Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-17 / 271. szám
MIT ÉREK ÉN! — háziaiizony. Lmtle. izevUítzlőiéqiinUUöz — jeninek és gyermekeimnek volt jobb. Mindezt pedig azért tettem, hogy az ő jövőjüket formáljam és jól megállják helyüket az életben. Főztem, takarítottam, mostam, vasaltam, szóval tettem azt, amit a többi háziasszony éveken keresztül, míg csak fel nem nőttek a gyerekek. Most már nagyok. Maguk is el tudnák látni önmagukat. De sajnos, — nem így szokták meg. A ház tisztaságára, rendjére senki sem vigyáz, mert ez az én „reszortom”. Ma is megmondja a férjem, ha rászólok, csukja be a szekrényajtót, törölje le a lábát, ne kelljen mindig a sarkában lennem, hogy „neked ez a dolgod, csináljad .. LÁZADÓ ASSZONY . VAGYOK, hogy ez engemet sért? Nem hinném, mert szeretem férjemet, ő is becsül engem. Eddig szó nélkül meg is tettem mindent, mert tényleg úgy éreztem, hogy ez a kötelességem. De most már nagyok a gyerekek, nincsenek ráutalva az állandó felügyeletre és gondoskodásra. Mégis — ha szóvá teszem, hogy szeretnék elmenni dolgozni, — férjem azzal érvel, hogy el tud ő tar tani; örülhetnék, hogy nem kell dolgozni járnom. Nem érti meg, hogy nemcsak az anyagi szükséglet indíthatja munkára az embert. Olyan sok nagyszerű embert látok, akik szép eredményeket érnek el munkahelyükön. Jelentős számban asszonyok is. Csak én ne tudnék tenni sem mit? Mert vajon az én munkámat ki értékeli? A házasszony a „nem dolgozók” rubrikájában szerepel minden kérdőíven, sőt a „dolgozó” nők még le is nézik őt. SZERETNEK EGYSZER ÉN IS az „értékes” munkát végzők közé kerülni! Érezni, hogy hasznos munkát végzek és szüksége van rám a társadalomnak. De így, — mondják meg — mit érek én?... „SZÜKSÉGE VAN-E RÁM a társadalomnak?” — kérdezi K. Z.-né a szerkesztőséghez címzett levelében. Olyan problémát vet fel, amit érdemes megvitatni, — az olvasók véleményét kikérni, hogy feleletet találjon töprengéseire. — Változtasson-e az életén? Vagy jól van-e így? — Közöljük a levelet és várjuk a hozzászólásokat: m A közelmúltban Kispesten jártam. Mindig szívesen megyek oda vissza: 1939—1945- ig ott éltem, mint boldog fiatalasszony. A villamos most az Üllői úton vitt be Pestre. Láttam a Mária Valéria-telep épülő új palotáit. Én még emlékeztem a siralmas látványra is. Gyerekeim már nem. Elragadtatva gyönyörködtem és arra gondoltam büszkén, hogy ezt már mi építettük. CSAKHOGY ITT ELAKADT a gondolat bennem. „Mi?” Hát mondhatom én azt, hogy „mi"? Én, aki minden szépért és újért úgy tudok lelkesedni, mit tettem mindazért, ami itt olyan szépen kialakult? Végiggondoltam ott, az Üllői úti villamoson életem nagy fordulópontjait. Húszéves koromban férjhez mentem. Mindig dolgozó lány voltam. Az életet barátságos, szép kis otthonban kezdtük, amit összekuporgatott pénzünkből rendeztünk be. Férjem teljes megelégedettséget és boldogságot lelt otthon, én pedig unatkoztam és visszavágytam munkahelyemre. Ezért titokban vállaltam munkát, de férjem családja felháborodott, mikor ezt megtudta. A második évben megszületett az első, három év múlva a második, majd a harmadik gyerekünk is. Akkoriban természetesen nem volt napközi, ahova be lehetett volna vinni a gyerekeket. Éltem csak otthon, — velük és csak nekik. Megszűntem é n lenni. Mindent úgy csináltam, ahogy fér-Miért nem kell Kiss Ferenené a szülői munkaközösségbe? Társadalmi munka. Milyen megszokott, mennyire természetes már ez a fogalom! Űj életünk rohamos építőmunkája, a naponta adódó újabb és újabb feladatok nagyon gyors ütemet diktálnak. A régi idők mulasztásainak mielőbbi pótlása mellett rengeteg feladatot szabnak a mai, fokozódó igényeink. Nem futhatja mindenre a napi nyolc órai munkából, ezért hódított teret a társadalmi munka, amely nemcsak jelentős értékeket teremt, hanem nevel is, új embereket kovácsol. Ez utóbbi feladatot — a társadalom nevelését — kettősen betöltik a szülői munkaközösségek. Mert nemcsak az ifjú nemzedék neveléséhez nyújtanak nagyon értékes segítséget, hanem közben tagjai is formálódnak, levetkőzik idealista szemléletüket, korábbi előítéleteiket, stb. Ezért döbbentett meg a minap Kiss Ferenené tiszakécskei fiatalasszonyka esete: __ Mint az édesanyák általában, ő is szívép viseli gyermeke iskolájának gondjait, problémáit, részt kért hát a szUlői munkaközösség feladataiból. De elutasították. — Két évvel ezelőtt tanyáról kerültem be községbe. Nem vagyok művelt, sokat kell még tanulnom, de a magam módján őszinte szívvel segítettem volna, és nem kellettem. A magamfajta egyszerű asszonyokat nem vonják be a közösség munká-ÁBMÁND Olyan legyen, mint tavaszkor a virágköntösű, zsenge fák, csókot lopva a lenge nantól: Piruló, szerény. Tiszta bája illatát, mint harmatos eseresznyeág, úgy szórja felém. Pirulása ne legyen más, — csókomat , senkisem látja — csak hamvas arca halovány, alig észrevett villanása. F. Tóth Pál jába — panaszolja elkeseredetten. Megütközve hallgattam a másik panaszt is, melyet az egyik bugaci tanácstag mesélt. Egy hatgyermekes anya fordult hozzá sírva, hogy a szülői munkaközösség vezetőségébe egyetlen parasztasszonyt sem vontak be, s hogy a sokgyermekes anyákat lenézik, nem bíznak rájuk feladatokat. Elgondolkoztató példák. Vajon hogyan állhat hivatása magaslatán az a szülői munkaközösség, amely a szülők nevelésének rnediuvül fontos feladatáról ilyen könnyelműen, felelőtlenül eleve elzárkózik? Segítő, nevelő hatását hogyan terjesztheti ki ilyen módon az iskola minden egyes növendékére? Nem, ilyen módon semmiképpen nem töltheti be feladatát. Bizonnyára rövidlátásból táplálkozik ez a hibás gyakorlat. Vizsgálják meg hát, s ahol az szükséges, sürgősen változtassanak rajta a szülői munkaközösségek! (- ír - ) Díszterítő Anyaga: 60-as *,Horgony”-cérna és 11-es horgolótű. A csillag horgolását középen 8 láncszemes körrel kezdjük, ebbe 1. SOR: 2 egyráhajtásos pálca, 1 pikó, 2 egyráhajtásos pálca, és 3 láncszem. Ez háromszor ismétlődik. 2. SOR: a 3 láncszemes lyukba 6 kétráhajtásos pálcát horgolunk, utána 1 pikó, 7 láncszem, 6. SOR: 10 kétráhajtásos pálca* utána 8 láncszem, a következő ívekbe 1 egyráhajtásos pálca és négy láncszem váltakozásával dolgozunk, az utolsó ívbe öltött egyráhajtásos pálca után újból 8 láncszem következik és megismételjük a sort. 7. SOR: az előző sor 10 kétráhajtásos pálcája fölött az 1 kétráhajtásos pálcára 1 QLqipe, euftfrs? Melyik munka a nehezebb? kispálca, utána 3 láncszem, 3 pikó és 3 láncszem, majd 1 kétráhajtásos pálcával visszaöltünk a kezdő láncszem tövéhez, a következő kétráhajtásos pálcával pedig leöltünk a tíz kétráhajtásos pálca ötödik pálcájára, most 2 láncszem, 3 pikó és Ismét két láncszem következik, utána 1 kétráhajtásos pálca a hatodik pálca tetejére és egy kétráhajtásos pálca az előző sor pálcacsoportjának utolsó pálcájára, utána 3 láncszem, 3 pikó és 3 láncszem következik, majd 1 kispálcával leoltunk az utolsó kétráhajtásos pálca tövéhez. Innen kezdve 3 láncszem, 3 pikó és 3 láncszem után 1 kispálcával leöltünk minden ívbe, míg a következő sorok 10 kétráhajtásos pálcacsoportjához nem érünk. Ezzel a sorral befejeztük a csillagot. A készülő ' csillagot egyik oldalán, az ívek Dr. Herman K. Hellerstein clevelandi szívgyógyász véleménye szerint a „fáradságos hivatali munkanap” korántsem emészt fel annyi energiát, mint a háziasszony napi teendője. Az orvos egy szakmai konferencián kifejtette, hogy az íróasztalnál dolgozó férfi kb másfélszer annyi energiát használ el, mint amennyire szervezetének pihenő állapotában szüksége van. A gyári munkás a gép mellett 2,2-szer annyi energiát fogyaszt, mint pihenő állapotban, viszont a családanya egy normális napi munka elvégzése, a gyerekek körüli teendők ellátása közben 3—-5-ször annyi energiát fogyaszt, mint a pihenés állapotában. 1 pikó következik, majd ismét 6 kétráhajtásos pálca a következő három láncszemes lyukba stb. 3. SOK: az előző sor 6 kétráhajtásos pálcájára 8 kétráhajtásos pálcát, utána 1 pikót, 7 láncszemet, 1 kispálcát horgolünk az előző 7 láncszemes ívbe, majd ismét 1 pikó, 7 láncszem és 1 pikó következik. 4. SOR: az előző sor 8 kétráhajtásos pálcájára 10 kétráhajtásos pálca következik, utána 1 pikó, 7 láncszem, 1 kispálca és 1 pikó minden következő 7 láncszemes ívbe, az utolsó 7 láncszem után 1 pikó és ismételjük a sort elölről. 3. SOR: 12 kétráhajtásos pálca, utána 1 pikó, 7 láncszem, 1 kispálca és 1 pikó minden következő 7 láncszemes Ívbe stb. Az utolsó 7 láncszem után 1 pikó és ismételjük a sort. Olyanról még csak hallottunk a múlt világban — s akkor elég gyakran — hogy anyagi érdekből kötöttek sok-sok házasságot. Arra viszont nem nagyon akadt példa, hogy valakik anyagi érdekből különözzenek meg, — bár fél életüket együtt töltötték, s már idős ; emberek és most is nagyon tisztelik egymást. Nos, ez történt meg a közelmúltban egyik bíróságunkon. Idős házaspár állott a bíró asztala elé. . A férfi kérte házassá! guk felbontását, az asszony meg bólintott t rá. Váltig faggatta j őket a bíró: í — Rosszul élnek? | Veszekednek? Miért | nem állhatják egyí mást? f Az asszony kislányos A válook: gazdasági A késő őszt is üdévé, tavaeziassá varázsolja az enciánkékvastag, puha szövetből készült hétnyolcados kosztüm viselője A kosztüm gallérja és a turbánszerű sapka ocelot utánzatú műszőrméből készült. egyéni, számító vagyoni érdekeinek biztosításához nyújtana jogsegélyt. Ez pedig megengedhetetlen, s ellentétben áll mezőgazdasági politikánk célkitűzéseivel, sőt az erkölccsel is, hiszen az állam csak az azt megérdemlőknek ad nyugdíjat idős korukra. Egy tanulsága még TM ezentúl is van e „gazdasági válás”nak. Az, hogy bizonybizony, a bíróságnak a látszat-okok mögül kell sok esetben előhalásznia az igazi okokat, s ennek a bírák becsületesen eleget is tesznek. Bár így tenne minden — emberek megítélésével foglalkozó . — vezetőemberünk és vezetőtestületünk is! I—ng—) középső pikójánál 2—2 láncszemmel kapcsoljuk a kész csillaghoz. Az összekötő csillagot 8 láncszemmel kezdjük, ebbe 5 láncszem és egy kispálca váltakozásával 4 lyukat horgolunk. A következő sorban a lyukakba 1 kispálcát öltünk, majd 1 láncszem, 1 pikó után 5 láncszem és a nagycsillag sarkához kapcsolunk, 5 láncszem, 1 pikó, 1 láncszem és 1 kispálca a következő lyukakba, stb. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság; Felelős szerkesztő: Weither DánieL Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám« Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskeméti » TeLi 15-29. 27-49 szendeséggel simított végig szoknyáján: — Dehogy veszekszünk mi kérem,... dehogy! Jól éltünk mi az én urammal világéletemben ... — Akkor meg miért akarnak válni? — A bíró homlokán már izzadságcseppek gyöngyöztek, — sehogyse értette az esetet. Nem értette egészen addig, míg a válni készülő házasok anyagi helyzetéről nem kérdezősködött: Ekkor tudódott ugyanis ki, hogy teljesen gazdasági okok miatt adták be a válópert, gondolván arra, hogy ha a fiatalokat — szerintük — olyan könnyen válogatják szét mostanában. — talán őket is éri ez a „szerencse”. A bácsi ugyanis termelőszövetkezetbe lépett. Élete párja viszont továbbra is „kint” tartotta 15 . hold földjét, amin maga akart gazdálkodni. Házasságuk további fenntartása esetén viszont úgy gondolták, — és teljes alappal — hogy a bácsi elesik a termelőszövetkezeti tagokat megillető nyugdíjtól, sőt a 15 holdat is csakhamar bevitetik velük a tsz-be. így törént aztán, * hogy a bíróság nem bontotta fel házasságukat, mondván: a házasság felbontása merőben célját tévesztette volna és csupán a házasfelek önző
