Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-19 / 247. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek' MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0AC5 — KISKUN MEGYEI LAPJA YY. ÉVFOLYAM, 247. SZÄM Ara SO fillér I960. OKTÓBER 19. SZERBI A község-fejlesztésről tárgyalt a Hazafias Népfront Kecskeméti Járási Bizottsága Hétfőn délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront Kecske­méti Járási Bizottsága, amelyen a járás községfejlesztési helyze­téről tárgyaltak. A megjelentek előtt dr. Havasi László, a kecs­keméti járási népfront-bizott­ság elnöke tartott beszámolót. Megemlékezett arról az idő­ről, amikor a járás 18 községe Hz érdekvédelmen túl Sokan még ma is úgy gon­dolják, hogy a szakszervezeti munka érdekvédelmi tevékeny­ségből áll. Ez részben igaz is, mert a társadalombiztosítás, a munkavédelem, a munkásellá­tás és mindaz, ami ezekhez az alapvető feladatokhoz tartozik, •— többek között az üdültetés, nyugdíjasokról való gondosko­dás, a balesetek megelőzése, a nők, terhesanyák, fiatalkorúak védelme, az üzemi étkeztetés, bölcsődék, napközi otthonok, óvodák munkájának szervezése, ellenőrzése, a kereskedelem tár- radalmi ellenőrzése stb. — a szakszervezeti bizottságok mun­kakörébe tartozik. A szakszervezeti munka má­sik fele azonban a termelés szervezésének segítése. Mert mit érne például az érdekvé­delmi tevékenység, ha nem te­remtenénk meg az életszínvo­nal emeléséhez, a szociális és kulturális ellátottság növelésé­hez az előfeltételeket? Éppen ezért igen fontos, hogy a szak- szervezeti bizottságok, — az üzemek, vállalatok gazdasági és műszaki vezetőivel együttmű­ködve — szervezzék a szocia­lista munkaversenyt, az újító- mozgalmat, segítsék elő a dol­gozók szakmai továbbképzését Stb. is. Mindezen tényezők a munka termelékenységének nö­velését, minőségének javulását mozdítják elő. Segítésük azon­ban nem oldható meg admi­nisztratív, bürokratikus esz­közökkel, sőt hozzátehet­jük, hogy még az érdek- védelmet sem lehet néhány szb-tag tevékenységére leszűkí­teni. Ennél jóval szélesebbkörű munkára van szükség, amit az aktívák tömege végez el. Mi hát a tennivaló? Az, hogy a jövőben még fokozottabban támaszkodjanak a szakszerve­zeti bizottságok munkájukban az üzemek, vállalatok dolgo­zóira. Törekedjenek arra, hogy a szakszervezeti tagok mind szélesebb tömegei vegyenek részt az alapszervezet határoza­tainak meghozatalában és vég­rehajtásában. Az elmúlt évek­ben sok hasznos kezdeménye­zés született. Ilyen — a munka­versenyben például — a »Szo­cialista brigád-« mozgalom, de nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a szakszervezeti aktívák a munkavédelmi hetek, a tiszta­sági hónapok rendezésébe is... Hosszan lehetne sorolni a tennivalókat. Egyet azonban feltétlenül tanácsolhatunk: a szakszervezetek a feladatok végrehajtását tegyék minél in­kább társadalmi üggyé az alap- szervezetekben és az aktívák egyre szélesebb tömegeit moz­gósítsák a célkitűzések meg- Srgiósítasára. közül csak háromban volt vil­lany és kultúrház, — majd rá­tért ß jelenlegi helyzetre. El­mondta, hogy évről évre nö­vekszik a községek építésére fordított összeg. Ez évben már 24 millió 506 ezer forint a köz­ségfejlesztési alap bevétele. A tervezett létesítmények meg­valósítását nagyban elősegíti a közvéleménykutatás, s a társa­dalmi munka. Különösen jó a társadalmi munka szervezése Bugacon, Lajosmizsén és Laki­teleken. A beszámolót több hozzászó­lás követte, amelyben többek között javasolták, hogy a óvo­dás gyermekek elhelyezését, az út- és járdaépítést, valamint a vízellátás javítását tekintsék fő feladatuknak a községek fej­lesztési terveik összeállításánál. Szüretelnek állami gazdaságaink Jelentősen előreléptek a szőlő/eldolgozó» gépesítésében Az elmúlt hét pléntekén meg­látogattuk megyénk több szőlő­termesztő állami gazdaságát. Mindegyikben szűreiéinek, amit — ha az időjárás nem avatko­zik közbe — ezen a héten be is fejeznek. A terméseredmé­nyek különbözőek, a présházi munkát pedig a tavalyihoz ké­pest fokozottabb gépesítés jel­lemzi. A préselés összehasonlító kísérletei A Helvéciái Állami Gazdaság­ban — Huszta János főagronó- mus tájékoztatása szerint — a téli fagykár, a nyárvégi száraz­ság, s a közelmúlt esőzései mi­att a tavalyinál kevesebb, hol­danként 18—20 mázsa szőlő ter­mett. A must cukortartalma 220000 PÁK ]Ll\KKCIPft • • Ot százalékkal nő a termelékenység Kocsitologatás helyett szalagrendszer a DCeeikeiuéJi @ÁfLóqyárkart Gurul a sok kocsi jobbra-bal- ra, tolják előre, húzzák hátra, minden mozdulat megannyi fe­kete csillogás. — Készül a ke­reskedelem csemegéje, a lak­kosbőrű gyermekcipő. — Mennyi készül belőle az idén? — Éppen kétszerese a tava­lyinak — mondja Hegedűs Menyhért főmérnök. — Kettő­százhúszezer. A többit, mint­egy 45—46 000 pár gyermek­cipőt „ráadásként” gyártjuk, bár ezek is igen kapósak. — Hogyan sikerült ezt a „fel­futást” biztosítani? — Mindenekelőtt úgy, hogy a Kecskeméti Cipőgyár munká­sainak 90 százaléka már darab­bérben dolgozik. Egyes dolgo­zóknál emellett anyagtakarékos­sági, illetve munkakörönként minőségi prémiumot vezettünk be. A munkaidő jobb kihaszná­lása érdekében több esetben is intézkedéseket hozott a vállalat vezetősége. Sor került például több munkaművelet összevoná­sára, kisgépesítésre, továbbá a kéttűs tűzőgépek alkalmazására. — Hogyan alakult ennek és a felszabadulási verseny hatásá­ra a munka termelékenysége? — A cipőiparban ezt az egy teljesített órára eső termelés­sel mérjük. Tervünkben 0,826 pár termelését irányoztuk elő. Ezzel szemben elértük a 0,851 párt, ami a termelékenység 3,5 százalékos emelkedésének felel meg, év végére pedig elérjük az öt százalékot. — Ügy értesültünk, jelenleg is vannak még leterheletlen munkareszortok. Milyen intéz­kedéseket szándékoznak tenni ezek feLszámolására? — Ezek a jelenségek, annak ellenére hogy két év alatt több mint 400 000 forintot fordítot­tunk a termelés gépesítésére, a jelenlegi gyártástechnológia ve­lejárói. Ezeket csak a többter­meléssel tudjuk majd megszün­tetni. Az intézkedéseket már megtettük. Pár hónap még, és a mostani kocsitologatást fel­váltja a futószalagos termelési rendszer. Budapesten már gyártják részünkre a cipőnagy­iparban használatos, legjobban bevált több emeletes szalago­kat. Előzetes számításaink sze­rint 20—22 000 pár cipővel tu­dunk majd többet gyártani, de lényegesebb ennél, hogy dol­gozóink fizikai erőkifejtését lé­nyegesen csökkentjük és a je­lenlegi sokszor kényszerű ren­detlenséget példás rend váltja fel. — Mikor „veszi fel ezt az új cipőt” a gyár? — 1961 első negyedében már ezzel a rendszerrel folyik majd a termelés. Ha pedig már itt tar­tunk, elmondjuk azt is, hogy a gyár „cipőjének” kicserélésével együtt nyugdíjazzuk az összes régi kaptafát is. A Bőripari Ku­tató Intézet és az Egészségügyi Minisztérium ortopéd szakcso­portja által kialakított újvonalú kaptafákra fogunk dolgozni ja­nuártól. Sándor Géza »rapszodikusan« változik. A ka­darka között akad 21, de 16— 16,5 fokos is. A borok alkohol­tartalma azonban, ha nem is lesz magas, nem valószínű; hogy a zamatuk arányosan romlik, mivel megfelelő savtartalmúak. A gazdaságban egyébként két­féle présgép sajtolja a szőlőt. A központban a régebbi rendszerű francia Marmonier présgépsor működik. A teljesítménye jó — 78 a »kiütési« százalék —, de aránylag sok mujnkás szükséges hozzá. A szikrai üzemegységben a nyár végén felszerelt osztrák Wilmes-féle présgépsort alkal­mazzák. Napi teljesítménye 1000 —1500 mázsa szőlő feldolgozása, s mindössze négy ember kisegí­tő, irányító munkája szükséges az üzemeltetéséhez. Vákuumos szippantó berendezésének kö­szönhetően a szőlőskádak üríté­se gyorsabb, tehát a járművek kihasználása is jobb, mint a másik présgépnél. További elő­nye: nem kell kádakban állnia a zúzott vagy egészben maradt szőlőnek, s így elkerülhető, hogy a bor kocsányízt kapjon. A tör­kölyt sem kézi erővel kell a présből eltávolítani, — végtelen csavar végzi el ezt a munkát. Az is a Wilmes-féle prés alkal­mazása mellett szól, hogy ne- gyed akkora épületben elfér, mint a központ présgépe. Hátránya viszont, hogy a szőlőmag össze- zúzása miatt több csersav kerül általa a lébe. Bér később kide­rül, hátrány-e ez. tekintve, hogy a homoki borokban egyébként kevés a sav. A gazdaságban körültekintő méréseket végeznek mind a két présgép eredményességének a megállapítására, s az összeha­sonlítás alapján határozzák meg, hogy a jövőben melyiket alkal­mazzák mindegyik présházban. Uj, magyar présgépsor Tabdin A Csengődi Állami Gazdaság tabdi üzemegységében hasonló a szőlőtermés, mint Helvécián. Itt a présházban tucatnyi gé­Két kúttal több Kecskeméten Két új artézi kutat fúrtak az elmúlt évben Kecskeméten. A 172 és a 243 méterre telepített kút a nyári csúcsidőben ideiglenes jelleggel már üzemelt, 1961-ben pedig véglegesen be­lép a víztermelésbe. Képünkön: készül a gépházak aknája a szivattyúk és a gépészeti berendezések elhelyezéséhez. pészmémök figyel, jegyez. A Mezőgazdasági Felújítási Iroda szakemberei. Új, magyar prés­gépsort próbálnak ki üzemelés közben. A kádakból elmés bil­lentő szerkezettel a betonaknába öntött szőlőt fekvő, végtelen csa­var »kotorja« a szintén végte­len csavarból álló felvonóba. Az ily módon présházba juttatottt szőlőt 0,5—1 százalék eredmény­nyel kocsánytalanítják (a meg­engedett 3 százalék), s ventillá- toros szerkezet szippantja gumi- csövön keresztül a bogyót a présbe. A szakemberek máris úgy vé­lekednek, hogy a magyar gyárt­mányú gépsor kitűnően »vizsgá­zik«. Ez pedig örvendetes do­log, mert fele annyiba sem ke­rül, mint a külföldi prések. Ahol a tavalyinál jobb a szőlőtermés A Kun fehértói Állami Gaz­daság soltvadkerti üzemegysé­gében az előző két gazdaságétól eltérően jobb a szőlőtermés, mint tavaly volt. Amíg az el­múlt évben 12—13 mázsa bor­nak valót szüreteltek le égy-egy holdról (bár igaz, tőkefejtiszti- tást is végeztek), az idén a 230 katasztrális hold termőszőlőnek 23—25 mázsa a holdankénti át­laga. A vasútállomás melletti prés­házban szintén gépi erővel saj­tolják ki a mustot. Tavaly is még 10—13 ember munkáját vette igénybe a préselés, az idén viszont mindössze négy ember szükséges a magyar rendszerű daráló, és préskombinációhoz, vajamint a Mobil villanyauto- mata-préshez, amely végered­ményben 78—80 százalék arány­ban »üti« ki a mustot. A prés­házban külön bogyózó is üze­mel, amelyből cefreszivattyú vi­szi a vörösbornak való szőlőt az erjesztő kádakba. A gazdaság központjában, Kunfehértón a 150 katasztrális hold termőszőlőnek szintén jobb az átlaga, mint az elmúlt évben volt. Ha a tavaly őszi és téli fagyok elmaradtak volna, az idén rekordterméssel dicseked­hetnék a gazdaság. így is, a nap­fényes nyárnak köszönhetően, átlag 25 mázsa termést szüretel­tek le egy-egy holdról. (Akadt olyan holdas parcella is, ame­lyen 40 mázsa szőlő termett.) A préselés gépesítését itt is fokozták, ami által a tavalyinál egyharmadával kevesebb emberi munkaerőre van szükség. Fel­vonó, hat atmoszféra nyomással fljűködö pneumatikus Wilmes- prés végzi a sajtolást. A »ki­ütési« arány 80 százalék, ami­nek a jelentőségét jól példázza az, hogy a 3—4-szer megismé­telt kisparaszti préselés eredmé­nye csupán 70 százalék. (10—12 százalék lé a törkölyben marad.) Mindent egybevetve: akár­csak a termelés más ágazatai­ban, a szőlőfeldolgozás gépesí­tésében is jelentős lépést tettek előre ebben az évben állami gazdaságaink. T. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom