Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-15 / 244. szám

1960. október 15. szombat 3. j!ííal Téglaégctők között Szorgos munka folyik a Kecs­keméti Té^sgyár I. számú tele­pón. A js-ózelmúltban elkészült 3z úi gyárkémény, amelynek építése hátráltatta a tervteljesí­tést, s most ezt akarják pótolni. A berakó!; közül nem kevesebb hárman a csillének rugaszkodnak, s daga­dó izmaikról lehet látni: ke­mény munka a 10—12 mázsányi nyerstégla mozgatása, még ha csak a kemence ajtajából kell is betolni a lerakodóhelyig, ök pedig naponta 27—28 ezer tég­lát rakosgatnak be szépen, sor­jában, egymás élére állítva, hogy minél egyenletesebben ég- he^en ki, ha meggyullad alatta a tűz. Nehéz munka, mégis vidáman csinálják. Az 56 éves Rózsa Pis­ta bácsi 39 éve itt dolgozik, mégsem unja. Hiába, minden szakmának vannak szépségei! Különösen ha az ember hivatás­nak is tekinti munkáját. Távolodva a berakóktól, fo­kozódik a hőség. A kemence másik oldalán — ahol a kirakodók dolgoznak — a meleg meghalad­ja az 50 Celsius fokot. Kovács István cs Váradi László védő­kesztyűkkel rakják targoncára a kihűlő téglát. Egyszerre há­rom mázsányit is kitolnak. Bi­zony, alaposan neki kell lendül niök, hogy a kemence ajtajában akadékoskodó emelkedőn fel­gördüljön a targonca. Ez a leg­nehezebb téglagyári munka, mert a rekkenő hőség és a csí­pős por nemcsak kellemetlenné teszi, de nehezíti a különben is fárasztó fizikai munkát. Jóval barátságosabb Molnár László munkahelye. A tégla ége­tését irányítja. Felügyelete alatt pirulnak, s válnak kőkeménnyé a téglák, ő a minőség figyelője. Azért itt is sokat kell tűrni a hőségtől, meri bezzeg verejté­kezik a fűtőmester, ha 7—800 C fog meleg van a kemencében! Beszélgetünk. Közben Molnár bácsi sorra ellenőrzi a tüzet. Három évtizedes tapasztalatával megállapítja: kell-e még tüzelni, leszedhető-e a tüzelőnyílásokról az elzáró sapka, hogy aztán ki­hűlés után lehetőleg így érté­keljék munkáját: A kemence­téglának 93 százaléka elsőosztá­lyú lett. Tóth Gábor Fejlesztették az állatállományt — rendszeresen fizetnek előleget Jövőre több mint 110 ezer baromfit nevelnek a bajai Vörös Fény Tsz-ben A vezetőség akarta, de a tag­ság bizalma tlankodott a barom­fitenyésztés iránt Végül is meg­egyeztek és a közös gazdaság építőbrigádja gyorsan felhúzta a baromfiól falait. Jelenleg 15 ezer baromfit neveinek a bajai Vörös Fény Termelőszövetkezet­ben. Szabó István, a termelőszövet­kezet elnöke nagyszabású ter­vekről tájékoztatott. Elmondta, hogy jövőre 100 ezer rántanivaló csirkét, 10 ezer pecsenye­kacsát és 5—6 ezer pulykát akarnak adni a népgazda­ságnak. Még három baromfiólat építe­nek és gondoskodnak elegendő törzsállományról. Az állattenyésztés egyéb ágai­nak fejlesztésére is nagy gon­dot fordítanak. Pótolni akarják az idén történt kiesést, mert kétségtelen, hogy az előző veze­tés eléggé elhanyagolta az állat- tenyésztést. Szabó István, aki alig három hónapja került a termelőszövetkezet élére, áll an­Bűntetteket, baleseteket, családi tragédiákat okoz Következetesebb harcot az alkoholizmus ellen dóan hangoztatja a tagságnak, hogy fejlett állattenyésztéssel