Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-18 / 246. szám

4. oldat i960, okMber IS. tedd LEJTŐM pályafutása számtalan dol- , * gozó emberéhez hasonló­ién, a felszabadulás után felfelé ívelt. Apja, aki korábban mező- gazdasági cseléd volt, földet ka­pott. Az akkor húszéves Benyó Uózsef eleinte apjával együtt gazdálkodott, méghozzá nem is akárhogyan. Búzából 16 mázsát is betakarítottak egy-egy hold­ról és 600 négyszögöl szőlőjük terméséből 12 hektó bor forrott a pincében. Kisparcellájukat 10 Ihold bérlettel is megtoldottak s amikor Benyó József megnősült, juj házat épített. Anyagi helyzete szerint a kö- Eépparasztokhoz sorolták a fia­tal gazdát. Benyó József ebben az időben nemcsak példamutató gazdálkodásával, hanem a tár­sadalmi életben való aktív te­vékenységével, haladó gondolko­dásával is kivívta a falu dolgo­zóinak bizalmát; Apját 1950-ben tanácselnöknek választották, a fiút pedig, aki 51-ben belépett a közös gazdaságba, 53-ban a szövetkezet elnökévé választot­ták, majd a párt tagjai közé is felvették. A jó gazda hírében álló Be- tiyó Józseftől sokat várt a párt­szervezet és a szövetkezet tag­sága. Ezt a reményt azonban nem váltotta válóra. Talán maga nem is vette ész­re, hogy életútja egy bizonyos ponton megtört. Miután elvé­gezte a tízhónapos termelőszö­vetkezeti elnökképző iskolát, a további tanulást abbahagyta, pe­dig hat elemi iskolával a tsz vezetése már akkor is nehéz feladat elé állította. Ettől kezdve lépésről lépés­*“ re lejebb és lejebb ke­rült a lejtőn. Mind gyakrabban fordult meg a helyi földműves­szövetkezet vendéglőjében, reg­gel féldecire, később kisfröccsre. —* Más ember ás megissza a isz-tagok közül a féldecit, vagy az egy-két pohár bort és azok- • kai még sincs semmi baj — mondták néhányan. akikkel be­szélgettünk. Benyó József azonban ennyi­vel nem elégedett meg. Italhoz szokott szervezete nap mint nap többet kívánt. Saját bevallása szerint átlagosan tíz fröccsöt fogyasztott naponta, az italbolt vezetője viszont 40—50 forintra becsüli azt az összeget, amit 24 óránként italra költött. Kimaradozásaira, késő éjsza­kába nyúló biliárdcsatáira töb­ben felfigyeltek; A községi párt­vezetőség — amelynek maga is tagja volt — még a tavasszal foglalkozott Benyó József mér­téktelen szeszfogyasztásával és figyelmejtette a rossz útra tért párttagot. Az intelem azonban túlságosan enyhe volt és óva­toskodó hangneme nem döbben­tette rá hibájának felismerésére az elnököt. Mit sem hederítve a pártvezetőség segítő szándékára, még gyakrabban megfordult a vendéglőben és nemcsak mun­kaidő után, hanem napközben is, nem egyszer egész délelőtt, vagy délután »kis fröccsre« bi­li árdozott. I lyen körülmények között * természetesen elnöki fel­adatait nem tudta megfelelően ellátni, ami a közös gazdaság fo­kozatos hátramaradásában je­lentkezik. Hasonlítsuk csak ösz- sze a község két legnagyobb szövetkezetét. — A Vörös Októ­ber Tsz 2000 holddal, az Új Élet 1800-zal rendelkezik:. A Vö­rös Október Tsz-nek 184 szarvasmarhája, (ebből 38 tehén) 80 anyakocája van és 240 da­rab hízót értékesít majd ebben az évben. Az Űj Élet Tsz vi­szont 333 darab szarvasmarhá­val, (51 tehénnel) 73 anyakocá­val rendelkezik és 320 darab hízót adnak el az idem A szakszerűbb gazdálkodás a terméseredményekben és a jö­vedelemben is tükröződik; A Vörös Október Teremelőszövet- kezetben a kender még mindig kupacokban áll a tarlón, pedig a helyére búzát akarnak vetni. — Teljesítik-e a búzavetési tervet? — Nem hiszem, “ válaszolja, — mert a betakarítással, a kuko­ricatöréssel aligha végzünk a fa­gyok beállta előtt Vannak, akik azt állítják, hogy egyedül Benyó Józsefre tartozik, mire költi a pénzét. A tények azonban mást igazolnak. Lehet, hogy Benyó József az italozásra naponta »csak« 40— 50 forintot fizet ki, a szövet­kezet tagjai és a népgazdaság viszont súlyos ezrekkel károso­dik, mert az elnök elhanyagolja a közös gazdaság irányítását. Most, amikor hosszú késle- 1 * kedés után a illetékesek végre félfedték mulasztásait, re­méljük, Benyó József maga is felismeri tarthatatlan helyzetét és visszafordul a lejtőről, ame­lyen már igen mélyre került. Nagy József Jutalmat kapott két bajai KISZ-szervezet A Bajai Vas- és Fémipari Ktsz KISZ-szervezete vezető­ségválasztó gyűlését a városi KISZ-bizottság és a ktsz veze­tőségének jelenlétében tartotta meg. Kellemes meglepetést szerzett a szövetkezet vezetősége a fia­talságnak azzal, hogy a vezető­Közönségszervező értekezlet Sok, érdekes, színvonalas, kul­turális esemény lesz Kecske­méten a közeljövőben — álla­pították meg a megyeszékhely közönségszervezői és kultúrfe- lelősei legutóbbi értekezletükön. Száznál többen hallgatták az MSZMP városi bizottsága nagy­termében Nagymarosi Kálmán­ná, ágit. prop. oszt. vez. meg­nyitója után Körber Tivadar tanárnak a hétfői koncertről tartott, remekbeszabott tájékoz­tatóját. Járdányi Pálné a szín­ház soronkövetkező bemutatói­ról, Heltai Nándor a megye- székhelyen rendezendő kiállí­tásokról, előadásokról tájékoz­tatta a megjelenteket. ségválasztás alkalmából egy selyem zászlót ajándékozott a KISZ-szervezetnek. A fiatalok örömmel fogadták az ajándékot és elhatározták, hogy társadal­mi munkában végzik el az üzem udvarának takarítását és segédkeznek a fonyódi üdülő­ház felépítésben. Egészen újszerű kezdeménye­zés is született a taggyűlésen. Elhatározták egy díszműlakatos szakkör felállítását, azzal a cél­lal, hogy a kihaló félben levő díszműlakatos szakmának után­pótlást neveljenek, másrészt a különböző hulladékanyagokat ilyen módon hasznosítsák. Az egyik KISZ-fiatalt, Nagy Bélát jó munkája elismeréseképpen a ktsz kéthetes csehszlovákiai jutalomüdülésre küldi. Szerkesztői Szenetek: Borka Gáspár, Kecskemét: Levele alapján jártunk az SZTK-ban, ahol megtudtuk, hogy a gyermekének mindkét foga rossz volt. Nem lehet elmarasztalni az orvosokat, hiszen ők jót akartak a gyermeknek. Ér­zéstelenítést négyéves gyermeknél nem alkalmazhatnak. Katica jeligére. A Hírős zenekara ügyében felkeressük a Kecskeméti Vendéglátóipari Vállalat igazgatóját. Dirptk a pírás íletrh&l Ülésezett a járási párt-végrehajtóbizottság A múlt héten a járási párt-végrehajtóbizottság az állami gazdaságok pártszervezeteinek munkájáról tárgyalt. A végre­hajtó bizottság a beszámolók elhangzása után megállapította, hogy javítania kell a két pártszervezetnek a tömegszervezetek­kel való foglalkozást, a politikai munkát úgy kell irányítani, hogy az a gazdasági eredményekben is megmutatkozzék. Olyan határozat is született, hogy az állami gazdaságokban kéthavon- ként rendszeresen tartson a pártszervezet pártnapokat. Tsz-elnöki értekezlet Dunavecsén Az 1961. évi sertéshizlalási tervekről tárgyaltak október 13-án a Solti Gépállomás kör­zetében működő termelőszövet­A hanyagság oszlopa Képünkön a dunavecsel kul- túrház bejáratának oszlopa látható, amelyet a tetőről le­folyt esővíz az évszázados ró­mai oszlopokhoz tett hasonlóvá. Talán a képen is láthatók az elcsúszott palalemezek, amelyek az esővizet a falakra engedték. Az oszlop és a bejárat hom­lokzatának megóvásához mind­össze két szög kellett volna. A művelődési otthon gazdáinak erejéből erre már nem futotta.« kezetek elnöke!; A hartal B6rö Tsz 1961-ben 800 darab sertést, hizlal, s az első negyedévben 300 hízót ad át az Állatforgal­mi Vállalatnak. Ezen a mennyi­ségien felül a háztáji gazdasá­gokból még 330 darab sertést értékesítenek. A solti Kossuth* Tsz a jövő évben a háztáji hí­zókkal tegyütt 940, a dunatetét- lesni Rákóczi Tsz pedig 410 hí* zott sertést értékesít Röviden — Ezerfcétszáz mázsa szőlőt vásárolt és dolgozott fel a3 apostagi barpince október 15-íg, Ez alatt az idő alatt 700 hekto­liter mustot szállítottak Buda*; pestre, (r-> Háromnapos tanfoüyamott szerveznek november hónapba r*,: a dunavecsei járás párttitkára ül részére Dunavecsén. A tanfo-J lyamon a nemzetközi helyzet.-* ről, az időszerű gazdasági fel­adatokról és a pártmunkás alapvető kérdéseiről hallanak!) előadást. Nagy Béla soM pedagó-j gus megírta a solti Szikra Tszf monográfiáját Az érdekes ada­tokat tartalmazó, 47 oldalas könyv felöleli a termelőszövet­kezet eddigi gazdasági tévé* kenységét Jól szervezték az őszi munkát Dicséretet érdemel a duna­vecsei Virágzó Termelőszövet­kezet tagsága, mert ősziárpa- vetéstervét 100, rozs-vetéster­vüket pedig 133 százalékra tel­jesítette. *• Verseny a KISZ kongresszusának tiszteletére A kunszentmiklósi Gépállo­más KISZ-szervezete verseny- felhívást tett közzé. A fiatalok ‘ A- kőolaj és földgáz, valamit származékai­nak felhasználása az energiatermelésben, a Vegyiparban, a közle­kedésben, és a népgaz­daság egyéb területein igen nagy jelentőségű. Hazánkban a kőolaj és földgáz ipari jelle­gű kitermelése az 1937-es évben indult meg Dél-Zalában. Je­lenleg a nagylengyeli olaj mezőkkel együtt e terület szolgáltatja a kőolajtermelés közel S0 %-át. Az utóbbi ■években indult meg a Dem j én-Mezőkeresztes környéki — jelenleg kisebb jelentőségű — olajmező kitermelése is. Magyarország kő­olajtermelése 1959-ben .1035 000 tonna volt. Földgáztermelésünk Kl959-ben 330 millió köbmétert 95 %-a a Dél-Zalai olaj vidéken fekvő földgázmezőből származik. A Délnyu­gat Dunántúli kőolaj és földgáz csővezeté­ken érkezik a várpalotai, a sző- nyi, az almásfüzitői és a buda­pesti olajfinomítókba. Kőolaj- és földgáztermelésünk ifelmle& ffliéfi nem íedszi,ja ha­zai szükségletet. Az elmúlt év­ben 1,2 millió torma kőolajat és 120 millió köbméter földgázt importáltunk. Míg az importált földgáz nagyrésze Romániából csővezetéken, jut .az .országba, addig a kőolaj behozatalának zöme vasúton és víziúton törté­nik. A Szovjetunióból induló, s hazánkba Drégelypalánk köze­lében belépő kőolajvezeték a kőolajszállítási költségeket nqgy­mértékben csökkenteni fogja. E kőolajvezeték magyarországi sza­kaszának végpontjánál, Százha­lombattán épül fel hazánk leg­nagyobb olajfinomítója is. , ' £ezzűL__ a KISZ kongresszusának tiszte* letére a jobb teljesítményért, $ az anyagokkal való takarékos­kodásért versenyeznek. Elhatá­rozták, hogy az egyes gépfaj«) tákra kiszabott tervet 15 szá­zalékkal túlteljesítik, ami át* lagosan 1250 normálhold meg* művelését jelenti. Öt százalék* kai csökkentik az üzemanyag* felhasználást, s úgy dolgoznak* hogy ez alatt az idő alatt nemi történik baleset A gépállomás fiataljai által indított munka- verseny sikere 140 ezer forintos megtakarítást eredményezhet népgazdaságnak. Viták az oktatási reformról Ä Járás községednek Iskolái* ban a nevelőtestületek, vala­mint a párt-, a tanács- és rí KISZ-szervezetek, valamint a* nőtanács vezetőinek részvételé­vel október 21-től 26-ig vitatják* meg az oktatási reformot. A! vitát az iskolaigazgatók vezetik* Novemberben a szülői munka- közösségek rendeznek vitát* ahol a pedagógusokon kívüli résztvesznek a járás vezetői éa szakfelügyelői is. A járás gép­állomásai és ktsz-ei, a tsz-elá és állami gazdaságok már fel­készültek az új oktatási mód­szer bevezetésére, ugyanis több gyakorlókeret és egyéb, a po­litechnikai oktatáshoz szüksé­ges eszközt ajánlottak fel az is*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom