Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-16 / 245. szám
Í96S. bEIBSér TS. VasämaB' k» irnnrnnnimiiimiiiimmumiimMia A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁHT BACS - KISRL^N MEGYEI LAPJA A termelési szerződésekről — a bírósági eljárások tükrében Irta: dr. Sági Béla, a Bács-Kiskun megyei Főügyészség ügyésze A szocialista társadalomban ‘felemelkedő jelentősége van az állami felvásárlásnak, a szerződéses termelés rendszerének. A termelési szerződések révén biztosítható a népgazdaság és a dolgozók szükségleteinek fede- aése, a termelés irányítása és segítése A jogszabályok rendelkezésedből a termeltető vállalatokra kettős feladat hárul. Egyrészt irányítják a termelést; szakmai tanácsok és anyagi előnyök nyújtása révén pedig segítik is azt. Másrészt ellenőrzik, hogy a termelő a népgazdaság érdekeit kifejező törvényeknek megfelelően folytatja-e a termelést iA vállalatok nem, de a földművesszövetkezetek ellenőrzik a termelést / A polgári perék tapasztalata ezerint még sóik hiba van az előbbi feladatok teljesítéséiben. Egyes vállalatok csak a szerződés megkötésekor és a teljesítéskor érintkeznek a termelók- Icel és gyakran elmulasztják a termelés ellenőrzését is. Egyik beszédes példáját nyújtja ennek a Terményforgalmi Vállalat pe- re a hajósi Petőfi Tsz ellen, amelyben a vállalat kereken 12 tezer forint kötbért követelt ázom az alapon, hogy a tsz a szerződésben lekötött napraforgót nem szállította le a szerződött mennyiségben — csak részben. A tárgyaláson kiderült, hogy a vetés a bagolypillétől súlyos kárt szenvedett, azt ki kellett szántani, az újabb vetés pedig már nem hozott megfelelő termést. A tsz egyébként termését teljes mennyiségben leszállította és ekkor közölte is, hogy több termése nem lesz. A termett mennyiségnél többet szállítani tehát nem tudott és nem is volt köteles, — a vállalat mégis perelt. Kiderült, hogy a termelés idején senki nem kereste fel a vállalattól a termelőszövetkezetet, nem érdeklődtek a várható terméseredmény iránt. Pedig —, ha a vállalat megbízottja teljesíti kötelességét —, nem került volna ear alaptalan perlésre, Számos jó példa akad vi- jszont a termelés ellenőrzésére a földművesszövetkezeteknéL Az uszoda földművesszövetkezet például észlelte, hogy az egyik termelő, aki nagyobb mennyiségű baromfi nevelésére kötött szerződést, a lekötött baromfit Budapesten értékesíti folyamatosan, s így a szerződés teljesítése veszélyeztetve van. Minthogy az ilyen eljárás bűncselekményt is képez, — bűnvádi eljárás indult a termelő ellen. Szerződéskötés nemlétező hízókra Ä vállalatok megbízottai, akik a szerződés megkötésére, a termelés ellenőrzésére és támogatására közvetlenül hivatottak, fontos feladatot töltenék be. Hanyagságuk, felületességük komoly károkat okozhat. Gyakori hibaforrás, hogy a szerződés megkötése előtt nem győződnek meg: az egyes termelőknél á szerződés teljesítésének feltételei megvannak-e? Az egyik termelési felelős például jelentős számú sertés hizlalására kötött szerződést olyan termelővel, akinek hízóba állítható sertése nem is volt, csupán azt tartotta fontosnak, hogy felvehesse az 5000 forint termelési előleget A termelő ezután rövid idő múlva el is hagyta korábbi lakhelyét a szerződésnek természetesen nem tett eleget s csak hosszas nyomozás után sikerült az ilyen- módon meg csalást Is elkövető termelőt megtalálni Sok még a hiba azon a téren Is, hogy a termelési megbízottak a szerződés megkötésekor a termelőket nem oktatják ki megfelelően jogaikra és kötelességeikre. Sok gazda példának okáért arra fizet rá, hogy nem tudja: ha a szerződés teljesítésének akadálya a termelés folyamata alatt felmerül akkor akadály közlésre köteles, mert másként esetleg súlyos kötbért kell fizetnieí Hol marad a felár Olykor a büntetőperek tapasztalatai is szolgáltatnak intő példát a termelési szerződések terén, e perek száma azonban egyre fogy. Megemlítésük mégis érdekes. A termelők részéről a bűnös eljárás módja rendszerint a következő: megkötik a szerződést anélkül hogy annak teljesítése szándékukban vcJna. Ehhez nem is rendelkeznek kellő termelési előfeltételekkel csak az előleg felvétele a céljuk, amint ez a fenti példákból is Idtűnik. A termelési megbízottak részéről viszont olyan visszaélési formák jelentkeztek, — bárcsak kisebb számban — amelyek a termelőket intik fokozottabb körültekintésre. Egyik termelési megbízott például aki ideiglenes alkalmazottként dolgozott a vállalatnál a szerződés alapján átadott gabona fajsúlya után járó felárat nem fizette ki a termelőknek, hanem azt a visszamaradó vételi jegyen utólag számfejtette, s a pénzt a maga számára megtartotta. Így az egyes termelőket 10—60 forinttal károsította meg, s összesen 4000 forinthoz jutott. A bíróság 7 hónapi börtönre ítélte. Ez a példa nemcsak a termelőket inti fokozottabb gondosságra, hanem a termeltető vállalatokat is a szigorú ellenőrzések szükségességére figyelmezteti. A csősz Hajnalban kel és későn fekszik, Az 5 gyomrát sem nyomja más. Vágya van,- de panasza nincsen, A kis ház körül időz a gondja, ha mérges, magával veszekszik, hol a szőlőtőkék között, kásás mert egyedül jár — akár az isten, homokban játszik kis porontya. A határ egyformán térit koldusnak, csősznek egyaránt hamvas, érett gyümölcseit kínálja az útra hajló ág. Mosolyog. — A kunyhók elé botjával betűket Jcanyarít, és elindul lassan hazafelé, átlépve a fák hosszú árnyait, F. TÓTH PÁL NAPK ŐZBEN Állami „sok kéz”—helyett „egy kéz” A sort az Aüatforgalml Vállalat embere nyitotta meg. Sürgős intéznivalója akadt az elnökkel. Még meleg volt az ajtókilincs, amikor betoppant a Borforgalmi Vállalat megbízottja. Nyomában a Baromfifeldolgozó Vállalat küldöttének motorkerékpárja tűnt fel a láthatáron, S jöttek autós vendégek. Jutott belőlük a főkönyvelőnek is, egy percre sem tágítottak asztalától. *— Majd ebéd után talán csak lesz időm™ — nyugtatta magát beszélgetés közben az elnök és szőtte a délutáni programot. — Ki kell nézni az istállókba, valami hiba lehet a takarmányozás körül. Biztosan azért esik a tejhozam... Ká- tainéval a közös mosókonyha és a vásárlandó mosógép dolgában lenne jó szót váltani. A kukoricatörőkhöz meg okvetlenül ki kell nézni, nehogy éjszakára kinn hagyjanak a letört termésből... Tyű, de sok dolgom volna... Csak már vinné el az ördög ezt a jóembert!... No, majd ebéd után! Az ebédre két órakor került sor, s az ügyfelek sora délután is folytatódott Jöttek a Terményforgalmitől. a MÉK- től, a Kertimag-tól, s ki győzné sorolni, még honnan. Egészen estig. Pedig Mészáros Lajos bácsi, a városi tanács mezőgazdasági osztályvezetőhelyettese vissza is fordult félúton a két autó, a bárom motor és a több kerékpár láttán. Szegény elnök nem jutott ki a kukoricaföldre. A sor elfogyása után megtörölte verejtékes homlokát, s imigyen sóhajtott: „Milyen szerencsés fickó a főagronómus, hogy már korán reggel a határba menekült!... No, majd holnap csinálok én magamnak időt.” Es egyik holnap a másik után múlik el, az ügyfelek vendégek, látogatók pedig nem fogynak. Az imént rajzolt munkanapot nagyjából a kecskeméti Petőfi Termelőszövetkezetből lestük eh De körülbelül így fest mindenütt. Egészségtelen munkastílus ez. Igaz, a szövetkezeteknek termékeik értékesítése céljából sok vállalattal kell kapcsolatot tartaniuk. Ez nemcsak hogy nem felesleges, hanem egyenesen nélkülözhetelen. Mi lenne azonban, ha a gabona, állat, bor, zöldség, gyümölcs, baromfi és egyéb áruk felvásárlását, s azokra a szerződéskötéseket a számos vállalat — állami „sok kéz” — helyett egyetlen intézmény — állami „egy kéz” — végezné, melynek megbízásából szövetkezetenként egyetlen ember tárgyalna? Vagy kínálkozik egy másik megoldás is: nem lenne vajon egészségesebb módszer a jelenleginél, ha a tsz-ek hetenként két-két meghatározott napon tartanának ügyfélfogadást, s a többi napokon pedig szabadon gazdálkodhatnának munkaidejükkel? Három meghalt férje után két nyugdíjat kapott HOVA LÉP A MŰVELT EMBER Ritkán előforduló bűncselekményt tárgyalt nemrégiben a kiskőrösi járásbíróság. Az ügy vádlottja Gácsi Györgyné solt- vadkertd lakos, aki egy ízíben már volt büntetve magzateühaj- tásértj Először 1910-ben kötött házasságot Szabó Istvánnal, aki az első világháborúban meghalt, s aki után özvegyi nyugdíjat kapott. Második házasságot Mátyási Józseffel kötött, s ekkor természetesen a nyugdíj folyósítása is abbamaradt. 1933-ban azonban a második férj is meghalt, s kérelmére ismét megkapta nyugdíját, — özvegy Mátyási Józsefné névre. 1955-ben újabb házasiságra lépett Gácsi Györggyel, de ekkor már nem jelentette be házasságát a nyugdíjintézetnek, s az tovább folyósította számára özvegy Mátyási Józsefné névre a nyugdíjat. 1958-ban azonban Gácsi György is meghalt, s mivel 6 termelőszövetkezeti tag volt, özvegye igénybejelentést tett az özvegyi nyugdíjra. Azt meg is kapta, s ettől kezdve felvette az Országos Nyugdíjintézet által küldött mindkét nyugdíjat. Egyiket özvegy Mátyási Józsefné —, a másikat pedig özvegy Gácsi Györgyné néven írta alá. A bíróság társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás bűntettében mondotta ki bűnösnek és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását azonban idős korára és beteges állapotára való tekintettel háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. ______ PE TŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovati 11-22 Szerkesztő bizottsági 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Fosta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél: Előfizetési dfi 1 hónapra 21 Tt Bács-Kiskun megyed Nyomda V. Kecskemét tm Tehl 15-29, 27-49 Mit kecskemétiek, ugyebár féltve vigyázzuk parkjaink tisztaságát! No, nemcsak a karszalagos parkőrbácsi, meg a figyelmeztető táblák miatt, de egyébért is: a város szépségén ne essen csorba. Erre utal az alábbi történet is: A közelmúlt — plo- káttáblán hirdetett — eseménye gyanút ébresztett egyik, — a parkok védelmét szívügyének tekintő — {járókelőben, s kötelességének tartotta tudomásunkra hozni az Djkollégium előtti gyepen felállított tábla hirdetményét: „Fűre lépni szabad!’1 Fáradozását annál is inkább méltányoltuk, mivel a zuhogó esőben nem volt rest felkeresni bennünket, hogy — a szerinte buzdító és félreérthető — a mondat várható következményeire felhívja a sajtó figyelmét, amely aztán éles bírálattal véget vetne a tűrhetetlen reklámozásnak. Látogatónk aggodalmát végül is ekképpen összegezte: „Ha a táblát nem viszik máshova, csatatérré válhat a park és fű-fü- vön nem marad .. Mihelyt az időjárás kedvezőbbre fordult, helyszíni vizsgálatot tartottunk az említett helyen. Valóban: a tábla már messziről hirdette a szabálysértésre felhívó mondatot: „Fűre lépni szabad!” Közelében azonban felfedeztünk egy jóval kisebb táblát, amelyet a kertészet helyezett el ott, feltehetően régebben, s amely bizonyára ellensúlyozza az előbbit. Ezen a táblán meg ez áll: „Csak műveletlen ember lép művelt területref* A Szerencsére csatatérnek semmi nyomát nem láttuk. A kecskeméti közönség nyugodt és öntudatos magabiztossággal vette semmisnek a szabálytalankodásra való felhívást és egy lábnyomot sem láttunk a fü- vön, — bőr a Fűre lépni szabad felírás már napok óta ott áll a park pázsitján. Így tehát a parkőrséget nem szükséges megkétszerezni, a táblát sem kell onnan elvinni, — hiszen ez új magyar film címe — tiszteletben tartva a köztisztasági szabályrendeletet — csupán mozilátogatásra csábít. Hiba csak akkor adódna, ha a moziplakát melletti kis tábla ilyesmit hirdetne: „Művelt ember csak müveit területre lép...” Ilyen tábla, — és ilyen című magyar film azonban egyelőre és szerencsére — nincs! (kohl) A csillagos-sávos amerikai lobogó korszerűsített változata pórul- ; járt kémrepülők számára.
