmányok káros hatását megszüntetni és így tovább. Egy szóval olyan kérdésekre ad választ, amelyek rendkívül befolyásolják takarmánygazdálkodásunkat. és ha megtaláljuk a helyes megoldást, sokmilliós értéket menthetünk meg a népgazdaságnak. Csupán a helyes takarmánykonzerválás általános megvalósításával, a betakarítási veszteségek csökkentésével és okszerű takarmányozással igen sok gazdaságban azonos nagyságú területekről másfél-kétszerannyi állati terméket lehetne előállítani. benne, s termékei iránt még a távolabbi községekben is nagy a kereslet. Egyfelől tehát a termelés gyorsütemű fejlődése, másrészt az egy helyben topogás, a felemásság jellemzi Ágasegyháza gazdasági és társadalmi arculatát. A magasabb szinten történő kiegyenlítődés szükségszerűségének a felismeréséhez nagy segítséget nyújt a kulturális élet örvendetes gazdagsága. Még 1955-ben az egykori gazdakör épületét művelődési otthonná alakították át, s benne vasárnaponként kétszer mozielőadást tartanak. A Hazafias Népfront énekkart, a KISZ-szervezet színjátszó csoportot, a nőtanács szabás-varrás és papucsszövö tanfolyamot szervezett, s ezenkívül a pedagógusok, valamint a község vezetői számos ismeretterjesztő előadáson művelik Ágasegyháza népét. Alighogy a községbe bevezették a villanyt, a tanács televíziós készülékkel ajándékozta meg a művelődési otthont. A kulturálódás igénye oly nagy az ágasegyháziak körében, hogy jövőre részben társadalmi munkával, másrészt községfejlesztési adóból iskolafürdőt építenek, majd napközi otthonos tel. A tagság nem bánta meg a „házasságot”, mert úgy hírlik, hogy 50 forintot osztanak majd egy-egy munkaegységre. A szocialista szektoron kívül rengeteg még a kisparaszti gazdaság is Ágasegyházán. Többségük (246) egy—öt hold földterülettel rendelkezik; 173 az egyholdas, 109 az öt—tízholdas gazdaságok, 621 a bérlők, egyikük sem (Kecskemétről vonaton járnak Ágasegyházára), szívvel-lélekkel, s egyre szaporodó eredménnyel intézik a község ügyeit. A kulturális élet irányításában, fejlesztésében elévülhetetlenek az érdemei Mohácsi Ferenc iskola-igazgatónak. Ha társadalmi munkáról van szó, a Hazafias Népfront, a KISZ, a nőtanács tagjai, s az önkéntes tűzoltók szinte versengve tesznek, s hajtanak végre különböző vállalásokat. Mindettől nem marad el államunk támogatása sem. E réven 1952-ben tanácsháza, orvosi lakás és rendelő, szülésznői lakás épült a községben, hosszúlejáratú kölcsön nyújtásával pedig lehetővé vált, hogy Ágasegyháza önállósítása után egy-két évre huszonhármán egy-kétszo- bás (nem egy helyütt fürdőszobás) házat építsenek maguknak az izsáki műút melletti központban. Több mint félszázra rúg már az új házak száma. Az is az állam gondoskodásának köszönhető, hogy naponta ötször autóbuszon, háromszor pedig vonaton utazhatnak az ágasegyháziak Kecskemétre, vagy az ellenkező irányba eső falvakba. A tíz kilométerre levő fővezetékről a villany bevezetése nemkülönben. Az állam és a község lakossága együttműködésének jellemzésére is példa a villamosítás, minthogy az 1 millió 400 ezer forint szerelési költségnek a felét a községfejlesztési adóból fedezték. s 150 a kétlaki munkások száma. Ez a birtokmegoszlás egyre inkább akadályozza a haladást. Sipos Gizi néni tanítónő naplójának tanúsága szerint: „1939- ben a hiányos táplálkozás, a rossz lakásviszonyok következNovember 5-én az alkonyba hajló délutánon önfeledt ujjon- gással tódultak az utcára Ágasegyháza kisdiákjai. Keresetlen szavakat kiáltoztak, de akadt közöttük olyan is nem egy, aki szólni sem tudott, csak bámulta a szürkület tömörségét átverő fénysugarakat. A községben néhány perccel előbb gyulladt ki ugyanis először — a villany. Az idősebbeknek is könnyet csalt szemébe a látvány, de az emlékezés is. Ki eddig, ki addig gondolt vissza a múltra, amikor a település éppenúgy a sötétség faluja volt, akár a többi e hazában. A történelemben jártasak szeme előtt lepergett a tatár-, majd a törökdúlás, mert évszázadokkal ezelőtt lakott hely volt már itt, ahol a mindennapi falatért való küzdelemnek szenvedés volt az ára, félelem a bére. De nem kellett az ősök életét idézniök, a másfél évtizeddel előbbi idők, a huszonötesztenA község dolgozó parasztságának egy része a Helvéciái és az Izsáki Állami Gazdaság itteni üzemegységében keresi meg a kenyerét. Többen hétszáz holdon már régebben szövetkezetbe tömörültek, s a közös gazdaság az idén egyesült a község határában működő izsáki Mező Imre Termelőszövetkezet-