lehet megalapozni a gazdaság további megerősödését. Az idén 95 hízót adnak át az államnak, jövőre, ahogy számítják, 712 darabot. Erre megvan a lehetőség, mert jelentősen növekedett az anya­kocaállomány. Jelenleg 4 és fél anyakoca jut 100 kát. holdra. A jövő év első negyedében öt jut és az év végén már hat. Na­gyobb mértékben foglalkoznak majd szarvasmarha-hizlalással. A szaporodó jószágállomány számára nagyszabású építkezé­sekbe kezdenek. Többek között egy 40 férőhelyes sertésfiaz- tatót, egy 500 férőhelyes hizlaldát, a tehenek számá­ra egy újabb 20 férőhelyes istállót építettek. Az egyre növekedő jószágállo­mány részére gondoskodtak ta­karmányról. 2200 köbmétert már silóztak, de újabb 100 köb­méter silót készítenek a kuko- ricaszárbóL — Halló, itt mentők! — Egy részeg ember fekszik a járda szélén, nagyon rosszul van, jöjjenek gyorsan — hallat­szik a hívó izgatott hangja. — Ez már a harmadik részeg ma este — bosszankodik az ügyeletes, Néhány másodpercig tétovázik, mit tegyen. Nagy a forgalom ma éjjel, s most is csak egyetlen mentőkocsi áll benn — a többi munkában van. Karambol, rosszullét, szülés, sürgős műtét miatt szállítottak már jó néhány beteget kórházba. Mi lesz, ha egy perc múlva olyan beteghez hívják a mentő­ket, akinek az élete a gyors se­gítségen múlik? „Előkelő“ hely a világlistán Mindez egy pillanat alatt fut át az ügyeletes agyán, de máris közli a mentőautó vezetőjével a címet, ahol a járda szélén fet- reng egy részeg. Pár perccel később a mentők átadják a megyei kórház ügye­letes orvosának az undorító lát­ványt nyújtó berúgott embert. Az orvos a szükséges kezelés — gyomormosás, injekció — után egy ketreces ágyba zárja. Mire végez kezelésével, már több sú­lyos beteg várja tőle fájdalmá­nak enyhítését. Sajnos, sűrűn ismétlődnek az ilyen jelenetek a mentőknél és a kórházban. Különösen szom­baton. vasárnap és fizetési na­pokon van sok dolguk az orvo­soknak és a mentőknek a része­gekkel. Amikor elcsendesedik a kór­házi folyosó, beszélgetni kezd­tünk az orvossal. — Az alkoholizmus társadal­mi jelenség — mondta —, amellyel foglalkoznunk kell, an­nál is inkább, mert hazánk az egy főre eső alkoholfogyasztás­ban — Franciaország, Svájc, Belgium' az Egyesült Alléunok ős Anglia után — világviszony­latban a hatodik helyen, a népi demokratikus országok között pedig az első helyen áll. Ránk­nézve nem valami nagy dicső­ség ez az előkelő helyezés, még akkor sem, ha a statisztika ada­tai szerint azö alkohol fogyasztás az életszínvonallal együtt emel­kedett. Elrettentő adatok — Az alkoholfogyasztás me­legágya a bűntetteknek, oko­zója az üzemi és közlekedési balesetek többségének. * mér­hetetlen szenvedések előidézője a családi életben. Minderről igen sok szomorú esetet tudná­nak elmondani a rendőrségen, az üzemekben, a családvédelmi, vagy pedagógiai intézményeink­nél. Felkerestük a közlekedésren­dészetet, ahol arról tájékoztat­tak, hogy a közlekedési balese­tek 60 százaléka ittasságból származik. Mint megtudtuk, az üzemi baleseteknek már kisebb százaléka fordul elő szesz ha­tására. A megyei tanács gyámügyi előadója elmondta, hogy az ár­ván maradt, vagy állami gon­dozásba vett gyermekek szülei­nek 35—40 százaléka iszákos volt. A jelenleg teljesen zsúfolt megyei gyógypedagógiai intézet­ben — az igazgatónő állítása szerint — a gondozott gyerme­kek szüleinek 60 százaléka, a megyei gyermek-ideggondozóban megvizsgált, szellemileg lema­radt, ideggyenge, vagy beszéd­hibás gyermekek szüleinek — sőt nagyszüleinek is — 40 szá­zaléka több alkoholt fogyasztott a kelleténél. A gyermek-ideg­gondozóban megdöbbentő ada­tokat mondtak arról, hogy a szesz még az unokák testi és szellémi fejlődésére is mekkora hatással van. Kereshetnénk még egyéb he­lyeken is az alkohol pusztítá­sának példáit, sajnos találnánk még elrettentőbboket is a fel­soroltaknál. Megkérdeztünk né­hány intézményt, s szervet — mit tesznek hát ellene? Törvényt a kényszerkezelésről A megyei Vöröskeresztben el­mondták, hogy még gyermek­cipőben jár náluk az alkoholiz­mus elleni propagandamunka. Az idén már tartottak ötven elő­adást a szesz káros hatásáról, s a vöröskei-csztes alapszervezelek aktívái négy embert rá tudtak venni, hogy menjen elvonókúrá­ra. Még mindig kevés azonban a szemléltető propagandaeszköz, a film, a röplap stb. Vélemé­nyük szerint igen sokat jelen­tene, ha minél több jóízű és olcsó gyümölcslét, szörpöt áru­sítanának. A Megyei Közegész­ségügyi és Járványügyi Állomá­son is folyik alkoholizmus elle­ni küzdelem. Mindez azonban még kevés, valóban társadalmi üggyé kell lenni ezt a harcot. Csehszlová­kiában az állam bevezette az alkoholisták kényszerkezelését. Lengyelországban a Szakszerve­zetek Központi Tanácsa hirde­tett harcot az iszákosság ellen. Bulgáriában a Kommunista Párt az összes társadalmi és tömeg­szervezeteket bevonta az alko­holizmus elleni küzdelembe. Véleményünk szerint a Vörös- kereszt és a KÖJÁLL mellett a pártszervezeteknek, valamint az összes társadalmi és tömegszer - vezeteknek kellene kézbe venni nálunk is á harc irányítását az iszákosság ellen. Nagy Ottó Szerkesztői üzenetek: Székedi Károly. Kecskemét: Pana­szával egyetértünk Ügyében fel­keressük a posta megyei hivatal­vezetőjét. Horváth Emllné, Orgovány: A Sáska-család panaszát elküldtük az Orgovónyl Községi Tanács elnöké­nek. Ho! van az SZMT? A szakszervezetek megyei taná­csánál akadt dolgom a minap. Tudtam, hogy a Cifrapalotában lakozik, mégis zavarba jöttem, amikor odaértem, — lévén új ember a megyében. A cifra ház mindkét oldalán kicsi kapu. Először az egyik alá kíváncsis­kodtam. miközben egy nénike gyanúsan végigmért. Hamar odébb álltam, s a sok homok, mész és állványok között a má­sik felőli kiskapun próbáltam szerencsét. — Tán a szakszervezetet ke­resi? — kérdezte segíteniaka- róan az egyik kőműves. — Ügy látszik, nem én voltam az első ügyfele. Eligazított. Visszakül­dött az iménti kapuba, s én fel­merészkedtem az emeletre. Itt hamar kiderült, hogy helyben vagyok. Ezentúl nem jövök zavarba, ha még dolgom akad a szakszer­vezetek megyei tanácsánál. De azért a hozzám hasonlóan tájé­kozatlan halandók érdekében volna egy szerény javaslatom: Helyezzenek el az „igazi” kis­kapura egy takaros, útbaigazító táblácskát. A termelőszövetkezet párttag-« jai lelkesen törekednek a nagy-4 szabású állattenyésztés-fejlesz-l tési tervek megvalósítására. Ajj párttaggyűlésen megvitatták a* lehetőségeket. Különösen dicsé-í retre méltó munkát végez Csttss András, az építési brigád veze-i tője, valamint Gáspár Istváné takarmány os. Éppen az állattenyésztés fej­lesztése, a jobb takarmányozás» — melynek következtében je­lentősen növekedett például tehenészetben a fejési átlag —4 tette lehetővé, hogy a tagság rendszeresen előleget kapjon há­rom hónap óta. Először a köz-! gyűlésen úgy határoztak, hogy; január 1-től rendszeresen oszta-’ nak előleget, de a gazdálkodó» megjaVulása lehetővé tette, hogy máris 10 forintot adjanak a ha­vonta teljesített munkaegységek: után. Nyugodtan ehetünk halat A hazai orvosi műszeripar évről évre mind jobb eszközök­kel látja el a különféle orvosi intézményeket. Ha valaki­nek szálka akad a torkán, a képen látható műszerrel nyúl­nak utána. A termelőszövetkezeti üzemszerű, vezés gyakorlati kézikönyve A kézikönyv összefoglalja mindazokat az üzemszervezési ismereteket, melyek a termelő­szövetkezet számára szüksége­sek, emellett a továbbfejlesztés irányára, ütemére és feltételeire nézve is útmutatást ad. Szerke-t zete egységes és áttekinthető* sőt egy-egy része önállóan ia használható: bármely címszónál, felütve egy helyen találjuk a kérdésre vonatkozó tudnivaló-» kát. Főrészei: A közös gazdálkodási megszervezése és a nagyüzemi! termelés kialakítása. :— Aa egyes üzemágak megszervezései — Üzemvezetés, munkaszerve­zet. jövedelmelosztás. — Szúrná vitel, pénz- és hitelgazdálkodás*, zárszámadás. — A termelöszü-4 vetkezeti gazdálkodás tervezess,. . A kívánt rész megtalálását karton mutatólapok segítik. Szabó Pál: Tiszán innen, Dunán túl A kisregény egy nap alatt léé játszódó eseményei egy tiszaná túli község mai életét tükrözikü A középpontban két szép falusi lány áll. A szereplők jobbára paraszt-fiatalok, akik a tsz-beu vagy a háztájiban dolgoznak# de öltözködésben már a városa hoz igazodnak. Magatartásukat* gondolkodásukat a mai élet for­málja, de sokban kötődnek mé# a múlthoz , is. A cselekmény» napján egy pesti dalénekesn& vendégszerepei a faluban, s a» előadást követő, reggelig tartA mulatságon a közelben ásatásot kát végző két régész-néprajzod is jelen van. Az ő tapasztala-» taikban és észrevételeikben at városi ember és tudós meglátá-» sait is felvillantja az író. Szabó Pál könyve nemcsak a felszínről szól. hanem az erkölcs és em­berség problémáiról is az új* szocialista faluban. cd izdzadik éo/ordn/nres kíszülntk Jövőre lesz száz esztendős 0 bajai Liszt Ferenc Kórus, mely* nek különösen a vegyeskarck szerepel igen szépen. A jelentős évfordulóra már most készülői diic az énekkar. Továbbfejleszi tik a művészeti munka színvoi nalát, és újabb fiatal énekeseki kel erősitik kórusukat. — VigH László karnagy, a Liszt Ferena Kórus vezetője nagy tudássat készíti fel a dalárdát a soro0 következő vendégszereplésekre^ A tervek szerint legközelebb Kaposvárott, Szekszárdon, Pé­csett és Siklóson vendégszerepei, a kórus. • Bácskai Ferenc levelező

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom